Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-26 / 48. szám, csütörtök

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA

(Folytatás a 4. oldalról)

jobb munkára ösztönöz. Nem szükséges megmagyarázni, hogy ennek mekkora a jelentősége. Hiszen éppen a termelés fokozása, a gyártmányok meny- nyiségének növelése és minőségének javítása jelenti a nép anyagi jóléte emelésének alapvető és döntő feltételét.

A párt gazdasági stratégiájának mind a tizedik ötéves terv, mind hosszabb távlatok tekintetében tengelyében áll — az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak — a gazdaság alapjának — szakadatlan, kiegyensúlyozott növelése.

Ez hatalmas feladatokat állít azok elé az ágazatok elé, amelyeknek ki kell elégíteniük az országnak a fémek, fűtőanyagok, energia, vegyipari termékek, erdő- és építőanyagok iránt egyre növekvő igényét.

Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek a népgazdaság minden szféráját modern gépekkel és berendezésekkel hivatottak ellátni, a gépipar ágaira. Már a tizedik ötéves tervben előirányoztuk a gépipari termelés volumenének több mint másfél- szeres növelését. Egyidejűleg javulnia kell, rugalmasabbnak, és a műszaki újdonságok iránt fogékonyabbnak kell lennie a gépipar szerkezetének is. Ez megköveteli, hogy fokozottabb figyelmet fordítsunk a szerszámgépgyártás, a műszergyártás, az elektrotechnikai és elektronikai ipar fejlesztésére.

A nehézipar fejlesztése szempontjából — a népgazdaság más ágaihoz hasonlóan — egyre nagyobb jelentősége van a két-három ötéves tervre számított nagy komplex programok kidolgozásának. Ilyen a fűtőanyag-energetikai komplexum, a fémkohászat, a gépgyártás vezető ágazatai fejlesztésének programja.

Az ilyen programokat csak hosszútávú alapon lehet kidolgozni, csak így lehet szoros kapcsolatot teremteni közöttük, biztosítani forrásaikat, idejében egyeztetni őket. Az ilyen programoknak természetesen figyelembe kell venniük a tudomány és a technika szakadatlan hazai és világméretű fejlődését, a más államokkal való együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ezeknek a programoknak elő kell irányozniuk továbbá a termelőerők célszerűbb elhelyezését az országon belül, tekintetbe kell venniük az új, nyersanyagban és fűtőanyagban különösen gazdag körzetek kiaknázásának szükségességét is.

Tovább fejlesztjük egyebek közt a nyugat-szibériai komplexumot, amely távlatilag az országos ellátáshoz a kőolajnak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a műanyag jelentős részét adhatja.

Alapvetően új szakaszt tervezünk a kelet-szibériai termelőerők kiaknázásában. Egyedül a szajanszki komplexum, amelynek az energiát a világ legnagyobb kapacitású erőműve, a Sza- jan-Susenszkaja Vízierőmű szolgáltatja, számos olyan ipari létesítményt foglal majd magában, amelyek fémkohászatra és gépgyártásra szakosodnak.

Nagy jelentősége van a Bajkál—Amú- ri Vasútvonal építésének. Ogy tűnik, még nem is olyan rég zavarták meg a tajga évszázados nyugalmát az első építők. Most már lázas ütemben folyik a munka. Határidő előtt átadták üzemi használatra a BAM-Tinda szakaszt, felépítettek hetven hidat, mintegy ezerkétszáz kilométer hosszúságú autóutak létesítettek, és az építők tovább fokozzák a munka ütemét.

Engedjék meg, hogy a XXV. párt- kongresszus nevében forró szeretettel üdvözöljem az utat törők hősi kollektíváit. akik munkája a hazát hatalmas természeti kincsekhez juttatja, új életet ad Szibéria, az Észak, Közép- Azsia és a Távol-Kelet óriási körzeteinek. Sikereket kívánunk nekik nehéz, de az ország számára rendkívül szükséges munkájukhoz.

Elvtársak'

Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységének gyors növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának nagyméretű, emelése. A hatékonyságra való támaszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotó része.

A nyolcvanas években e feladat megoldása különösen sürgetővé válik. Ez mindenekelőtt a munkaerőforrások problémájának kiéleződésével függ ösz- sze. Nem további munkaerők bevonására kell majd számítanunk, hanem csupán a munka termelékenységének növelésére. A kézi munka részarányának jelentős csökkentése, a termelés komplex gépesítése és automatizálása elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedésnek.

Tovább megyek. Az ország energia- és nyersanyagszükséglete állandóan nő, ezek termelése pedig egyre drágábbá válik. Következésképpen annak

érdekében, hogy ne kelljen rendkívüli mértékben növelni a beruházásokat, el kell érni, hogy a forrásokat ésszerűbben használjuk fel, így csökkentenünk kell a termelés anyagigényességét, olcsóbb és hatékonyabb anyagot kell alkalmazni és gazdaságosan kell ezeket kitermelni is.

Végül, a népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipari központok növekedésének arányában, egyre több anyagi eszközt igényel majd a környezetvédelem.

Csupán a jelenlegi ötéves tervben 11 milliárd rubelt fordítunk erre a célra. A gazdasági potenciálnak és a dolgozók anyagi jólétének gyors növekedési üteme miatt ez az összeg emelkedni fog, s az ehhez szükséges anyagi eszközöket csak a termelés hatékonyságának növelésével teremthetjük elő.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a következő időszakban több erőforrást kell fordítanunk a közlekedés, a posta, az anyagi ellátás rendszere fejlesztésének meggyorsítására, vagyis mindarra, amit infrastruktúrának neveznek. A múltban e területek közül számosra, így az útépítésre, a raktárgazdálkodásra egyszerűen nem fordíthattunk kellő figyelmet. Most foglalkoznunk kell ezekkel, méghozzá komolyan.

Mindez sok kérdést vet fel. Hatalmas munka áll előttünk. Mélyreható minőségi változásokat kell elérnünk a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában, jelentős mértékben meg kell változtatni magát a népgazdaság arculatát. Ezt jelenti a gyakorlatban a pártnak a hatékonyság növelésére vonatkozó határozata.

Az új ötéves terv e téren nagy szerepet játszik, nem hiába nevezték el a hatékonyság és minőséa ötéves tervének. Ez egyik legfőbb sajátossága.

Természetesen nem feledkezünk meg a mennyiségről sem. A tizedik ötéves terv időszakának szovjet gazdasága az igazán hatalmas méretek gazdasága, így a nmzeti jövedelmet 19Ô0 ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 99 milliárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő, és meghaladja majd a 720 milliárdot.

Ezzel együtt számos vonatkozásban a növekedés üteme valamivel alacsonyabb lesz, mint a kilencedik ötéves tervben. Mivel magyarázható ez? Bizonyos mértékig ebben tükröződnek az előző évek nehézségei. Ez azonban átmeneti és korántsem elsőrangú tényező. A legfontosabb, hogy ebben az ötéves tervben a népgazdaság fejlesztésének nagyobb kiegyensúlyozottságát és arányosságot igyekszünk biztosítani, lobb feltételeket teremteni a munka minőségi mutatóinak emeléséhez. A gazdaság valamennyi ágazatát minden egyes minisztérium és vállalat munkáiét a hatékonyság és a minőség döntő jellegű javítására kell irányítani. Elvtársak, ez most legfontosabb feladatunk.

A minőség problémáját nagyon átfogóan értelmezzük. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenység minden vonatkozását. A magasszintű minőség a munkával és az anyagi eszközökkel való takarékosságot, az exportlehetőségek növelését, végső fokon pedig a társadalom igényeinek jobb, teljesebb kielégítését jelenti. Ezért kell a termelés minőségének növelésére ráállítani a tervezés és irányítás egész mechanizmusát, az anyagi és erkölcsi ösztönzés egész rendszerét, a mérnökök és tervezők erőfeszítéseit, a munkások tudását. Erre kell állandóan irányulnia a pártszervezetek, a szakszervezetek és a Komszomol figyelmének.

A hatékonyságot célzó irányvonal a

10. ötéves tervben abban jut kifejezésre, hogy a munka termelékenységének növelésével kel! biztosítani az ipari termelés növekedésének körülbelül 90 •százalékát, a mezőgazdasági és építőipari termelés egész növekedését. Egészében az ország nemzeti jövedelme növekedésének 85—90 százalékát a munka hatékonyságának növelésével kell elérni, szemben az elmúlt ötéves terv nyolcvan százalékos arányával.

Az elmondottak fényében különösen tűrhetetlenek az olyan hibák, mint a munkaidő-fecsérlés, az állásidő, a mun- kaülem egyenetlensége, a gyenge munka- és technológiai fegyelem, a káderek nagyarányú fluktuációja számos vállalatnál. Szükséges az anyagi és pénzügyi források racionálisabb és gondosabb kihasználása. Ezek a kérdések éles formában vetődtek fel a Központi Bizottság tavaly decemberi Dlé- numán. Bármennyire is nőjjön társadalmunk gazdagsága, a népgazdaság fejlesztésének, a nép anyagi jóléte emelésének legfontosabb feltétele a legszigorúbb takarékossá*? és a gazdaságosság marad.

''Magas szintű pártfeladtunk, hogy pontosan számon tartsunk és hatékonyan felhasználjunk minden egyes rubelt, minden munkaórát, minden tonna terméket, hogy teljes mértékben kiirtsuk a gazdaságtalanságot és a hanyagságot. Hiszen a számunkra oly drága haza gazdagsága és ereje, a nép

jóléte és felvirágoztatása érdekében takarékoskodunk.

A tizedik ötéves tervben előirányzott népgazdaságfejlesztési mutatókat az előző ötéves tervénél kisebb ütemben növekvő beruházásokkal kell elérni. A beruházások összvolumene rendkívül jelentős lesz — 630 milliárd rubel

nagyságrendű. A kilencedik ötéves tervben végrehajtott 42 százalékos növekedéssel szemben azonban ez alkalommal 24—26 százalékkal emelkedik majd. Azért tartjuk ezt célszerűnek, mert fontos, hogy a már meglévő berendezések, a már létrehozott kapacitások teljesebb kihasználására helyezzük a hangsúlyt. Ez a népgazdaság intenzívebbé tételének irányvonalát is jelenti.

A termelési kapacitások nem teljes kihasználása miatt évről-évre sok milliárd rubel értékű terméktől estünk el. Ez, mint mondják, a tiszta veszteség. Valószínűleg azonban nem kevesebb megv veszendőbe, amiatt is, hogy korántsem minden minisztérium és irányító szerv törekszik a szakosítás aktív fejlesztésére, az eszközök átcsoportosítására az ágazatközi termelés érdekében, szerszámok és felszerlések, szabványosított részegységek és alkatrészek gyártására szakosodott üzemek kialakítására. Minden mértéket felülmúlóan szétforgácsolt a javítóbázis. Az ilyen tendenciák mindenfajta eszköz jelentős elfecsérléséhez vezetnek.

Az a helyzet, hogy számos gazdasági vezető szinte mindent saját maga akar biztosítani a maga számára, merthogy ez úgymond megbízhatóbb, az „idegen“ szállítók becsaphatják az embert. Ezt a felfogást az alakította ki, hogy nálunk még számos ponton megsértik a terv- és szerződéses-fegyelmet. Ez ellen azonban harcolni kell, növelni kell a fegyelmet, nem pedig a .naturális gazdálkodás és a vállalati szűklátókörűség tendenciáit kell erősíteni. Meggyőződésem, hogy a párt, a Központi Bizottság képes felszámolni ezt a tendenciát és mindent meg is tesz ennek érdekében.

Ami a beruházásokat illeti, ha a mai feladatokról beszélünk, erőinket az 1976-ban üzembe helyezendő objektumokra kell koncentrálni, ezeket az objektumokat nem az év végén, hanem pontosan a tervezett határidőre kell üzembe helyezni. Ugyanez vonatkozik az újonnan üzembe helyezett gyárak tervezett gazdasági mutatóink határidőre történő elérésére is.

A holnap radikálisabb intézkedéseiket követel. Meg kell változtatni magához a tervezéshez és a beruházások felElvtársak! A gazdaságpolitika fő irányainak és sajátosságainak keretén belül, amelyekről már szóltam, számos konkrét súlyponti kérdés is kiemelhető, amelyek különleges figyelmet érdemelnek a kongresszuson. Ezekre részletesem kitérek.

A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása

Elsőrendű feladat marad a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása. Ennek jelenőságét, mint emlékeznek, teljes erővel hangsúlyozta az SZKP

XXIV. kongresszusa. Mi kommunisták abból indulunk ki, hogy a tudományosműszaki forradalom csak a szocializmus viszonyai között vesz az ember és a társadalom érdekeinek megfelelő,

igazi Irányt.

És fordítva is, csak a tudomány és a technika gyorsított fejlesztése alapján oldhatjuk meg a társadalmi forradalom végső célját, a kommunista

társadalom felépítését.

A kongresszus határozatait végrehajtva a tudományos műszaki potenciál jelentős mértékű növekedését íirtük el. Még szélesebbé vált a tudományos kutatások frontja. Egyre nagyobb méreteket ölt a százezer feltaláló és újító munkássága. Számos tudományos- termelő egyesülés, egész ágazatok élenjáró technikai szintre jutottak. Az országban gyártott számos berendezés, egyes géptípusok, számos technológiai folyamat megfelel a legjobb nemzetközi eredménynek.

Koránt sincs azonban mindenütt így. Vannak olyan terméktípusok, amelyeket a beszámolókban ,,újaknak“ minősítenek, valójában azonban csak gyártási időpontjukat, nem pedig műszaki szintjüket tekintve minősülnek újnak. Ez vonatkozik részben számos, építőipari és útépítő gépeket, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket, építőanyagokat és öntödei gépeket, valamint más termékeket előállító vállalat termékeire. Még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a tudomány eredményeit ne csak egyes — mégha a legragyogóbb — kísérletekben és bemutató formákban, hanem ezer és ezer új termékfajtánál alkalmazzák, az egyedi gépektől kezdve egészen a munka- viszonyok és az életkörülmények javítását szolgáló összes tényezőig. Az új

használásához való viszonyt, a máp meglevő termelést é9 az új beruházásokat egységes egészként kell tervezni. A beruházási kereteket a minisztériumok és a vezető szervek számára nem általában, nem Is új objektumok létesítésére, hanem a termelés tervezett növelésére kell odaítélni. Az anyagi és pénzügyi erőforrásokat elsősorban a meglevő vállalatok technikai berendezéseinek felújítására és rekonstrukciójára kell irányítani, oda, ahol a termelési kapacitást új beruházások nélkül vagy aránylag kisebb beruházással lehet bővíteni.

Gyorsan, gazdaságosan és korszerű technikával kell építeni — ez a beruházások magasfokú hatékonyságának alapfeltétele. Meggyőződésünk, hogy az építők sokmilliós serege pontosan így tesz majd.

Elvtársak! A tizedik ötéves terv, akárcsak valamennyi ötéves terv, szocialista hazánkat alkotó valamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. A szovjet társadalom gazdasági és társadalmi fejlődése az Orosz Föderáció, Ukrajna és Kazahsztán, Belorusszia és Moldavia, a közép-ázsiai köztársaságok és a Baltikum, a Kaukázuson túli területek fejlődése. Az országos keretek között kialakult egységes gazdasági szervezet jelenti a népek barátságának és együttműködésének szilárd anyagi alapját

Az SZKP Központi Bizottsága elégedettséggel állapítja meg, hogy „a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai“ című tervezetet valamennyi területen, határterületen és köztársaságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen érdekeltek a párt által kitűzött feladatok teljesítésében. A tervjavaslat megvitatása során 7,6 millióan szóltak hozzá, több mint egymillió javaslat és észre*- vétel hangzott el. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága által létrehozott külön bizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat megvizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka során.

A soron levő ötéves terv sikeres teljesítésének fontos előfeltétele, hogy a párt gazdaságpolitikáját a kommunisták, az egész szovjet nép egységesen támogassa, és az új ötéves terv első napjáttól kezdve lendületesen dolgozzon rajta. Pontosan meg kell valósítani a pártdirektívákat, a figyelem középpontjába kell állítani a társadalom, az állam, a nép érdekeit; így és csakis így dolgozhat minden kommunista, mindenki, aki szíván viseli közös ügyünket.

tudományos eszmék gyakorlati alkalmazása napjainkban nem kevésbé fontos feladat, mint ezek kidolgozása.

Az elmondottakat természetesen nem szabad az alaptudomány Iránti érdeklődés csökkentésének tekinteni. Helyes a mondás: semmi sem gyakorlatibb, mint a jó elmélet. Nagyon jól tudjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlődés szélesen áradó folyamat, kiapad, amennyiben nem táplálják állandóan az alapkutatások.

A pártcélja, hogy továbbra is állandóan gondoskodjék a nagy tudomány fejlődéséről, legfontosabb stábjáról, a Tudományos Akadémiáról, amelynek 250. évfordulójáról az elmúlt ősszel széles körben megemlékeztek.

Itt összpontosul tudományunk színe- virága, a tudományos iskolák és irányzatok tapasztalatokban gazdag megalapítói és a legtehetségesebb fiatal tudósok, akik új utakat törnek az ismeretek csúcsai felé. A párt nagyra értékeli az Akadémia tevékenységét és növelni fogja az elméleti kutatások központjaként, az országban folyó egész tudományos munka koordinátoraként betöltött szerepét.

A párt Központi Bizottsága és a kormány utasítására az akadémiai’ intézetek, a minisztériumokkal és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományos-műszaki fejlődés és annak társadalmi-gazdasági következményei 1976—1990-ra szóló komplex program- tervezetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell, mivel szerves részét képezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olyan támpontokat ad, amelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk az olyan tudósok és szakemberek munkájának, akik a legfontosabb ágazati kutatóintézetekben és a tervező intézményeknél dolgozva, közvetve biztosítják a tudomány és a termelés integrációját.

A tudományos-műszaki forradalom sikere, kedvező hatása a gazdasági életre, a társadalom életének minden oldalára, elképzelhetetlen lenne kizárólag a tudományos munkatársak erőfeszítései folytán. Egyre nagyobb szerepet játszik az a tény, hogy ebbe a törté(Folytatás a 6. oldalon)

3. A GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK SÚLYPONTI KÉRDÉSEI A JELENLEGI SZAKASZBAN