Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA (Folytatás a 3. oldalról) termelésnövekedésnek közel kétharma­da lesz. Mindenekelőtt a szerszámgé­pek fejlesztéséről, az atomenergetikai és klasszikus energetikai gépek és be­rendezések gyártásáról, a textilipari, közlekedési és építőipari gépek gyártá­sáról, valamint számítástechnikai és szabályozó berendezések gyártásáról van szó. Gyors ütemben fog fejlődni a gépkocsigyártás, valamint fejlődni fog­nak a komplettizáló ágazatok, elsősor­ban az áttételes berendezések, a hid­raulika, a traktormotorok és a gördü­lőcsapágyok gyártása Olyan programok ezek, amelyek meg­teremtik a feltételeket a műszakilag igényes és hatékony termelési ágak ki- kontakoztatására Szlovákiában és emel­lett arra is, hogy teljesebb mértékben kapcsolódhassunk be a szocialista gaz­dasági integrációba és főleg a Szovjet­unióval való együttműködésbe. Emellett sürgetően hangsúlyozzuk, nélkülözhe­tetlen, hogy gépipari vállalataink kez­deményezőbben alakítsák ki a feltétele* két arra, hogy egyre nagyobb mérték­ben kapcsolódjanak be a szocialista gazdasági integrációba, mivel ez a választék céltudatos csökkentésének és a sorozatgyártás növelésének a fő út­ja. Ez nem kevésbé sürgős feladat más gazdasági ágazatok számára is, főleg a kohászat, a vegyipar és a közszük­ségleti ipar számára. Szlovákiában a gépipar feladatai tel­jesítésének biztosítása kulcsfontosságú az egész ipari termelés alapvető céljai elérés© szempontjából. Okulva azokból a tapasztalatokból, amelyeket az ága­zat feladatainak realizálása folyamán az 5. ötéves tervidőszakban szereztünk, az első hónapoktól kezdve arra kell összpontosítani igykezetünket, hogy ha­táridőre és minőségileg kifogástalanul vezessük he az új termelési ágakat, és egyenletesen teljesítsük a tervezett fel­adatokat, melyek különösen a kivi­telben rendkívül igényesek. A gépipari vállalatoknak elég erejük van ahhoz, hogy elérjék az ötéves terv céljait. Erről meggyőznek bennünket azok az eredmények is, amelyeket a martini Túróci Gépgyár, a detvai Pod- polianskei Gépgyár, a breznói Hídgyár, a Pov. Bystrica-i Považskéi Gépgyár, az oravai Tesla és további vállalatok és üzemek dolgozói értek el. A kohászatban továbbra is folytatjuk a felépült termelőegységek intenzifi- kálását, különösen a košicei Kelet-szlo­vákiai Vasműben, a feketefémek na­gyobb hasznosítását, mindenekelőtt a finomított csomagolóbádog termelésé­nek növelésével az élelmiszeripar szük­ségleteit kielégítendő, a karosszériabá- dog termelését és az elektrotechnika számára szükséges bádog gyártását. Különleges figyelmet kell fordítanunk a Šverma Vasművek precíziós csővonó­gyártó építésére és arra, hogy a terve­zett határidőben helyezzék üzembe. Ez a Szovjetunióval megkötött szerződé­sünkben jelentős program és további lépés a fémek fokozottabb hasznosítá­sához. A színesfémkohászatban továbbra is növelni fogjuk az alumíniumfeldolgozás arányát, továbbá az öntvények és épü­letelemek gyártásának arányát is. In- tenzifikálni fogjuk a nikkelgyártást és b© kell fejezni a lúg fémtartalma hasz­nosításának kutatási feladatát. A kohá­szat másodlagos termelésében lénye­gesen növelni kell az acéllemezek gyártását. Folytatni fogjuk fémkész­letünk kihasználását a geológiai kuta­tás meggyorsításával, a fejtés növelé­sével és átfogó feldolgozásával. Külön­leges hangsúlyt helyezzünk a magnezit- ipari gyártmányok választékának bő­vítésére és minőségére mind a hazai piacon, mind az exportban. A vegyiparban az eddigi beruházá­sokkal kiépítettük a kapacitásokat olyan termékek gyártására, amelyek azt megelőzően Szlovákiában ismeret­lenek voltak, főleg a petrokémiában. Ennek alapján a szlovákiai vállalatok­ban a következő években is realizálni fogjuk a műanyaggyártás, a műszál­gyártás, a műrost- és félrostgyártás or­szágos növekedésének nagy részét. Szá­mítunk arra, hogy a jelenlegi kapacitá­sokban a teljes termeléssel nő a több összetevőjű műtrágyák gyártása és job­ban kielégíti mezőgazdaságunk szük­ségleteit. Azonban ebben az ágazatban a termelés növekedését főleg az új ka­pacitásokban fogjuk biztosítani, bele­számítva azokat is, amelyeket nem he­lyeztek határidőre üzembe. Ezért arra kell kérnünk a minisztériumoktól kezd­ve a kivitelezőkön át a beruházókig mindenkit, hogy ebből okuljanak és en­nek megfelelően olyan következtetése­ket vonjanak le, amelyek lehetővé te­szik a beruházási feladatok teljesítését, különösen a vegyiparban. A hazai és az importált nyersanya­gok nagyobb hasznosításának feltételei azáltal alakulnak ki, hogy több mint kétszeresére nő a kőolajból gyártott petroliftmiai termékek részaránya, és mintegy száz százalékkal emelkedik a műszálgyártás. A vegyiparban több pozitív eredményt értünk el. Nőtt a kapacitás a PVC, a kopolimerek, a magas nyomású poli­etilén és a polipropilén gyártásában, s ez hozzájárult ahhoz, hogy lényegében helyettesíthettük a tőkésországokból importált ilyen termékeket. A Púchovi Gumigyárban hatékonyabban használ­ják ki a természetes és mesterséges kaucsukot a radiális abroncsköpenyek gyártásának bevezetésével, ami bizton­ságosabbá teszi az üzemeltetést és meghosszabbítja a gyártmány élettar­tamát. Ez mindenütt követendő példa. A faanyag hasznosítására több olyan új kapacitást építettünk, mint pl. a pe- zinoki Drevokombinát és bővítettük a zvoleni Bučina termelését, amivel el­érjük a fanyag intenzívebb kihasználá­sát. A 6. ötéves tervidőszakban számí­tunk a lombfabázison alapuló félrostok és rostok gyártásának közel kétszeres növelésére. A faanyag és a gazdag lombos anyag átfogó kihasználása azonban nagyobb lehetőségeket nyújt, ezért az országos szervekkel együtt ki kell alakítanunk a megfelelő feltétele­ket kihasználásukra. Az előirányzat sze­rint a bútorgyártás több mint 50 szá­zalékkal emelkedik, éspedig elsősorban a fa rostanyagából és szálanyagából gyártott lemezek alapján. A textiliparban, ahol a tervezett nö­vekedés több mint 53 százalékos, kü­lönösen a hazai termelésű műszálak részaránya emelkedik. Döntő szerepe lesz a létező kapaci­tások jobb kihasználásának, különösen azokénak, amelyeket az utóbbi években helyeztek üzembe. Továbbá biztosítani kell, hogy határidőre realizálják a rož- üavai és košicei kötőipari kombinátok építését. A korszerűsítésre és az újjá­alakításra előirányzott eszközöket több­nyire az olyan termelő egységekben kell felhasználnunk, amelyek lehetővé teszik a termékek finalizálását. Elvár­juk, hogy a textiliparban felgyorsul a gyártmányfelújítási folyamat, különösen a kötött áruknál és a ruhagyártásban. A bőr- és cipőiparban a termelés mintegy 24 százalékkal nőtt, emellett gyorsabb ütemben fog növekedni a hi­giénikus műbőrből gyártott cipők ter­melése. A szükségletekkel összhangban tovább kell növelni a jó minőségű fle­xibilis cipők részarányát. A feladatok A mezőgazdaságban és a lakosság élelmezése terén sikeresen teljesítettük a CSKP XIV. kongresszusának irányvo­nalát, amely szerint a legfontosabb élelmiszerek fogyasztásának növekedé sét saját termeléséből kell fedezni. Jelentős az előrehaladás a termelő­erők fejlődése terén. Szélesebb körben kezdtük alkalmazni a termelés kon­centrálásának és szakosításának elveit. A kooperáció és az integráció új formái fejlődtek ki, és előrehaladt a szocialis­ta tulajdon szövetkezeti és állami for­máinak egymáshoz való közeledése. Az elért eredmények, szembeállítva a tő­késállamokban mutatkozó válságjelen­ségekkel, különösen meggyőzően bizo­nyítják a parasztkérdés lenini koncep­ciójának máig ható érvényét, amely koncepció szerint a szocialista átalaku­lásokban és a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésében kulcsfontosságú szere pe van a munkás-paraszt szövetségnek. Ahogy a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülései hangsúlyozták, vannak azonban még a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is felhasználatlan tartalékok és gyenge pontok. Különösen az utóbbi években kritikailag értékel­jük a szántóföldek nagymértékű csök­kenését. A talajjavítási feladatok ál­talános teljesítése ellenére, az öntöző- berendezések elégtelen szállítása kö­vetkeztében nem sikerült teljesíteni az öntözőberendezések építése terén ki­tűzött feladatokat. Továbbra is ingado­zások mutatkoztak a burgonya-, a zöld­ség- és főzelékfélék, valamint a gyü­mölcstermesztésben, csökkent a cukor­répa cukortartalma, és csak kismér­tékben haladunk előre annak a fela­datnak a megoldása terén, hogy emel­ni kell a tömegtakarmányok, főként a réteken termesztett szálas takarmányok betakarításának és konzerválásának mi­nőségi színvonalát. Nem értük el az állatállomány szükséges növekedését és a megfelelő állathasznosságot. A sze­mes takarmányok nagyfokú felhaszná­lása lehetetlenné tette, hogy megfelelő tartalékokat alakítsunk ki a szemes terményekről, ami ellentmond lehető­ségeinknek. A pozitív eredmények mö­gött azonban meg kell látni azt is, hogy egyes járások, vállalatok és termelő­üzemek lemaradtak, valamint azt is, hogy objektíve indokolatlan különbsé­gek mutatkoznak a termelési és gaz­dasági eredményekben. teljesítésének előfeltétele ebben az ágazatban is az utóbbi években üzembe helyezett kapacitások teljes kihaszná­lása. A 6. ötéves tervidőszakban a fejlesz­tési célkitűzések szakaszán a csehszlo­vákiai tüzelőanyag-energetikai mérleg helyzetéből kell kiindulnunk. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyagszükséglet növekedését az előző időszakoktól el­térően fokozott hazai szénfejtésből kell fedeznünk. Ez megköveteli a szlovákiai szénkészletek növelését és egyidejű jobb kihasználását. A fejtés az elő­irányzat szerint 10 százalékkal nő, és­pedig bonyolutabb bányaföldtani felté­telek között, jóllehet az 5. ötéves terv­időszakban üzembe helyeztük Jaslovské Bohunicén az I. atomerőművet és a vojanyi II. hőerőművet, a tervezett 1598 megawatt helyett csak 990 megawatt kapacitást helyeztünk üzembe, éspedig azért, mert nem teljesítették a felada­tokat főleg a novákyi villanytelep épí­tésén. Mindent el kell követni azért, hogy a jaslovské Bohunice-i II. atom­erőmű és a feketevági vízi erőmű épí­tésének feladatait, valamint a brati­slavai és a košicei hőerőmű-kapacitás építését határidőre befejezzék, és hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben össze­sen 1330 megawatt teljesítményt he­lyezzünk üzembe. De még ilyen felté­telek között is számolnunk kell azzal, hogy szabályozni kell a fogyasztást, és sokoldalú ésszerűséggel kell gazdálkod­ni a tüzelőanyag-energetikai források­kal. Az utóbbi évek pozitív példáiból kell kiindulni, amikor is komplex ra­cionalizáló intézkedésekkel sikerült 512 000 tonna tüzelőanyagot megtakarí­tani. Ezen a téren a legjobb eredmé­nyeket a ružomberoki V. I. Lenin Gyap­júfeldolgozó Üzem, a humennéi Chem­lon, a sviti Tatrasvit, a dubovái Pet- rochema és a bratislavai Slovnaft ér­ték el. Azonban a G. ötéves tervidő­szakban igényesebbek a tüzelőanyag megtakarításával kapcsolatos feladatok, és ez megköveteli, hogy a gazdasági szervek még következetesebben ér­vényesítsék a racionalizáló intézkedé­seket, törekedjenek az elektromos áramfogyasztás és a földgázfogyasztás csökkentésére, különösen á' termelési csúcsidőben. Távlati szempontból min­den beruházási szándékot úgy kell meg­fontolnunk, hogy az a leghatékonyab­ban kihasználja az elektromos ener­giát. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumban is meglehetősen sok prob­lémát okoz a beruházások aránylag las­sú üteme, valamint a beruházások egyes kategóriáiban az aránylag magas beru­házási költségek. Részletes fogyatékos­ságok mutatkoztak a feladatok teljesí­tésében az ellátó ágazatok részéről, kü­lönösen a anyagi-műszaki ellátás vona­lán és a beruházások határidejének biz­tosítása tekintetében. Mindez arra mu­tat, hogy vannak gyenge pontok az irá­nyító és szervező munkában, vannak tartalékok a sikeres fejlődés szubjektív feltételeinek kihasználása terén. Az alapvető politikai-gazdasági irány­vonal a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar fejlesztésében — amint a CSKP KB az irányelvek javaslatában hang­súlyozza —, hogy még sokoldalúbban kell biztosítani a lakosság szükségle­teinek kielégítését, fokozatosan el kell érni az önellátást a gabonafélék terme­lésében, és tovább kell növelni az ön­ellátást az élelmiszer-termelésben. Ezért ki kell használnunk a szlová­kiai mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési lehetőségeit, tekintettel az országos élelmiszer-szükségletekre. Folytatni kell a szlovákiai és a cseh­országi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés színvonalának további kiegyenlítésére irányuló erőfeszítéseket, elsődlegesen azoknak a termékeknek termelését szorgalmazva, amelyeknek Szlovákiában kedvezőbbek a termelési és előállítási feltételei. Ezekből az alapvető irányzatokból következik a fel­adat, hogy a hatodik ötéves terv idő­szakában a mezőgazdasági bruttó ter­melést 18 százalékkal, s az áruterme­lést 32 százalékkal kell növelni az ötö­dik ötéves terv előirányzataihoz képest. Ennek megfelelően a növénytermelés­nek gyorsabban és kiegyensúlyozot- tabban kell fejlődnie, tekintetbe véve a helyes szerkezeti arányokat. — Mind­ennek célja megfelelő mennyiségű, sa­ját termelésű takarmányt biztosítani az állattenyésztés számára, s nagyobb mértékben biztosítani az egyes termé­kek vonatkozásában a kereskedelem és a feldolgozó ipar szükségleteinek ki­elégítését. Súlyponti kérdésként tovább­ra is megmarad a gabonatermelés ha­tékonyságának növelése, úgy, hogy Szlo­vákiában szemestermény a hatodik öt­éves terv időszakában elérje nagyjá­ból 19—20 millió tonnát. Ebből 4—4,5 millió tonna kukoricát, éspedig úgy, hogy termelését az éghajlati és a talaj- viszonyoknak megfelelően ki kell ter­jeszteni. A gabonaellátási problémák komplex megoldása továbbá megköve­teli a szemes terményekkel való éssze­rű gazdálkodást, a tömegtakamányok termelése intenzitásának fokozását a szántóföldeken, de főként a réteken és legelőkön. Meg keli valósítani a takar­mányok tápértéke fokozásának prog­ramját. Jelentős előrehaladást kell elérni az egy-egy hektáron termelt cukorrépára számított cukor termelésében, a hüve­lyes takarmányok és az olajos növények termelésében, a gyümölcs-, a zöldség-, a főzelékfélék és egyéb növények ter­melésében. Az önellátást az ét- és az ipari burgonya termelésében mindenek­előtt a hektárhozamok, valamint a szo­cialista szektor használatában levő ter­mőterületek növelésével kell biztosíta­ni. Az állati termékek termelésének nö­velését mindenekelőtt a haszonállatok szaporításának és hasznosságának nö­velésével kell biztosítani. Továbbra is növelni kell a szarvasmarha-, különö­sen a tehénállományt a szocialista szek­torban. Az állati termékek termelése mennyiségi színvonalának emelése te­rén jelentős szerepet kell játszania a fajnemesítési programok megvalósításá­nak. Sürgetően előtérbe lép az a köve­telmény, hogy gazdaságosabbá téve gé­pesíteni kell a takarmányozást, növelni a szemes takarmányok felhasználásának gazdaságosságát a hús- és a tejterme­lésben, és következetesen alkalmazni a progresszív nagyüzemi termelési el­járásokat a szarvasmarha-tenyésztés­ben. Tartós feladat növelni egyes mező- gazdasági termékek, főként a sörárpa, a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcs­ös a zöldségfélék, a tej és a vágóálla­tok minőségét. Az élelmiszeriparban a cél a lakos­ság folyamatos, zökkenőmentes ellátá­sának biztosítása olyan minőségű ter­mékekkel, amelyek a növekvő fogyasz­tói igényekből és a racionális táplálko­zás elveiből indulnak ki. Ennek meg­felelően jobban kell hasznosítani a me­zőgazdasági nyersanyagokat, bővíteni a választékot és fokozni a minőséget, gyorsabban fejleszteni a mélyhűtött készítmények, félkész és kész ételek termelését. Ez megköveteli, hogy az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisa tekintetében is megteremtsük ehhez a feltételeket. A termelőerők további progresszív fejlesztésének kiindulási alapja és tar­tópillére a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumban a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak és a ter­melési szervezés ipari módszereinek széles körű alkalmazása. Ennek meg­valósításáért kell küzdeni a talaj ter­mőképességének növelése, a növények és az állatok biológiai teljesítőképes­ségének, tápanyagaik biztosításának, valamint védelmének további javítása terén, a termelési folyamatok gépesí­tésében és automatizálásában. Elvár­juk, hogy a tudományos kutatóintézmé­nyek és az irányító szervek e területen tovább növelik erőfeszítéseiket. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni a talaj termőképességének to­vábbi növelés© érdekében. Létfontos­ságú már a mai, de annál inkább a kö­vetkező nemzedékek szempontjából vé­get vetni a termőföldek más célokra való nagymérvű igénybevételének. Igen nagy felelősséggel kell végrehajtani a mezőgazdasági földek védelmére ho­zott szigorított intézkedéseket. Az igényes mezőgazdasági feladatok teljesítése megköveteli, hogy tovább tökéletesítsük anyagi-műszaki ellátott­ságának színvonalát. Elismerőleg értékeljük azt, hogy mi­lyen jelentős mértékben járultak hozzá a népgazdaság más ágazatai a mező- gazdaság eredményeinek eléréséhez. Meggyőződésünk, hogy különösen a gépipar dolgozói, de a gépimportot le­bonyolító szervezetek dolgozói is, a vegyipar dolgozói és az építők — meg­értvén a feladatok nagyságát, amelye­ket a jelen időszakban a mezőgazdák elé tűzünk —, a jövőben felelősen, még nagyobb kezdeményezéssel fognak hoz­zájárulni e célok eléréséhez. A föld­művesektől meg kell követelni, hogy az állóalapokat, különösen a gépeket, gépberendezéseket és a műtrágyát egy­re hatékonyabban használják fel. A korszerűség mutatója a mezőgaz­daságban nem lehetnek csak az épüle­tek, vagy a gépsorok, hanem minde­nekelőtt a gazdasági eredményesség a munka termelékenységének és a ter­melés gazdaságosságának fokozása. Ezért ki kell használni a korszerűsítést, a rekonstrukciót, a bővítést és a gépi­műszaki berendezések hatékonyabb fel- használásának minden lehetőségét. Az irányító és a technológiai folya­matok növekedésének, igényességének (Folytatás az 5. oldalon) A tartalékok felhasználásával gyarapítjuk a mezőgazdaság sikereit

Next

/
Thumbnails
Contents