Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-12 / 36. szám, csütörtök

SZAKOSÍTÁS ÉS KOOPERÁCIÓ Jegyzőkönyv aláírásával zárult a KGST gépipari állandó bizottságának ülése (ČSTK) — Zárójegyzőkönyv aláírásával véget ért szerdán Brnóban a KGST gépipari ál­landó bizottságának 69. ülés­szaka, amelyen a tagországok: Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Ro­mánia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia küldöttsége, valamint — külön megállapodás értelmé­ben — Jugoszlávia küldöttsége vett részt. Mint a közlemény megálla­pítja, a bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az 1976—1980-as évekre tevékenységének komp­lex távlati tervét, amely a KGST-országok szocialista gaz­dasági integrációjának Komplex Programjából és a tanács ülé­sein elfogadott határozatokból eredő feladatok teljesítésére irányul. A bizottság jóváhagyta a KGST-tagországok együttműkö­dése hosszú távú célprogramja javaslatainak kidolgozásával kapcsolatos eljárást. A program a gépipar kétoldalú és sokol­dalú alapon megállapodott fej­lesztésének biztosítására irá­nyul, éspedig a termelés 1990-ig történő mélyreható szakosításá­nak és kooperációjának útján. A bizottság jóváhagyta a gépipari tudományos-műszaki információk nemzetközi szak­mai rendszerének (Informas) létesítésére vonatkozó határo­zatot, az említett szerv műkö­dési szabályzatait és a tevé­kenységére vonatkozó más do­kumentumokat. Megvitatták az ENSZ-közgyűlés lefolyását (ČSTK) — Az ENSZ-közgyü- lés 30. ülésszakának lefolyásá­ról és eredményeiről együttes ülésen tárgyaltak szerdán Prá­gában a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája külpolitikai bizottságainak képviselői. Erről a napirendi pontról Miloš Vef- voda külügyminiszter-helyettes terjesztett elő jelentést. A beszámolót követő vitában a külügyminiszter-helyettes vá­laszolt a képviselők kérdéseire; ezek a fejlődő országok, a kö­zel-keleti országok egyes prob­lémáira vonatkoztak, valamint arra, milyen hatása van politi­kai szempontból a tőkésorszá­gokban mutatkozó válságnak. A képviselők a továbbiakban meghallgatták és jóváhagyólag tudomásul vették Csehszlovákia és az Amerikai Egyesült Álla­mok, illetve Nagy-Britannia és Kanada kapcsolatainak fejlesz­téséről nyújtott tájékoztatást. Köszönet az elvégzett munkáért tFolytatás az 1. oldalról) Gustáv Husák elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a sikerek, amelyeket Csehszlo­vákia a szocialista országépítés terén elért, igen nagy mérték­ben függnek a Szovjetunióval való szoros együttműködéstől és barátságtól. A Szovjetunió­val való testvéri szövetség, a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűség, s a szovjet nép és az SZKP óriási tapasztalatainak felhasználása alapvető feltétele szocialista társadalmunk továb­bi fejlődésének, alapja népeink szabadságának, államunk füg­getlenségének és népünk bé­kés, nyugodt életének. Gustáv Husák elvtárs beszé­dében rámutatott az SZKP XXV. kongresszusának jelentőségére. Ez a kongresszus fontos határ­kő lesz a szovjet nép életében, ösztönző példa a többi szocia­lista ország kommunista párt­jai és népei számára. Hangsúlyozta, hogy a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség szervezeteinek ugyanúgy, mint a CSKP XV. kongresszu­sára készülő pártszervezetek­nek a fő feladata a jelen idő­szakban kritikai igényességgel állni hozzá a problémák meg­oldásához, leküzdeni őket, s olyan tevékenységet kifejteni, hogy még jobban haladjon a munka és egyre jobb eredmé­nyeket érjünk el. A CSSZBSZ további tevékeny­ségében, akárcsak társadalmi életünk valamennyi területén, egyre jobban tökéletesíteni kell a munkát, emelve minőségi színvonalát és fokozva haté­konyságát, a Csehszlovákia és a Szovjetunió népei barátsága és szövetsége ügyének, s mind­két országban a szocializmus további fejlődésének érdekében. Pavel Minarík százados további leleplezései Pachman sakkbajnok „megbízatása“ (ČSTK) — A hétéves nyugati működése után nemrég ha­zatért Pavel Minarík százados, csehszlovák hírszerző tiszt újabb nyilatkozatot adott a Csehszlovák Rádiónak. A többi között ezeket mondta: 0J ALKOTMÁNYTERVEZET POIRTUGÄUABAN KÉRDÉS: A második vi­lágháború eredményeinek megváltoztatására törekvő nyugatnémet reakciós erők és a Szabad Európa együtt­működnek? VÁLASZ: Ilyen kapcsoiit va­lóban van. ‘Ezt Ludek Pachman egykori csehszlovák, jelenleg német szövetségi köztársaság­beli állampolgár példájával iga­zolhatom. A Szabad Európa igen türelmetlenül várta Pach­man érkezését. A müncheni adó egyik ún. szerkesztője csaknem két napig várta a ha­táron. A Szabad Európa tájé­koztatási rendszere azonban ebben az esetben csütörtököt mondott. A szerkesztő dolgavé- gezetlenül tért vissza München­be Amikor a Szabad Európa végre megtudta Pachman érke­zésének pontos időpontját, diszkrét módon figyelmeztetett néhány kiválasztott nyugati új­ságírót, hogy Pachman 1972. november 28-án x-órakor érke­zik a határra. A Szabad Európa ki is küldte küldöncét Rozva- dovba, hogy ott várja be az érkező Pachmant. Amikor az ex-sakkbajnok megérkezett, egy München melletti kis házba kísérte. Másnap Pachman in­nen érkezett első látogatására a Szabad Európa Rádió épüle­tébe. A fogadtatás hivatalos jelle­gű volt a Szabad Európa cseh­szlovák osztálya mintegy 30 al­kalmazottjának jelenlétében. Pachman mindjárt beszéde ele­jén kijelentette, miszerint vég­telenül örül annak, hogy végre az „övéi“ között lehet, s tu­lajdonképpen már 1968 óta szorosan együttműködik a Sza­bad Európával, sőt kapcsolat­ban volt a jelenlevő Josef Schneiderrel is, aki a Szabad Európa jelenlegi igazgatóhelyet­tese. Josef Schneidert ez a ki­jelentés igen kínosan érintette és dühösen, válogatatlan szava­kat sziszegett Pachman címére. Pachmant azonban ez nem hoz­ta ki a sodrából, sőt a „szabad­ság“ mámorától megrészegedve fesztelenül kijelentette, hogy ma már igazán nincs szükség a titkolózásra. Pachman akkor még nem tudta, hogy a Szabad Európa szabadsága nem rejlik a kémkedés beismerésében. A kissé nem tipikus bevezetőt kö­vette Pachman politikai nyilat­kozata. Kijelentette, hogy a csehszlovák emigránsok táborát teljesen átszervezik, és egyide­jűleg a nyugat-európai politiku­sok tudatából eltávolít bármi­nemű kokettálást a Kelettel. Eközben többször is idézett né­hány nyugatnémet politikus cí­mére küldött leveleiből. Később, „kijózanodása“ után, gyakran panaszkodott, hogy leveleire egyetlen esetben sem kapott választ. Pachman nyilatkozatá­ban állandóan hangoztatta, hogy bizonyos küldetéssel érke­Az elvlfliségért (ČSTK) — Ján P ire, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára a kerületi pártbizottság elnökségi tagjainak jelenlétében tegnap átnyújtotta a Győzelmes Feb­ruár Érdemrendet Emil Rigó­nak, a CSKP KB tagjának, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága elnökségi tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű ká­der- és személyzeti ügyekkel foglalkozó vállalati igazgatóhe­lyettesének. A magas fokú állami kitünte­tést Rigó elvtársnak 50. szüle­tésnapja alkalmából adomá­nyozta a köztársasági elnök a különféle tisztségekben végzett több évi áldozatkész és kitartó munkájáért. Rigó elvtárs a marxizmus—leninizmus eszméi­hez való hűségét főleg az 1968 —1969-es válságos években bi­zonyította, amikor ellenállt a különböző csoportok és nézetek nyomásának. Politikai magatar­tásával tekintélyt szerzett a párttagok és a pártonkívüliek körében egyaránt. Pavol Gombos, a vnb elnöke a városi pártbizottság titkárai­nak és a városi nemzeti bizott- ség vezetőségének jelenlétében ugyancsak tegnap adta át a ju­bilánsnak Košice város díját a kelet-szlovákiai metropolis fej­lesztésében szerzett érdemeiért, majd Dezider Zagibával, a vá­rosi pártbizottság vezető titká­rával együtt szívélyesen gratu­lált Rigó elvtársnak, aki ebből az alkalomból bejegyezte nevét a város emlékkönyvébe. Elismerő oklevél a segítségért (ČSTK) — Miloslav Hruško■■ vič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára tegnap fogadta Ján Cirákot, a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézeté­nek igazgatóját. Cirák igazga­tó az intézet megalakulása 20. évfordulója alkalmából átadta Hruškovič elvtársnak az elisme­rő oklevelet az intézet fejlesz­tésében nyújtott segítségért. Szívélyes beszélgetés kereté­ben az irányítást végző elektro­nikus számítógépek kutatásá­ban elért eredményekről, vala­mint a kutatómunkának a 6. öt­éves tervidőszakban előirány­zott feladatairól tárgyaltak. zett. Szüntelenül hangsúlyozra, hogy a csehszlovák néptől „megbízatása“ van. KÉRDÉS: Hogyan reagál­tak e szavakra a Szabad Európa Rádió alkalmazottai? VÁLASZ: Tömören mondva, Pachman szavai rejtett vidám­ságot keltettek a hallgatóság körében és gúnyos mosolyt vál­tottak ki. Hogy ezt Pachman megértette-e, erre nehéz választ adni. Még aznap este azonban értesült a valódi helyzetről. Ja­roslav Pecháček, a Szabad Eu­rópa csehszlovák osztályának akkori igazgatója ugyanis va­csorára hítva meg a villájába Pachmant. Ez a bemutatkozó látogatás azonban csakhamar munkatanácskozássá változott. Pecháček Pachmant illúzióitól megfosztotta, amikor tárgyila­gosan és igen nyíltan megszab­ta helyét a csehszlovák emig­ránsok körében. Nyíltan és bur­kolatlanul közölte vele, hogy az amerikai elképzelésbe egyál­talán nem illik bele az emig­ránsok vezetője személyének a kijelölése. Ellenkezőleg, a jobb- és a baloldal, valamint a cent­rum képviselete egyaránt fon­tos. Pachman a baloldalon nem állhat, minthogy azt már Jifí Pelikán képviseli. A hol jobbra, hol balra kacsingató centrumot pedig Pavel Tygrid vezeti. Ami­re viszont szüksége van az emigrációnak — folytatta Pe­cháček — az a jobboldal kép­viselete, vagyis valaki, aki a Német Szövetségi Köztársaság­ban tevékenykedő jobboldali Lisszabon — A közeljövőben aláírandó portugál alkotmány- tervezetben a polgári hatalmi szervek javára korlátozzák a katonai hatalmi szervek jogkö­rét: a fegyveres erők legfel­sőbb forradalmi tanácsának nem lesz joga ahhoz, hogy megvétózza a miniszterelnök ki­nevezését — írja a lisszaboni Diario de Noticias, a forradal­mi tanácshoz közelálló forrás­ból származó értesülésére hi­vatkozva. A lap úgy tudja, hogy a leg­fontosabb politikai pártok ma­gukévá tették a következő al­kotmánytervezetet: 1. A köztársasági elnököt népszavazással választják meg és betölti a legfelsőbb forradal­mi tanács elnöki tisztségét is. Az elnök nevezi ki, illetve men­ti fel a kormányfőt, miután konzultált a forradalmi tanács­csal, s a nemzetgyűlésben kép­viselt pártokkal. 2. A legfelsőbb hatalmi szer­vek a következők lesznek: a köztársasági elnök, a legfelső forradalmi tanács, a kormány, a törvényhozó nemzetgyűlés és az igazság-szolgáltatás szervei. 3. A forradalmi tanács poli­tikai jogait korlátozzák, a tes­(Folytatás az 1. oldalról} pekingi vezetés is, amely az Angolával szomszédos reakciós afrikai államok közvetítésével fegyvert juttat az angolai sza- kadároknak. Ez az akció azon­ban éppen olyan csúfosan vég­ződik, mint minden más impe­rialista összeesküvés egy nép szabadsága és önrendelkezése ellen. A legutóbb Luandában lezaj­lott nemzetközi szolidaritási konferencia bebizonyította, hogy a világ haladó közvéle­ményének többsége szilárdan kiáll az angolai nép igaz ügye mellett és a leghatározottab­ban elítéli a külföldi zsoldo­sok beavatkozását. A Szovjetunió, amely követ­kezetesen betartja az ENSZ ide vonatkozó határozatait, er­kölcsi, politikai és anyagi se­gítséget nyújt a hősiesen har­coló angolai népnek. Ezzel in­ternacionalista kötelességének tesz eleget, mivel olyan ügy támogatását segíti, mint az an­golai nép szabndságharca. Az körökkel fog együttműködni, a szudétanémet Landsmannschaf- tot is beleértve. KÉRDÉS: Hogyan reagált erre Pachman? VÁLASZ: Először is bátortala­nul ellene vetette, hogy egy ilyen besorolás prágai barátait nemcsak hogy zavarba hozná, de csalódást is okozna nekik. Ugyanis ő, Pachman, mindig az ún. Prágai Tavasz képviselője­ként lépett fel. Csakhogy Pe­cháček erre azonnal figyelmez­tette: „Amennyiben külön uta­kon akarna járni, nem tarthat igényt az amerikaiak pénzbeli, és más támogatására, és kizá­rólag rászorul a Csehszlovákiá­ról szóló értesülései árusításá­ra. Természetesen ilyen esetben adásunkban sem közölhetünk híreket külföldön kifejtett te­vékenységéről!“ E teljesen ért­hető beszéd után Pachman nemcsak hogy elfogadta a jobb­oldalon meghatározott helyét, hanem feladatainak teljesítésé­hez is hozzáfogott. KÉRDÉS: Pachman mun­kásságának egyik bizonyíté­ka többek között az a tevé­kenysége is, amelyet „A Csehszlovák Nép Iránt! Ba­rátságot Elmélyítő Szabad Társadalom Szervezetben“ fejt ki. Hogyan létesült ez a szervezet? VÁLASZ: „A Szabad Európa amerikai vezetősége úgy dön­tött, hogy megteremti a Német Szövetségi Köztársaság és a CSSZSZK szomszédi kapcsolatai bomlasztását célzó nyomás bá­zisát. Ennek a szándéknak egyik kiindulópontja az volt, hogy a múltban lebecsülték a szudétanémet politikusok jelen­tőségét, valamint a nyugatné­met politikára gyakorolt befo­lyásukat. Az amerikaiak tehát arra a véleményre jutottak, hogy a szudétanémet politiku­tületet lényegében konzultatív szervvé változtatják, katonai kérdésekben azonban törvény­hozó hatalommal rendelkezik majd. 4. A kormány felelőséggel tartozik mind az elnöknek, mind a nemzetgyűlésnek. 5. Az elnök egyszer megvál­toztathatja a nemzetgyűlés ál­tal megszavazott törvényeket, de „második olvasás“ után alá kell írnia. Az elnököt öt évre választanák meg. 6. A nemzetgyűlés csak az „átmeneti időszak“, vagyis a polgári demokratikus intézmé­nyi rendszer kiépítése után kapna jogot arra, hogy módo­sítsa az alkotmányt. A Diario de Naticias értesü­lése szerint az alkotmányról szóló politikai megállapodást rövidesen aláírják az MFA és a politikai pártok megbízottai. A lap szerdai számának je­lentése szerint Azevedo tenger­nagy, Portugália miniszterel­nöke utalt annak lehetőségére, hogy indul a köztársasági el­nökválasztáson. A kormányfő attól tette függővé szándékát, hogy a fegyveres erők megálla­podnak-e jelöltségének támoga­tásában. sok érdekei, pártfogásuk és támogatásuk jelentős szerepet játszhat a jövőben a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió sorsát illetően. Ebben az összefüggésben ugyanis jelentős szerepet játszik mindenekelőtt annak az engedélynek a meg­adása, amely a két rádióállo­másnak lehetővé teszi a Német Szövetségi Köztársaság terüle­téről a műsorsugárzást. Ameny- nyiben a jövőben újra kellene dönteni az engedély megadásá­nak ügyében, abban az esetben a szudétanémet politikusok sza­va igen értékes és egyúttal szükséges is lenne KÉRDÉS: Pachman hirte­len puszipajtása lett a re- vansisía Bncbernok. Mi er­ről a többi emigráns vélemé­nye? VÁLASZ: „Becher a „Szabad Társadalom Szervezet“ szürke eminenciása. A szervezet ala­kuló gyűlésén ugyanis úgy dön­töttek, hogy taktikai okokból Becher nyilvánosan nem lép fel a szervezet képviseletében. Ezt- Pachman teszi a „Szabad Társadalom Szervezetének“ el­nökeként. Pachmannak a szu- déta-németekkel való baráti és pénzügyi kapcsolatai, de nyil­vános kijelentései is, hogy pél­dául a csehszlovák nép által a szudétanémetek ellen elkö­vetett sérelmeket orvosolni kell, a csehszlovák emigráció bizonyos köreiben nemcsak za­vart, de néhány esetben felhá borodást is keltettek. Pachman e viselkedésének bírálatára csupán a bécsi Svo- bodné listy újság szánta el ma­gát. De ez sem történt meg minden esetben, hiszen éppen Josef Jonáš úr, e bécsi lap szerkesztője volt az, aki 1973- ban Münchenben részt vett ok­(Folytatás a 3. oldalon) AZ ANGOLAI NÉPI KÖZTÁRSASÁG®! FELVETTÉK AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZETBE angolai nép nevében a legille­tékesebb, Augustinho Neto több ízben fejezte ki eqész népe köszönetét és háláját ezért az önzetlen segítségért — hang­súlyozza többek között a Moszkvai Pravda. A szovjet televízió kedd esti híradójában Agostinho Netooai, az Angolai Népi Köztársaság el­nökével készített interjút su­gárzott. Vlagyimir Dunajevnek, a szovjet televízió luandai tudó­sítójának kérdéseire válaszolva Agostinho Neto elmondta, hogy az imperialista erők angolai uralmuk megőrzése és Angola hatalmas természeti kincseinek további kirablása érdekében agressziót indítottak az ország ellen. Angola a szocialista or­szágokkal való kapcsolatában semmiféle nyomásnak nem volt és nincs kitéve a tekintetben, hogy milyen politikát kövessen. A szocialista országokra szórt rágalmak célja, ho'gy megfosz- szák az angolai népet támo­gatóitól — állapította meg az elnö1-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents