Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-24 / 46. szám, kedd

BULGÁRIA FEJLŐDÉSÉNEK FŐ CÉLKITŰZÉSEI Közzétették a kongresszus irányelveit Szófia — Bulgáriában közzé­tették a BKP Központi Bizott­ságának a párt március végén összeülő kongresszusával kap­csolatos irányelveit. A doku­mentum, amelyet vasárnap is­mertetett a rádió és a televízió — és hétfőn közöltek a bol­gár központi lapok, nyolc fe­jezetben tárgyalja Bulgária tár­sadalmi-gazdasági fejlődésének fő irányait az idén január el­sejével kezdődött hetedik öt­éves terv időszakában. A befejező rész megállapítja, hogy a dokumentumot azoknak a kongresszusi téziseknek az alapján dolgozták ki, amelyek külön-külön tárgyalták a gaz­daság, a tudomány, az életszín­vonal, a BKP és a társadalmi szervezetek fejlesztési felada­tait a hetedik ötéves terv és az 1990-ig tartó távlati terv időszakában. Az irányelvek első fejezete az 1975. december 31-én befe­jeződött hatodik ötéves tervidő­szak eredményeit értékeli. A dokumentum második feje­zete a Bolgár Népköztársaság 1976 és 1980 közötti társadalmi­gazdasági fejlődésének fő irá­nyait tárgyalja. Az irányelvek harmadik feje­zete külön-külön tárgyalja az egyes népgazdasági ágak fej- lesztést feladatait. A dokumentum negyedik fe­jezete a tudományos potenciál fejlesztéséről szólva hangsú­lyozza, hogy a tudomány alap­vető feladata a népgazdasági termelés intenzívebbé tételének meggyorsítása. Az életszínvonal emelésével foglalkozó ötödik fejezet meg­állapítja, hogy öt év alatt a munkások és alkalmazott nomi­nálbérét 16—18 százalékkal kell emelni, javítani kell a lakos­ság áruellátását és mintegy 400—420 ezer új lakást kell felépíteni. A hatodik fejezet a külgaz­dasági kapcsolatokkal foglal­kozva hangsúlyozza, hogy a he­tedik ötéves tervben tovább kell bővíteni a szocialista országok­kal folytatott gazdasági együtt­működést, és a helsinki hatá­rozatoknak megfelelően bővíte­ni kell a gazdasági kapcsolato­kat a nem szocialista országok­kal is. A dokumentum hetedik feje­zete a népgazdaság területi struktúrájának tökéletesítésé­vel, nyolcadik fejezete pedig a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztésével fog 1 a I közi k. Washington az angolai kormány elismerésére készül? * Újabb adatok az angolai szakadárok és zsoldosok vérengzéseiről Washington — Az amerikai kormány engedélyt adott a Gulf olajtársaságnak és a Boeing repülőgépgyárnak, hogy felújítsa üzleti kapcsolatait az Angolai Népi Köztársasággal. Ez bevezetője lehet a diplomá­ciai kapcsolatok felvételének a Washington és Luanda között — jelentette vasárnap a Név) York Times. A Gulf, amely a cabindai gaz­dag olajmezőket aknázza ki, sürgette az amerikai kormányt: engedélyezze a részesedés kifi­zetését az angolai törvényes kormánynak, mert különben francia cég kaphatja meg az olajkitermelési engedélyt. Ami a Boeinget illeti, Wa­shington november végén meg­akadályozta, hogy a cég leszál­lítson két, korábban megrendelt gépet Angolának. A gépeket most átadhatják. Washingtoni külügyminiszté- riumi források szerint Henry Kissinger még nem döntött az angolai kormány elismerésének kérdésében, az azonban majd­nem bizonyosra várható, hogy az Egyesült Államok Zaire és Zambia előtt nem ismeri el az Angolai Népi Köztársaságot. Belgrád — Sa da Bandeira dél-angolai város több mint 200 békés lakosa esett áldozatul az FNLA, valamint az Unita nevű szakadár csoportok és a zsol­dos bandák terrorjának és ke­gyetlenségének — jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség tudósítója az életbemaradottak- ra hivatkozva. Szemtanúk sze^ rint pánikszerű visszavonulásuk során a banditák leszámoltak mindazokkal, akiket az MPLA iránti rokonszenvvel gyanúsítot­tak — köztük számos nővel és gyermekkel. Lobito és Benguela városokban több mint 500 sze­mélyt — többségükben nőket és gyermekeket mészároltak le. Az MPLA erői által nemrégi­ben felszabadított három város­ba már visszatértek azok, akik a szakadárok behatolása idején elmenekültek e területről. BERLINBE, az NDK fővárosá­ba érkezett a Portugál Köztár­saság kereskedelmi küldöttsé­ge, amelyet dr. Antonio Barnet, a külkereskedelmi minisztérium államtitkára vezet. OLAF PALME svéd miniszter- elnök Stockholmban a szociál­demokrata nők konferenciáján kijelentene, hogy a helsinki európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nyának óéi ja, liogy megerősít­se a békét és elmélyítse a fe­szültség enyhülését Európában. ARITE KE’SUKE külügymi­niszter-hely:! j.-i vezetékével ja­pán kormány küldöttség utazott hétfőn a V.etnami Domokrati- kus Köztársaságba. A delegá­ció, amelyben nyolc miniszté­rium és főhatóság képviselői foglalnak helyet, a két ország közötti diplomáciai és gazdasá­gi kapcsolatok megszilárdításá­nak kérdéseit, többnk között kereskedőim!, valamint más megállapodások megkötését vi­tatja meg a VDK képviselőivel. A LATIN-AMERIKAI körúton levő Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Bogotába érke­zett. Kolumbia fővárosában alig egv napot töltött. Nyom­ban megérkezése után meg­kezdte tárgyalásait Alfonso Lo­pez Michelsen kolumbiai állam­fővel és Indalecio Lievano kül­ügyminiszterrel. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hu­szonnégy F—5 E típusú vadász­bombázót ad el Marokkónak. Az első gépeket 18 hónapon belül szállítják le. MAO CETUNG, a Kínai Kom­munista Párt KB elnöke hétfőn fogadta a magánjellegű láto­gatáson Kínában tartózkodó Ri­chard Nixon voll amerikai el­nököt. A találkozó tényét a kí­nai külügyminisztérium szóvi­vője jelentette be, de részlete­ket nem közölt. AZ INDONÉZIAI BÁLI SZIGE­TÉN levő Denpasarban meg­nyílt a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) első csúcskonferenciája. A szerve­zet kilencéves történetének el­ső csúcstalálkozóját a külügy­miniszterek hétvégi tanácskozá­sa előzte meg. A kétnapos ta­lálkozó középpontjában a tér­ség békeövezetté nyilvánításá­nak kérdései, valamint a „báli deklaráció“ elfogadása áll. Ez­zel a dokumentummal Indoné­zia, a Fülöp-szigetek, Szinga­púr, Malaysia és Thaiföld szo­ros gazdasági és politikai együttműködésének alapját kí­vánják megvetni. A moszkvai metró vonala már 170 kilométer hosszá, és 19 állo­mása van. Felvételünkön az egyik legújabb állomás, a Puskinsz- kaja látható. f ČSTK — TASZSZ felv.) MOSZKVA 1976-BAN Moszkva — Moszkva 1976. évi fejlesztési programjának középpontjában továbbra is a lakásépítkezés áll — jelentette ki Alekszej Jasin, a moszkvai Városi Tanács Véreghajtó Bi­zottságának első elnökhelyette­se a TASZSZ munkatársának. — A moszkvaiak — mondot­ta — 4700 ezer négyzetméter­nyi lakóteret kapnak. Ez az elmúlt évek színvonalának felel meg, ezúttal azonban nagyobb figyelmet fordítanak az épüle­tek minőségének és építészeti formájának. Előnyben részesül­nek a jobb tervezéssel végzett tökéletesebb projektumok, a jobb kivitelezésű és felszerelés­sel rendelkező lakások. így egyebek között növekszik a konyha és a segédhelyiségek területe. — Még soha ennyit — 250 millió rubelt — fordítanak a lakóépületek generál javítására és kényelmesebbé tételére, közművesítésre, a vízvezeték- hálózat stb. újjáépítésére. Nagy figyelmet fordítanak továbbá a régi szállodák bőví­tésére és újak létesítésére, tro­libusz és autóbuszutak építésé­re. Az utasszállító kocsipark 1120 autóbusszal, 200 trolibusz- szál és 5000 személy-taxival bővül. Ebben az évben Moszkva 22 új iskolaépületet, tucatnyi óvo­dát és bölcsődét kap. Moszkvában új gyárakat nem építenek, de az ott működőket újjáépítik. így például folytat­ják a Llhacsov és a Lenini Komszomol Gépkocsigyár, szer­számgépgyárak és mások kor­szerűsítését. A szocializmus védelmében A szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 58. évfordulója Moszkva — A szovjet had ­sereg és hadiflotta megalakulá­sának 58. évfordulóján, a had­sereg napja alkalmából a moszkvai Pravda hétfői száma közli Sz. Szokolov hadseregtá­bornok, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere első helyette­sének cikkét. A Szovjetszkaja Rosszija pedig A. Jepisev had­seregtábornoknak, a szovjet hadsereg és hadiflotta politikai főcsoportfőnökének írását. Szokolov hadseregtábornok cikkében méltatja a szovjet fegyveres erők fejlődésének főbb szakaszait a Vörös Had­sereg megalakulását, a polgár háborúban és a Nagy Honvédő Háborúban betöltött szerepét, 1976. II. 24. A moszkvai Pravda pénteki számában közölt hosszabb cik­kében megállapítja, hogy az utóbbi időben erősödött a szov­jetellenes kampány, amellyel bizonyos körök a burzsoá társa­dalom bajairól akarják elterel­ni a figyelmet. Mint a lap megállapítja, a burzsoá tömegtájékoztató esz­közök harsány propagandakam­pányba kezdtek, erőszakosan ismételnek különböző koholmá­nyokat, például azt, hogy a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban embereket meggyőződésük miatt üldöznek; a szovjet hatóságok nem en­gedélyezik a szovjet állampol­gárok házasságát külföldiek­kel; állítólag akadályozzák zsi­dó nemzetiségű szovjet polgá­rok kiutazzanak Izraelbe csa­ládegyesítési okokból; nincs lelkiismereti szabadság a Szov­jetunióban. Mi is a helyzet a valóságban? — teszi fel a kérdést a Prav­da. A Szovjetunióban vannak ugyan egyes emberek, akik a kommunista ideológiával el­lentétben álló nézeteket hang­súlyoznak, akadnak nyíltan szovjetellenes személyek is, a szocializmus ellenségei. Egye­sek közülük a vádlottak padjá­ra kerülnek, azonban nem né­zeteik miatt, hanem törvényel­lenes cselekedeteikért. A Pravda hangsúlyozta, hogy Nyugaton sok szó esik azokról az állítólagos akadályokról, amelyeket a szovjet állampol­gárok, köztük a zsidó nemzeti­ségű állampolgárok kivándorlá­sával szemben támasztanak. A szovjet szervek a kiutazási kérelmek elbírálásánál termé­szetesen figyelembe veszik az állami érdek védelmének szük­ségességét. Mindazonáltal 1970 —75. között a kivándorlási en­gedélyt kérők 98,4 százaléka kapott lehetőséget kérésének teljesítésére, és csak 1,6 szá­zalék kérelmét utasították el. nem tudja garantálni, hogy közöttük nincsen úgynevezett másként gondolkozó. Helyén­való emlékeztetni arra, hogy számos olyan személy, aki an­nak idején szovjet pszichiátriai klinikákon részesült gyógyke­zelésben és akiket burzsoá pro­paganda „a szovjet rezsim ál­dozatainak“ tüntetett fel, mi­k igazi és t Ital siéoéšéiéíóI A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE Ez a meggyőző válasz min­denkinek, aki képmutatóan megkísérli a Szovjetunió meg­vádolását azzal, hogy állítólag nem teljesíti az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záródokumentuma har­madik fejezetének rendelkezé­seit. A Szovjetunió valójában szigorúan betartja az egész zá­ródokumentumot. A Szovjet­unióval szembeni ilyen vádas­kodások bizonyos körök próbál­kozásait jelentik arra, hogy el­leplezzék a Helsinkiben elért megállapodások saját részükről történő nagy számú és durva megsértését. A moszkvai Pravda a továb­biakban hangsúlyozta: Rágalmak azok az állítások, amelyek szerint a Szovjetunió­ban „a másként gondolkozó­kat“ különleges pszichiátriai kórházakba“ zárják. A szovjet orvostudomány biztosítja, hogy csak a pszichikai zavarban szenvedő személyeket vetik alá gyógykezelf>,'nRK< azt azonban után külföldre utazott, ugyan­ilyen kórházakba jutottak. Most már Nyugaton mindenki őrült­nek tartja a nem ismeretlen Tarsziszt, akivel kapcsolatban annak idején ugyanolyan felhaj­tás volt, mint most a szov­jetellenes Pljuscs körül. Nyugaton különösen szívesen foglalkoznak azokkal a speku­lációkkal, amelyek szovjet ál­lampolgároknak külföldiekkel kötött házasságaival kapcsola­tosak és lefestik azokat az akadályokat, amelyek a szovjet hatóságok állítólag kiutazásuk­kal szemben támasztanak. Ez sem több azonban rossz­indulatú inszinuációnál. Elég hivatkozni arra, hogy az utób­bi években 5500 olyan szovjet állampolgár vándorolt ki 110 országba, miután külföldivel kötöttek házasságot. Ami a Szovjetunióból való kiutazást il­leti „a korlátozások“ bizonyíté­kaként hivatkoznak arra a tényre, hogy több mint harma­dára csökkent 1975-ben f 1973­hoz képest) azoknak a sze­mélyeknek a száma, akik a családegyesítések keretében utaztak Izraelbe. Ez azért van így, mert csök­ken a kivándorolni kívánók száma. A Szovjetunió zsidó la­kosságának túlnyomó része a más nemzetiségű szovjet embe­rekhez hasonlóan hű a szocia­lizmushoz, a szovjet rendszer­hez. A szovjet szervek a kiutazási kérdések eldöntésénél termé­szetesen figyelembe veszik az állam érdekei védelmének szük­ségességét. Azoknak, akik meg­határozott információk [kato­nai, hadiipari és más állami titkok) birtokában vannak bi­zonyos időszak letelte előtt nem engedélyezik a kiutazást. Az ilyen esetek száma azon­ban jelentéktelen. A Szovjetunió egész történe­te a néphatalom állandó szé­lesítésének és erősítésének tör­ténete. Az SZKP határozott szándéka annak elérése, hogy a Szovjetunió fejlődése tovább­ra is a szocialista demokrácia lehető legnagyobb tökéletesíté­se útján menjen végbe. Nem kisebb mértékben eltökélt azon­ban arra, — s ez iránt senki­nek ne legyen kétsége — hogy megvédelmezze az eddig elérte­ket, óvja a néphatalmat, amely hűen szolgálja a szocializmus érdekeit és biztosítja a kommu­nizmus felé haladást, védi a szocialista társadalmi rend­szert, amely a szovjet embe­reknek, a dolgozók százmilliói­nak igazi egyenjogúságot adott — állapította meg befeje­zésül a moszkvai Pravda. majd a legutóbbi évekkel kap­csolatban a kővetkezőket írja: Mindaddig, amíg fennáll a háború veszélye, a szovjet fegyveres erőknek készenlétben kell lenniük. Pártunk és kor­mányunk nyíltan figyelmeztette a hadikalandok kedvelőit, hogy a Szovjetunió békeszeretete, a háborús tűzfészkek felszámolá­sáért folytatott következetes harca nem jelent gyengeséget. A Szovjetunió politikájában a békére való törekvés egybeöt- vöződik az agresszió határozott visszaverésére való állandó ké­szenléttel. Az SZKP és a szovjet kor­mány nagy gondot fordít arra, hogy a szovjet fegyveres erők mindig harcra készek legyenek és megfeleljenek a legmaga­sabb követelményeknek is. A hadsereget és a hadiflottát a legkorszerűbb fegyverekkel és haditechnikával szerelik fel, tökéletesítik szervezetüket. Az utóbbi években hatalmas válto­zások történtek a fegyveres erők minden fegyverneménél. Kiemelkedő esemény volt a stratégiai rendeltetésű rakéta­csapatok létrehozása: ma ezek jelentik a szovjet hadsereg és hadiflotta harci képességének alapját, de nagy gondot fordí­tanak a többi fegyvernek har­monikus fejlesztésére is — mu­tat rá Szokolov hadseregtábor­nok. jepisev hadseregtábornok cik­kében többek között hangsú­lyozza, hogy az SZKP döntő be­folyást gyakorol a világesemé­nyek menetére és hatalmas erő­feszítéseket tesz az enyhülés elmélyítése érdekében. Ezen a téren az utóbbi években kiemel­kedő sikerek születtek. Ugyan­akkor az SZKP úgy véli, hogy a kapitalizmus általános válsá­gának további elmélyülése a kapitalista világon belüli ellent­mondások kiéleződéséhez vezet, és az imperializmus reakciós erői a legszélsőségesebb eszkö­zöktől sem riadnak vissza. Ál­landóan fokozzák a fegyverke­zési hajszát. A kapitalista vi­lágban még sokan támogatják a katonai kalandokat, aktívan működnek azok a befolyásos erők, amelyek konfliktusok kel­tésére, a nemzetközi kapcsola­tok fejlődési irányának vissza- fordítősára, a hidegháború fel­élesztésére törekednek. Ezért a Szovjetuniónak továbbra is lankadatlan figyelmet kell for­dítania a szocializmus katonai védelmére.

Next

/
Thumbnails
Contents