Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA (Folytatás a 4. oldalról) és bonyolultságának arányában a nagy­üzemi gazdaságokban, a termelőegysé­gekben, emelkednie kell az irányító káderek és valamennyi dolgozó kép­zettségi szintjének is. Korlátozott ter­melési forrásaink megkövetelik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban s a mezőgazdasági vál­lalatokban tevékenykedő kommunisták figyelmüket a tartalékok felhasználásá­ra összpontosítsák, amelyek különösen » vállalatok és a járások közötti indo­kolatlan különbségekben, a termelés szerkezetében és irányzatában, a mező­gazdasági vállalatok irányítása szint­jének emelésében mutatkoznak. A központi irányító szerveknek kü­lönleges gondot kell fordítaniuk az ál­lami gazdaságok gazdálkodási szintjé­nek emelésére, valamint a mezőgazda­ság fejlesztése terén a közép- és a ke­let-szlovákiai kerületben mutatkozó sa­játságos problémák megoldására, fő- frént ami a kelet-szlovákiai síkság jobb hasznosítását, de ugyanígy a hegyi és a hegyaljai körzetek gazdálkodását. is Hleti. Rendkívüli gondot fogunk fordítani az újonnan alakult és az egyesített Jöld művesszövetkezetek megszilárdítá­sára. A lehetőségekkel és a megfele- Jő anyagi-műszaki feltételekkel össz­hangban ebben az ötéves tervidőszak­ban a mezőgazdaság további szociali­zálására is számítunk. A hosszú távú kilátásokat szem előtt tartva gondoskodnunk kell az erdők te­rületének és hasznosságuk növeléséről. A hatodik ötéves terv időszakában 100 ezer hektárt kell erdősíteni, s a faki­termelés terjedelmét 5 százalékkal kell növelni. Társadalmunk életében igen fontos feladat a talajnak az árvizekkel szem­beni védőimé, továbbá a szükséges mennyiségű ivó- és ipari víz biztosítá­sa és védelme. Ebből a szempontból a legjelentősebbnek a Csallóköz vizének védelmére szolgáló hatékony intézke­dések megvalósítását, valamint a szennyvíztisztító berendezések Létesíté­se terén mutatkozó lemaradás kiküszö­bölését tartjuk. Kiindulva abból, hogy a közlekedés sok esetben kezd határt szabni az újra­termelési folyamat zökkenőmentes fej­lődésének, fokozott gondot kell fordí­tanunk a szállítóipari ágazat kiegyensú­lyozott fejlesztésére. Mindenekelőtt gon­doskodni kell a szállítási lehetőségek növeléséről, főként a hanlska—zvoleni déli vasútvonal megépítésének befejezé­sével, a bratislavai, a žilinai és a koši­cei vasúti csomópontok kapacitásának növelésével, valamint a štúrovói vasúti határállomás kiépítésével, jelentős fel­adat lesz a vasúti és a közúti közle­kedés lebonyolítására szolgáló új bra­tislavai Duna-híd építésének megkez­dése is. Az igényes feladatok, amelyekkel a közlekedésnek meg kell birkóznia, fel­tétlenül megkövetelik a vasúti kocsik körforgásának meggyorsítását, éspedig a kocsibeállítások egyenletességének növelésével, a ki- és berakodás meg­gyorsításával, a szembejövő közleke­dés kiküszöbölésével és a közlekedési fegyelem növelésével. Tekintettel kell lenni erre a munkaerők elosztásával és a kooperációs kapcsolatok kiépítésével is. A közúti közlekedésben különleges gondot kell fordítani a járművek mű­szaki állapotának megjavítására, a ko­csipark jobb kihasználására, és a sze­mélyszállítás területén az utazás kul­turáltságának növelésére. A távközlés területén a hatodik öt­éves terv időszakában az automatizált telefonközpontokra kapcsolt állomások részarányának 56,1 százalékról hozzá­vetőlegesen 69 százalékra való növelé­sére számítunk. Nagyobb mértékben ki­elégítjük a házi telefonállomások fel­szerelése iránti igényeket, s minőségi­leg megjavulnak és bővülnek a rádió- és a tévé műsorok vételi lehetőségei, kiterjesztve ezeket Szlovákia további területeire, úgyhogy Szlovákia lakos­ságának kereken 60 százaléka vehesse a második tévé-műsort Céljaink elérése az életszínvonal emelésének területén a belső piacon forgalomba hozott termékek minőségi színvonalútól és választékától,. a la­kosságnak nyújtott szolgáltatások mi­nőségétől és terjedelmétől és további fontos ágazatoktól is függ, amelyek kielégítik az emberek sokrétű igénye­it. Ezzel kapcsolatban teljes komoly­sággal hangsúlyozzuk: a kereskedelem és a termelővállalatok elsőrendű fel­adata a lakosság folyamatosabb ellátá­sa az alapvető fontosságú árufajták­kal, gyorsabban kielégíteni a fogyasz­tók igényeit, a keresletet, ami a ter­mékek választékát, műszaki színvona­lát és minőségét illeti. Nálunk a bel­ső piac aránylag jól el van látva alapvető fontosságú árucikkekkel, pél­dául ruházati cikkekkel és cipővel. Figyelmeztetnünk kell azonban a ter­melőket, hogy jobban ki kell elégíte­ni az igényeket divatcikkekben, jobb minőségű, mutatósabb kivitelű és ízlé­ses termékekben, mivel nálunk az emberek egyre szebben akarnak öltöz­ködni, jobb minőségű cipőt akarnak hordani, s igényt tartanak arra, hogy a háztartások számára mííszakilag tö­kéletesebb termékeket biztosítsanak a munka megkönnyítésére és az élet kellemesebbé tételére. Tudatosítani kell, hogy az üzletekben levő gazda­gabb és divatosabb áruválaszték ösz­tönzi a fogyasztóknak a jobb munka és a nagyobb jövedelmek iránti ér­deklődését. Meg kell fontolni, nogyan lehet a terv és az anyagi ösztönzők közvetítésével elősegíteni, hogy gyak­rabban kerüljenek a piacra új, jobb termékek. S hogy itt nem egyszerű feladat előtt állunk, mutatja az elő­irányzat, amely szerint Szlovákiában 1976—1980 között kb. félmillió hűtőgé­pet, 600 000 mosógépet, 850 000 rádió- és 549 000 tévé-készüléket, mintog/ 150 000 személygépkocsit, valamint 17 milliárd korona értékű bútort kell el­adni. 1980-ban a feltételezések szerint a Szlovák Szocialista Köztársaságban a háztartások 90 százalékának lesz hűtő- és mosógépe és minden harma­dik családnak személyautója. Ezek az elképzelések csak akkor valósulhat­nak meg, ha gyorsabban növekedik az iparcikkek, mint az élelmiszerek forgalma. Ugyanakkor minőségileg meg kell javulnia a kereskedelem munkájának. * Ezzel a követelménnyel teljes komoly­sággal fordulunk a Kereskedelmi Mi­nisztériumhoz, valan\int az állami és a szövetkezeti kereskedelem vala­mennyi dolgozójához. Tovább kell ob- jektivizálni a fogyasztói kereslet fej­lődésének ismeretét, igényesebbé ten­ni a termeléshez való viszonyT, az egész kereskedelmi szervezetnek lénye­gesen nagyobb figyelmet kell tanú­sítania a fogyasztó iránt, s javítani kell az eladás kulturáltságát és eti­káját. A jelenlegi szükségletek megkíván­ják a lakosságnak nyújtott szolgál­tatásokat, tovább fejlesztését, növelni minőségüket, és határozottabban fog­lalkozni az ismert fogyatékosságok kiküszöbölésével, amelyeket a lakos­ság joggal bírái. Kiemelten kall fej­leszteni a lakáskultúra színvonalának emelésével és a motorizmus fejlődé­sével kapcsolatos szolgáltatásokat. Jelentős tényezője lesz a lakosság életszínvonal?! emelésének a társadal­mi fogyasztási alapok továübi erősí­tése. Ezeknek rendeltetésszerűen fő­ként a szocialista életmód elmélyí­tésére, a la-kosság műveltségi szintje szüntelen emelkedésére, a foglalkoz­tatott szülők gyermekeinek elhelyezé­sére szolgáló gyermekintézmények fej­lesztésére és az egészségügyi léte­sítmények hálózatának bővítésére kell irányulniuk. Rendkívüli gondot for­dítunk továbbra is a gyermekekről, a fiatalokról és a családról való gon­doskodásra. 230 000 lakás feltételezett építésével a következő öt év alatt további jelen­tős lépést teszünk a dolgozók lakás- viszonyainak megjavítása terén. A komplex lakásépítési feladatok telje­sítésében folyamatosan mutatkozó fo­gyatékosságokból kiindulva a Közpon­ti Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az illetékesek maradéktalanul teljesít­sék ezeket a feladatokat. Ennek ér­dekében növelni kell a járulékos be­ruházásokat kivitelező építőipari ka- . pacitásokat. Feltételezzük a bölcső­dei és az óvodai férőhelyek számának nagyobb mérlékű növekedését. E te­kintetben elvárjuk, hogy az ipari üze­mek is kezdeményezőbb hozzáállást tanúsítanak e* kérdés megoldásához. Ezzel kapcsolatban az Építésügyi Mi­nisztérium. a Fejlesztésügyi és Mű­szaki Minisztérium, a Szlovák Tervbi­zottság, a kerületi és a járási nem­zeti bizottságok dolgozóihoz fordulunk hogy nagyobb kezdeményezéssel igye­kezzenek megteremteni a feltételeket a komplex lakásépítés és a lakások minősége terén kTtűsött feladatok tel­jesítéséhez. Érvényes ez, természetesen, az egész­ségügyi létesítmények beruházására is, ahol nem kielégítő a feladatok teljesítése. Az egészségügy területén — egyebek között — folytatni kell a járóbeteg-gondozás rendszerének . to­vábbi kiépítését, különösen az üze­mekben, a kórházi és a gyógyintézeti ágyak állományának racionálisabb ki­használását a létesítmények eredeti rendeltetésének való visszaadásával is. valamint a gyógy el járások rendszeres modernizálását. Eredményesebben kell harcolni a szív- és vérkeringési be­tegségek, a rosszindulatú daganatok, a balesetek következményei ellen, a lakosság aktív életkorának meghosz- szabbításáért, és a lakosság, különösen a fiatal nemzedék egészségének vé­delméért. Ezzel összefüggésben növel­ni kell az egészségügyi személyzet általános és szakmai továbbképzését és eszmei nevelését. Sok egészségügyi dolgozó példamutató és áldozatos munkássága ellenére továbbra is igen időszerű elmélyíteni az etikai neve­lést, tovább javítani a betegek iránti viszonyt. A fokozott gyógyszerfogyasz­tás következtében az egészségügyi szerveknek határozottabban kell fog­lalkozniuk a gyógyszeripar korszerűsí­tésével, a termelés növelésével é9 a termékek fejlesztésével. A kedvező munka- és szociális körülmények és életkörnyezet elősegíti az emberek al­kotó kezdeményezésének kibontakozá­A gazdaság hatékony és dinamikus fejlődéséhez a feltételeket tervszerű beruházás-politikával teremtettük meg és teremtjük meg. Míg a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban a negyedik ötéves tervidőszak folyamán a beruhá­zások összege 125,9 milliárd koronát, az ötödik ötéves terv időszakában pe­dig 181,5 milliárd koronát tett ki, a hatodik ötéves terv időszakában be­ruházási célokra 252,6 milliárd koronái irányozunk elő. Az előző ötéves terv időszakában olyan jelentős kapacitá­sokat adtunk át rendeltetésének, mint a tranzit gázvezeték, a košicei Kelet­szlovákiai Vasmű II. számú acélműve, a vajányi és novákyi nagy hőerőmű egységek, a Turňa nad Bodvou-i ce­mentgyár, valamint új vegyipari, köny- nyűipari, mezőgazdasági és szállító- ipnrl kapacitások. Új épületekkel bővültek a bratisla­vai, a košicei, a Banská Bystrica-i fel­sőoktatási intézmények, új egészség- ügyi létesítményeket adtunk át Bra­tislavában, Košicén, Poprádon, Malac- kyban, Dolný Kubínban, Breznóban és további városokban, új fürdőgyógy­intézeti létesítményeket, főképpen Piešťanyban, Dudincében, Bardejovban, és ugyancsak több testnevelési és tu­rista-létesítményt. Erősítettük a tömeg­tájékoztatási eszközök műszaki bázi­sát. Megbecsüléssel értékeljük a terve­zőknek, az építőknek, a műszaki be­rendezések szállítóinak és mindazok­nak a munkáját, akik részt vettek a létesítmények építésében. A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatával és az SZLKP kongresz- szusának határozatával összhangban az ötödik ötéves tervidőszak folya­mán sohasem látott fejlődést ért el Bratislava, jelentősen felgyorsult a lakásépítés üteme, döntő mértékben erősödött a város ipari jellege és nö­vekedett a munkásosztály száma, s egyre jobban kialakultak a .feltételei annak, hogy Bratislava egyre jobban betölthesse a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosának szerepét. A fej­lődés dinamikáját és a feladatok igé­nyességét bizonyítja a beruházások terjedelmének állandó növekedése is. Az építőipari beruházások terjedelme az ötödik ötéves terv időszakában 117 százalékkal volt nagyobb, mint a meg­előző ötéves időszakban. A következő öt év folyamán az építőipari beruhá­zások terjedelme további 48 százalék­kal növekedik. Ez rendkívüli igénye­ket támaszt a városi szervekben, a kormányban és a minisztériumokban tevékenykedő kommunisták munkája iránt. A cél az, hogy az idejében és minőségileg kifogástalanul elvégzett tervelőkészítéssel s a kivitelezői kapa­citások biztosításával kialakuljanak a város döntő fontosságú szükségletei megoldásának a feltételei. Ezek: a vá­ros ellátása vízzel és villamos energiá­val, a városi tömegközlekedés fejlesz­tése, az egyetemisták a főiskolások megfelelő elhelyezése kollégiumokban, a környezetvédelmi feladatok ellátása, a lakótelepek járulékos beruházásai építésének meggyorsítása, valamint az ötödik öléves tervidőszak folyamán megkezdett valamennyi ipari beruhá­zás gyorsított ütemű átadása a nem termelő szférában is. A beruházások területén számos jó példát találunk arra, hogy Idejében be tudjuk fejezni a beruházásokat, a tervezett határidőkön belül, s a költ­ségvetési kiadások, a tervezett muta­tók és a termelés megindításának fo­lyamatosságával is. Azt vizsgálva, hogy miért van ez így. arra a megállapítás­ra jutunk, hogy ilyen esetben idejé­ben és minőségileg kifogástalanul elő­készítették a beruházási akciót, éspe­dig a beruházási szándéktól kezdve a tervelőkészítésen át a kivitelezők biz­tosításáig, s a beruházók és kivitelezők közötti operatív megvalósulásáig be­zárólag. Ezeknek az elveknek az al­kalmazásával. amelyek nálunk érvény­ben vannak és általánosan ismertek — de amelyeket nem mindig tarta­nak meg a gyakorlatban —. idejében és olyan határidőkön belül, amelyek összehasonlíthatók a külföldön elért progresszív eredményekkel, tudtunk megvalósítani olyan fontos beruházáso­kat, amilyenek a Chemlon VII., VIII. és IX.. a poliészterselyem előállításá­ra szolgáló üzem Senicában, a sabinovi bútorgyár, a II. vajányi hőerőmű és sát, növeli elégedettségüket, ezért el­kerülhetetlenül szükséges, hogy a munka- és életkörnyezet megjavításá­ra irányuló intézkedéseket felvegyük a komplex vállalati tervekbe, S meg­valósításukra biztosítjuk a szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. Nem­egyszer megmondottuk, hogy a dolgo­zó emberről való gondoskodás volt és marad fő értelme pártunk politikájá­nak, és hogy mindenütt ebben az irányban kell munkálkodni. a Liptovská Mara-i vízi erőmű. Éppen ezeken a beruházásokon mutatkozott meg, mit jelent az építkezés folyama­tosságára nézve a jó pártpolitikai munka, mit jelent az összesített szo­cialista kötelezettségvállalás. Az említett és a további példák el­lenére azonban meg kell állapítanunk, hogy a beruházások területén tovább­ra is fennállnak egyes hosszan tartó problémák és fogyatékosságok. A ha­todik ötéves tervidőszak elején'a be nem fejezett beruházások értéke hoz­závetőlegesen 18,9 milliárd korona volt. Elértük, hogy a beruházások megvalósításának átlagos ideje 5,5 év­ről 4,5 évre csökkent, ami haladást jelent, de csak 3,5 évet terveztünk. Több jelentős beruházást nem adtak át rendeltetésének és nem helyeztek üzembe a tervezett határidőn belül, ami komolyan befolyásolta az újra­termelés folyamatosságát. A termelés kitolódása, csak a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által irányított ipar területén, a kapacitások késedel­mes átadása következtében 5,6 mii' liárd koronát tesz ki. Nagy vesztesége­ket jelent az is, hogy nem sikerül új gyártásokat megkezdeni a terve­zett ' határidőkön belül. Előfordulnak esetek, hogy új kapacitások egy-két év után sem érik el a termelés ter­vezett terjedelmét, mint pl. a PVC- termelés terén a novákyi Vegyimű­vekben, a salétromsav termelésében a saľai Duslóban, az olvasztott bazalt termelésében Nová Baňában és a Tur­ňa nad Bodvou-i Cementgyárban. Az új kapacitások határidőre történő át­adásával kapcsolatban tehát rendkí­vüli gondot kell fordítani a káderek felkészítésére, hogy alkalmazni tudják az új technikát és technológiai eljá­rásokat, valamint a műszaki beren­dezések megbízhatóságára is. A központi párt- és állami szervek foglalkoznak azzal, hogyan lehet tö­kéletesíteni a beruházások irányítását, és hogyan lehet szilárdítani a szállítói megrendelői kapcsolatok rendszerét. Nem várhatunk azonban csak ezek­nek megvalósulására. El kell érni, hogy a beruházási program megvaló­sításának valamennyi résztvevője ak­tív hozzáállást tanúsítson, s határo­zottan segítsen az ügynek. Hiszen a beruházások terén mutat­kozó fogyatékosságok mögött konkrét emberek állnak a reszortokban, a be­ruházóknál, a tervező- és a kivitelező szervezetekben. Nem tűrhetjük tovább, hogy az irányításban dolgozók a név­telenség mögé húzódjanak és a be­ruházás fogyatékosságaihoz önkényes hozzáállást tanúsítsanak. Tudatában azoknak a nagy felada­toknak, amelyeket a beruházások te­rén ennek az ötéves tervnek az idő­szakában meg kell valósítanunk, tuda­tában ezek népgazdasági jelentőségé­nek az egész csehszlovák gazdaság fejlődésére nézve, ezen a kongresszu­son az egyik legjelentősebb feladat­ként az arra való törekvést tűzzük ki, hogy változás következzék be a kom­munisták és egyáltalán valamennyi gazdasági vezető gazdasági dolgozó magatartásában főként a nagy és dön­tő fontosságú beruházások vonatkozá­sában úgy. hogv ezeket a tervezett ha­táridőkön belül és a tervezett muta­tóknak megfelelően lehessen átadni. Amikor a feladatokhoz való pártos, kommunista hozzáállásról beszélünk, különösen érvényes ez a beruházások területére, ahol ez kétszeresen is ér­vényes! A beruházások terén megnövekedett az építőipari munkák terjedelme, és nagymértékben megnövekedtek az öt­éves terv feladatai is. Ezeket — az építőipari termelés terjedelmének te­kintetében — az építők 9 százalékkal túlszárnyalták. Pozitívan értékeljük azt a tényt, hogy az építők teljesítet­ték feladataikat az energetikai léte­sítmények. a tranzit gázvezeték, a pe- trokémiai létesítmények építésében, átadták az autópálya első szakaszait s felépítették az új Duna-hídat. s ugyancsak átadtak számos további gazdasági, polgári és társadalmi léte­sítményt. Külön ki kell emelni a szlovákiai építők aktív részvételét Prága fejlesz­tésében, valamint az észak-csehorszá­gi kerületben döntő fontosságú ipari (Folytatás a 6. oléalonj Küzdjük le a beruházási építkezés fogyatékosságait

Next

/
Thumbnails
Contents