Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám, kedd
A SZflVlETUNlO NEPGAZDASACA 176—1980. EVI FEJLESZTESENEK FÖIRÁNI! IFolytatás a 4. oldalról) konysága fokozódásának egyik mutatója. Ugyanakkor ez meggyőzően bizonyítja szocialista államunk békepolitlkőját. A népgazdaságot az intenzifikálás útján fejlesztve különösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasáqi ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek lényege a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. Míg 1961—1970- ben a termelési építkezésekre irányuló mezőgazdasági beruházások összege 110 milliárd rubel volt, addig 1971 — 1980 ban ez az összeg eléri a 260 milliard rtibnlt. A népgazdasági beruházások egész összegéből való részesedése 18-ról 23 százalékra nő. Az ötéves tervben pontosan meg kell határozni azokat a komplex intézkedéseket, amelyek a mezőgazdaság gépesítésére és gyorsított kemizálására, a talajjavítási munkák bővítésére irányulnak, összekapcsolva a mezőgazdasági termelés szakosítására és koncentrációjára vonatkozó politika következetes megvalósításával. A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasztani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lényeges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A beruházások növekvő hányadát kell a már működő üzemek műszaki felújítására és re- konstruciójára fordítani. Ez lehetővé teszi, hogy lényegesen emeljük az állóalapok aktív részére, a berendezésekre jutó költséghányadot, meggyorsítsuk a termelési kapacitások bekapcsolását, gyorsabban térjünk rá a működő üzemekben újabb termékek kibocsátására. A gazdaság kiegyensúlyozott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsága. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő, Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásványvagyon-feltárásának a kitermelésihez képest gyorsabb emelkedését, hogy az ásványkincsekkel való ellátás biztonsága a termelés szem- ponjtából mindig a megfelelő színvonalon legyen. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megóvjuk a népgazdaságot az energia- és nyersanyaghiánytól, valamint az ezzel kapcsolatos aránytalanságoktól. Ezzel egyidejűleg megjavul a nyersanyagfelhasználás. A szovjet gazdaság arányos feljesz- tésének egyik legfőbb feltétele a tizedik ötéves tervidőszak és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerőtartalékok ésszerű felhasználása. Minél dinamikusabb a népgazdaság, minél gyorsabban változik ágazati és területi szerkezete, annál sürgetőbb az a feladat, hogy összehangoljuk az anyagi termelés és a nem termelő szféra fejlesztését a munka erőtartalékokkal. Figyelembe kel! venni továbbá, hogy a 80 as években csökkenni fog a munka- erőtartalékok természetes gyarapodása. Ily módon az ország mai, valamint hosszútávú fejlődésének érdekei megkövetelik a termelés sokoldalú intenzi- fikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a munka termelékenységének növelését, amelyek a termelés hatékonysága emelésének döntő tényezői. Mindenekelőtt arról van szó. hngy növeljük az anyagi-, munkaerőén pénzügyi források hozamát, hatékonyan használjuk fel a termelési alapokat. Ezért ezeket a kérdéseket gon dosan ki kell munkálni minden vállalatnál, építkezésen, minden szovhoz- han, kolhozban, és ezeknek a kérdéseknek méltó helyet knll elfoglalniuk a szocialista versenyben. Végső soron ezeknek a kérdéseknek megoldása a legfontosabb az ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése szempontjából. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez Szükség van a tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a gazdálkodás szocialista rendszere előnyeinek szerves összekapcsolására. Ennek a feladatnak megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés intenzifikálá- sának meggyorsítása érdekében tervgazdálkodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amellyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesztési irányainak egybehangolását. A tudományos-műszaki haladás olyan Irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be az ötéves tervben és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hosszú távú perspektíváit, ki lehet emelni a munkaeszközök termelésében a gépek és berendezések egyedi kapacitásának növelését, az áttörést az egyes gépek létrehozásáról és alkalmazásáról, olyan géprendszerek kifejlesztésére és alkalmazására, amelyek teljesen felölelik az egész technológiai folyamatot, valamint a munkaigényes termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágazatokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban. A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés művoletű, progresszív technológia fejlesztését f például a nagyolvasztó nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövésj, valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehelő legnagyobb mértékben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biztosítja a környezet védelmét. Az energetikában — a villamos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízi erőművek építését (az öntözés szükségleteinek figyelembevételével) és nagy kapacitású hőerőművek létrehozását, amelyek olcsó szenet használnak fel. Az anyagok termelésében — a minőségi acélok termelésének növelését, különösen elektrosalakos és vákuum olvasztási módszerekkel, a hengerelt áruk választékának bővítését, az alumínium, a titán, a polimerek részarányának növelését a szerkezeti anyagok termelésében, az előre meghatározott sajátosságokkal rendelkező szintetikus anyagok termelését. A már alkalmazott technológiai folyamatok tökéletesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Fokozni kell azoknak a problémáknak tudományos és tervezői kidolgozását, amelyek meghatározzák a gazdaság jövőjét. Az energetikában például növekszik azoknak a kutatásoknak időszerűsége, amelyek annak a feladatnak a megoldását szolgálják, hogy a hő-, később pedig az atomenergiát is közvetlenül elektromos energiává alakítsák. Tudósaink erőfeszítései arra irányulnak majd, hogy meggyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irányított termonukleáris reakció és a szupervezetés. A társadalmi termelés hatékonysága nemcsak tudományos-műszaki, vagy termelési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legnagyobb mértékű takarékoskodás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelenlegi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdődik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes púd fémet és gabonát, gondoskodnak a munka termelékenységének növeléséről. „Bármennyire növekedjék is társadalmunk gazdagsága,. a legszigorúbb takarékosság a népgazdaság fejlődésének, a népjólét növeléséjiek igen fon tos feltétele marad.“ — így szerepelt ez a kérdés a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában. A társadalomtudományok területén tevékenykedő tudósok arra hivatottak, hogy nagymértékben hozzájáruljanak a legfontosabb népgazdasági és társadalmi kérdések kidolgozásához. A 10. ötéves tervben megvalósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó termelés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama, tla a most meglevő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor &?. öt év alatt olyan ösz- szegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két- két és fél millió család számára lehetne lakást építeni. Az új ötéves tervben kitűzzük azt a feladatot, hogy meg kell javítani a működő termelési kapacitások kihasználását, emelni kell a berendezések működtetésének műszak számát, csökkenteni kell állás-idejét. A termelés anyagi igényességének csökkentése érdekében minden iparágban előirányozzuk, hogy lényeges fordulatot kell végrehajtani az anyagtakarékosság felé a tervezés és a technológia területén. Előtérbe kerül az a feladat, hogy alaposabban és összetettebb módon dolgozzuk fel nyersanyagainkat, mindenekelőtt a színes fémérceket és faanyagokat, továbbá feladatul tűzzük ki az olyan technika elsőrendű fontosságú kifejlesztését, amely a fűtőanyagok, a nyers- és egyéb anyagok megtakarításával jár. A terv előirányozza ezenkívül félgyártmányok és kész termékek olyan formában történő előállításának növelését, amely nem követel számottevő további megmunkálást. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az egész népgazdaságban a termelékenységet az 1971 — 1975 ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenértékű. Mint látják, nagy feladatot tűztünk ki. Megoldásához tervbe vettük a munka eszközellátottságának mintegy 1,4-szeresére növelését az iparban és 1,6-szeresére növelését a mezőgazdaságban. A társadalmi munka termelékenységének növekedéséből kell származnia a nemzeti jövedelem emelkedése 85 -90 százalékának. Kizárólag a munka termelékenysége növelésével kell fokozni az építési-szerelési munkák volumenét, bővíteni a termelést a mezőgazdaságban, valamint számos nagy ipari központban, pl. Moszkvában és Leningrád- ban a már működő üzemekben a termelést általában a dolgozók azonos vagy kisebb létszáma mellett kell emelni. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböljük a munkaidőveszteségeket. növeljük a termelési fegyelmet. A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének módjait. Ezekre a kérdésekre, mint ismeretes, sok figyelmet fordítottak az SZKP XXIV7. kongresszusán. Az utóbbi években nem kevés munkát végeztünk a kongresszus határozatainak teljesítése érdekében. Továbbra is időszerű feladat azonban a szervezés és irányítás további tökéletesítése, fejlődésünk objektív követelményeivel összhangban. Mint Leonyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta, ,,A gazdaságirányítás megjavítására vonatkozó intézkedéseket olyan fontos tartaléknak kell tekinteni, amelynek a kiaknázása segíti a 10. ötéves terv sikeres teljesítését.“ Az új ötéves tervben a tervezési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata az, hogy a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Természetesen a minőségi mutatók rendszere megköveteli, hogy a terv számos gazdasági kérdést más formákban tükrözzön és oldjon meg, mint ezt nálunk eddig tették. A termék minősége emelésére irányuló intézkedéseknek komplexeknek kell lenniük, ki kell terjedniük a nyersanyagok és más anyagok minőségének javítására, a technológia tökéletesítésére, az olyan műveletek szerepének növelésére, amelyek a késztermékek kipróbálását és fogyasztásra való előkészítését szolgálják. Kitartóan kell keresni az olyan mutatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminőség emelésére, a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyorsítására, az állóalapok, az anyag- és pénzügyi erőforrások gazdaságosabb kihasználására való hatását. Mindezt elő kell irányozni az ötéves népgazdaságfejlesztési tervben, a minisztériumok, az egyesülések és a vállalatok terveiben. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként húzódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi termelés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata, A terv elő fogja irányozni mind az alapvető tudományos kutatások kibontakoztatását, mind pedig az alkalmazott jellegű problémák megoldását, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tudományos műszaki haladáshoz. Egyik központi feladatunk: a tudomány és technika vívmányainak gyorsított alkalmazása a termelésben. Enélkül a gazdaság már nem haladhat sikeresen az intenzifikálás és a minőség javításának útján. Az új ötéves tervhez nálunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos-műszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. Ezek előirányozzák a szükséges munkák egész láncolatát, beleértve az új technika ipari alkalmazásának előkészítésével összefüggő intézkedéseket. A programokban kitűzött feladatokat ulá kell támasztani megfelelő erőforrásokkal, összhangba kell hozni a termelési, beruházási, anyagi-műszaki ellátási tervekkel. A tudományos és műszaki állami bizottságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A komplex programok lehetővé teszik, hogy az egységes népgazdasági terv keretében az erőforrásokat a kulcs- problémák megoldására összpontosítsák, elősegítik az ágazatközi kérdések sikeres megoldását. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának a 10. ötéves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati és területi megoszlásával összhangban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai tér* melési bázis fejlesztésének programját, a nagy területi-termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. Már jelentős részben elvégezték az új ötéves terv összeállításának előkészítését. A fő irányok tervezete nagyobb mértékben konkretizálja a nép- gadzaság fejlesztésének számos kérdését, mint ahogy az a most véget ért ötéves terv előtt történt. Jóváhagytuk az 1976-ra, a 10. ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rüvi- debb idő alatt állítsák össze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a nép- gazdasági tervek tervezetei hosszadalmas összeállításának gyakorlatát. Az eddigi gyakorlat következtében a tervhatóságok és következésképpen a szövetségi köztársaságok minisztertanácsai, a minisztériumok és főhatóságok, az országban működő valamennyi gazdaságirányító szerv is gyengébb munkát végzett a tervteljesítés ellenőrzésében, amire az SZKP Központi Bizottságának beszámolója komolyan felhívja a figyelmét. A fő irányok tervezetében meghatározott új feladatokból kiindulja a Szovjetunió Állami Tervbizottságának nagyobb figyelmet kell fordítania a népgazdaságfejlesztés fő arányainak kidolgozására, a terv kiegyensúlyozottságára, a komplex programok összeállítására, a termelőerők gazdasági körzetesítése és elhelyezése kérdésének megoldására, a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez ve zető utak meghatározására. Az ezzel kapcsolatos elmélyült és alkotó munka érdekében az Állami Tervbizottságot fel kell szabadítani számos folyó ügy intézése alól, amelyekkel a Szovjetunió Ellátási Állami Bizottsága, a minisztériumok és más szervek foglalkozhatnának. A 10. ötéves tervben folytatódik a párt által az irányítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási sémáit. Ezekben az ágazatokban megkezdődött a termelési és ipari egyesülések létrehozása, kiiktatták a főigazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. 1976 elején a termelési és tudományos-termelői egyesülések száma 2300 volt, ezek állították elő az ipari termelés 24 százalékát. A 10. ötéves tervben az iparban befejeződik a termelői egyesülések kialakítása. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesüléséről, hanem egységes termelési gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, magas színvonalú a szakosodás és a kooperáció. A 10. ötéves tervben ki kell dolgozni és alkalmazni kell a beruházások általános, irányítási sémáit. E sémák szerint az építési minisztériumoknál fokozatosan át kell térni a két és három láncszemű irányítási rendszerre, hatalmas szakosított építési-szerelési egyesüléseket kell létrehozni. A mező- gazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agráripari integrációt, ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. Tevékenységük szabályozására megfelelő javaslatokat kell kidolgozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesülések létrehozása, az építési-szerelési szervezetek növelése, a mezőgazdaságban kialakítandó gazdaságközl kooperáció és agráripari integráció megfelel a gaz daságfejlesztés jelenlegi szakasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rendszerét. A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének egyik fő célja az, hogy a figyelmet következetesen a termelés és az építés végső mutatóinak javítására irányítsuk, a termékszállítási terveknek a megkötött szerződéseknek megfelelő teljesítésére, a már kész objektumok üzembehelyezésére, az anyagi-, munkaerő és pénzügyi források kihasználási hatásfokának növelésére. Különösen hangsúlyozni kell a kooperációs szállítási feladatok pontos teljesítésének jelentőségét, mert ez számos vonatkozásban meghatározza az egész ipar munkájának ütemességét, a termelési kapacitások kihasználásának hatékonyságát. Ennek érdekében előirányoztuk a tömeges * és nagy sorozatban termelő egyesülések és vállalatok átállításának befejezését közvetlen tartós kapcsolatokra úgy, hogy a kooperációs kapcsolatok alapjául a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások szolgálja/Folytatás a 6. oldalon)
