Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-12 / 36. szám, csütörtök

lirsiiaidäs és felküiölli

Mem volt könnyű a tavalyi esztendő

Az idén is, mint már Jő nőhány éve, amióta a járás legjobb szövetkezetei között tartják őket számon, becsületes munkával eltelt esztendőt értékelhettek a minap a Csallóköz- aranyosl Efsz tagjai. Az ünneplőbe öltözött emberek arcáról azonban le lehetett olvasni, hogy vegyes érzelmekkel hallgatták végig Nagy Lászlónak, a szövetkezet elnökének és Schvarcz Márton üzemgazdásznak a beszámolóját. Az örömbe jócskán vegyült üröm is.

A veszteségeket sikerült mérsékelniük

A beszámolók és az élénk vita után arra kértem az elnököt, hogy az ismertetett számokból kiragadva a leglényegesebb adatokat, próbáljunk azokra egy kicsit jobban rávilágítani.

— A múlt évben az őszi ve- temények jól átteleltek, a korai tavasz lehetővé tette a tavaszok időbeni elvetését. Jelentős kórokat okoztak azonban a kései fagyok, s mindezt betetőzte a májusi jégeső. Növénytermesztésünkben bruttó termelési tervünket 93,66, árutermelési tervünket 95,88, bevételi tervünket pedig 95,36 százalékra teljesítettük. Ennek ellenére én ezeket nagyon jó eredményeknek tartom, nem is számítottunk ilyen évzáróra. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a gyors beavatkozás, főleg a kapásoknál, a do’gozók önfeláldozó és kitartó munkája mentette meg a helyzetet, úgyhogy végül is ilyen mértékben sikerült mérsékelnünk a veszteségeket.

A gabonaféléknél voltak a legérzékenyebb veszteségeink, a tervezett 252,5 vagon helyett csak 159 vagon termett, ugyanis 158 hektáron ki kellett szántanunk a növényzetet, a megmaradt 382 hektár pedig 15—70 százalékos károkat szenvedett. Szójából tervünket 80 százalékos jégkár mellett csak 22 százalékra tudtuk teljesíteni, s még rosszabb volt a helyzet a repcénél és a takarmányborsónál, melyekből semmi nem termett, százszázalékos volt a

kár. A gyümölcsészetben és a szőlészetben is csak 6,5 százalékos tervteljesítést tudunk kimutatni.

A cukorrépa ismét csúcshozamot adott

Tavalyelőtt az aranyosi szövetkezet országos viszonylatban is az egyik legjobb cukorrépatermelőnek bizonyult, a 635 mázsás átlagos hektárhoznmért

megkapták „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. Az elmúlt évben „rádupláztak“ a sikerre, a komáromi járásban, sőt kerületi szinten is az elsők lettek 612 mázsás átlagos hozamukkal.

— Különös gondot fordítunk a cukorrépára — újságolta Jtfagy László. — A mi érdekünk is, hiszen nemcsak ipari növény, hanem takarmánynövény is. Aprólékosan kidolgoztuk a termesztés technológiáját, őszszel a talaj fogasolása és simítózása után a foszfor- és káliumtartalmú műtrágya kétharmadát, valamint a nitrogéntartalmú egyharmadát szórjuk el. Tavasszal igyekszünk minél hamarabb rámennl a földekre, s ismét simítózunk, boronálunk, kiszórjuk a műtrágyát, majd pedig a gyomirtó vegyszereket. Köszörült magot velünk, s hogy hektáronként meglegyen a 90 —100 ezer növényegyed, az egyelést végző dolgozók számára külön díjazási rendszert dolgoztunk ki, a munka minőségét pedig szigorúan ellenőrizzük. Megemlítem még, hogy ha szükséges, nemcsak vegyszerrel irtjuk a gyomot, hanem kézzel is.

Vonnak még tartalékok a tejtermelésben

— Amint a beszámolóban hallottam, az állattenyésztés terén 102,5 százalékra teljesítették árutermelési tervüket, s ennek legnagyobb részét a tejtermelés teszi ki. Tehenenként 2964 liter évi hozamot értek el. Elégedettek ezzel?

— Ez a szám az elmúlt évihez képest fejlődést mutat, hiszen mintegy 77 literrel több annál. Viszont az is igaz, hogy a tervezettnél 36 literrel kevesebb. A lemaradást a negyedik negyedévben a kényszerűségből gyakran változtatott takarmányozás okozta. A tehenészetről szólva megemlítem még, hogy a tervezettnél tízzel több üszőt vittünk át a tehenészetbe, s ez az állomány alaposabb selejtezését tette lehetővé. Tehát az állomány javításában és a jobb minőségű takarmányozásban látjuk tejtermelésünk eddig még nem teljesen feltárt tartalékait. A kellő minőségű és mennyiségű takarmány termelése érdekében az idén arra törekszünk majd, hogy a betakarítás a legkisebb veszteséggel történjék, s csökkenteni akarjuk a tárolási veszteségeket is.

A hústermelés terén főleg a hízómarháknál értek el jó eredményeket, hiányosság az állatok számában mutatkozik. A beszámoló is rámutatott arra, hogy elég nagy a borjak elhullása. Szükségesnek tartják a bnrjúistálló mielőbbi átépítését, hogy a neveléshez kedvezőbb föltételeket teremtsenek. A sertéstenyésztésben az előző évinél jobb eredményeket értek el tavaly. F. téren az idén takarékosabban akarnak gazdálkodni, s a felhasznált koncentrált takarmányt 4,67-ről 4,3 kg-ra csökkentik.

Közös úton

Ez év január elsejével az aranyosiak egyesültek a cserháti, ekeli és štúrovái szövetkezetekkel. Döntő fontosságú lépés ez a 26 éves múltra visz- szatekintő gazdaság életében. Amint Ľudovít Košiš mérnök, a jmi főagronómusa beszédében hangsúlyozta, az aranyosiak eddig tanúsított, közismert szorgalmukkal az új, 3253 hektáros mezőgazdasági nagyüzem termelési feltételei között is bizonyára jól megállják helyüket. Nem kis feladatok várnak az idén a négy szövetkezet egyesült tagságára. A vetésterv szerint 1200 hektáron termesztenek majd gabonát, 750 hektáron pedig kukoricát. Az idén végleges átadásra kerülő, tíz szövetkezet összefogásával épült új sertéstelepen több mint 60 vagon húst akarnak kitermelni, ebből 25 vagon jut rájuk, további 25 vagon sertéshús pedig a régi istállókból kerül ki.

Befejezésül az elnök szavait idézem: „Az előttünk álló feladatok nagyok, de teljesíthetők, ha az egész év folyamőn a hovatartozásra való tekintet nélkül, fegyelmezetten és megértésben fogunk teljesítésükön munkálkodni."

MALINAK ISTVÄN

Nagy László elnök az elmúlt évi eredményeket ismerteti a tagsággal. (Németh István felvétele}

Ünnepélyes hangulat és munkajelleg —■ e két szóval jellemezhetjük a Seliv.v3i (Sókszelő- cei) Egységes Földművesszovet- kezet közelmúltban megtartott évzáró közgyűlését. Az ünnepélyességet többek között a színvonalas kultúrműsor Is biztosította, amelynek keretében a helybeli iskolák pionírjai, az ifjúsági és sportszervezet képviselői, valamint a CSEMADOK vegyeskara és a Nőszövetség énekkara köszöntötték a vendégeket és a tagságot. Az előbbiek sorában ott volt Alexander Varga, a jmi igazgatóhelyettese, és Jozef Molnár, a Szlovákiai Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának osztályvezetője.

Síréba József pártelnök megnyitó szavai után 7'amaskovies Károly, a szövetkezet elnöke ismertette az elmúlt év gazdálkodási eredményeit, majd szólt a folyó év feladatairól. A beszámoló és az ezt követő felszólalások már a közgyűlés munkajellegét tükrözték, hiszen a szó szoros értelmében azt vitatták meg, hogy a szövetkezetben az elmúlt évben mit tettek jól, s mit rosszul, illetve a tapasztalatokból okulva mit és hogyan kell tenni 1976 ban.

A sókszelőcei szövetkezet a galántai járás legjobb szövetkezeteinek sorába tartozik. Ezt a közgyűlésen két dolog is igazolta. Először is a beszámolóban elhangzott számok.

—• A bruttó mezőgazdasági termelés tervét 104,6, az árutermelés tervét pedig 102.8 százalékra teljesítettük. Kimagasló eredményeink közé tartozik a kukoricánál elért 83 mázsás átlaghozam és hústermelésünk sikere. Az egyes mutatók túlteljesítésével egy hektárra átlagosan 508 kilogramm húst termeltünk ki, amivel a járás szövetkezetei között az elsők vagyunk — mondta többek között beszámolójában az elnök.

A sikerek mellett természetesen sikertelenségek is jellemzik az elmúlt évet. A közgyűlés beszámolója ezeket is számba vette. mégpedig részletesen, elemezve p hiányosságok okát. A hibákat bátran feltáró hangnem is a jó szövetkezetei igazolta. Hibáikról nyíltan ugyanis elsősorban azok mernek beszélni, akik megfelelő erőt éreznek

NAGYOBB KÜlfETEIMENYEi - KEDVEZŐ FELIfTELEK

magukban a hiányosságok eltávolítására. A közgyűlést követően Kubicsko István fóagronó- mus és Csicsman Tibor főzoo- technikus készségesen s a beszámolóban hallottakról is részletesebben nyújtott felvilágosítást arról, hogy az egyes problémákat, nehézségeket miként akarják áthidalni.

— Növénytermesztésünk számára 1976-ban három kiemelt feladat van. Az egyik, hogy a tavalyitól 100 hektárral nagyobb területen vagyis 600 hektáron biztosítsuk a nagy kukoricahozamokat. A siker érdekében a magágy gondos előkészítése és a szükséges tápanyagok, valamint vegyszerek biztosítása mellett két lényeges dologra ügyelünk. Az egyik, hogy megfelelő hibrid választékkal biztosítsuk a folyamatos be- érést. amivel a betakarítást könnyítjük meg. A másik, hogy tavalyhoz képest kétszeres nagyságú, tehát 100—150 hektáros parcellákat alakítónk ki, így áttekinthetőbbé tesszük a növények ellenőrzését, és párhuzamosan a nagyobb parcellákon a gépeket is jobban hasznosíthatjuk.

A kukoricánál könnyebbé teszi a nehéz feladatok teljesítését, hogy a tavalyi sikereket vehetik alapul. A tömegtakarmányok és a zöldségfélék termesztésének feladait a tavalyi eredménytelenség után kell teljesíteni. Ennek ellenére a szövetkezetben bizakodó a hangulat.

— A zöldségtermesztés — mint a beszámoló is hangsúlyozta, komoly lemaradást idézett elő szövetkezetünk pénzügyi tervének teljesítésében — mondta a főagronómus. — Az idén a termesztett növények kisebb számával és fokozottabb gépesítéssel igyekszünk a kertészetben jobb eredményeket elérni. Nagy feladat a szükséges mennyiségű tömegtakarmány biztosítása. Takarmányféléket tavaly a szántó 21,3 százalékán termesztettünk, és az arány az idén sem lesz jobb. A több tömegtakarmányt és elsősorban a folyamatos zöldetetést intenzív fűtermesztéssel biztosítjuk. Az idén fűvel 50 hektárt vetünk be

és hektáronként 1300—1600 mázsa zöldanyagot szeretnénk elérni. A fű párhuzamosan a szárító korábbi beindítását és folyamatosabb kihasználását is lehetővé teszi.

Csicsman Tibor főzootechni- kus 1975-ös legkellemetlenebb emléke a szövetkezet tejtermelése. Elsősorban azért, mert az elért 2545 literes fejésátlag egyszerűen nem méltó a szövetkezethez.

— Mindent elkövetünk — mondta —, hogy 1976 végén tejtermelésben ne a járás legrosszabb 4—5 szövetkezete között legyünk. Az elmúlt hónapban 0,5 literrel fejtünk többet, mint 1974 januárjában és egy literrel többet, mint az előző év azonos hónapjában. A jobb alapot tehát már biztosítottuk. Az év folyamán az állomány fel- frissítésének még számottevőbben kellene kidomborodnia. Korábban kezdtük meg a takarmány pogácsákat készítő részleg építését és 1977 helyett már a folyó év végén termelni fog. Ennek is pozitívan kellene megmutatkoznia a tejhozamban.

Az állatok átcsoportosításával rövidesen külön ellető istállót nyitunk, így az ellés előtt a teheneket elválasztjuk a termelő állományból. A tehenekről és azok kellő előkészítéséről külön embereink fognak gondoskodni, az eddigi gyakorlatnál minden bizonnyal szakszerűbben. Eredményt várunk az emberekkel folytatott beszélgetésektől és a fejők megalakulóban lévő szocialista munkabrigádjától is.

„A szövetkezet eredményei a biztosítsék, hogy az elmúlt év hiányosságait a tagok következetes és odaadó munkájával eltávolítják“ — mondta többek között a közgyűlés vitájában felszólaló Alexander Varga, majd Jozef Molnár mintegy to- vábbvéve a gondolatot, hangsúlyozta: „A legnemesebb gondolatok, tervek csakis a munka nyomán válnak értékké.“

A beszámoló, majd a felszólalások is igazolták, hogy a szövetkezetben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a terveket értékké váltsák. Ennek megvan a lehetősége és így minden bizonnyal az eredmények sem maradnak el.

EGRI FERENC

TERVEN ALUL ÉS FELÖL

Szlovákiában a mezőgazdasági termelést a múlt évben sem nagyon fogadta kegyeibe az időjárás. A termelés mennyiségi tervét néhány mutatóban nem sikerült teljesíteni. Az árutermelés értéke azonban így is 14,3 milliárd korona volt, azaz 7,8 százalékkal több, mint a korábbi évben. Ez irányú tervét tehát túlteljesítette a mezőgazdaság.

Ezzel a terven aluli és terven felüli teljesítéssel összefüggésben itt-ott alighanem felvetődik a kérdés: hát ez meg hogyan lehetséges? A magyarázat oldalakra is elnyúlhatna, hiszen elemezni kellene szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk több mint negyedszázados fejlődését. A boncolgatás helyett maradjunk inkább a végeredménynél. Mezőgazdasági nagyüzemeink az utóbbi évtizedben — sok tényező következményeként — már odáig fejlődtek, hogy döntő többségük jelentős tartalékalappal is rendelkezik. Ez ugyan még

kevés lenne, ha nem állna mögötte az a társadalmi öntudat, hogy a szocialista hazában a maguk posztján miért felelősek.

Természetes, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez az anyagi-termelési alap megteremtése elengedhetetlenül szükséges. Tavaly erre a célra 7,6 milliárd koronát használt fel a mezőgazdaság. Az összeg jelentős részét nagy teljesítményű technikai eszközök vásárlására, illetve a meliorációs építkezésekre, azok befejezésére fordították. Az új, nagy teljesítményű gépek pedig lényegesen elősegítették a gabona, de elsősorban a kukorica betakarítását.

Komoly támogatást jelentett a mezőgazdaságnak az is, hogy az 1974—75-ös gazdasági évben egy hektár mezőgazdasági területre tiszta hatóanyagában számítva 26,6 kg-mal több műtrágyát juttattak a talajba mint az előző évben. Az már az időjáráson múlott, hogy 1974 őszén és 1975

tavaszán az értékes tápanyag csak ott volt megfelelő hatású, ahol a bedolgozás után öntözhették is a talajt.

A takarmánykeverő üzemek megközelítőleg 2,2 millió tonna különböző keveréket készítettek, 145 ezer tonnával többet mint 1974-ben. Ez meg is mutatkozott az állat- tenyészbősben. Elsősorban abban, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben az állatállomány száma tovőbb növekedett. S az állattenyésztési termékekből — a tejen kívül — mindenből túlteljesítette tervét a mezőgazdaság. A tejből is csak minimális volt a lemaradás. A növénytermesztésben a kukorica volt a legsikeresebb, de az olajos növények, a hüvelyesek, a szőlő, a komló, a zöldség és az évelő takarmányok termésére sem lehet panasz.

Mindent összevetve — mezőgazdaságunk a tavalyi sikertelenebb eredmények ellenére teljesítette azt a feladatot, amelyet számára a CSKP XIV. kongresszusa meghatározott. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére tett vállalások pedig azt is előre vetítik, hogy a 6. ötéves tervben még fokozzák eddigi eredményeiket.