Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám, kedd
A SZOVJETÜNK) NEPCAZDASflCA 1176-1980. EVI FEJLESZTESENEK FŐ lüANYAI fFolytatás a 3. oldalról) teségeket szenved, évente sok milliárd rubel értékű terméktől esik el. Éppem ezért az üj ötéves terv nagy figyelmet s/on tel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST-tagor- szágaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kötszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a 9. ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort és motoros- és villamosmozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkésvilág 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkésrendszer szervi baja, amely elhatalmasodott a gazdasági élet huzamos ideje tartó militarizálásától és a katonai költségek növekedésétől, a súlyos inflációtól, a valutáris-pénz- ügyi mechanizmus ziláltságától, a tőkés valutákkal szemben megingott bizalomtól, valamint az olyan strukturális válságoktól, amilyen az energetikai válság. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Az éleződő belső ellentmondások és az így létrejött bizonytalanság körülményei között Nyugaton senki sem mondhatja meg, hogy távlatilag mi vár a tőkésvilág gazdaságára. Mindenesetre még a hivatalos előre jelzések többségében sem tapasztalható derűlátás. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, bogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés folyamataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi- gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP kongresszusa, valamint számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Évekre előre szóló célkitűzéseinket és alkotó elképzeléseinket, politikánkat, nyilvánosan kifejtjük az egész világ előtt, mert minden tervünk megfelel a széles dolgozó tömegek érdekeinek, a béke és a társadalmi fejlődés érdekeinek. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldoltuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. H. A tizedik ötéves terv alapéi társatóni és gazdasági feladat?! A 10. ötéves terv feladatait meghatározta ,,A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai“ című, az SZKP XXV. kongresz- szusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép agyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A 10. ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú Irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette került sor. Oj szakasz ez a szocialista társadalmi viszonyok és a szovjet életforma fejlődésében, valamint országunk biztonságának szavatolásában. Tizedik ötéves :tervtink fő feladatainak megfelelően pártunkat és népünket a gazdaság minden irányú fellendítésének, komplex és harmonikus fejlődésének, a szovjet emberek jóléte fokozásának célja vezérli. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. A párt központi bizottsága és a kormány az előző években is nagy figyelmet szentelt a' gazdasági növekedést meghatározó intenzív tényezők szerepe' növelésének. Ez a tizedik ötéves tervben elsőrendű fontosságú lesz. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. „Most olyan mértékben, ahogy a mezőgazdaság anyagiműszaki bázisa erősödik, teljes erővel előtérbe kerül a mezőgazdaság hatékonyságának, minőségi mutatói javításának feladata“ — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Az ötéves terv feladatainak megoldásában fokozódik a nemzetközi gazdasági együttműködés szerepe. A nép- gazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A tizedik ötéves terv lényegét a párt tömören és átfogóan így fogalmazta meg: ez a minőség és a magas fokú hatékonyság öt esztendeje lesz, a gazdaság és a népjólét további növelése jegyében. A döntő most az, hogy határozott fordulatot valósítsunk meg az országunkban létrehozott hatalmas ter- melési-technikai potenciál hatékonyabb kihasználása, a nemzeti jövedelem növelése, a lakosság és a népgazdaság .szükségleteit közvetlenül kielégítő végtermék-termelés fokozása irányában. Az acél, a kőolaj, a cement, a műtrágya és más termékek termelésének mutatói magasak és állandóan emelkednek. A nyers*- és alapanyagoknak a késztermék előállításához való fel - használása nálunk azonban sok esetben még nem elég hatékony. Ezért népgazdasági terveinkben meghatározó jelentőségre tesznek szert az olyan minőségi mutatók, mint a nyersanyagok, az alapanyagok és a fűtőanyag fajlagos felhasználásának csökkentése, a termelőkapacitások jobb kiaknázása, minden termék és gyártmány használati tulajdonságainak megjavítása. A hatalmas termelési és tudományosműszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot ad a szocialista rendszer előnyeinek és lehetőségeinek mind nagyobb arányú kihasználására, s egyebek között módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövodelemnövelésének legfőbb útja a munkabér-emelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a fogyasztás tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kol- hoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A frmnkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A munkabér ösztönző szerepének növelését elősegíti majd a bérrendszer tervezett tökéletesítése. A tizedik ötéves tervidőszakban teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér- és keresetemelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglevő szociális, gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenleg ötéves tervidőszakban a kolhozparasztok a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd, és olyan alapon tökéletesedik, hogy a kolhozokban és az állami mező- gazdasági vállalatokban biztosítsák az egységes bérezést az egyformán bonyolult, nehéz és intenzív munkáért. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek és értékük 1980- ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor új, szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak a terhére. Ezek közül az egyik legfontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések között meg kell említeni a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjának emelését, a jelenleg más munkahelyen dolgozó volt kolhoztagok nyugdíjának megállapítását, az első rokkantsági kategóriába tartozó kolhozparasztok nyugdíjának kiegészítését. Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. El kell érni, hogy élelmiszerekből és iparcikkekből teljesen kielégítsük a lakosság fizetőképes keresletét. Különösen gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rádiója, hűtőgépe. A jövedelmek értéke állandóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása és egyes árufajták árának a szükséges feltételek megteremtésétől, valu- rnint az árukészletek felhalmazásától függően végrehajtandó csökkentése szavatolja. Egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. A párt a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség lakásviszonyainak megjavítását tekinti a népjólét növelése egyik fő feladatának. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épült fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. Összesen körülbelül 100 milliárd rubelt ruháznak be a lakás és a kommunális építkezések céljaira. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. Ezzel együtt ösztönözni kell a szövetkezeti lakásépítés fejlődését, a kisvárosokban, a munkás lakótelepeken és a falvakban pedig elő kell segíteni az egyéni építkezést. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére, elsősorban azokban a körzetekben, ahol magas a nőknek a társadalmi termelésben való foglalkoztatottsága, a nagyipari központokban és az új városokban, többek között az ország keleti területein. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának, a szövetségi köztársaságok állami tervbizottságainak, az építésügyi minisztériumoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a lakás- és a kommunális építkezések közötti helyes arányoknak és nem szabad eltűrniük az elmaradást a víz- és gázvezetékek, a városi közlekedések, a kiskereskedelem beruházásaiban. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően A népgazdaság legfontosabb ágazatai termelésének abszolút növekedése a új ötéves tervben lényegesen nagyobb lesz mint az elmúlt ötéves időszakban, nagyobb mértéket képvisel a növekedés minden százaléka. így például az ipari termelés növekedésének 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a kilencedik és 2,1-szer többet, mint a nyolcadik ötéves tervben. A 10. ötéves terv újabb nagy lépés országunk termelési potenciáljának növelésében, a szovjet állam gazdasági hatalmának erősítésében. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére kitűzött feladatokat, és gondoskodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhalmozás és a termelés gyors növekedése szükséges a termelési eszközök: a munkaeszközök, a vegyianyagok,, a fűmegnyilvánult a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek műveltsége és kulturális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A tizedik ötéves terv Is nagyszabású szocialista intézkedéseket irányoz elő e téren. Hogy kedvező feltételeket teremtsünk a magas termelékenységű munkához és a dolgozók alkotó képességeinek bőséges kiaknázásához, tovább fokozzuk a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, és fokozatosan felszámoljuk a kézierővel végzett, különösen a nehéz és kevéssé vonzó munkát. Az új ötéves terv időszakában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésében. A káderek szakképzettségének színvonala, a kollektívák gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szociális pszichológiai légkör, a dolgozók megfelelő életkörülményeiről való gondoskodás a vállalatoknál, a kulturális intézmények és sportkomplexumok létrehozása, — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az ember életét, kedvezőbben hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédelme területén az új ötéves terv egyik alapvető feladata: fejleszteni az orvosi ellátás minőségét, javítani az orvosok és a középfokú szakképzettséggel rendelkező egészségügyi személyzet munkájának megszervezését, fokozni a gyógy- íntézmények munkájának hatékonyságát. Ezek az intézkedések, a kórházak, klinikák, valamint a munkaterápiás és a sportlétesítmények, üdülők és panziók hálózatának kibővítésével együtt, lehetővé teszik a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dolgozók üdülési feltételének megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A munkásosztály új nemzedéke mindinkább növekvő számban kap majd kiképzést a technikumokban, ahol a szakmai oktatás társul a teljes középiskolai oktatással. Növekszik a népgazdaság számára kiképzett szakemberek száma, különösen a tudomány és a technika új ágazataiban. A tanintézetek minden kategóriájában javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nemzedék mind mélyebb és szilárdabb ismereteket szerezzen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemében nevelkedjék. A 10. ötéves terv éveiben sok minden történik majd a szovjet emberek sokrétű szellemi Igényeinek kielégítéséért. Mind több könyvet és más sajtóterméket adnak ki, újabb körzetekben lesz vehető a televízió adása, tovább fejlődik majd a művészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anyagi bázisa. A szovjet nép anyagi és kulturális szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése a párt gazdaságpolitikájának legfőbb célja. Ez terveink célja, ugyanakkor a termelés, annak hatékonysága további növekedésének fontos előfeltétele. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés méreteinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. A szovjet gazdaság 10. ötéves tervben történő fejlesztésének következő legfontosabb mutatóit határozták meg: 1975. 1980. (tervezett) 1976—80. évi növekedés milliárd rubelben milliárd az 1975. év rubelben százalékában nemzeti jövedelem 24—28 (1973-as árakon) 362 449—462 87—100 ebből: 27—29 fogyasztási alap 266 337—344 71—78 felhalmozási alap 96 112—118 16—22 17—23 ipari termelés 187—206 35—39 (1967. július 1-i árakon) 523 710-729 ezen belül: 38—42 ,,A‘‘ csoport termelése 380 524 540 144—160 „B“ csoport termelése 143 180—189 43—46 30—32 mezőgazdasági termelés (ötévi átlagos volumene 1965 ös 14—17 árakon 1 91 104 — 106 13—15 tőanyagok, a fémek előállításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növekedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb ütemű növelése nem jelenti azt, — mint Leonyid II- jics Brezsnyev a decemberi plénumon megállapította —, hogy csökken a figyelem a közfogyasztású cikkek termelésének lehető legnagyobb bővítése iránt. Az ipar ezek termelését az ötéves tervben 43—46 milliárd rubellel növeli, míg a 9. ötéves tervben ez a növekedés 39 milliárd rubel volt. Jellemző az is, hogy a fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a felhalmozási alapnál, és 1980 ra 27—29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975 hoz képest. A fogyasztási alap részarányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményei növekedésének és haté(Folytatás az 5. oldalon)