Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-12 / 36. szám, csütörtök

NÖVEKVŐ TEKINTÉLY A Trybuna Ludu Csehszlovákia külpolitikájáról Varsó — „Csehszlovákia szo­rosra fűzi és összehangolja kül­politikáját a szocialista közös­ség testvéri országaival és fő­leg a Szovjetunióval, velük összhangban és következetesen törekszik a nemzetközi feszült­ség enyhítésére világszerte. Ez­zel nemzetközi téren olyan te­kintélyt szerzett, amellyel ez az ország még sohasem rendel­kezett történelme folyamán“ — hangoztatja „Növekvő tekin­tély“ című kommentárjában a Trybuna Ludu, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt központi lap­ja. A lap ezután megállapítja, hogy Csehszlovákia 1972 óta 15 további országgal létesített dip­lomáciai kapcsolatot, és jelen­leg valamennyi földrész 111 ál­lamával áll diplomáciai kap­csolatban. Ugyanebben az idő­ben 650 kétoldalú egyezményt írt alá, illetve 50 sokoldalú egyezményt kötött és ratifikált. Csehszlovákia 1300 nemzetközi szervezet tagja. Csupán az el­múlt két év során 800 nemzet­közi jellegű kongresszus, szim­pózium, konferencia és értekez­let megrendezésére került sor az országban. Ennek eredmé­nyeként többek között Cseh­szlovákiát csupán az elmúlt év­ben több mint 34 000 külföldi tudós, művész, kulturális és ok­tatásügyi dolgozó látogatta meg a világ különböző országaiból. Csehszlovákiából viszont 65 000 tudományos és kulturális dol­gozó látogatott más országok­ba. A LEMP központi lapja ez­után a CSKP XV. kongresszusa előtti politikai és társadalmi aktivitás főbb vonásairól ír, majd kiemeli, hogy Csehszlo­vákia állampolgárai egyre job­ban tudatosítják országuk nö­vekvő nemzetközi tekintélyé­nek jelentőségét. „A csehszlovák külpolitika sokoldalú tevékenységének új lökést adott az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia csúcstalálkozója, amely­re Helsinkiben került sor tavaly júliusban. Ebből az alkalomból Csehszlovákia vezető képviselői csupán Helsinkiben 27 nyugati állam vezetőivel találkoztak, köztük jó néhánnyal az 1918- ban alakult Csehszlovákia tör­ténetében először. Mindezek a tények a csehszlovák külpoli­tika dinamizmusáról és konst­ruktív hozzáállásáról tanúskod­nak, amellyel a Szovjetunió és a többi szocialista országgal va­ló szoros együttműködésben a világban a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez és a békés együttműködéshez járul hozzá. Az amerikai polgárok százezreinek tiltakozása ellenére Észak- Karolina államban elítéltek tíz néger polgárjogi harcost. A bün­tetés 7 évtől 34 évig terjedhet. A polgárjogi harcosok a börtönből a bírósági palotához vonulnak. (Telefoto ČSTK — ZB) KEMÉNY BÍRÁLAT IZRAEL ELLEN Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülése Új kibontakozás Libanonban? Bejrút — Szerdán összeült a libanoni kabinet, hogy megvi­tassa az ország belpolitikai helyzetének stabilizálását célzó politikai reformokat, amelyek­ről a libanoni és a szíriai ál­lamfő múlt szombati csúcsta­lálkozóján megállapodás szüle­tett. A l'Orient le Jour bejrúti na­pilap szerdán részleteket közölt a tervezett reformokról. Érte­sülése szerint a legmagasabb állami tisztségekben továbbra Is fenntartják az eddigi vallás szerinti megoszlást: az államfő maronita katolikus, a parla­ment elnöke siita mohamedán, a kormányfő pedig szunnita mohamedán lesz. Az újság által ismertetett öt­oldalas dokumentumból továbbá kitűnik, hogy a parlamentben a keresztényeknek túlsúlyt biz­tosító eddigi 6:5 arány helyett azonos arányban fognak osztoz­kodni a mandátumokon a mo­hamedán és a keresztény kép­viselők. Még „bizonytalan“, hogy a tervezett reformok hatályba léphetnek-e. Kedden ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy az ország szocialista és moha­medán körei nem hajlandók hozzájárulásukat adni olyan dokumentumhoz, amely írásban rögzíti, hogy a libanoni állam­fő a jövőben is maronita kato­likus legyen. • • * Az Izrael által megszállt nyu- gat-jordániai terület börtönei­ben, így a Nablusi és Ramallahi izraeli büntető intézetekben a múlt hét vége óta éhségsztráj­kot folytat 332 állampolgár. A WAFA palesztin hírügy­nökség kedden este közölte, hogy a sztrájkoló arab foglyok a rossz börtönviszonyok, a meg­szálló hatóságok rossz bánás­módja ellen tiltakoznak. • Már harmadik hete hallgat­nak a fegyverek Libanonban. A tűzszünet megsértéséről nem ér­keznek jelentések. Genf — Egyiptom, Szenegál, Szíria és a Palesztinái Felsza­badítást Szervezet képviselője az ENSZ Emberi Jogok Bizott­sága február 2-án Genfben meg­nyílt ülésszakának ülésén ke­ményen bírálta Izraelnek a megszállt arab területeken ta­núsított magatartását. Ahmed Khalifa egyiptomi de­legátus Izrael szemére vetette, hogy új települések létrehozá­sának meggyorsításával igyek­szik „konszolidálni“ az arab területek megszállását. Tiltako­zott a kisebbségek ellen alkal­mazott cionista diszkriminá­ciók, valamint a Jeruzsálem be­kebelezésére irányuló intézke­dések ellen. Keba M. Baye szenegáli kül­dött elmarasztalta Izraelt a megszállt területek bekebelezé­se ós gyarmati sorba süllyesz­tése miatt. Utalt arra. hogy az izraeliek e területekről elűzték az arab lakosokat, lerombolták házaikat. Előre megfontolt szándékkal elpusztították Ku- neitra szíriai várost. Dia Allah al Faltai szíriai delegátus rámutatott: Izrael még a béke megvalósítása ese­tén sem hajlandó visszaadni Szíriának a Golan-magaslatok egész területét. Az izraeliek e térségben „Golanit“ néven új várost akarnak építeni — mon­dotta. Savki Armali, a PFSZ megfi­gyelője elítélte az izraeliek ál­tal az arab lakosokkal szem­ben alkalmazott tömeges letar­1976. II. 12. (Folytatás a 2. oldalról) tóber 28-a megünneplésén. A tanácsadó testülettel, a Szabad Európa prominenseivel, vala­mint más volt csehszlovák ál­lampolgárokkal együtt tisztelet­tel üdvözölte a heleinista és nácista Walter Bechert. KÉRDÉS: Mi késztette e bécsi lapot, illetve ponto­sabban mondva Josef Jonáš szerkesztőt arra, hogy szem- beálljon a „Szabad Társada­lom Szervezettel“? VÁLASZ: Az okok egyike pél­dául a sértett hiúság volt. Jo­náš urat — a brnói szociál­demokrata ifjúsági szervezet egykori tisztségviselőjét, aki 1949-ben emigrált — nem vá­lasztották be a „Szabad Tár­sadalom Szervezet“ elnökségé­be, sem az ún. Csehszlovák Tanácsadó Testület Elnökségé­be. Ebben bizonyos szerepe volt a bécsi honfitársi körök nyomásának. Jonáš urat nem­csak a „Szabad Társadalom Szervezet“ tevékenysége ér­dekli, hanem az is, hogy honnan keríti elő a tevékenységéhez szükséges pénzösszeget, amiből neki semmi haszna sincs. Ezért nagy kárörömmel hozza nyilvá­nosságra a szervezet jegyző­könyveinek egyes részleteit, amelyekhez bizalmas úton jut müncheni barátainak segítségé­vel. Például ezt írja: Dr. Becher* olvasta azt a levelet, amelyben közlik, hogy a Szabad Társa­dalom Szervezet 1975 és 1976- ra évenként 50 000 márka tá­mogatásban részesül, 12 száza­lékban kötött összegben. Lap­jában Jonáš úr így folytatja: E pénzösszeg adományozója Becher, a szudétanémet Lands­mannschaft képviselője. Ez ta­lán nem akadály, mert az ado­mányozó tulajdonképpen a Szu­détanémet Tanács, Becher csu­pán a közvetítő. Szó szerint idéz ekkor a „Szabad Társada­lom Szervezet“ 1974. december 7-1 nyilatkozatából: Szerveze­tünk önálló, törvényesen be­jegyzett egyesület, amelynek finanszírozása bármilyen poli­tikai, vagy nyilvános szerve­zettől, tehát a szudétanémet szervezetektől is teljesen füg­getlen. Valóban így van ez? — teszi fel a kérdést cikkében Josef Jonáš, amire mindjárt vá­laszt is ad: Nagyon is jól el tudjuk képzelni ezt a függet­lenséget, amikor a szervezet elnökségében pénzügyi okokból dr. Becher, a szudétanémet Landsmannschaft képviselője a döntő tényező. Mindebből egyérteLműen az következik, hogy a „Szabad Társadalom Szervezet“ és a Csehszlovák Tanácsadó Testü­let érdekei harmonizálnak. Ál­landóan ugyanazok az emberek szerepelnek, azaz úgynevezett perszonális unió áll fenn, amely amerikai főnökeitől kapja a parancsokat, amint ezt oly szívesen hangoztatja Sulc úr, a Szabad Európa koordiná­tora. E perszonális unióval azonban a dolog nem is olyan egyszerű: bár Pejskar, a Cseh­szlovák Tanácsadó Testület tit­kára például a „Szabad Tár­sadalom Szervezet“ Elnöksége számára is elfogadható, Jifí Brada, a szervezet titkára már egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy megválasszák a Csehszlovák Tanácsadó Testület tagjává. Itt most egy új név — Jifí Brada neve jött szóba. Most talán mondjunk el az ő személyéről egyet-mást. Jifí Brada 1948-ban emigrált Nyu- gat-Némelországba, ahol mind­járt kezdettől fogva a revan- sista szervezetek szolgálatába állott. Brada saját magát né­met csehnek nevezi. Körülbelül nyolc héttel ez­előtt Jifí Brada miatt összeve­szett egymással Pachman és Pejskar. Pejskarnak, a Szabad Európa szerkesztőjének nem okozott gondot ugyan, hogy a „Szabad Társadalom Szervezet­ben“ a revansista Becher a hangadó, de dühös volt Bra- dára azért a Sudetendeutsche Zeitung részére írt cikkért, amelyben Brada elárulta, s ez­zel a nyilvánosság előtt is bi­zonyította, hogy a Csehszlovák Tanácsadó Testület dolgozói szorosan együttműködnek a szudétanémetekkel. A szudéta- németeknek a több mint 28 év alatt sikerült néhány volt csehszlovák állampolgárt a ve­lük való együttműködésre bír­niuk. Ez csak a csehszlovák emigráció elnemzetietlenítését bizonyítja. A revansista moz­galommal való együttműködés­re semmilyen más emigráns kö­rük nem voltak hajlandók. KÉRDÉS: Hány tagja van egyáltalán ennek a furcsa „szervezetnek“? VÁLASZ: A „Szabad Társada­lom Szervezetet“ csupán maga az önjelölt elnökség képviseli. Tagállománya nincsen, legfel­jebb 10—15 emberből áll. Ezért az évenként kapott 50 000 már­ka, amelyről már szó volt, a többi ajándékozott összeggel együtt egészen „tisztességes költőpénz“ számukra. KÉRDÉS: ön is tagja volt az ún. Szabad Társadalom Szervezet elnökségének, te­hát ismerheti a szervezet valódi cáljáit. VÁLASZ: „Természetesen. A célok ugyanazok, mint a Sza­bad Európa által irányított összes többi szervezeté — Eu­rópa népei békés egymás mellett élésének és megértésének zava­rása. tóztatásokat, gazdasági kizsák­mányolást és megtorló intézke­déseket. A palesztinai delegá­tus politikai és gazdasági szankciókat sürgetett Izraellel szemben, s kifejtette, hogy az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága akciójának ki kell terjednie az egész megszállt Palesztinára. A bizottság szerdán folytatta vitáját az emberi jogok meg­sértéséről a megszállt arab te­rületeken. Az izraeli békebizottság nyilatkozata Tel Aviv — Az Izraeli béke- bizottság nyilatkozatot adott ki a Biztonsági Tanács legutóbbi közel-keleti vitájáról. A nyilat­kozat megállapítja, hogy a ha­tározattervezet, amelynek elfo­gadását az amerikai vétó aka­dályozta meg, tartalmazta azo­kat az alapvető tételeket, ame­lyek nélkülözhetetlenek a kö­zel-keleti válság rendezéséhez, az igazságos és tartós béke létrehozásához. Az amerikai vé­tó csupán illúziókat táplál azokban, akik remélik, hogy megállíthatják a történelem ke­rekét. E vétó következtében to­vábbra is fennmarad a feszült­ség Izrael és az arab országok között, ami csak árt a béke ügyének. Az a tény, hogy Iz­rael nem vett részt a Bizton­sági Tanács vitáján, nem aka­dályozta meg a kérdés meg­vizsgálását, csak azt, hogy fel­használják az alkalmat a pa­lesztinai nép képviselőivel va­ló tárgyalások felvételére. Az izraeli békebizottság nyi­latkozata végül sürgeti a genfi békekonferencia haladéktalan összehívását, a BT határozatai alapján és valamennyi érdekelt részvételével. Az izraeli parlament ülésén felvetődött a kérdés, hogy megvonják a bizalmat a Rabin- kormánytól. Mint arról az iz­raeli sajtó beszámolt, Simon Peresz Izraeli hadügyminiszter hívei konzultációt folytatnak a jobboldali Likud tömb és a nemzeti vallási párt képviselői­vel egy olyan új kormánykoa­líció létrehozásáról, amelynek élén Peresz állna. A kormányfő és a hadügy­miniszter közötti ellentétek az amerikai fegyvervásárlások­kal kapcsolatban kerültek fel­színre. Kisebbségi torony Olaszországban Róma — Aldo Moro volt olasz miniszterelnök ismét megalakította új kormányát, ez­úttal azonban csak keresztény- demokrata politikusokból. A kormányfő tegnap nyújtotta be a kormány listáját Leone köz- társasági elnöknek. Moro kisebbségi kormányát bármikor megbuktathatják a parlamentben, mivel azt szinte valamennyi más párt elutasítja. Többek között az Olasz Kom­munista Párt vezetősége külön dokumentumot tett közzé, amelyben visszautasítja a ke­reszténydemokraták „egyszínű“ kormányát. A kommunista párt szerint az olasz belpolitikai válságot csak egy olyan széles tömegekre támaszkodó kor­mány oldhatja meg, amelyben a kommunisták is helyet kap­nának. A VILÁG MEGVETÉSE „Terror, üldözés, szadizmus — ezek a rezsim uralkodó esz­közei. A junta úgy viselkedik, mint egy idegen, ellenséges területen lévő katonai megszál­ló hatalom.“ Súlyosabb, elma- rasztalóbb fogalmazásban alig­ha lehet minősíteni egy poli­tikai rendszert, mint ahogyan az ENSZ Emberi Jogok Bizott­sága tette — hosszú, komoly vizsgálatok nyomán. Nem akár- honnét címzett újabb figyel­meztetés ez Santiago jelenlegi ural számára, és korántsem az egyetlen. Hasonló „osztályzatot“ kapott a junta országlása a Mexikó­városán folyó latin-amerikai regionális konferencián és amióta az angol orvosnő em­lékezetes megkínzása nyomán a brit kormány kemény diplo­máciai akcióra kényszerült, a nyugati sajtóban is napirenden vannak a felháborodott tiltako­zások. Ügy tűnik, nemcsak külföl­dön, a világban válik tettekké a Pinochet-rezslm iránti meg­vetés, hanem bent, magában Chilében Is. Miközben Peking újabb nagyösszegű hitelt folyó­sít latin-amerikai kedvencének, Chilében sokasodnak az erre utaló Jelek. Mind gyakrabban emeli fel szavát nyíltan a ka­tolikus egyház. Silva Henri- quez santiagói érsek kiátkozás- sal fenyegette meg Pinochetet, ha nem bocsátja szabadon a bebörtönzött papokat, akiknek az volt az egyetlen bűnük, hogy tiltakoztak a brutális terror el­len. Egyre gyakrabban hallatja szavát Eduardo Frei, az ország egykori kereszténydemokrata elnöke, akt a puccs után so­káig a „Pozitív várakozás“ ál­láspontját foglalta el, de aki már felismerte: egész jövője attól függ, idejében elhatárol­ja-e magát a véres uralomtól. Végül minden eddiginél lát­ványosabban megingott Pino­chet eddig egyedül szilárdnak vélt bástyája, a fegyveres erők vezetése. Santiago lefüggöny- zött ablakai mögött még min­dig a legnagyobb téma Chile tíz vezető tábornokának Pino­chethez a közelmúltban eljut­tatott ultimátumszerű memo­randuma. Ebben a főtisztek bel­politikai enyhülést, hatékony gazdasági intézkedéseket és a csaknem teljes külpolitikai el­szigetelődés megszüntetését kö­vetelik. Ebben a politikai közegben nem meglepő, ha a rendszer urai rettegnek a már többször is beharangozott Corvalan-per- tői. A chilei nép nagy fiának tárgyalását egy ügyvédi körök­ből származó értesülés szerint március végére tűzték ki. Nem lenne meglepő, ha ez a dátum sem bizonyulna helytállónak. Pinochetnek most alighanem mindenre inkább szüksége van, mint olyan perre, amelynek vádlottja a kínzások és a hall­gatás fala ellenére vádlóvá nö­vekszik. (KS) Josef Straus és a Lockheed-botrány Bonn — A CIA megvesztege­tési botrányának hulláma át­csapott Nyugat-Németországba is, és az egyre nagyobb mére­teket öltő Lockheed-botránnyal kapcsolatban egyre több szó esik Franz Josef Straus nyu­gatnémet ellenzéki politikus, a CSU elnökének nevéről. Esze­rint Straus és pártja milliós dollárokat csípett fel azért, hogy mint volt hadügyminisz­ter az F-104-es Starfrigter nevű amerikai repülőgép-gyár termé­keivel látta el a Bundeswert. A bonni hadsereg számos ve­zetője ugyanis ellenezte ezt a típusú repülőgépet. Nyugat- Németországban 128 Starfrigter- típusú gép zuhant le és 85 pi­lóta vesztette életét. Az lnternacional Herald Tri­bun című amerikai lap lelep­lezte, hogy a Lockheed-cég megvesztegette a vezető nyugat­német politikusokat, és az ösz- szeg nagy része közvetlen a CSU pénztárába vándorolt. A lap még hozzáteszi, hogy Franz Josef Straus rendkívül szoros kapcsolatban állt a Lockheed- cég Igazgatójával.

Next

/
Thumbnails
Contents