Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám, szerda
HA AZ AKARAT ESSZEL PÁROSUL Hárommillióin felüli vállalás a kongresszus tiszteletére A tartalékok kihasználásává! az intenzitás fokozásáért Eredményekben gazdag tervidőszakot zártak le a Komáméi Állami Gazdaság dolgozói. Tapasztalataik alapján tervszerűen és céltudatosan állították össze a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozó programtervezetüket. A napokban Nágel Lajos mérnökkel, a gazdaság igazgatójával az év végi komplex értékelés eredményeiről és a termelési feladatokról beszélgettünk. Sikeresen zárta a Holicei (Gellei) Egységes Földművesszövetkezet az 1975-ös évet. A termelési tervet maradéktalanul teljesítették, sőt több mutatóban jelentősen túl is szárnyalták. Mészáros József elnök az elmúlt év eredményei között a kukoricahozamot tartja a legkiemelkedőbbnek. — Háromszázötven hektáron termesztettünk kukoricát, s bár 40 hektárt tönkretett az árvíz, mégis 67 mázsás átlagot értünk el. Eredményes ágazat volt az állattenyésztés is, melyben bruttó tervünket másfél millióval túlteljesítettük. Terven felül lényegesen több marhahúst és mintegy 10 000 liter tejet adtunk el. Az eredmények mögött egyrészt a szövetkezeti tagok igyekezetét, szorgalmát kell látni, az elnök is mindenekelőtt ezt emelte ki. Az elismerés természetesen elsősorban a legjobbakat illeti meg, akik a többiek számára példaképül szolgálnak. Mint a 18 tehenet gondozó Soó- Tcy Sándor, aki 1975-ben 4275 literes átlagot ért el, vagy tár- fca, iff. Kánya Ferenc, aki 4078 literes fejési átlaggal dicsekedhet. Nagy részük van abban, hogy a szövetkezet 480 tehén mellett 1975-ben 3533 literes fejési átlagot ért el. Az állat- tenyésztés sikerében természetesen mások is osztoznak. Mester Ferenc és Iván Lajos például, akik egyénenként 30 kocát gondoznak és átlagosan 20,5 malacot választottak el. A szövetkezeti átlag is jó, 18 darab. Az idei feladatok A tavalyi eredmények kapcsán természetesen az idei feladatok is szóba kerültek. Tervek, célok és elsősorban újítások, amelyek lényegesen elősegítik a feladatok maradéktalan teljesítését. Mind megannyi bizonyíték, hogy e szövetkezetben az akarat ésszel, gondolkodással párosul. így születnek az új elképzelések, gazdaságosabb megoldások, amelyeket azután a tagság közös erővel valóra vált. Vegyük például a növénytermesztést. — Az állattenyésztés érdekeivel összhangban az idén 1850 hektárnyi szántónkból 450 hektárt, szemes kukoricával vetünk be és a szakosodás keretében tovább növeljük a dohány területét — mondta az elnök. — A dohányt már húsz éve termesztjük, és Mészáros József is már húsz éve vezeti a dohánycsoportot. A hagyomány tehát tapasztalattal párosul, ami megfelelő feltétele az eredményességnek. Tegyük hozzá, a hagyomány és tapasztalat egyben feltétele az új, korszerű termelési formák bevezetésének is. E szövetkezetben ezt a Sirokkó szárító jelenti. Tavaly egyet vettek, az idén továbbit, és 1977-ben még kettőt vásárolnak. — Négy ilyen szárító 25 hektár dohányra elegendő — folytatta az elnök. — Könnyebbé és gyorsabbá teszi a munkát, hiszen a dohányt nem kell felfűzni, így munkaerőt is takarítunk meg. Ez lehetővé teszi, hogy a kilenc hektár kertészet mellett — ahol egy hektár a fóliával fedett rész — fokozatosan a jelenlegi 25 hektár szőlőnket 70 hektárra bővítsük. Kevesebb munkaerővel A gazdaságosság és a munkaerő-megtakarítás e szövetkezetA bírššat és az önbírálat hangján Soltész László, elnök naponta történő kihordást már megszerveztük, de a trágya elraktározása és kezelése nagyon alacsony szintű. E téren is javulásra van szükség, hiszen csak az elmúlt évben 336 000 mázsa istálótrágyánk volt, amelynek értéke kb. 1 800 003 korona. A trágyában levő szerves anyagnak a növénytermelés szempontjából azonban még ennél is nagyobb az értéke. A növénytermelés fejlesztése, tehát a nagyobb hektárhozamok érdekében a jövőben az istállótrágyával is jobban kell gazdálkodnunk. A mezőgazdasági termelés fokozását segítő tényezők közül hármat — vegyszerek, műtrágyák és islállótrágya — említettünk. Jogos az illetékesek megbírálása, de az önbírálat is szükséges. Mert nem kevesebbről van szó, mint a gabonaszükséglet hiánytalan biztosításáról és a behozatal csökkentéséről. IVÁN SÁNDOR ben központi feladat. A dohány mellett ezt egyéb példák is igazolják. így többek között a lucerna begyűjtése. — Lucernát 180 hektáron termesztünk, amiből — mivel nincs saját szárítónk — arányosan elosztva szenázst, szénát és lisztet készítünk — magyarázta az elnök. — A szénát tető alatt tároljuk. Az erre szánt lucerna mintegy felét már tavaly próbaképpen előbb rendre vágtuk, majd 50 százalékos fonnyadt állapotban járvaszecs- kázóval leszecskáztuk, és tető alatt szárítottuk hideg levegővel. A farácspadlóra az első kaszáláskor másfél, a második és a harmadik kaszáláskor pedig egy-egy méter réteget fújat- tunk. A hangsúly fele az utóbbi szón van. A szecskát fújatni is lehet, nem kell nakni, így munkaerőt takarítanak meg. A hangsúly másik része pedig a minőségen van. A fonnyadt állapotban begyűjtött lucernán a levél is megmarad, tehát a minősége is jobb. Malacok a ketrecben Az újat, az ésszerűbbet hirdeti a szövetkezet egyik malactelepe is. — Itt egy dolgozó akár ezer malacot is gondozhat — mondta az elnök. — A munkaerőmegtakarítást a ketreces malac- nevelés teszi lehetővé. Egyelőre 320 férőhelyes ilyen nevelőnk van, de az idén egy további 480 férőhelyeset is üzembe helyezünk. Nagy pozitívum, hogy a berendezés a régi épületekbe is beszerelhető, így kisebb ráfordítást igényel. Mi például a régi kovácsműhelyt alakítottuk át. A Tachovból szállított berendezés valóban minden igényt kielégít. A malacok emeletes ketrecekben vannak, a ketrecek alatt pedig műanyagpadló húzódik, amelyről önműködő gumilapát távolítja el a trágyát. Szellőztető berendezés, fűtőberendezés, önetető, sőt még vas- dudli is tartozik a berendezéshez. Előnyeit az elnök így foglalta össze: — A malacok már háromhetes korukban ide kerülnek, tehát meggyorsul a kocaforgó. A második telep üzembe helyezése után bevezetjük a csoportos elletést és csoportos elválasztást, amivel további tartalékokat hasznosítunk. — Üzemünkben tíz kollektíva versenyez a szocialista munkabrigádok egyes fokozatainak elnyeréséért. A legjobb eredményeket eddig a Juraj Hlinka irányította 36-tagú csoport érte el; 1973-ban megszerezték az ezüstfokozatot. A brigád tagjai a szovjet E-153 és az E 1514 típusú kotrógépek nagyjavítását végzik. Munkájuk kiváló minőségű, a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért tavaly megkapták a „Szocialista munka műhelye“ címet. Az elmúlt évben jelentős kötelezettségvállalást teljesítettek. Örvendetes tény, hogy a meny- nyiség elérése mellett a minőségről sem feledkeztek meg. A gépek átadásánál egyetlen jelentősebb hiba sem fordult elő. Az alkatrészek felújításával 90 ezer korona megtakarítást értek el. Jó eredmények születtek a munkaidő jobb kihasználása terén, valamint a munka- biztonsági előírások megtartásánál is. Eredményesnek bizonyult a Baszov-féle módszer fokozatos bevezetése, hiszen 1975-ben egyetlen komolyabb sérülés sem fordult elő a brigád tagjainál. — Munkaidő után szintén megnyilvánul ez az aktivitás? — Á brigád tagjai a társa— Mindannyian tudjuk, hogy a 6. ötéves tervidőszakban fontos feladat lesz a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékony fejlesztése. A legnagyobb figyelmet a kukorica, a cukorrépa és a fehérjedús takarmányok termesztésének szenteljük. Ésszerűen és szakszerűen kell gazdálkodnunk, hogy a rendelkezésünkre álló szántóföldet maximálisan kihasználhassuk. — Az elmúlt év milyen gazdasági eredményeket hozott? — Összesen 4600 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtunk, ebből 4073 hektár a szántó. A termelési eredmények évről-évre javulnak, 1970 óta például dolgozóink 54 százalékkal növelték a mezőgazdasági termelést, 52 százalékkal pedig a munkatermelékenységet. Tavaly korán beköszöntött a tavasz, az április és a májusi szárazság azonban nem kedvezett a növényzetnek. Ez különösen az árpa termesztésében mutatkozott meg. A kukoricának kedvezett a meleg, de a májusi és a júniusi jégverés éppen azokat a területeket károsította, ahol a legnagyobb hozamokat vártuk. Feltételezéseink szerint a búza, az árpa és a kukorica hektárhozama a jégverés következtében 15—18 százalékkal csökkent. Jól sikerült az öntözött lucerna termesztése, bár a jégverés ebből is elég nagy területet tönkretett. Az aratás az esőzések és a talajvíz miatt 35 napig tartott. A gabonafélék eladási tervét 24 vagonnal teljesítettük túl, terven felül összesen 82 vagon gabonánk termett. Az állattenyésztés szakaszán ugyancsak jó eredményekről számolhatunk be. A marhahús eladási tervét 339 mázsával túlteljesítettük, s 1347 kilogrammal több gyapjút adtunk el a tervezettnél. A gondozók és az állatorvos lelkiismeretes munkája következtében a borjúelhullás is csökkent. Különösen jelentős volt a tavalyi év a baromfitenyésztésben, de egyben nehéz is, mert befejeződött az új baromfifarm és a keltető építése. Jelenleg 149 partnedalmi munkákból is kiveszik részüket. A város és a munkahely szépítésébe minden alkalommal bekapcsolódnak. Erre a célra az előző évben 100 órát fordítottak, s emellett a fiatal brigádtagok és a tanoncok szakmai és ideológiai nevelésére is találnak lehetőséget. A brigádtagok különféle találkozókra hívják meg őket, ahol baráti légkörben beszélgetnek el velük. Igen jó kapcsolat van a brigád és az üzem vezetősége között. Érzik a szocialista munkaverseny jelentőségét, érzik annak fontosságát. Bizonyítéka ennek az is, hogy ha kellett, nem egyszer nyújtott műszakokban dolgoztak a tervteljesítés érdekében. — A többi brigád tagjai követik a jó példát? — A többi brigád is becsülettel végzi munkáját. Közülük eddig öt kollektíva szerezte meg a bronzfokozatot. Ezek Tóth Mihály, Hučík Ladislav, Jad'uď Ján, Dombi Ferenc és Stanko Jozef vezetésével dolgoznak. A tagok között több példás dolgozót is találunk. Egyike ezeknek Dombi István élenjáró újító, aki 1974-ben megkapta a „Legjobb dolgozó“ címet, 1975- ben pedig a „Szocialista munka úttörője“ elismerést. Tóth Mihály szintén a „Legjobb dőlrünk van a naposcsibe átvételére. Az új keltető komoly hozzáállást követel meg, mert ha nem teljesítenénk a tervet, ezt az egész népgazdaság megérezné. A baromfitartással kapcsolatban két érdekes dolgot szeretnék megemlíteni. A brojlereket a hizlaldában mélyalmon neveljük, ahová zúzott kukoricatus- kót adagolunk. A brojlerek értékesítése után a mélyalmot kiszárítjuk és megetetjük a szarvasmarhákkal. Ezzel 750 vagon takarmányt, illetve a kitermeléséhez szükséges 150—200 hektár földterületet takarítunk meg, tehát ennyivel több gabonát termeszthetünk. A másik kísérletünk abban nyilvánul meg, hogy a tyúkokból, amelyeket korábban 9 hónapos tojóciklus után eladtunk, kiválogatjuk a legjobbakat, kevesebb takarmánnyal és vízzel pihentetjük őket, majd egy hónapos pihenőidő után 6 hónapig tartó újabb tojóciklust indítunk. A tavalyi kísérletnél 3500 tyúkot választottunk így ki, az idén 10 000-re növeljük a második turnus létszámát. így öt hónapos nevelési időt megtakarítunk, ami azt jelenti, hogy egyedenként 15 kg szemes takarmányt máshol hasznosíthatunk. A korszerűen felszerelt új keltetőnkből 6 millió naposcsibe kerül ki évente, dolgozóink azonban vállalták, hogy ebben az évben 7 millió csibét keltetnek ki. Az Üj Pálon épített ba- romfifarm kapacitása 64 000 tyúk. További jelentős beruházásunk a Pál-pusztai hatalmas gabonatároló, ahová a gazdaság gabonájának kétharmad részét helyezhetjük majd el. Gazdaságunk dolgozói az elmúlt évlpen jelentős kötelezettséget vállaltak, s ezeket 152 százalékra teljesítették. A XV. pártkongresszus tiszteletére 3 millió 298 274 korona értékben újabb felajánlásokat tettünk. Reméljük, hogy az idei év a hosszú tél ellenére kedvezőbb lesz a tavalyinál, s a szocialista munkaverseny eredményeiről jövőre is büszkén adhatunk majd számot. Cs. NAGY MARIANNA gozó“ cím birtokosa, Hlinka Juraj pedig „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetés viselője. — Ha jól dolgoznak a brigá- dók, minden bizonnyal az üzem termelési eredményei is kiválók? — A hazánk felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlások teljesítésében pozitív eredményekről adhatunk számot. A termelési tervet 101,2 százalékra, az anyagtakarékosság tervét 136,6 százalékra teljesítettük. Az újítómozgalomban főleg a színesfémekkel való takarékosságra és a munkaidő-megtakarításra helyeztük a fő súlyt. A tervezett megtakarítás 80 ezer korona volt, melyet később 200 ezerre módosítottunk. Az elért siker még ennél is nagyobb, hiszen 248 ezer koronát takarítottunk meg. Más szakaszokon is hasonló eredményeket értünk el, ami arról tanúskodik, hogy dolgozóink a termelés minden szakaszán becsületes munkát végeznek. Az idei feliadatok teljesítésében nagy szerepet játszik a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlás, melyet minden bizonynyal nemcsak teljesíteni fogunk, de túl is szárnyaljuk azt. BÖJTÖS JÁNOS Košicén a Košicei Kormányprogram Házában megnyílt az a ki- állítán, amely Kelet-Szlovákia fejlődését szemlélteti a XIV. és a -XV. pártkongresszus közti időszakban. IFelvéteh A, HaSCők — CSTKJ EGRI FERENC k pártkongresszus ösztönző erő MUNKABRIGÄDOK A STROJSTAV IPOLYSÁGI ÜZEMÉBEN A dolgozók országszerte a közelgő XV. párt~ kongresszus jegyében végzik munkájukat, igyekeznek becsülettel teljesíteni vállalt kötelezettségeiket, sőt, ha lehet, túlteljesíteni azokat. Ilyen hozzáállással dolgoznak a Strojstav šahyi (Ipolysági) üzemében is, melynek 320 dolgozója az útépítő és egyéb gépek különféle típusainak generáljavítását végzi. Jelentős előny számukra, hogy pótalkatrészeket is készítenek, így nen\ okoz gondot azok beszerzése. Az üzem jó termelési eredményeket ér el, ami nagyrészt á fejlett versenymozgalomnak köszönhető. A tetszetős környezetben termelő üzemben HUCIK LADISLAV, az FSZM üzemi bizottságának elnöke tájékoztat a szocialista munkabrigádok tevékenységéről. A Budulovi (Bodolói) Egységes Földművesszövetkezet évzáró taggyűlésén többek között ez is elhangzott: „A növényvédelem színvonala az elmúlt év folyamán emelkedett ugyan, de még mindig nincs a kellő szinten. A vegyszerekre tervezett 1 178 000 koronából csak 891 000 koronát merítettünk ki, és a vásárolt vegyszerekből 593 000 korona értékű vegyszer raktáron maradt.“ — Miért? — tettem fel a kérdést Soltész László elnöknek. — A permetezést általában repülőgéppel végezzük. így a megfelelő vegyszerek hiányán és kései kiutalásán kívül gyakran a légköri viszonyok is hátráltatták munkánkat. A szövetkezel: 1975-ben hektáronként átlagosan 116,4 kilogramm nitrogént, 90,2 kilogramm foszfort és 113,4 kilogramm káliumot használt fel. Sajnos nem minden növény kapta meg a szükséges műtrágyaadagot, s ez negatívan tükröződött vissza ez elért hektárhozamokban. A megfelelő vegyszerek hiányán és kései kiutalásán kívül egyébb problémák is nehezítik a műtrágyák megfelelő használatát. Nagy gondot okoz például a műtrágyák keverése, de a velük kapcsolatos további munka is. Ezt a problémát a szövetkezet irányításának átszervezésével már az idén megoldjuk. — Mi a helyzet az istállótrágya terén? — Az istállótrágya felhasználása is problémát okoz, ami elsősorban a mi hibánk, ezt ön- bírálólag el kell ismernünk. A
