Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám, kedd
A SZOVJiTONlQ NÉPGAZDASÁGA M-19B0. ÉVI FEILISZTESINIK FÖ IRÁNYAI (Folytatás az 1. oldalról) nyolult és életbevágóan fontos kérdéseinek széles köréről, s kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagyfokú érdekeltségüket. Ez a szocialista demokrácia hatékonyságának világos és meggyőző példája, a burzsoá demokráciával szembeni egyik leglényegesebb előnye. Ez a kapitalista világ egyetlen országában sem lehetséges, márcsak a burzsoá demokrácia korlátozott osztályjellege és az egész társadalmat tömörítő politikai és szociális-gazdasági célok hiánya miatt. A fő irányok tervezetét mindenhol a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és a szovhozok ügyeivel való szoros összefüggésben vitatták meg. Felvetettük, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, a termelési kapacitások kihasználásának javítására. Éles formában hangsúlyoztuk annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a korszerű gépek, szerszámok és készülékek gyártását, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés céljait szolgáló gépláncokét. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó javaslatok előtérbe helyezték a munkatermelékenység fokozását, a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának növelését, az állattenyésztés produktivitásának fokozását, a technika, a műtrágya és a mezőgazdasági ágazatnak jutó más erőforrások hatékonyai)!) fel- használását. Számos javaslat szólt a termékek, mindenekelőtt a közszükségleti cikkek minőségének javításáról, választékuk bővítéséről. Bíráló észrevételek hangzottak el a tervezés, a beruházások szervezése és az anyagi-műszaki ellátás egyes kérdéseire vonatkozóan. A tervezet megvitatása során előlerjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán, s azokat figyelembe keil venniük a párt , a tanácsi-, a gazdasági és a tervezési szerveknek, az összes minisztériumoknak és főhatóságoknak is gyakorlati tevékenységükben. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a 10. ötéves tervre vonatkozó új program-dokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei 1976. III. 2. Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Miként Leonyid Iljics Brezsnyev megjegyezle: „A fő dolog az, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt Irányító és szervező tevékenysége biztosította a gazdaság állandó növekedését. Az ötéves terv alapvető szociális-gazdasági feladatait megoldottuk.“ Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Valamennyi szövetséges köztársaság kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, hazánk gazdasági potenciáljának megerősítésében. Gondoskodtunk az ország szükséges színvonalú védelmi képességéről. Gazdasági fejlődésünk iránya és jellege teljes egészében megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa út mutatásainak és irányelveinek. A/, ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a 9. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehalad a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A 9. ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentő sen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjet unió népgazdasága 9. ötéves terve elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a 8. és a 7. ötéves terv mutatóival: program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A 9. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép élet- színvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt, és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhozta- gok munka szerinti javadalmazása üt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték az anyagi termelés ágazataiban dolgozó közép fizetésű munkások és alkalmazottak minimális bérét, illetményét és besorolási juttatását, az egész ország területén, valamint a termelési szférán kívül dolgozók számos kategóriájában. Növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden tizenöt évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami, kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, hatalmas méretek jellemezték a bútor, a televízió, rádió, a varrógép, mosógép, hűtőgép, óra és más tartós fogyasztási cikkek eladását. A lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A 9. ötéves terv intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri a 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 5ti 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást“ elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A 9. ötéves tervidőszak egvik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, a minőségi mutatók javultak, fokozódott a munkatermelékenység szerepe a nemzeti jövedelem gyarapodásában, meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és tovább javult a társadalmi termelés struktúrája. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970 es évhez arányít- va — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a 10. ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szeresé- re növelte teljes termelését. Ez lehetővé tette a termelés gépesítésének és automatizálásának fokozását, a termelés műszaki színvonalának emelését. Jelentősen növekedett a szerszámgépek, kovácsoló-sajtoló berendezések, az automata gépsorok gyártása. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-sze- resére, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére. a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3 szeresére növekedett. üt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, háztartási , kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi üt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott a mezöqazdaiáq fejlesztését célzó hrvsz- szútávú komplex program megvalósításán. Szilárdul a mezőgazdaság anyagiműszak; bázisa, nagy öntözési munkálatok folynak, a mezőgazdasági termelés fokozottan szakosodik. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A 9 ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 700 000 traktort 449 000 kombájnt. 1 102 000 teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával uá- rosulva az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos Időjárási viszonyai ellenére is lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos volumenét a 8. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 20 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer és könnyűipar fejlődésének ütemén. A szovjet mezőgazdaság jelenlegi helyzetének legfontosabb jellemzője az, hogy folytatódik annak az alapvető gazdasági átalakításnak folyamata, amelyet a párt 10 esztendővel ezelőtt vázolt fel. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az anyagi bázisnak a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása a tömeges méretű villamosítás. Milyen képet mutat szocialista fülünk e követelmények fényében? íme néhány adat. Jelenleg valamennyi kolhozunk és szovhozunk villamosítva van és javarészt az állami villanyerőművektől kapják az elektromos áramot. A múlt évben a mezőgazdaság 3,5 szer annyi elektromos áramot fogyasztott, mint 1965-l>en és másfélszer többet, mint amennyi a háború előli a Szovjetunió egész elektromos áramfogyasztása volt. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi 10 esztendő során kb. 80 százalékkal növekedett, a mezőgazda- sági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házalnak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. A falusi lakosság túlnyomó többsége jelenleg már nemcsak rádiót hallgathat, hanem televíziót is nézhet. Körülbelül minden második falusi dolgozónak van közép- vagy főiskolai (teljes vagy befejezetlen) végzettsége. A háború alatt csak minden tizenhatodiknak volt ilyen. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falusi életben végbement gyökeres változások azonban nem mérhetők csupán statisztikai mutatószámokkal. Ez méreteit és társadalmi következményeit tekintve mélyreható társadalmi és gazdasági átalakulás. E változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg. Az átalakulást a párt jól átgondolt agrár- politikája eredményezte. E politika arra irányul, hogy műszakilag gyökeresen korszerűsítse a mezőgazdasági termelést, amely az előttünk álló időszakban egyre belterjesebb lesz. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A 9. ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. Ennek eredményeként a népgazdasági állóalapok mintegy 43 százalékát, ezen belül a mező- gazdasági állóalapok 56 százalékát újították fel. Az állóalapok egész volumene másfélszeresére növekedett. A 9. ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és fokozódott a társadalmi termelés hatékonysága. Kétszeresére emelkedett azoknak az új típusú gépeknek, berendezéseknek és műszereknek száma, amelyeket iparunk már sorozatban gyárt. 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a 9. ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az egész közlekedés áruforgalma 36 százalékkal növekedett. Az elmúlt Időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. Néhány ágazatban a termelési kapacitások üzembehelyezésének feladatát 60 —80 százalékra teljesítettük. Közben a beruházásokat számos építkezésre forgácsolják szét. Mindez azért van így, mert sok minisztérium és hivatal egy- egy ágazat fejlesztésének problémáját elsősorban új beruházásokkal akarja megoldani ahelyett, hogy jobban kihasználná meglevő állóalapjait és következetesebben tevékenykedne a termelés intenzívebbé tételén. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűk látókörű, bürokratikus magatartás, nincs biztosítva a meglevő komplexitás. Még mindig sok a fogyatékosság a népgazdaság irányításának különféle láncszemeiben. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfelelő. A munkában tapasztalható hiányosságok miatt a népgazdaság nagy vesz(Folytatás a 4. oldalon) 9. ütéves terv a 9. ötéves terv teljes volumene %-hau (teljes ötéves a 7. ötéves a 8. ötéves volumen milliárd terv terv rubelben, 1965-ös (1961 — 1965) (1963—1970) árakon) teljes volumenéhez képest A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 1563 186 134 ipari termelés 2308 218 145 mezőgazdasági termelés 455 137 113 a beruházások volumene 501 203 142 üzembehelyezett új állóalapok értéke 468 202 144 kiskereskedelmi áruforgalom 933 206 140 a társadalmi fogyasztási alapokból a lakosságnak történt kifizetések és juttatások folyó árakon 392 225 143 a lakosság pénzbevételei folyó árakon 1178 213 142 1967. július 1-1 árakon A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szeretettel beszél munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresz- szus mély köszönetét. A népnek a párt vezetésével a szocialista haza felvirágoztatásában elért munkasikerei az ötéves terv eredményeinek, gazdaságunk minden sikerének és eredményének legnagyszerűbb és legszebb megkoronázását jelentik, nagy politikai győzelmet jelentenek. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország, nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a 9. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a 8. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, úgy akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XIV. kongresszusán kitűzött szociális
