Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám, kedd
A SZQVIETUNIQ NEPGAZDASAGA 1376—138D. EVI FEHESZTESENEK FŰ IRANYAI (Folytatás az 5. oldalról) nak. Fokozottan függővé kell tenni a gazdasági-ösztönzési- és prémiumalapok mértékét, a szállítási terv szerződéseknek és megrendeléseknek megfelelő teljesítésétől. E feladat gyakorlati megvalósítása számottevő változtatásokat követel az Állami Ella tási Bizottság és szervei, valamint minisztériumok és főhatóságok munkájában, megköveteli, hogy fokozódjék a népgazdaság szükségleteinek kielégítése iránti felelősségük. Az új helyzet és az új feladatok figyelembe vételével tökéletesíteni fog juk gazdasági mechanizmusok más ol- dalait is. A termelés, az egyesülések megteremtése lehetővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági normatívák szerepének növelését, mint az eszközlekötési járulék és más költség vetési befizetések, a nyereség elosztási normatívák és a béralapképzés. Elmondhatjuk, hogy a gazdasági emelők szerepének erősödése a nép gazdaság tervirányításában az utóbbi években érezhetően növelte a válla latoknak és egyesületeknek termelési erőforrások jobb kihasználásában és a Jövedelmezőség növelésében való érdekeltségét. A 9. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a 8. ötéves tervnek. Ez bővítette és erősítette a Szovjetunió állami költségének bevételi bázisát, javította szerkezetét, másrészről pedig erősítette a költségvetés hatását a vállalatok és egyesülések tevékenysége pénzügyi eredményeinek javulására. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint 100 milliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki meg újítására prémiumok és jutalmak ki fi zetésére, a dolgozók szociális- és élet - .'^tételeinek javítására fordították. A 10. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. A feladat az, hogy ezeket az eszközüket nagyarányú megtérüléssel használják fel. Nagy mértéküket minden egyes vállalatnál és egyesülésénél közvetlenül a termelés intenzifi- kálására és a munkatermelékenység növelésében a termékek minősége javítása és a műszaki haladás gyorsítása terén elért eredményektől tegyük közvetlenül függővé. Szükséges továb bá, hogy a vállalatoknál és az egyesüléseknél ezeket a forrásokat rendeltetésszerűen és ne más célokra használják fel. A gazdasági rentabilitás mutatóinak általános javulása ellenére nálunk még mindig sok vállalat és termékfajta veszteséges. 1975-ben az iparban a vállalatok 18 százaléka nem teljesítette nyereségtervét. A gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésében fokozott szerepet kell játszania a premizálás rendszerének. Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermékekért, illetve befejezett objektumokért járó teljesítménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a kiváló minőségű termékek kisebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag-, és anyagtakarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. Az önálló gazdasági elszámolás megerősítésére szükséges tovább fokozni a pénzügyi hitel mechanizmus hatékonyságát. Jelenleg az iparban a forgóalap minden második rubelje hitelből származik, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és más ágazatokban pedig a hitel részaránya még magasabb. Feladatunk, hogy a 10. ötéves tervben növeljük a hitelek szerepét és hatékonyságát a termelési források ésszerű felhasználásában, a munka termelékenysége növelésének meggyorsításában, az önköltség csökkentésében és a termelési tartalékok kihasználásában. Szélesebb körben kell fejlődniük a hitelkapcsolatoknak az építési szférában, nevezetesen az építtetőnek adott hosz- szú lejáratú hitelekkel. Ez lehetővé teszi, hogy ösztönözzük a meglevő vállalatok rekonstrukcióját, újjáalakítását. Különösen a tömegfogyasztási cikkek gyártása és a lakossági szolgáltatások bővítése céljából. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményező készsége, kezdeményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozó kedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új, tudományos és műszaki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív fel- használását, a tervezési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembe vételét. Fel kell figyelnie az újra, látnia kell a távlatokat, a kérdés teljes ismeretében képesnek kell lennie arra, hogy pártszerű döntéseket hozzon és természetesen nevelőnek kell lennie a közösségben, szervezőnek a termelés ben. Annak érdekében, hogy növeljük a gazdasági vezetők felelősségét, az állami feladatok, a szerződéses kötelezettségek teljesítésével, a munka minőségével kapcsolatban, szükség van a bírálat és önbírálat szélesebb körű fejlesztésére, a teljesítmény ellenőrzésének és felülvizsgálatának javítására, állhatatosan törekedni kell a lenini munkastílus megszilárdítására a gazda- ság irányíts valamennyi szakaszában. Azok a nagy célok, amelyeket a párt a 10. öléves tervben az ország elé állít, sok újat teremtenek társadalmunk életében. Ez különösen jellemző a tömegméretű szocialista munkaversenyre, a munkához való kommunista viszony kialakítását célzó mozgalomra, amelyek segítségével a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség hatékony befolyást gyakorol a gazdasági tevékenység minden területére. Az ipar, az építőipar, a szállítás, a mező- gazdaság, a népgazdaság valamennyi ágazatának dolgozói a kongresszus előtt széles körben munkaversenyt bontakoztattak ki a termelés hatékonyságának és a munka minőségének javítására, a gazdaság és a nép jóléte további növelése érdekében. Az ötéves terv feladatainak megoldásához nagyon fontos, hogy egyre nagyobb méreteket öltsön a nyersanyagokat, egyéb anyagokat, alkatrészeket előállító vállalatok kollektíváinak munkaversenye a késztermékeket előállító üzemek és gyárak kollektíváival. Ez erősíti a munkaverseny komplex hatását a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Lehetővé teszi, hogy a termelés valamennyi szakaszában — a nyersanyagtól a késztermékig — javítsuk a minőséget. A párt Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjet Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Komszomol Központi Bizottsága az országos szocialista munkaversenyről szóló rendelkezésében nagy jelentőségű feladatot tűzött ki: meg kell teremteni a szükséges feltételeket a szocialista vállalások és a versenytervek sikeres teljesítéséhez. Ez nagy jelentőséget ró a tervező és ellátó szervekre, a minisztériumokra és halóságokra, amelyeknek operatív és hozzáértő módon kell reagálniuk az emelt szintű vállalásokat teljesítő dolgozó kollektívák kezdeményezésére. A 10. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkabeosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. A szovjet gazdaság ehhez nagy lehetőségekkel rendelkezik, a minisztériumoknak és hatóságoknak ki kell alakítaniuk e felelősségteljes feladat megoldásához szükséges feltételeket, rendszeresen intézkedéseket kell hozniuk az export- termelés növelése, minőségének és piaci versenyképességének emelése érdekében. Minthogy a külkereskedelem a népgazdaság fontos ágazatává lett, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, a külföldi piacok különleges követelményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létrehozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. Az import területén a legfontosabb, hogy a behozatal fejlesztése maximálisan elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását, megfeleljen a szovjet embereknek a legkülönbözőbb árucikk igényei teljesebb kielégítésének, megfeleljen továbbá az állami tervben lefektetett gazdasági stratégiának. Erre nemcsak a központi szervező és külkereskedelmi szerveknek, hanem minden más minisztériumnak és hatóságnak is állandóan figyelmet kell fordítania. Ezek a külgazdasági kérdések megoldásánál kötelesek szem előtt tartani az összgazdasági hatékonyság kritériumait. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú komplex együttműködési progra mok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látni. Nagy feladat az ipari kooperáció és szakosodás minden eszközzel történő bővítése. Feltétlenül szükséges, hogy a minisztériumok és a hatóságok a legkomolyabb figyelmet fordítsák erre a kérdésre. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országal- na politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagter melés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a jejlődő országokkal való együttműködése tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin- amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhiiléséAz ötéves lerv szociális és gazdasági feladatai kapcsán az irányelvek tervezete kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, strukturális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki színvonala javításának, Illetve emelésének programját. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. villanyáram milliárd kwó- ban 1038 1340—1380 302—342 29—33 szén millió tonnában 701 790—810 89—109 13—18 kőolaj, beleértve a föld gáz kondenzátot, millió tonnában 491 620—640 129-149 26—30 gáz mililárd köbméterben 289 400—435 111—146 38—50 acél, millió tonnában 141 160—170 19—29 13—20 hengerelt vas (kész) mill. tonnában 98,6 115—120 16—21 17—22 fémvágó szerszámgépek — mill, rubelben 1492 2245 753 50 — ezer darabban 232 245 13 6 kovácsoló-sajtoló gépek — mill, rubelben 397 680 283 71 — ezer darabban 50,5 58 7 15 műtrágya, mill, tonnában 90 143 53 59 j műgyanta és műanyagok ezer tonnában 2840 5396—5964 2556—3124 90-110 ' műrost- és műszál ezer tonnában 955 1450—1500 495—545 52—57 cellulóz, ezer tonnában 2840 9230 2390 35 cement, millió tonnában 121* 143—146 22,1—25,1 18—21 Hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetők. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6- szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az atom-, a fémkohászat és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektrotechnikai, a rádióelektronikai iiparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. Ezáltal megteremtik az alapot ahhoz, hogy valamennyi népnek viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkésországokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszereléséről, illetve szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményének építésében. Az együttműködés perspektivikus formáit jelentik a kompenzációs alapon kötött megállapodások, különösen az új vállalatok rövid határidőre történő megtérülése esetén, valamint az ipari kooperáció különböző formái, a közös tudományos kutatások és tervezőmunkák. Kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséegs normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. Elvtársak, a Szovjetunió népgazdasága fejlesztése alapvető feladatainak 1976—1980-ra szóló tervezete teljességgel megfelel a párt politikájának, a kommunista építőmunka jelenlegi szakaszában. A nép életszínvonalának további emelése, a termelés hatékonyságának fokozása, a munka minőségének javítása — mindez egyszersmind hosszú távú feladat is, amelynek megvalósítása a 10. ötéves terv keretein túl is folytatódik. Ezek a feladatok mindig a társadalom előtt állnak majd, akárcsak általában a fejlődés és a haladás problémái. Ami a 10. ötéves tervet illeti, ennek sajátossága, hogy éppen ezekben az években minden lehetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a népgazdaságban teljes mértékben áttérjünk a társadalmi termelés intenzív és minőségi tényezők alapján történő növelésére. III. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján Termelési volumen a tizedik ötéves tervidőszakban • A kolhozközi szervezetekhez tartozó vállalatok termelése nélkül. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az ,,Aa csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. íme a nehézipar fontosabb termékfajtái gyártása növelésének adatai: 1975 1980, a főirányok tervezete szerint abszolút növekedés Növekedés sz ázalékban 1975- höz viszonyítva ga zdasági ág fejlesztésében nagyarányú minőségi fejlődés történjen. Az egységes műszaki politika számos általános követelményt támaszt a gépgyártással szemben. Ezekről már említés történt. Ezek a követelmények arra orientálják iparunkat, hogy gyorsabban hozzunk létre olyan technikát, amely a legújabb felfedezéseket és találmányokat foglalja magában és igen magas gazdasági hatékonyságot biztosít. (Koszigin elvtárs beszédének befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)
