Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám, csütörtök

ÉSSZERŰEN GAZDÁLKODJUNK A TERMELŐESZKÖZÖKKEL A MEZŐGAZDASÁG FELADATAI EGY SZEMINÁRIUM TÜKRÉBEN A Tachov melletti bori Agroszerviz n. v. takarmánykeverék- készítő üzeme nemcsak a tachovi járás, hanem Sokolovo, Kla­tovy és Domažlice vidékét is ellátja termékeivel. Az üzem na­ponta körülbelül 15 vagon takarmánykeveréket készít. Felvéte­lünkön Anežka Kašparová és Anna Malachovská a mágneses szeparátor üzemrészlegében, ahol a takarmánykeveréket meg­tisztítják a vashulladéktól. (Felvétel: ČSTK — J. Vlach) Feltárt és rejtett • tartalékok ELÉRNI A KÖVETELMÉNYEK SZINTJÉT A párt és az egész társada­lom a CSKP XV. kongresszusá­ra készül. A népgazdaság va­lamennyi szakaszán e készülő­dés jegyében értékelték az el­múlt évben és az 5. ötéves terv­időszakban elért eredményeket, és természetesen a kongresszus­ra való készülődés jegyében kezdtek hozzá az 1976-os év és párhuzamosan a 6. ötéves terv­időszak feladatainak teljesíté­séhez is. A következő öt évre szóló nép­gazdaságfejlesztési irányelvja- vaslat a mezőgazdaság számára is igényes feladatokat tartal­maz. Hangsúlyoznunk kell azon­ban, hogy e feladatok az eddi­gieknél nagyobb erőfeszítés s a rendelkezésre álló termelőesz­közök maximális hasznosítása mellett reálisak és teljesíthetők. Nem véletlen, hogy annak a kétnapos szemináriumnak, ame­lyet az SZSZK Szocialista Aka­démiájának Központi Bizottsága a közelmúltban Bojnicén rende­zett a mezőgazdaságban dolgo­zó lektorai és aktivistái számá­ra, s amelyen a résztvevők a CSKP és az SZLKP legutóbbi októberi plenáris ülésének ha­tározatából és a népgazdaság fejlesztésének folyó évi tervéből a mezőgazdaságra háruló fel­adatok teljesítését vitatták meg, „A termelőeszközökkel való ésszerű gazdálkodás“ volt a címe. A résztvevők a két nap alatt hat előadást hallgattak végig. Bár az előadók a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum különböző szakaszainak felada­tait más-más szemszögből vizs­gálták, az előadásokban volt egy közös vonás: felhívni a fi­gyelmet azokra a tartalékokra, amelyek hasznosításával a 6. ötéves tervidőszak mezőgazda­ságra váró feladatai maradék­talanul teljesíthetők. JUDr. Ján Tomčárii, CSc, az SZLKP KB lektora, az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériu­ma tervezési osztályának igaz­gatója, előadásában a mezőgaz­daságra váró feladatok elemzé­se közepette az igényesség mel­lett mindenekelőtt a feladatok jellegzetes voltát hangsúlyozta. 1971—75 között a bruttó mező- gazdasági termelés 16,3, az áru­termelés 43,4 százalékkal növe­kedett 1970-hez viszonyítva. A 6. ötéves tervidőszakra szóló irányelvjavaslatok hasonlóan magas fejlődési ütemet tűznek ki célul. Az 1975-ös szintet véve alapul 1980-ig Szlovákiában 18 százalékkal kell növekednie a bruttó mezőgazdasági termelés­nek, amiből a növénytermelés 23,8 százalékkal veszi ki részét. A feladatot két jellegzetes tény teszi nehezebbé. Az egyik, hogy a magasabb szintet kell hasonló ütemben továbbfejlesz­teni. a másik pedig, hogy a Az efsz-ek idei évzáró köz­gyűlései a sok szempontból ta­nulságos 1975-ös év és az egész 5. ötéves tervidőszak ér­tékelésének jegyében zajlottak le, de a beszámolók és a vita- felszólalások már az új év és az új ötéves tervidőszak fel­adataira irányították a figyel­met. így volt ez a Zlaté Kla- sy-i (nagymagyari) Béke Efsz taggyűlésén is. Az 1946 hektáron gazdálkodó szövetkezetben a múlt évben nem volt könnyű jó eredmé­nyeket elérni. A személyes idő­járás következtében a sűrűn vetett gabonaféléknél nem ér­ték el a tervezett hozamokat, kukoricából viszont 71 mázsát takarítottak be hektáronként, ami rekordtermésnek számít. Ez sajnos nem mondható el a 125 hektáron termesztett cukorré­páról, amelyből a 80 százalé­kos gépesítés ellenére is csu­pán 86,8 százalékra teljesítet­ték a tervet. Az évelő takarmá­nyok termesztése kedvezően alakult, s a 118 százalékos tervlelj esi téssel mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt jó takarmányalapot teremtet­tek a 775 darabból álló szarvas­marha és a 2663 darabból ál­ló s6*tésállomány számára. A fejlődési ütemet elsősorban olyan szakaszok fejlődésével kell biztosítani, amelyek az 5. ötéves tervidőszakban még problémát jelentettek. 1970—75-höz hasonlítva a 6. ötéves .tervidőszakban a fejlő­dési ütemtervhez például min­den bizonnyal kisebb százalék­ban járulnak hozzá hozamaik nagyobbodásával a gabonák. Másrészt viszont a kitűzött cé­lok eléréséhez feltétlenül szük­séges és fontos a burgonya ve­tésterületének és hozamainak növelése, hektáronként több cukrot kell kitermelni, és ugyan­ez vonatkozik a tömegtakarmá­nyokra, ahol elsősorban a ré­tek és legelők hozamait kell fo­kozni. Igényes feladat, hogy mező- gazdaságunknak 1980-ban 1975- höz viszonyítva 54 százalékkal több zöldséget, 160 százalékkal több gyümölcsöt, háromszor több hüvelyest és kétszer több olajos növényt kell kitermelnie. Az állattenyésztésben kiemelke­dő feladat a tehénállomány nö­velése. öt év alatt a szocialista szektor jelenlegi tehénállomá­nyát 30 000 darabbal kell növel­ni, s párhuzamosan a magán- szektor kiesését is pótolni kell, ami további 50 000 tehenet je­lent. E feladatok csakis a tu­dományos-technikai ismeretek maximális hasznosításával és a tartalékok messzemenő kihasz­nálásával teljesíthetők. A tartalékokról részleteseb­ben ing. Rudolf Buckó, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma mező- gazdasági termelési osztályának igazgatója beszélt. Az első és egyik legfontosabb tartalékot a biológiai alapanyag jelenti. Ezért fontos s lényeges a helyi körülményeket legjobban bíró fajták és hibridek szüntelen ke­resése. További fokozó erő a tápanyagok és a növényvédő szerek gazdaságos és célszerű alkalmazása. A mezőgazdaság jelenleg 180—200 ilyen készít­ményt használ, amelyek bizo­nyos részét külföldről, nehéz valutáért vesszük. Elszomorító, ahogy sok helyen a drága táp­anyagokkal és vegyszerekkel bánnak. Felmérésekkel igazol­ható, hogy gazdaságosabb, ész­szerűbb felhasználás mellett a jelenlegi eredmények elérésé­hez 10 százalékkal kevesebb tápanyag, illetve vegyszer is elég lenne. A cél, hogy minden járásban legalább egy agroké­miai központ működjön. E köz­pontokban működő szakemberek tudományosan irányíthatnák a tápanyagok és vegyszerek fel- használását. Nagy negatívum, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben elhanyagolják a me­chanikus gyomirtást. Szorgal­mazni kell a „közvetett gyom­irtást“ is. Az elgyomosodott növénytermesztés eredményeit általában jónak mondhatjuk, hiszen az ágazat dolgozói 1 millió 3 ezer koronával szár­nyalták túl a tervet. Az állattenyésztés terén az edmúlltt években a tej- és a hús­termelés fokozására fektették a fő súlyt. Jelenleg már 1 hek­tárra 981 liter tej és 300 ki­logramm hús termelése jut. A termelési tervet 179 ezer ko­ronával, a hústermelés tervét pedig 313 ezer koronával telje­sítették túl. A számok mellett a legjobb dolgozók neve is papír­ra kívánkozik. Mikóczi Béla és Mikóczi Erzsébet 15 tehéntől naponta átlagosan 12,25 liter tejet fejtek, őket követi Szelepcsényi Árpád és Szelep- csényi Katalin 12,19 literes át­laggal. A malacelválasztás te­rén szintén túlteljesítették a tervüket, mert a tervezett 18 darab helyett 19,49 darab ma­lacot választottak el egy égy kocától. Hegyi Vendel még en­nél is többet, 21,42-őt, Méhes István pedig 20,46 darabot. Az elmúlt években új gépek vásárlására, műhelyek, gará­zsok építésére és korszerűsíté­sére több mint 7 millió koro­nát fordítottak. Befejezték a gazdasági udvarok, útszéli ár­kok és építkezési helyek gyom­talanításával a gyommagvak termelődésének jelentős köz­pontjait számolnánk fel. A 6. ötéves tervidőszakban elsődleges feladat a földalap marximűlis kihasználása és vé­delme, és ilyen feladat marad a koncentrált takarmányok gaz­daságos hasznosítása is. A fo­lyó év januárjában elért ered­mények igazolják, hogy a koncentrált takarmányok gazda­ságos felhasználásában nagyok a tartalékok. Amíg 1975-ben egy liter tej kitermeléséhez Szlovákiában 0,33 kg koncent­rált takarmányt használtak fel, addig 1976 januárjában már csak 0,31 kg-ot. Egy kilogramm marhahús kitermelésénél ez az arány 2,35-ról 2,09, a sertéshús­nál pedig 4,30-ról 4,18 kilo­grammra csökkent. Gazdag és értékes ismerete­ket nyújtottak a további előadá­sok is. Igényes feladatok vár­nak a mezőgazdaságra az élel­miszeripar szükségleteinek ki­elégítésénél. Általánosítani kell a húsos állathibridek tenyészté­sét, javítani a tej minőségét és feldolgozás előtti tárolását, nö­velni a cukorrépa cukortartal­mát, és a fokozottabb igények­nek a sörárpa, az ipari burgo­nya, valamint a pékipar számá­ra termesztett búza termelésé­nél is eleget kell tenni. Az elő­adást követően a legtöbb hozzá­szólás a cukorrépával kapcsola­tosan hangzott el. Mint ismere­tes, az elmúlt kampány sem hozta meg a várt eredményt, a cukorrépa cukortartalma ezút­tal is alacsony volt. Megvannak rá a feltételeink, hogy a mező- gazdasági üzemek már az idén jobb eredményeket érjenek el. Elegendő és jó minőségű vető­mag áll rendelkezésünkre, a kedvezőbb őszt követően jobb volt a talajelőkészítés, így kifo­gástalanul lehet elvetni a cu korrépát, tehát biztosítható a hektáronkénti 80 000 egyed­szám. Végső és számottevő ja­vulás a cukortartalom szerinti átvétel bevezetése után várható. Gazdag vitát váltott ki a me­zőgazdasági beruházásokról szó­ló előadás is. A 6. ötéves terv­időszakban az új beruházások mellett nagy figyelmet kell szentelni az ésszerű és gazdasá­gos korszerűsítésre. Az építke­zések és a korszerűsítések te­rén egyaránt nagy javulást je­lentenek majd a megismételhe­tő tervek, amelyek egyrészt csökkentik a ráfordítást, más­részt meggyorsítják a beruhá­zás ütemét. További újdonság és követelmény, hogy a mezőgaz­dasági építkezéseknél az eddi­gieknél nagyobb szerepet kap­jon a fa, mint építőanyag. EGRI FERENC tervezett építkezéseket, a Nový Život-i (illésházi) Efsz-el közö­sen épített szárítói, valamint az egyik gabonaraktárt. Arra töre­kednek, hogy a szövetkezet tagjai a növénytermesztésben a lehető legkorszerűbb gépekkel dolgozhassanak. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a tagság szociális és kulturális igényei­nek kielégítésére is, amit az is bizonyít, hogy a múlt évben er­re a célra csaknem 300 ezer koronát fordítottak. A szövet­kezeti tagok közül a múlt év­ben 125-en vettek részt bel-, vagy külföldi üdülésen. A me­zőgazdasági szakiskolákban ta­nuló fiataljaiknak ösztöndíjat fizetnek. Az üzemi konyhán a tagság kedvezményesen étkez­het. Támogatják a tömegszer­vezetek tevékenységét is. Az elmúlt öt év eredményeit öszegezve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés a szövetkezetben 2,4 százalék­kal növekedett. Jelentősen fo­kozódott a munkatermelékeny­ség, elérte az egy dolgozóra eső 12 853 koronát. Ezzel pár­huzamosan növekedett a tagság jövedelme. MÍÉRI ISTVÁN „Az azonos termelési adottsá­gok közepette gazdálkodó me­zőgazdasági üzemekben külön­böző termelési eredményeket érnek el. A különbözet lénye­gében azt bizonyítja, hogy kü­lönösebb beruházások nélkül is tovább növelhető a termelés“. Ezt a tényt a Nové Zámky-i já­rási pártkonferencia beszámo­lója állapította meg. Gyors ütemű fejlődés Az ötödik ötéves tervidőszak­ban a járásban a bruttó mező- gazdasági termelést 15, az áru­termelést 21 százalékkal kellett növelniük. Tervezett feladatai­kat túlteljesítették, a bruttó termelést 34,8, az árutermelést 50,5 százalékkal növelték. Az érsekújvári járást 1972-ben Munkaérdemrenddel tüntették ki a gabonatermesztésben elért eredményekért. 1973-tól további 7 mázsával növelték a hektár­hozamot. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére 51,5 mázsás átlaghozamot értek el szemes terményekből. Ez az eredmény nem a véletlen műve. A járásban az elsők között kezdték meg a 60-as évek kö­zepén a kis szövetkezetek egye­sítését, a nagy mezőgazdasági üzemek kialakítását. 1964-ben a járásban 62 efsz volt, átlag 1200 hektár területtel. Az idén 21 nagy egyesített szövetkezet át­lag 4000 hektáron gazdálkodik. Nagyon céltudatosan végezték a termelés szakosítását és kon­centrálását. Ennek köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben évről évre jobb termelési eredményeket értek el. Ugyan­akkor „szükséges elmondani, hogy eredményeink eléréséhez nem minden mezőgazdasági üzem és nem minden gazdasági vezető járult hozzá azonos mér­tékben“. Mit mutatnak az eredmé­nyek? Komjaticén, Šuranyban és más szövetkezetekben 6—10 mázsával több gabonát termel­nek hektáronként, mint a Štú- rovói, vagy a Mikuláši Állami Gazdaságban s még egynéhány szövetkezetben. Karol Jurík mérnök a járási termelési igaz­gatóság vezetője szerint „azt kell megvizsgálni, vajon a ve­tőmag kiválasztásától a talaj előkészítésén keresztül az agro­technikai határidő megtartásáig, hogyan végezték el a munkála­tokat az emberek. Mert az idő­járáson kívül a munka minősé­ge a döntő tényező.“ Különbözet — tartalék Példák százaival bizonyítha­tó, hogy a tartalékok feltárása és kihasználása az egyik formá­ja a termelés növelésének. A mezőgazdaságban — nemcsak az érsekújvári járásban — a terméshozamok közötti külön­bözet olyan ismert tartalék, amely valóban „beruházás“ nél­kül hasznosítható. Tavaly kuko­ricából Gbelcén (Köbölkúton) 74, Jatovon 71 mázsás hektár­hozamot értek el, viszont Dub- níkon (Csúzon) csak 45,7 mázsa termett hektáronként. Szakem­berek véleménye szerint az em­lített szövetkezetekben nincsen akkora eltérés a talaj minősége és az éghajlat között, ami in­dokolná ezt a nagy terméskü- lönbözetet. Ugyanezt mondhatjuk el a cu­korrépa terméshozamáról is. A járásban tavaly 409,5 mázsa át­laghozamot értek el, de a kü­lönbözet itt is szembetűnő. A Libádi Efsz-ben 544,7 mázsa, a Štúrovói Állami Gazdaságban csak 300 mázsa termett hektá­ronként. „Az idén kettős fel­adatot kell teljesítenünk, bővít­jük a gabona és a kukorica ve­tésterületét, de a termelés nö­velését főként a hektárhozamok növelésével kell elérni... Biz­tosítanunk kell, hogy lényege­sen emelkedjen a tejtermelés és a tehenenkénti átlagtejhozam az év végére 3050 liter legyen“. A tejtermelési gondokat hűen érzékeltetik az alábbi adatok. A tehenenkénti átlagos tejho­zam 1970-ben 2818 liter, 1973- ban 3012 liter, tavaly pedig 2859 liter volt. Bár a mezőgaz­dasági üzemekben emelkedett a tejtermelés, ezt főként exten- zív úton, a tehenek számának növelésével érték el. Ezt a tényt többen is bírálták a járási párt­konferencián. A beszámoló meg­állapította „az állattenyésztés­ben a hús- és a tejtermelésben, a takarmány felhasználásában olyan nagy a különbség az egyes mezőgazdasági üzemek­ben, hogy meg kell vizsgálnunk a gazdasági vezetők munkájá­nak minőségét De beszéljenek a példák. Ta­valy az Érsekújvári Efsz-ben 3968 liter, a Štúrovói Állami Gazdaságban pedig 2405 liter volt a tehenenkénti fejési át­lag. Könnyű kiszámítani, hogy az élenjáró és a „sereghajtó“ üzemben elért fejési átlag kö­zött 1563 liter a különbözet. A járási pártszerv rendszeresen foglalkozott az állattenyésztés fejlesztésével, a pártalapszerve- zetekben karöltve vizsgálták a problémákat s több káderintéz­kedést is végrehajtottak a hely­zet javítása érdekében. A járá­si pártkonferencia határozata az idén 3050 liter, 1980-ig pedig 3300 liter fejési átlag elérését szabta meg. E kérdéssel külön foglalkoznak a mezőgazdasági üzemek pártalapszervezetei, mi­vel nagyon sok függ az állatte­nyésztésben dolgozó kommunis­táktól, a szocialista brigádok­tól, hiszen példamutatásukkal pozitívan hatnak a többi dolgo­zóra. Ugyanakkor — s ezt több pártalapszervezet elnöke is megjegyezte — semmi sem csökkenti a gazdasági vezetők személyes felelősségét a terve* zett feladatok teljesítéséért. Albert Čuba, a járási pártbi­zottság vezető titkára a tarta­lékokról szólva mondta: „Ered* ményeinknek örülünk, de ismer- jilk fogyatékosságainkat is. S nem csupán rámutatunk a hi- bakra, hanem küzdünk is az el­távolításukért. Ez minden kom­munista, minden becsületes ál­lampolgár feladata. Nálunk a fogyatékosságok felszámolásán keresztül vezet az út a jobb eredmények eléréséhez". A XV. pártkongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezettségek többek kö­zött azt is jelzik, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben meg­kezdték a „feltárt tartalékok“ hasznosítását. Célul tűzték ki, hogy az azonos termelési adott­ságokkal rendelkező üzemek­ben azonos terméseredményeket érnek el. f*eset&) A MINŐSÉGI FEJLŐDÉS ÚTJÁN BIZTATÓ A ZLATÉ KLASY I EFSZ TAVALYI MÉRLEGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents