Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám, szombat

Á morxislo-leiiisto nemzetiségi politika csehszlovákiai gyokoriato

irta: Dalibor Hanes, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Nemzetek Kamarájának elnöke

A több nemzetű állam egyik legfontosabb társadalmi problémájának — a nemzetiségi kérdésnek megoldása megköveteli a marxista—leni- nista nemzetiségi politika alapelveinek következetes tiszteletben tartását. Ezt teljes mértékben igazolják azok a tapasztalatok is, amelyeket a munkás- osztálynak a burzsoázia felett aratott politikai győzelméért vívott harcban és hazánk szocialista építésében szereztünk. A nemzetiségi kérdés sajátos feltételek és sajátos helyzetek adta külön problémáinak megoldása csakis az általánosan (ob- tektívan) érvényes (törvényes) elvek következetes megtartása mellett vált lehetővé. Ez is értékes tapasztalat, amelyet a nemzetiségi kérdés megoldása során szereztünk.

Csehszlovákia Kommunista Pártja még a burzsoá köztársaság idején, sőt a háború alatt is. és a demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulása során mindig foglalkozott a nemzetiségi kérdés megoldásával, a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő többi nemzetiség kapcsolataival a munkásosztály és a burzsoázia közti alapvető osztályantagonizmus forradalmi megoldásával kapcsolatban. Ezt a kérdést a munkásosztály alapvető céljaival összhangban oldotta meg, egységben a munkásosztály küzdelmével, amelyet a burzsoázia feletti politikai hatalom megszerzéséért vívott, egységben a szocializmus építéséért Csehszlovákiában és a többi szocialista országban kifejtett igyekezettel.

Kommunista pártunk nemzetiségi polikájának alapvető, osz- tályjollegü kiindulópontjait dialektikusán áthatja a proletár Internacionalizmus és a nemzetek egyenjogúságának elve, mivel az önrendelkezésért vívott forradalmi harc, a nemzetiségi elnyomás és az egyenjogúság hiánya elleni harc a munkás- osztály és a többi dolgozó internacionális küzdelmének része, amelyet az osztályelnyomás ellen, a burzsoázia osztályuralma ellen vív.

A párt a két nemzet munkásosztálya egyesítő osztályérdekeihez és internacionális érdekeihez igazodva mindig a kölcsönös együttműködés és az egymáshoz közeledés döntő út- fait követte. Határozottan a kommunisták érdeme, hogy a Košicei Kormányprogram VI. fejezete a háború utáni köztársaság jellegéért vívott küzdelem drámai időszakára való tekintettel felettébb fontos rendelkezést tartalmazott — „. • • hogy a csehszlovák viszonyban érvényre juttassák az egyenlőség elvét, és hogy ilyen módon érvényesüljön a két nemzet igazi testvérisége “

M

indkét nemzet munkásosztálya 1948 ban győzelmet aratott a burzsoázia felett. A döntő osztályösszecsapásban alapvető kérdésként szerepelt a politikai hatalom, amely a munkásosztály lávára dőlt el. Csehszlovákiában a szocialista forradalmi folyamat fejlesztése politikai, anyagi-műszaki, tudományos, kulturális alapon és a szocializmus védelmi bázisán, szoros internacionális együttműködésben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, megkövetelte, hogy erősítsük és pozitívan befolyásoljuk nemzeteink testvéri együttműködésének és egymáshoz közeledésének összes tényezőit. A lenini nemzetiségi politika ugyanis feltételezi, hogy minden gyakorlati intézkedése elősegíti nemzeteink kölcsönös együttműködését, a kölcsönös segítség fejlesztését, valamint elmélyítését. ugyanakkor hozzájárul a többi szocialista ország nemzeteihez fűződő kapcsolatok kialakításához Is.

Azt a követelményt, hogy Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés megoldása átfogó és teljes legyen, mind politikai téren, nlnd pedig gazdasági, tudományos műszaki kulturális, nevelési és művelődési téren egészen a nemzetiségi kérdés államjogi megoldásáig teljesítettük, mégpedig a történelem szempontjából rövid időszak — 30 év alatt, még az ilyen nagy feladat bizonyos fogyatékosságai ellenére is.

A cseh és a szlovák nemzet egymáshoz közeledése, gazdasági és szociális színvonalának kiegyenlítése, kultúrájának fejlesztése, azonos szintre emelése és végül az államjogi rendezés a kommunista párt egységes, internacionális, fáradhatatlan tevékenységének az eredménye. amely kialakítja mindkét nemzet munkásosztályának és dolgozóinak integráló erejét. Ezt a folyamatot nem csupán a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő többi nemzetiség kölcsönös internacionális - együttműködése és segítsége ösztönzi, hanem ugyanakkor Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek, valamint a többi szocialista ország nemzeteinek alkotó internacionalizmusa.

M

indenki láthatja és elbírálhatja azokat az eredményeket, amelyeket hazánkban a kommunista párt vezetésével a marxista—leninista nemzetiségi politika terén elértünk. A széles körű iparosítás, amely a cseh és a szlovák országrészek közti gazdasági színvonal kiegyenlítésének az előfeltétele, a nagyvonalú egészségügyi és szociális biztosítás, a sokldalú tudományosműszaki és kulturális fejlődés és a műveltség fejlesztése lényegesen csökkentette a kót ország között a történelem folyamán kialakult különbségekéit. Egyes területeken már megtörtént a kiegyenlítődés Az általános és teljes kiegyenlítődés a legközelebbi öt év feladata. Emellett Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei egymáshoz közeledésének folyamata a leghatékonyabb módon zajlik le — az egységes közgazdaság alapján, a terjedelmes munka- megosztás és szakosítás programja szerint, ezáltal nemzeteink köteléket elmélyülnek, ugyanakkor dinamikusabban fejlődnek a nemzeti gazdaságok, ami meghatványozza az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági erejét.

A mindkét nemzeti köztársaság fejlesztésére irányuló közös igyekezet s az ennek következtében kialakult sokoldalú, szoros kapcsolatok a legáldásosabb hatást gyakorolják nemzeteink egymáshoz való közeledésére. A kulturális értékek széles körű cseréje, a sokoldalú fejlődésre összpontosuló törekvés és a marxista—leninista ideológia érvényesítése, a csehszlovák állam szövetségi elrendezésének ebből adódó alapjai, a nyelvrokonság, a proletár internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra való egységes nevelés, az ellenséges, terjeszkedő és korlátolt nacionalizmus ellen vívott közös küzdelem — mindez pozitív változásokat hozott létre az együttműködésben, a két nemzet és a nemzetiségek egymáshoz való közeledésében amelyek közösen építik a szocialista társadalmat Csehszlovákiában a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt.

A közös szocialista építés túllépi a nemzeti és állami kereteket, és új, államon felüli, internacionális méreteket ölt. A nemzetek közti munkamegosztás az államon belüli és államon felüli viszonylatban, az integráció, a szakosítás, a kooperáció és a színvonal szüntelen kiegyenlítése a kölcsönös kapcsolatok

államjogi megoldásával együtt — ez a nemzetek tényleges

egyenjogúságának biztosításához vezető lenini út. Csehszlovákia Kommunista Pártja a

nemzetiségi politika ilyen értelmezéséből indul ki. É politika fejlesztése során következetesen tiszteletben tartja minden nemzet és nemzetiség sokoldalú fejlődését, ugyanakkor a nemzetek egymáshoz közeledésének Irányzatát. A nemzeti elemek sokoldalú fejlődése és teljes tiszteletben tartása lehetővé teszi, hogy a nemzeteket a leghatékonyabb módon bekapcsoljuk az alapvető, társadalmi, osztály és internacioná- lis feludat megoldásába — a szocializmus és a kommunizmus építésébe. Ebben az osztályjel- legű forradalmi feladatban a nemzeti és az internacionális oszthatatlan egységet alkot. A nemzeti itt beleolvad az inter- nacionálisba, s egységüket már nem bontja meg az osztályantagonizmus, hanem erősíti az egész szocalista közösség céljainak egysége, egyre Inkább integrált politikája, közgazdasága, ideológiája és kultúrája. A szocialista hazafiság ezáltal új méreteket ölt, gazdagabb tartalomra tesz szert. Nem csupán a saját nemzethez fűződő bensőséges kapcsolatban nyilvánul meg, hanem az egész szocialista hazához, a szocialista országok egész közösségéhez fűződő kapcsolatban — tehát a szocialista internacionalizmus szerves részévé válik.

Ezt a törekvést immár több mint hét éve felgyorsítja a csehszlovák államszövetség, amely Csehszlovákiában a nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének erős osztály- és internacionális alapjait alkotja, továbbá nemzeteink kapcsolatainak állom jogi betetőzése és teljesen egyenjogú alapokon való kibontakoztatása.

^hszlovákia Kommunista Pártja részéről a nemzetiségi kérdés marxista—leninista értelmezése stratégiai fontosságú feladat, amelyet a szocializmus és a kommunizmus felé közösen haladó szocialista országok oldanak meg.

(RUDE PRÄVO)

Az alanyként használt főnévi ipieviul

A főnévi igenév több mondatrész funkcióját Is betöltheti. Alanyként leggyakrabban az illik, kell, lehet, sikerül; jő, nincs, fölösleges, hasznos, muszáj, nehéz, szükséges, tilos stb. igei, 111. névszói állítmány mellett áll. Alakilag egyaránt, lehet személyragos és ragtalan. Pl.

El kell mennem a földemről, Búcsúzni szép kedvesemtől, Nehéz válni szerelmemtől,

Az én drága kedvesemtől.

(Népdal)

Ha a főnévi igenévvel kifejezett alanynak nincs sze mélyragja, elvonttá. általános érvényűvé teszi a cselekvésfogalmat. Pl. a Dohányozni tilosl felirat mindenkire egyformán vonatkozik, aki az adott helyiségben tartózkodik. Ugyanilyen személytelen, általános jelentésű Váci Mihály sora: Nem elég jóra

vágyni; / a jót akarni kell; és Simon Istváné: Az u ne héz ... hinni, tagadni / Az a nehéz... menni, maradni. Népdalainkban, szólásainkban is így találjuk: Jaj, de bajos a szerelmet titkolni, El kéne indulni, meg kén házasodni, Nem jó az ördögöt a falra festeni. Tehát, ha a cselekvő személyt — logikai alanyt — nem akarjuk vagy nem tud juk megnevezni, illetve, ha a cselekvésfogalom általános érvényű. a főnévi igenévi alanyt személyrng nélkül kell hasz nálnunk.

A szövegkörnyezetet, a be szédhelyzetet ismerve a sze- mélyragtalan főnévi igenévi alany ellenére is értjük, hogy ki a cselekvésfogalom logikai alanya. Darvas fózsef Részes eső című drámájában Szoláth és Balla párbeszédében olvashatjuk:

Szoláth: Nem kéne rá válaszolnod?

Balla: Miért válaszoljak? A hülyeséggel, rosszindu lattal nem lehet vitat kozni. — Azaz, Balla fölöslegesnek tartja a vitatkozást. a

A megfelelő névszói sze mélyraggal kell ellátnunk a főnévi igenévi alanyt, ha jelentéstartalmát pontossá akar juk tenni, ha az állítást bizonyos meghatározott személyre vagy személyekre vonatkoztatjuk. Szabad-e Dévénynél betörnöm / Oj időnek új dalaival — írja Ady, a cselek vést önmagára értve. A sze mélyrag pontosan jelöli a lo gikal alanyt: ,,Nem kellett

volna gyáván elfutni, hanem oda kellett volna menned ah hoz az emberhez.“ (fókái: Arany ember). ..Meg kell öt nősítened." (Németh László: A két Bolyai).

A mondat nyelvtani és logikai alanya nem mindig azonos. A Szabad a madárnak ágról ágra szállni típusú mondatokban a főnévi igenév a nyelvtani alany, de a cse- lekvrsfogalom hordozója, logikai alanya a -nak, -nek rágós részeshatározó. Ha ez szerepel a mondatban, az igenév ragos és ragtalan használata egyformán helyes. Pl. ,,Könnyebb volt tüzes seregeknek / váani-ölnl a gyűlölt el lent... (Simon István: Az a nehéz], „A tudósnak ökörnek Is kel) lennie“ (Németh L.: A két Bolyai).

Egvaránt helyes a főnévi igenévf alany ragos és rag talan használata akkor is, ha a cselekvő személyt a nekem, neked névmással külön is jelöljük: „Futnia kellene még neki.“ Németh L.: A két Bo lynf)? Neked kell kiválasztani / kiválasztanod a megfelelő példát!

A személyragozott forma nemcsak választékosabb, hanem elejét veszi a félreértéseknek is. Kétértelmű pl. Az útiköltséget a szakszervezetnek kell befizetni típusú mondat, mert nem utal a cselekvés végzőjére. Annak ellenére. hogy -nak. -nek ragos névszó van a mondatban, nem tudjuk, ki az, aki fizet. Egyértelművé tehetjük a mondatot, ha a főnévi Igenevet ellátjuk a megfelelő személy- raggal: Az útiköltséget a

szakszervezetnek kell befizetnünk, vagy kell befizetnie (azaz a szakszervezet fizeti be).

T. NAGY ILONA

Á továbbtanuló

Munkahelye: a bratislavai Tesla üzem Este: gimnázium

— Ha ránézek egy rádióra, az ismerős darabjai azonnal feltűnnek — mondja a fiatal Popluhár Gizella, majd hozzáteszi: — Azok a darabok, alkatrészek, melyek a gyárban átmennek a kezemen. Régebben a cipőkkel voltam így — folytatja. — Korábban ugyanis három évig a partizánskéi ci* pőgyárban dolgoztam. Eredetileg képzőművészeti szakközép- iskolába akartam jelentkezni, de lebeszéltek azzal, hogy a sok érdkelődő miatt nincs esélyem. Pedig nagyon szeretek rajzolni. Különösen női arcokat. Olykor a barátnőimet is lerajzoltam Aztán egészség- ügyi szakközépiskolában próbálkoztam, de helyszűke miatt nem vettek fel.

— Még ma is rajzolgat?

— Sajnos, mér nem, nincs rá időm. Jóformán semmi szabad időm nincs.

— Miért?

— Dolgozom, több tisztségem van, s esti iskolába járok, a Bratislavai Magyar Gim náziumba. Igen nehéz a mindennapi munka mellett tanulnom, pedig az alapiskolában mindig kitüntetett voltam.

Munkahelye a bratislavai Tesla üzem, ahol három éve dolgozik. Két évig rádiőalkat- részeket préselt, de egy éve feljebb került, s a már ellenőrzött darabokat továbbítja. A préselés nehéz fizikai munka volt. Jelenlegi munkája könyPopluhar Gizeliü

nyebb, s ráadásul most mindig reggeli műszakban dolgozik.

— A kész alkatrészekkel élvezet dolgozni. Minden daiv.b szép tiszta és szinte fénylik. Néha még meleg is — mondja a 22 éves, vállig érő, fekete hajú Gizella, aki munkahelyén az I. SZISZ alapszervezet vezetőségi tagja.

— összesen tíz alapszervezetünk van — tájékoztat. — A miénk 44 tagú. Havonta egyszer mindig más szervezet úgynevezett színes estet rendez, melyen elbeszélgetünk híres emberekkel. A beszélgetést tánc követi. A SZISZ-tagok szükség esetén külön műszakot dolgoznak le, mivel kevés üzemünkben a munkaerő.

Szakszervezeti tisztséggel is megbízták Popluhár Gizellát: műhelybízalml. Jelenleg egyéves szakszervezeti tanfolyamot végez.

— A SZISZ-ben és a szak- szervezetben való aktív tevékenységet pártfeladatként kaptam — jegyzi meg. — Novemberben felvettek a tagjelöltek sorába. Holnap házasodik két nálunk dolgozó fiatal, s így a SZISZ és egyben a szakszervezet nevében én fogok nekik gratulálni. Az ajándékok megvásárlásával is engem bíztak meg. Amióta párttagjelölt vagyok, még több feladatot kapok, s teljesítésüket még jobban elvárják tőlem.

— Hol lakik? — kérdem.

— A TESLA bratislavai munkásszállásán. Ez nagyon megfelel, hiszen kelten vagyunk ngy szobában. A hétvégeken azonban hazajárok Vízkeletre, lingy édesanyámnak segítsek. Persze minden alkalommal egy csomó könyvet is magammal viszek, mert tanulni állandóan kell. így a szórakozásra bizony nem igen marad Időm — mondja, de azért eláruja, hogy jár egy fiúval, akivel nagyon jól megértik egymást.

Amikor azt kérdem tőle, mi a véleménye a szerelemről, így válaszol:

— Nem tudom kifejezni, <mí a szerelem. Talán az, amit most érzek.

Végezetül terveiről faggatom. Válaszára nem kell soká várni:

— Szeretném elvégezni az iskolát, s maradéktalanul teljesíteni a rám bízott feladatokat.

FÜLÖP IMRE

1976. III. 6.

4