Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám, szombat
LESZERELÉSSEL AZ EGYETEMES BÉKÉHEZ Helsinki útja összeegyeztethetetlen a fegyverkezési hajszával 1976. III. 6. Jan Amos Komenský, a nagy dseh humanista felvilágosult tudós háromszáz évvel ezelőtt írta: „El kell tiltani a fegyve- reket, hogy megszűnjék az ellenségeskedés és háborúk visz- szatérésének minden lehetősége“ Nemzedékek legjobbjait hatotta át a háborúktól mentes világnak, az embert ölő fegyver betiltásának a vág-yálma. A történelemben azonban még sohasem jöttek létre oly kedvező feltételek a fegyvermentes világ vágyálmának megvalósítására, mint jelenünkben. Ez azért lett lehetséges, mert új erőviszonyok alakultak ki a világon és óriási mértékben megnőtt a szocialista közösség országainak gazdasági potenciálja. A mai világ ilyen erőviszonyait az imperialista tábor vezetői is elismerik, akik ezen az alapon hajlandónak mutatkoznak a leszerelés megvalósítására és a fegyverkezési hajsza beszüntetésére. Ez a készségük főként a Szovjetunió és az Egyesült Államok „erő- egyensúlyának“ a koncepciójára épül. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter San Fran- cisco-i beszédében például megállapította, hogy az amerikai—szovjet leszerelési együttműködést objektív tényezők teszik szükségessé, melyek közül a legfőbb az, hogy „a Szovjetunió katonai-stratégiai téren egyenlő helyzetben van az Egyesült Államokkal..s ezért „önuralomra, egymás mellett élésre és végeredményben együttműködésre kell törekednünk“. A Nyugat egyik vezető államférfiénak ez a sokat mondó beismerése csak azért történhetett meg, mert nő a Szovjetunió és az egész szocialista közösség ereje és következetesen elvszerű harcot vívnak a békéért és a leszerelésért. A földkerekség jóakaraté emberei napjainkban lelkesen támogatják a szocialista közösség politikáját, amelyet a humanizmus és a bolygónk békés jövőjével való törődés hat át. Az imperializmus tábora már nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a tényeket és ezért most reális feltételek jönnek létre a leszerelés kérdéseinek megoldására. A Szovjetunió a lenini béke- dekrétummal kezdve mintegy hat évtizede változatlanul a leszereléssel kapcsolja össze a népek biztonságának szavatolását. A világ tudja, mennyi békeakciót indított a szovjetország a Népszövetségben, most pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mennyi sok- és kétoldalú tárgyalást folytatott valamennyi földrész országainak képviselőivel. Ezek az akciók arra irányultak, hogy egyesítsék a közös erőfeszítéseket a leszerelés kérdéseinek megoldására, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére. Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára választói előtt mondott tavaly júniusi beszédében kifejtette az új szovjet leszerelési javaslatokat, melyek a tömegpusztító fegyverek új fajtáin és rendszereinek kidolgozásának és gyártásának a megtiltására vonatkoznak. E javaslatok óriási nemzetközi visszhangot váltottak ki és általános helyeslésre találtak. Az ENSZ-tagállamok szerződéstervezetének alapjául szolgáltak — e tervezetet a szovjet küldöttség az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakán terjesztette elő. A Szovjetunió kezdeményezése, amelyet az ENSZ-tagállamok abszolút többsége lelkesen támogatott, megmutatta a Szovjetunió külpolitikájának mélyen humánus jellegét. Ezért ért el a népeknél oly nagy megértést, mély megelégedettséget és hálás fogadtatást Leonyid Brezsnyev választási beszéde, amelyben kidomborította: „A modern tudomány és technika olyan színvonalú, hogy az atomjegyvernél is borzalmasabb jegyver kialakulásának komoly veszélye merül jel. Az emberiség esze és lelkiismerete azt diktálja, hogy feltétlenül állítsunk áthághatatlan akadályt egy ilyen fegyver megjelenésének útjába A szovjet kormány tevékenysége, amely a szocialista közösség országainak támogatásával az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére, az atomfegyver, valamint új tömegpusztító fegyverfajták fejlesztésének és gyártásának szavatolt betiltására irányul, szerves része annak a küzdelemnek, amelyet a világ békeszerető erői a leszerelésért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért vívnak. Ez a nemzetközi feszültség enyhülési folyamata további kibontakozásának, a Helsinkiben meghirdetett alapelvek megvalósításának fontos tényezője és elengedhetetlenül szükséges feltétele. A stratégiai támadó fegyverek korlátozására vonatkozó, 1985 végéig érvényes szerződés kidolgozáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások is ezt a célt követik. E fontos tárgyalások 1974 végén Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vlagyivosztoki találkozóján kezdődtek. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram a leszereléssel összefüggő problémák nagy komplexumának a megoldását helyezi kilátásba. A Szovjetunió kezdeményezésére a békeprogram keretében számos fonjlos ENSZ határozat született, folytatódnak a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentéssel kapcsolatos bécsi tárgyalások, számos ország két- és sokoldalú alapon olyan egyezményeket és szerződéseket kötött, amelyek bizonyos határok és korlátok közé szorítják a katonai előkészületeket és jelentősen csökkentik a közvetlen háborús konfliktusoknak a hidegháború idején fennállt veszélyét. A reakciós imperialista körök mesterkedéseivel kapcsolatban azonban a világ még mindig fél egy harmadik világháborútól. A katonai kiadások jelenleg világszerte fantasztikus összeget — 300 milliárd dollárt — érnek el. A közgazdászok kiszámították, hogy a világon minden órában 30 millió dollárt költenek fegyverkezésre. A nukleáris robbanófejek világszerte felhalmozott készletei olyan méreteket öltöttek, hogy (trotil egységben kifejezve) a föld minden lakójára 15 tonna jut. Ez azt jelenti, hogy az atomfegyver tömeges bevetése esetén a háborúnak ka- tasztrófális következményei lennének az emberiségre nézve. A Szovjetunió és a szocialista közösség hatalmára támaszkodó erők az imperialista re akció mesterkedéseivel szem- benállva elégedetten állapítják meg, hogy a Szovjetunió nagyon világosan és konkrétan mutatja meg békés szándékait. Ez például abból is kitűnik, hogy az 1972. évi 17 milliárd 900 millió rubelrőt 1975-ben 17 milliárd 400 millió rubelre szállította le védelmi kiadásait, amelyek az idén a tavalyi szin ten maradnak. A szűnni nem akaró fegyverkezési hajsza, a katonai költségvetések növekedése, az agresszív tömbök erősítése, amelyre az imperialista országok a harmadik, termonukleáris, világháború előkészítését nyíltan hirdető pekingi sovinisták támogatásával törekszenek, — mindez veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. Ilyen feltételek között az általános leszerelésért és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért vívott harc a legfontosabb feladat, amely a tartós béke biztosítására irányul. A nemzetközi enyhülésnek az utóbbi években tapasztalható folyamata és a helsinki alapelvek egyáltalán nem egyeztethetők össze a fegyverkezési hajszával, mert az emberiség érdekei a következetes leszerelést követelik meg. MIDHAT MUHTASZIPOV docens, a történelemtudományok kandidátusa ANGOLA ÉLVEZI A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG TÁMOGATÁSÁT Berlin — Iko Carreira, angolai hadügyminiszter a Neues Deutschlandnak adott nyilatkozatában az Angolai Népi Köztársaság küszöbönálló teljes katonai győzelméről beszélt. Carreira a lap csütörtöki számában megjelent interjúban elmondta, hogy a Nyugat az angolai helyzet megítélésében több fontos tényezőt kihagyott számításából. Mindenekelőtt a győzelembe vetett hitet, s az MPLA fegyveres erőinek, a FAPLA nak kitartását és állhatatosságát. Ezenkívül továbbá azt a tényt, hogy az angolai nép az MPLA t támogatja és végül a nemzetközi szolidaritás rendkívül fontos tényezőjét is figyelmem kívül hagyta. A hadügyminiszter a szocialista tábor Angolának nyújtott segítségével kapcsolatos rágalomhadjáratról kijelentette: Az manipulációin alapul és zavarkeltés a célja. Elmondta, hogy országa mindig is élvezi a szocialista közösség támogatását, ami nem egyéb, mint az internacionalizmus megnyilatkozása. Kifejtette, hogy Angola szuverén ország, jogában áll tehát, hogy maga válassza meg barátait és szövetségeseit. Végül az angolai nép nevében köszönetét mondott a Kubától, a Szovjetuniótól és általában a szocialista országoktól kapott segítségért. Luanda, Kinshasa — Zambia a közeljövőben bizonyára elismeri az Angolai Népi Köztársaságot, közölte Luandában fosé Eduardo Dos Santos angolai külügyminiszter. Az angolai diplomácia vezetője az Afrikai Egységszervezet Miniszteri Tanácsának ad- disz abebai üléséről érkezett haza és elmondta, hogy a két ország küldöttsége a tanácskozás alkalmával érintkezésbe lé pett egymással. A találkozó során angolai kormányszintű küldöttséget hivtak meg Lusaká- ba. SULYÖS ZAVARGÁSOK SPANYOLORSZÁGBAN Hétfőn újabb sztrájk kezdődik Vitoria — Hírügynökségi jelentések szerint az észak-spanyolországi Vitoria ostromlott város képét mutatja. A baszk városban, ahol az elmúlt napokban heves összecsapások zajlottak le a sztrájkoló munkások és rendőrök között, rendkívül feszült a helyzet. A spanyol hatóságok a környező tartományokból rendőri erősítéseket, félkatonai egységeket rendeltek Vitorlába. Az utcákon rendőrjárőrök cirkálnak, rendőrök őrzik a templomokat, az esetleges munkásgyűlések megakadályozása céljából, és mindenütt a városban szétoszlatják az ötnél több személyből álló csoportosulásokat. A tüntető munkások Vitoria külső részeiben útburkolati kövekből, deszkákból újabb barikádokat emeltek. Csütörtökön egyébként az előző napi három halálos áldozatot és több mint 100 sebesültet követelő brutális rendőri akció után ismét ösz- szecsapás zajlott le tüntetők és a biztonsági erők között. Az összecsa pásokban ugyancsak több személy megsebesült, több tüntetőt a rendőrség letartóztatott. A rendőri erősítések tájékozott források szerint azt a célt is szolgálják, hogy megakadályozzák még hevesebb összecsapások kitörését. A több hét óta tartó sztrájk szervezői a kormány megtorló módszerei ellenére tiltakozásra szólították fel Vitoria munkásait. Mintegy 40 helyi pap megszállta a Vítoria püspökség hivatalát, követelve »a rendőrség eltávolítását abból a templomból, ahol a temetési szertartást rendezték. Az illegális munkásbizottságok — a vitoriai sztrájkok szervezői — szombatra tiltakozásul a brutális rendőrterror ellen általános sztrájkra szólítottak fel a „baszk városban. / A Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Spanyol Kommunista Párt baszk ága, valamint szakszervezeti szövetségeseik hétfőre hasonló általános sztrájkra szólítottak fel Spanyolország négy baszk tartományában. Feszült a helyzet Bilbaóban és Pamplónában is, ahol egymást követik a szolidaritási tüntetések. Pamplónában a rendőrség 30 személyt letartóztatott. Péntek délelőtt Madridban összeült a spanyol kormány, hogy megvitassa a belpolitikai helyzetet az egyre fokozódó feszültség következtében. Ezt követően Navarro miniszterelnök jelentést nyújtott át János Károly királynak a vitorlái véres összetűzésekről. POKOLGÉPES MERÉNYLETEK LONDONBAN London — Pokolgépes robbantások sorozata rázta meg London belterületét. Egy vonatrobbantás után a késő esti órákban inég két hasonló merénylet történt: az egyik a Co- vent Garden közelében, a másik a főváros egyik terén. Az újabb merényletsorozatot a rendőrség szerint kevésbé avatott kezek készítették elő, mint London emlékezetes más bombarobbantási hullámait. A detektívek arra gyanakszanak, hogy Írországból újabb robbantóosztagok települtek át Angliába, kijátszva a határvédelmet. Akciók közvetlen célja Frank Stagg halálának megtorlása lehetett. Stagg, egy tízévi fegyházra ítélt ír republikánus, aki angliai börtönében februárban éhségsztrájk következtében meghalt. A robbantásokat egyébként aznap hajtották végre, amikor a londoni Old Bailey bíróságán 14—14 évi fegyházzal sújtottak egy házaspárt, és rövidebb- hosszabb elzárással két fiukat, amiért bombákat gyártottak Nyugat-Londonban. ZDENÉK ZUSKA, Prága főpolgármestere ötnapos ausztriai látogatása befejezéseként tájékoztatta az Osztrák—Csehszlovák Társaság képviselőit Prága fejlesztésének perspektíváiról. BERLINBEN barátsági és együttműködési egyezményt írtak alá az NDK Szabad Német Szakszervezeti Szövetsége Elnökségének és a Lengyel Szak- szervezetek Központi Tanácsának képviselői. „A SZOCIALISTA LENGYEL- ORSZÁGÉRT SZAVAZUNK“ jel- szavú plakátok hirdetik szert© Lengyelországban, hogy március 21-én választja meg a lengyel nép képviselőit a parlamentbe és a vajdasági tanácsokba. A FINN KORMÁNY továbbra is folytatja a semlegesség aktív békepolitikáját — jelentette ki Martti Miettunen, a finn kormány elnöke Helsinkiben. BULGÁRIA gazdasági sikerei a múlt évben jelentősen hozzájárultak a lakosság életszínvonalának emeléséhez: a reálbérek 5,6, a nominális bérek 3 százalékkal növekedtek az előző évihez képest. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára találkozott Azevedo kormányelnökkel, és informálta a nemrég megvalósult kelet-európai kőrútjának eredményeiről. A PKP főtitkára a közeljövőben találkozik a kormány több tagjával is. AZ EXPRESSO című perui lap olyan dokumentumok fotókópiáit jelentette meg, amelyek kínai fegyverszállításokról tesznek tanúbizonyságot a chilei katonai juntának. WILLY BRANDT, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában hangsúlyozta a nemzetközi feszültség enyhülési politikája folytatásának jelentőségét. A BRIT PARLAMENTBEN való kiegészítő választások alkalmából a Coventry választókerületben Geoffrey Robinson, a munkáspárt képviselője győzött. SAU VAGN ARGUES francia külügyminiszter bírálta Haig tábornoknak, a NATO európai csapatai főparancsnokának azon kijelentését, hogy meg kell akadályozni a NATO-tag- országokban a kommunisták kormányban való részvételét. JACK ANDERSON amerikai publicista az ABC-tv-társaság egyik adásában olyan értesülést közölt, amely szerint Nixon volt elnök telefonon beszámolt Kissinger külügyminiszternek kilencnapos kínai útjáról. Anderson szerint Nixon a több mint 15 perces beszélgetés során hangsúlyozta látogatásának jelentőségét. Egyúttal megállapodtak abban, hogy írásban fog beszámolni útjának részleteiről. 55 EVES A PORTUGÁL KOMMUNISTA PÁRT ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS LISSZABONBAN Lisszabon — Megalakulásának 55. évfordulóját ünnepli ma a Portugál Kommunis’ta Párt. Az első vezetőséget 1921. március 6-án választották meg és ez alapította meg a párt első sajtóorgánumát, az O Com- munista-1. A kommunisták első akcióprogramja 1923-ban, az első kongresszuson született meg. A párt szervezeti felépítése és gyenge tömegbefolyása miatt nem tudott szembeszállni az 1926-os szélsőjobboldali katonai puccsal — írja az O Diar című baloldali lap. Bezárták központját és felszámolták sajtóját, sok szervezetét elpusztították. Bento Goncalves irányításával fogtak hozzá a forradalmi párt újjászervezéséhez. 1929-től kezdve tovább bővítették szervezetét és 1931-ben megjelent az Avantel Forradalmi szervezeteket hoztak létre a hadseregben és a hadiflottánál is. Megalakították a párt ifjúsági szövetségét és főtitkárává 1934-ben Alvaro Cunhalt választották meg. A fasiszta megtorlás számos kommunista vezetőre lesújtott; Bento Goncalves Is börtönben pusztult el. A pártot 1940—42- ben átszervezték: ekkor került a KB titkárságába Cunhal, Jósé Gregorio és Manuel Guedes. Az 1958-as salazari választási komédián a kommunisták Humberto Delgado tábornok mellett foglaltak állást. Ugyanabban az évben letartóztatták Alvaro Cunhalt. ő azonban 1960 ban legendás körülmények között megszökött Peniche erődítmény- börtönből. Cunhalt 1961-ben a PKP főtitkárává választották. A fasiszta titkosrendőrség újabb vezetőket vetett börtönbe és halálra kínozta Dias Coelhot. A párt 6. kongresszusán, 1965-ben a fasiszta diktatúra megdöntésében, demokratikus rezsim megteremtésében és á gyarmati rendszer felszámolásában jelölték meg a legfőbb tennivalókat. A PKP ennek szellemében támogatta a fegyveres erők mozgalmát és az 1974. április 25-i demokratikus forradalmat. Az 1974-es rendkívüli kongresszus után a párt az Idén újabb kongresszusra készül. A törvényhozó nemzetgyűlési választások küszöbén, március 14-én országos pártértekezleten vitatják meg az új helyzetből adódó feladatokat. „55 éves harcunkban nem törtünk meg, ellenkezőleg, még odaadóbban küzdünk a portugál nép ügyéért“ — állapítja meg az Avantel Az évforduló alkalmából pénteken és szombaton országszerte gyűléseken és egyéb rendezvényeken emlékeztek meg a párt harcáról. Lisszabonban Alvaro Cunhal részvételével nagygyűlést tartottak.
