Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám, szombat

Faltunk és kormányunk vezetői a nemzetközi nőnap alkalmából hagyományoson fogadják a nők képviselőit. A küldöttségben helyet kapak azok a nők, akik munkájukkal, helytállásuk kai példát mutálnák a tökbitek, azok, akik nagymértéktan hozzájárultak szocialista hazánk felvirágoztatásához, közös sikeíeitk eléréséhez. Ismerkedjünk meg néhárayal közülük.

Minaég a legjobbak között

Bizonyára kevés olyan dolgozója van a I.učenec-Opato- vá-i Pofana nemzeti vállalatnak, aki nem ismeri Jászai Ágnes minőségellenőrt. Persze azok száma sem kicsi, akik mindenkori közvetlenségéért és szorgalmáért már hosszú ideje tisztelik. Pedig Ágnes még korántsem tartozik a törzsgárda tagjai közé. Mindössze nyolc éve dolgozik a gyárban. Azóta viszont már számtalan alkalommal tanúbizonyságot tett arról, hogy számára sokkal többet jelent a gyár annál, amit mások egyszerűen csak munkahelynek nevnznok.

— A szaktanintézet elvégzése után 1968-ban kerültem ide — mondja. — Előbb egy évig a kikészítő osztályon dolgoztam, aztán átjöttem a minőségellenőrző részlegre. Azóta megszakítás nélkül ezt a munkát végzem. Nem bántam meg, hogy ezt választottam. Kiváló munkaközösségbe kerültem. Ez a körülmény nagy előnyt jelentett számomra. Szerintem ugyanis az ember munkakedve és teljesítménye nem kis mértékben függ attól, hogy milyen környezetben és kikkel dolgozik együtt.

Ami a munkakedvet és a tenníakarást illeti, Ágnes esetében ez sohasem hiányzott. Már ipari tanuló korában is a legszorgalmasabbak között tartották számon. Az iskola elvégzése után ezért kéthetes magyarországi üdüléssel jutalmazták meg. A gyárban fokozott lelkesedéssel látott munkához. Feladatait kezdettől fogva példamutatóan teljesíti. Munkatársai 'ezért hamar megkedvelték. Röviddel azután. hogy a gyárba került, aktívan bekapcsolódott a tő- megszervczetek tevékenységé- be is. Munkája így ritkán ér véget a műszakok befejeztével.

— Előbb a7 ifiúsági szervezetben dolgoztam, aztán fokozatosan részt vállaltam a többi tömegszervezet munkájából is. A Nőszövetségnek 1970 óta vagyok tagja. Két évvel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy megválasztottak a járási bizottság plénum- tagjának. Részt vettem a Nő szövetség legutóbbi szlovákiai és országos kongresszusán is. Nagyon megszerettem, szívesen végzem a szervezeti munkát. A Nőszövetség üzemi szervezetétől 1947-ben jutalomkirándulást kaptam ezért. Régi vágyam teljesült azzal, hogy ellátogathattam a Szovjetunióba, ahol Lvovban és Kíjevben jártam.

A gyár vezetői hamar felfigyeltek a fiatal munkáslány rendkívüli szorgalmára. Négy évvel ezelőtt a legjobbaknak kijáró bizalommal Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjelöltjének Javasolták. A bizalmat igazi jó munkával viszonozta. A minőségellenőrző részlegen egyik kezdeményezője volt a szocialista brigád megalakításának. A brigád tagjai, Elena Skulská, Elena Petková, Vlasta Szűcsová és Božena Imrooičová őt választották meg brigádvezetőnek. A három év alatt végzett kiváló munkájukért a közelmúltban megkapták a bronz- jolvényt. Ágnes azóta ,,Az üzem legjobb dolgozója“ kitüntetés tulajdonosa is. Szorgalmát azonban nemcsak ezzel ismerték el. Párta lapszervezetében, ahol ugyancsak példásan teljesíti a megbízatásokat és a konkrét feladatokat, a közelmúltban a pártbizottság tagjává választották. Ez a bizalom újabb munkára kötelezi.

— A brigádban, amely nemrégen egy újabb taggal gyarapodott, mindig jól megértjük egymást. Valamennyien azon igyekszünk, hogy a lelie tő legjobban végezzük a munkánkat. Az eddigi kötelezettségvállalásainkat sikeresen teljesítettük. A XV. pártkong resszus tiszteletére újabb munkafelajánlást tettünk. Többek között azt vállaltuk, hogy a minőség további javítása mellett a tervfeladalok maradéktalan teljesítése érdekében szükség esetén bármikor dolgozni fogunk a mun kaidő letelte után is. Ezenkívül arra Is ígéretet tettünk, hogy az eddiginél még aktívabban kivesszük részünket a Nőszüvetség és a többi tömegszervezet tevékenységéből. A stránskei gyermekotthonnak, amely felett védnökséget vállaltak a gyár szocialista brigádjai, ezentúl is rendszeres látogatói leszünk.

í,AT.O KÁHOLY

Szeref&m az embereket

Az üvegfalú portán szolgá latot teljesítő asszonyoknak mindig akad tennivalójuk. Az egyik oldalon a ki-bejáró tehergépkocsikat ellenőrzik, a másikon útbaigazítják a látogatókat, a műszak végén pedig alig győzik a haza siető dolgozók ellenőrzését.

— Velünk találkoznak először az üzembe látogató idegenek. Sok függ az első benyomástól, ezért mindenkit mosollyal fogadunk, készsé gesen adunk felvilágosítást. Jól ismerjük az egész üze inét, fejünkben tartjuk a telefonszámokat, tudiuk, kit ho va kell küldenünk. Naponta vagy hatvanan állnak meg fülkénk előtt. De ez csak munkánk egy része — tudjuk meg Végh Dezsőnktől, a Duvédelmébeii. Van, aki okvetet- ienkedésnek veszi, ha a műszak után bekukkantunk táskájába, de a rendet meg kell tartani. Amióta az új üzemben dolgozunk, sokkal fegyelmezettebbek az emberek, ritkábban fordul elő kihágás. Ez nagy részben a nevelő munka és a mi következetességünk eredménye. Erélyesen fellépünk a szabálysértők ellen.

1961-ben került véglegesen az üzembe. Azelőtt többször vállalt idénymunkát, de miu-* tán gyermekei felcseperedtek, úgy döntött, állandó munkahelyet választ. Egészségi állapota miatt könnyebb beosztást keresett, így kapóra jött, amikor megüresedett a portási állás.

— Sok előnyt hozott, hogy bekerültem az üzembe. A legjobban annak örültem, hogy bekapcsolódhattam a mozgalmi életbe. Rövidesen szakszervezeti megbízatást kaptam, 1962-ben pedig párttag lettem. Édesapám a párt alapító tagja volt, így gyerekkorom óta közel álltam a párthoz, de itt adódott az első alkalom, hogy megkaphassam a tagkönyvet. Már tíz éve dolgozom a pártbizottságban, jelenleg a pártsajtó terjesztése

és a fiatal tagok nevelése a feladatom. Nem panaszkodhatunk fiataljainkra. Komolyak, kíváncsian figyelik a világ eseményeit, minden érdekli őket. Nagy felelősség hárul ránk nevelésükben, tőlünk függ, milyen felnőttek lesznek.

Végh Dezsőné szívesen segít a nőszövetség helyi szervezetének is. A közelmúltban meghívták az üzem volt dolgozóit, büszkén végigkísérték őket a korszerű munkahelyeken, elbeszélgettek velük eredményeikről, terveikről. A nyugdíjasoknak nagyon jól esett, hogy nem feledkeztek meg róluk, érdeklődéssel néz ték meg az új üzemet. Még egy sikeres találkozót szer veztek az asszonyok — meghívták a dolgozók gyermekeit. A gyerekek megismerkedtek szüleik munkahelyével, látták, milyen fontos munkát végeznek.

Örömmel vesz részt a társadalmi munkában, de sajnos, makacs, időnként kiújuló betegsége miatt sokszor pihenésre kényszerül. Ilyenkor ikerunokái jelentik számára a legjobb felüdülést és természetesen legnagyobb szenvedélye, az olvasás. Legszívesebben verseket olvas, kedvencei Váci Mihály, Várnai Zseni és József Attila, de szívesen nyúl a regények után is, főleg a 20. század történelmi eseményeit megörökítő művek érdeklik. Amint egészségi állapota javul, siet vissza a munkatársai közé, mert — amint mondja — szereti az embereket, akkor érzi magát a legjobban, ha tehet értük valamit.

CSIZMÁK ESZTER

PÉLDÁS HELYTÁLLÁS

naszerda helyi Baromfi-feldolgozó Üzem portásnőjétől. Fontos feladatok hárulnak ránk a szocialista tulajdon

Mindössze 23 éves és máris elmondhatja magáról, hogy szeretik, megbecsülik, hogy a rábízott feladatokat pontosan és önfeláldozóan hajtja végre. Láncz Máriáról van szó, a Galántai Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozójáról.

— Veľká Maijáról (Nagyíná- csédról) járok be naponta — kezdi el a beszélgetést. — Szeretem a munkámat, s nem bántam meg, hogy közgazdász lettem.

Mária — bár erről csak nagyritkán beszél, jóformán egyedül küzdött meg az élettel. Hat éves volt, amikor az édesanyja meghalt és a nagymamához került. Mindig szorgalmas volt. Már a helyi iskolában rábízták a csapattanács elnöki t sztségét. Amikor a járási székhelyen járt kö- zópi.skolába, az ifjúsági szervezetben rendszeresen volt funkciója. Általában a titkár! teendőket látta el.

— jelenlegi munkahelyemre a Nové Zámky i (érsekújvári) kétéves fölépítményi iskola elvégzése után kerültem — mondja. — A tanulást azonban nem hagytam abba. A Nifrai Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai karán a 4. évfolyam hallgatója vagyok. Dolgozni és ugyanakkor tanulni is nem könnyű dolog. Az embernek jól be kell osztania a szabad idejét és kihasználnia a tanulmányi szabadságot.

Ám Láncz Máriának a munka és a tanulás mellett másra is jut ideje. A társadalmi munkából is kiveszi a részét. A Szlovák Nőszövetség járási

bizottságának 1970-től tagja. A múlt évig a mezőgazdasági bizottság élén állt, most pedig a politikai nevelőmunkát irányítja. Gyakran kijár a falvakba, ahol mindenkor szívesen látott vendég.

— Az ifjúsági szövetséghez sem lettem hűtlen — amellett, hogy az igazgatóság Ifjúsági szervezetének vagyok a titkára, ez a funkcióm a SZISZ járási bizottsága fiatal mező- gazdasági dolgozóinak klubjában is.

Ahogy megtudtam, a felsoroltakon kívül több más, kisebb, de jelentőségteljes funkciója is van. S hogy munkáját, megbízatását becsülettel ellátja, azt bizonyítja az is, hogy 1974-ben párttag lett.

— Ha elfoglaltságom engedi, és egy kicsit ki akarok kapcsolódni, olvasok vagy kézimunkázom — mondja. — Ezenkívül szeretem a természetet, szeretem az embereket.

Izgatottan készül a prágai várba.

— Igen örülök ennek a megtiszteltetésnek — mondja búcsúzóul. — Ha hazajövök, elmondom nőtársaimnak, hogy mit láttam, mit hallottam, s a bizalmat, még jobb munkával igyekszem majd meghálálni.

Hogy úgy lesz ahogy mondja, ahhoz kétség nem férhet. Ezt már eddigi munkájával, lankadatlan szorgalmával is bebizonyította.

NÉMETH JÁNOS

A községetek és a szövetkezeteknek

Gyakran hallunk a Mosto vál {Hidaskürti} Vörös Csillag Efsz-ről. A hat szövetkezet társulásából alakult me zőgazdasági üzem gazdasági eredményeire méltán büszkék a galántai járásban, mert nem egy vonatkozásban példát mutatnak a többi szövetkezetnek.

A szövetkezet tagjainak többségét a becsületesség, az áldozatkészség, a munka és az egész szövetkezet iránti felelősség jellemzi, az elért sikerek pedig a több száz tag szorgalmas munkájának közös eredménye.

Az eredményekhez hozzájárult Horváth Katalin is a Vö rös Csillaghoz tartozó Cierna Voda (Feketenyék) községből. Abban a szocialista brigádban dolgozik, amely a harminc hektáros kertészetet és a három hektárnyi fóliasátrakat, illetve üvegházakat gondozza. Tavaly a saláta, paprika, uborka hektáronként 62 000 koronát hozott a szövetkezetnek.

Valóban szép eredmény, amely azonban nem született meg önmagától. A zöldségtermesztés nagy igényeket támaszt a dolgozókkal és munkájuk minőségével szemben. Horváth Katalin fiatal asz- szony, még nem töltötte be harmincadik életévét. Tiszteletre méltó munkát végez. Olyan munkát, amely hasznot hoz a szövetkezetnek és az egész társadalomnak.

A szövetkezet kertészetében végzett felelősségteljes munkája mellett jut Ideje más tevékenységre is. Az ember szinte elámul, hogyan tudja beosztani idejét. Mindig a kitartás és céltudatosság jellemezte. Hiszen enélkül aligha lett volna a kertészet munkásnőjéből vezetővé. Először szaktanintézetet végzett, majd leérettségizett a Galántai Gimnáziumban és mindezt táv- úton, a háztartási gondokat is vállalva.

Feketenyéken ma ezt a fiatal kommunistát nemcsak mint példás dolgozót, hanem a Nőszövetség helyi szervezetének kezdeményező elnöknő jét Is Ismerik. Irányításával a nők például szép kézimun- ka-kiállítást rendeztek, nem kis része van a sikeres nyug díjastalálkozó megrendezésében, szabad idejében sok órát fordított a község szépítésére.

Nem véletlen, hogy Horváth Katalin Is ott lesz a bratislavai várban a legjobb dolgozók között.

LUKACS ÉVA

Csaknem 15 000 szegj'át, 30 OüO tulipánt, nárciszt és több ezer másfajta virágot készítettek elő a nemzetközi nőnap idei ünnepségeire a iilínai városi szolgáltató vállalat Teplička nad Váhom i kertészetének dolgozói. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK)