Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám, péntek

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA

(Folytatás a 2. oldalról)

gadozott, Szlovákiában a mezőgazdasági bruttó termelés — 1970-hez képest — 16,3 százalékkal és a piaci termelés az állami alapokba 43 százalékkal nőtt. Az 5. ötéves tervidőszak feladatait a bruttó termelésben 1,8 milliárd korona értékben, a piaci termelésben

5,2 milliárd korona értékben túlteljesítették. A gabonatermesztés ötévi feladatát 1,9 millió tonnával túlteljesítették és ehhez döntő mértékben járult hozzá a nyugat-szlovákiai kerület. A nagyobb mezőgazdasági nyersanyagforrások lehetővé tették az élelmiszeripari termelés gyors fejlődését. Az ágazat termelése öt év alatt 37,8 százalékkal nőtt, és így az ötéves tervidőszak feladatait 7,8 milliárd korona értékben túlteljesítette.

A széles körű építkezési beruházások megteremtették a termelőerők további fejlődésének feltételeit. E beruházások terjedelme 60 milliárd koronával magasabb volt, mint az előző ötéves tervidőszakban, és elérte a 185 milliárd korona értéket, s ezzel a tervfeladatokat globálisan túlteljesítették.

Építőiparunk az építkezési beruházás igényes feladatai révén fejlődött. Az építőipari munkák terjedelme a tervezett 45,4 százalék helyett több mint 57 százalékkal emelkedett.

A közlekedésben az áruszállítás üteme a tervezett 20,9 százalék helyett 35 százalékos volt, a teljesítményeké pedig a tervezett 12,4 százalék helyett nagyjából 24 százalékos, és ebben gyorsabb ütemben nőtt a közúti szállítás részaránya. A távösszeköttetési ágazat folytatta a telefonhálózat további bővítését, és a tervezettnél 36 000-rel több távbeszélő-állomást helyezett üzembe. Automatizált telefonközpontok bonyolították le az összes beszélgetések 66 százalékát, jóllehet a terv előirányzata 65 százalék volt. A televíziós műsorok és a színes televízió adóállomásainak és továbbító hálózatának az építése a múlt év végén lehetővé tette, hogy a lakosság 92 százaléka láthassa a televízió I. és 42 százaléka a televízió II. műsorát.

Bizonyos előrehaladást értünk el az olyan alapvető kérdés megoldásában is, mint amilyen a termelékenység növelése. Az ipari munkatermelékenység 34 százalékos, az építőipari munkatermelékenység 35,2 százalékos növekedése fedezte a két ágazat termelési növekedésének 70 százalékát. A mezőgazdaságban a termelés növekedését 70 000-rel kevesebb dolgozóval értük el.

A kitűzött célok elérésével az 5. ötéves tervidőszakban az SZSZK iparának részaránya az országos ipari termelésből 23,8 százalékról 26,6 százalékra, a bruttó mezőgazdasági termelés részaránya 32,1 százalékról 32,7 százalékra ós az építőipari munkák terjedelmének részaránya 32,5 százalékról 34 százalékra emelkedett.

Azt, hogy hogyan nőtt az SZSZK részaránya államunk gazdasági erejének és gazdasági fejlődése hatékonyságának növelésében, bizonyítja az a tény, hogy az ipari termelés országos méretű növekedésének több mint 34 százalékát, a mezőgazdasági bruttó termelés 37,5 százalékát és az építőipari termelés 37 százalékát Szlovákiában realizálták.

A párt szociális programjának megvalósításával, a személyi és társadalmi fogyasztás növekedésével kialakultak a feltételek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez, a dolgozó ember teljesebb és tartalmasabb életéhez, ahhoz, hogy növekedjék a nép alkotó munkaaktivitása.

Figyelemre méltók azok az eredmények, amiket az életszínvonal emelésében értünk el. A belső tartalékok mozgósításával és a szocialista gazdasági együttműködés előnyeinek kihasználásával fenntartottuk a kiskereskedelmi árszintet, amit tekintettel arra, hogy a világpiacokon gyorsan emelkedik a nyersanyagok, az energia és az élelmiszer ára, joggal minősítünk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya politikája nagy sikerének.

A lakosság reáljövedelme évente átlag 5,3 százalékkal nőtt. Fontos szociális intézkedéseket foganatosítottunk a többgyermekes családok, a fiatal házasok és a nyugdíjasok javára. Ahogyan az egész országban, az SZSZK-ban is jelentősen előrehaladtunk a lakás- probléma megoldásában. 209 000 lakást építettek, a tervezettnél 22 000 lakással többet. Javult az oktatásügy és az egészségügy anyagi bázisa, éspedig új iskolák, bölcsődék és kórházak építésével. Kialakítottuk a minőségileg jobb népegészségügyi és megelőző gondoskodást, ami abban nyilvánult meg, hogy a munkaképtelenség aránya az 1970. évi 5,10 százalékról a múlt évben 3,67 százalékra csökkent. A jobb szociális és létfeltételek és az emberről való fokozott gondoskodás következtében

70,5 évre hosszabbodott az átlagos életkor — 1970-ben 69,8 év volt — és az élve született gyermekek száma a 4,

ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 64 ezerrel nőtt.

Elvtársnők és elvtársak!

Elmondható tehát, hogy országos méretben és az SZSZK-ban is azzal, hogy a XIV. kongresszuson kitűzött célokat elértük és több irányban túlteljesítettük, tovább erősítettük az anyagi-mű- szaki bázist, előrehaladtunk a hatékonyság növelésében, és kialakítottuk a feltételeket a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésére, a dolgozók szociális és létbiztonságának megszilárdítására.

Büszkén állítjuk, hogy az 5. ötéves tervidőszak Szlovákia gazdasági ereje növelésében elért eredményeivel, az új, korszerű termelési ágak bevezetésével, a tudomány és kutatás fejlődésével, a szakképzettség növelésével, valamint egész Szlovákia forrásainak és lehetőségeinek egyre teljesebb kihasználásával nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is további előrelépést jelent.

Gondoljunk csak arra a tényre, hogy Szlovákiában a domináló ipari ágazatokká a haladó és nagyon hatékonyan termelő gépipar és vegyipar válik. A gépipar súlyát szemlélteti például az

a tény, hogy az elmúlt évben termelési terjedelme olyan volt, mint 1960-ban az egész szlovákiai iparé.

És ez az ötéves tervidőszak a legsikeresebb ötéves terveink történetében abban a folyamatban, amelynek célja a két köztársaság közötti kiegyenlítődés megteremtése. Bizonyítja ezt az a tény, hogy míg 1970-ben az SZSZK egy lakosára számított társadalmi termék a CSSZK színvonalának 78,4 százaléka volt, addig 1975-ben ez az arány 84,6 százalékra emelkedett. A gazdaságilag tevékeny személyek száma ezer lakosra számítva a Cseh Szocialista Köztársaság szintjének 85,6 százalékáról 89,1 százalékára nőtt. A két köztársaság gazdasági színvonala az újratermelési folyamat minden területén közeledett. Pozitív eredmények vannak a források létrehozásában, a hatékonyság és a lakosság életszínvonala növelésében. A gazdasági fejlődés alapvető mutatóiban nemcsak a különbségek viszonylagos, hanem abszolút csökkenését értük el.

Ez azt bizonyítja, hogy a szlovákiai dolgozók szorgalmas és minőségi munkával eredményesen gyarapítják a gazdasági fejlesztésbe befektetett eszközöket, és így hozzájárulnak az egész CSSZSZK gazdasági erejének a növeléséhez. Éppen ezért fokozottan értékeljük a cseh és a szlovák üzemek jó együttműködését, értékeljük a cseh országrészből érkezett kollektívák, a Szlovákia fejlesztésében részt vevő munkások, technikusok, tervezők, kutatók és szerelők eredményeit.

A CSKP Központi Bizottsága elért eredményeinkre támaszkodva, valamint a belső szükségletekből és a külső feltételekből kiindulva dolgozta ki a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztése 1976—1980. évi irányelvjavaslatát. Az irányelv, amely rögzíti a CSKP alapvető gazdasági és szociálpolitikai céljait a 6. ötéves tervidőszakra, a feladatokat úgy jelöli ki, hogy összhangban álljanak a szocialista életmód elmélyítésével, a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségletei kielégítésével, szociális és létbiztonsága további megszilárdításával. Ez csak a társadalmi

Szlovákiának ez a gyors ütemű és sokoldalú fejlődése újfent meggyőzően igazolja a párt gazdaságpolitikájának helyességét. Kifejezi az egységes csehszlovák ökonomika nagy előnyeit és erejét, bizonyítja a dolgozók részéről megnyilvánuló széles körű és öntudatos támogatást, amely visszatükröződik lelkes elszántságukban, munkakezdeményezésükben és abban, hogy önfeláldo- zóan igyekeznek elérni a kitűzött célokat.

Az elért eredményeknek örülünk. Ezek az eredmények lelkesítenek bennünket, de köteleznek is arra, hogy még gyorsabb ütemben fejlesszük a termelésben a népünk képességeiben és tapasztalataiban rejlő nagy erőforrásokat Szlovákia és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság javára.

Természetesen egyidejűleg tudatosítjuk, hogy eredményeink még jobbak lehetnének, ha a gazdasági törekvések megvalósításában határozottabban és következetesebben oldottuk volna meg a problémákat, küzdöttük volna le a fogyatékosságokat, ha mélyrehatóbban elemeztük volna az irányítómunkában végbemenő folyamatokat, ha azonos értékű intézkedéseket foganatosítottunk

volna, és kitartóan s erélyesen harcoltunk volna ezek megvalósításáért. Főleg azokról a problémákról van szó, amelyekkel a beruházás területén küzdünk, valamint az olyan problémákról, mint a tudomány és a kutatás eredményeinek gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítése, a szocialista gazdasági integráció előnyeinek kihasználása és általában a hatékonyság területének a problémái. E fogyatékosságokból alaposan okulnunk kell, annál is inkább, mivel a ma és a holnap feladatai még igényesebbek és egészen törvényszerűen egyre igényesebbek lesznek.

Feladataink igényessége mindenekelőtt abból a tényből ered, hogy a fejlett szocialista társadalmat építjük, amelynek jellemzője a termelőerők egyre magasabb fokú fejlődése annak érdekében, Jiogy minél hiánytalanabbul elégítse ki a társadalomnak és a társadalom tagjainak szükségleteit.

Feladataink igényessége arra való tekintettel is nő, hogy a továbbiakban nem számíthatunk a munkaerő eddigi növekedésére.

Továbbá abból a tényből indulunk ki, hogy a világon egyre nehezebben biztosítható a nyersanyagok, az energia és az élelmiszerek importja, s az importált nyersanyagokért feldolgozóiparunk több termékét kell exportálnunk, mint eddig, és ugyanakkor igényességet követel a világpiac konkurrenciája is, ahol emelkednek a termékeink műszaki színvonalával és minőségével szemben támasztott igények.

termelés nagy hatékonysága és minden munka minősége alapján érhető el.

Ez a párt alapvető stratégiai irányvonala a legközelebbi időszakban.

Meggyőződésünk, hogy kongresszusunk teljes mértékben támogatja ezt a programot, amely a párt bevált, igényes, de reális gazdaságpolitikájának a folytatása.

Ezzel összhangban a program teljesítésére fogjuk mozgósítani Szlovákia minden erőforrását, ennek érdekében fogjuk serkenteni és szervezni a dolgozók kezdeményezését úgy, hogy a leghatékonyabban használhassuk ki természeti kincseinket, anyagi forrásainkat, a dolgozók tudását, képességét őa szorgalmát.

Az Irányelv kifejezi Szlovákia dolgozó népének szükségleteit és érdekelt, s ezért jóváhagyásra javasoljuk a CSKP

XV. kongresszusán.

A CSKP KB júliusi tanácskozása és az SZLKP KB 1975 októberi tanácskozása, valamint a CSSZSZK és az SZSZK kormányának tanácskozásai értelmében Szlovákia gazdasági és társadalmi fejlesztésére az irányelv javaslatból nagyon igényes feladatok hárulnak.

Azok a fejlesztési törekvések, amelyeket már az 5. ötéves tervidőszakban megalapoztak, a termelési, az anyagi, az emberi és a pénzügyi eszközök nagyobb hasznosítása, a földalap jobb kihasználása, valamint a munkaerőnövekedés igénybevétele megteremti a reális feltételeket arra, hogy a 6. ötéves tervidőszakban a Szlovák Szocialista Köztársaságban a társadalmi termékek alkotását 34—36 százalékkal emeljük. Ez 92—98 milliárd korona értékű abszolút többletet jelent.

A társadalmi források alkotásában döntő része lesz az ipari termelésnek, amely 43—45 százalékkal nő, és ess gyorsabb ütemű, mint az országos 32— 34 százalékos előirányzat. A társadalmi források növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság is.

1975-höz viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelés több mint 20 százalékkal emelkedik, a piaci termelés 26 százalékkal, az élelmiszeripari bruttó termelés pedig 24 százalékkal. A terv szerint az építőipari munka terjedelme 43 százalékkal nő. Szlovákia gazdasági fejlődése tehát arra számít, hogy teljesebben használják ki gazdasági erejét az egységes csehszlovák ökonomika javára. És számít arra is, hogy Szlovákia további jelentős többlettel járul hozzá a nagy hatékonysághoz, valamint a munka és a termékek minőségéhez. Természetesen ez megköveteli, hogy a gyárakban, az építkezéseken, a mezőgazdaságban, a kutatásban, minden munkahelyen kialakítsák a hatékonyabb termelés légkörét és feltételeit és azokat a nem csekély eszközöket, amelyekkel Szlovákiában rendelkezünk a nemzeti jövedelem ós a végtermékek növelése javára. Éppen ez teszi lehetfr* vó, hogy elérjük azokat a merész célokat, amelyeket a lakosság életszínvonalának emelésében tűzünk ki. A t©r» vezőirányzat szerint a 6. ötéves tervidőszakban a lakosság jövedelme nagyjából 32 százalékkal nő. Ez természetesen biztosítja az olyan állampolgárok életszínvonalának emelkedését is, akik nem vehetnek részt a termelőmunkában. Egyidejűleg tovább nő a költség- előirányzat a társadalmi forrásokból a lakosságnak nyújtott díjtalan egészség- ügyi, oktatásügyi, kulturális és má* szolgáltatásokra.

Ahogyan a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya irányelve megállapítja, a népgazdaság hatékony fejlődésének összhangban továbbra is megvalósul a% alapfokú létszükségleti cikkek kiskereskedelmi árszintje stabilitásának politikája, és így a munkaügyi és szociális jövedelmek mellett ez is biztosítja a reáljövedelmek növekedését. Természetesen következetesebben kell érvényesítenünk a munka alapján történő jutalmazás szocialista elvét, fel kell számolni az egyenlősdit, és minden munkahelyen különbséget kell tenni a jó és a rossz munka között. El kell érnünk, hogy a bér igazságosan fejezze ki a jó munkát, a nagyobb teljesítményt, valamint az átlagon aluli és a minőségileg fogyatékos munkát.

Már említettük, hogy a társadalmi források alkotásában döntő része lesz az ipari termelésnek. Az ipari termelés dinamikus fejlődése nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt azért nem lesz könnyű, mert a növekedés nagy ütemét tartalmilag új, progresszív termelési ágazatokkal és termékekkel kell feltölteni, amelyeknek igen magas minőségi és műszaki mutatóik vannak. Az a feladat, hogy ezek olyan termékek legyenek, amelyek az építkezési beruházásban és a további megmunkálásban lehetővé teszik a magas fokú termelékenység és hatékonyság elérését, hogy a termékek olyanok legyenek, amelyek a külföldi piacokon keresettek és versenyképesek, hogy olyanok legyenek, amelyek jobban kielégítik a belföldi piac szükségleteit.

E törekvések megvalósításában jelentős szerepe lesz a gépiparnak, mint a műszaki haladás és a hatékonyság növelése egyik fő hordozójának. Jellemzi ezt az a tény is, hogy az ágazat fejlődésének feltételezett dinamikája nagyjából 70 százalékos, ami jóval nagyobb az országos ütemnél, valamint annál, amelyet az 5. ötéves tervidőszakban elértünk. A szerkezeti változások alapja az lesz, hogy kiemelten fejlesz- szük a kiemelt termelési programokat, amelyeknek részaránya a termelésben szüntelenül nő, és 1980-ban a gépipari

(Folytatás a 4. oldalont)

Lenárt elvtárs a szónoki emelvényen (CSTK felvételJ

Stratégiai irányvonal: maps féú hatékonyság, színvonalas

munka