Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-24 / 46. szám, kedd

JÓL SZERVEZZÜK MEG AZ ORSZÁGOS ÖNKÉNTES MUNKAMÜSZAKOT A SZOVJETUNIÓ TtttnNEUklE ES AIHZETK0ZI RET KIEMELKEDŐ JELENI« EIÜNVí (CSTK) — A szocialista ha­zánk építésében elért sikereink a dolgozókat a kezdeményező munka további fellendítésére serkentik, ezzel fejezve ki Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikájának támogatását. A kezdeményező munka spontán megnyilatkozása — ez a leg jobb válasz a CSKP KB levelé­re, amelyet a XV. pártkongresz- szus előkészítésével kapcsolat­ban adott ki. A CSKP KB, a CSSZSZK kor mánya, a CSSZSZK NF KB, az SZKT és a SZISZ KB nagyra be­csüli a brnói Králové Pole-i Gépgyár és más szervezetek dolgozóinak kezdeményezését, hogy a XV. pártkongresszus tiszteletére 1976. április 3-án országszerte önkéntes munka- műszakot dolgozzanak le. E fel­híváshoz csatlakozott már az egész köztársaság munkaközös­ségeinek túlnyomó többsége. A CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a CSSZSZK NF KB, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa és a SZISZ KB ezt a kezdeményezést teljes mértékben támogatja, és azzal a felhívással fordul az ország valamennyi polgárához, liogy ezt a kezdeményezést egysége­sen kövessék. Ugyanakkor kötelezik az ösz- szes párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervet, az összes irányítási dolgozót, hogy a mű­szak megszervezésének és a munka előkészítésének a lehető legnagyobb figyelmet szentel­jék. Váljon ez a műszak a mun­ka, a gazdaságosság és a gépek kihasználása mintaszerű meg­szervezésének példaképévé. A műszak elsőrendű küldeté­se az lesz, hogy hozzájáruljon a tervfeladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez az iparban, az építőiparban, a mezőgazda­ságban és a népgazdaság más ágazataiban, hozzájáruljon a belpiac gazdagításához és jó minőségű áruval való ellátásá­hoz, továbbá a beruházásfejlesz­téshez. A kutatóintézetekben, terve­zőintézetekben és szervezetek­ben a dolgozók az önkéntes műszakot a tervfeladatok mi­előbbi megoldására használják fel. A műszaki, gazdasági és más dolgozók, akik nem dolgoz­nak közvetlenül a termelési fo­lyamatban, saját, esetleg más szervezet produktív munkájá­ban vesznek részt, illetve „A szakszervezet tagjai üzemüknek és köztársaságuknak“ elneve­zésű akcióban vesznek részt. Az önkéntes műszakban ledol­gozott munkát a bérelőírások szerint fizetik, nem jár érte azonban túlórapőtdíj, esetleg a szombati és vasárnapi munká­ért járó bér. A műszak sikeres megtartása érdekében fontos lesz, hogy a vezető dolgozók a nemzeti bi­zottságokban. a közlekedésben, a távközlésben, a közoktatás­ban, egészségügyben, a keres­kedelemben, a közétkeztetés­ben és az összes más szolgálta­tásokban a párt-, a szakszerve­zeti és az ifjúsági tisztségvise­lőkkel biztosítsák a dolgozók­nak a munkába és otthonukba való szállítását, a bölcsődék és óvodák nyitvatartását, a dolgo­zók és az ifjúság étkeztetését, frissítőkkel való ellátását, a vá­rosfejlesztési „Z“-akció kereté­ben szervezzék meg a munkát a többi polgár és a hadsereg katonái számára. Meggyőződésünk, hogy az or­szágos önkéntes műszakban részt vesznek a pionírok, a kö­zépiskolák diákjai és a főisko­lai hallgatók. Segítenek a hul­ladék gyűjtésében, kiveszik ré­szüket az iskola környezetének, a város vagy a község környe­zetének szépítésében. Az önkéntes munkaműszak, amellyel betetőzéséhez ér a kongresszus előtti óriási mun­kaaktivitás, támogatni fogja a hatodik ötéves tervidőszak első éve igényes feladatainak telje­sítését, ezenkívül hatalmas er­kölcsi-politikai jelentősége lesz. Ha az egységes elhatározás mindenütt megnyilvánul, hozzá­járul a munkakollektívák tömö­rítéséhez, alkalmat nyújt arra, hogy kitűnjön minden egyén önzetlen, áldozatkész munkája. Mindenütt megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy ez a műszak népünk öntudatosságá­nak és szocialista hazafiságá- nak megnyilatkozásává váljon, és méltóképpen fejezze ki Cseh­szlovákia Kommunista Pártja politikájának dolgozóink részé­ről megnyilvánuló tettrekész támogatását a XV. pártkong­resszus előestéjén. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA A CSSZSZK NEMZETI FRONTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI TANÁCSA A SZOCIALISTA IFjÜSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Odaítélték az Arany Salima díjakat (ČSTK) — Áraay Salima díj­jal tüntette ki a bíráló bizott­ság a brnól III. nemzetközi élelmiszeripari kiállításon Cseh­szlovákia tizenkét, Olaszország, az NDK és az Amerikai Egye­sült Államok két-két, valamint Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Magyar- ország, az NDK, Ausztria, Ro­mánia, a Szovjetunió, Svédor­szág és Svájc egy-egy termékét. (Folytatás az 1. oldalról) és kormányszervek vezetői, a külföldi küldöttségek vezetői, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei, köztük Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. A külföldi delegációk hétfőn is egymás után érkeztek a szovjet főváros repülőtereire és pályaudvaraira. Ezen a napon érkezeit Moszkvába Edward Gierek vezetésével a lengyel, Erich Honeckerrel az élén az NSZEP, Tudor Zsivkov vezeté­sével a bolgár, a Gustáv Husák vezette csehszlovák és Nicolae Ceausescu vezetésével a román pártküldöttség. A XXIV. párt- kongresszuson összesen 102 külföldi testvérpárt és baráti párt delegációja volt jelen. A XXV. pártkongresszusra is mintegy száz kommunista és munkáspárt, forradalmi és de­mokratikus mozgalom küldöt­teit várják. Hétfőn délelőtt a szovjet köz­társaságok címerével és egy hatalmas Lenin-portréval feldí­szített Vörös-téren koszorúzási ünnepségek folytak. A csehszlo­vák pártküldöttség mellett ezen a napon helyezték el a Lenin- mauzóleumnál az SZKP alapító­ja iránti kegyelet koszorúit a már Moszkvába érkezett szocia­lista testvérpártok delegációi is. A pártkongresszus delegá­tusai ugyancsak megkoszorúz­zák' a mauzóleumot, s ellátogat­nak Vlagyimir Iljics Lenin Kreml-beli dolgozószobájába. A Kremlben hétfőn délelőtt befejeződött a kongresszus kül­dötteinek regisztrálása. A Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározata értelmében háromezer kommunista választott egy kül­döttet, így bizonyosra vehető, hogy a küldöttek száma meg­haladja az ötezret, minthogy az SZKP taglétszáma hivatalos adatok szerint 1975. január 1- én 15,3 millió fő volt. Az előző pártkongresszuson 4963 delegá­tus vett részt a párt akkori több mint 14 milliós taglétszá­mának megfelelően. A legfris­sebb adatok az SZKP taglétszá­máról, az elmúlt években le­zajlott tagkönyvcseréről és a szovjet párt jelenlegi szociális összetételéről magán a kong­resszuson hangzanak el. Hivatalosan az SZKP kong­resszusának napirendje a Köz­ponti Bizottság december 1-i plénumán elfogadott határozat értelmében négy pontból áll. Az első napirendi pont a Köz­ponti Bizottság beszámolója a párt soronlévő bel- és külpoli­tikai feladatairól. Előadó Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, szerdán hangzik el a Központi Revíziós Bizottság beszámolója, melyet Georgij Szizov, a bizottság elnöke tart meg. A két beszámoló vitája Után terjeszti elő Alekszej Ko­szigin miniszterelnök az 1976— 1980 évi, tizedik szovjet ötéves népgazdasági terv fő irányai­ról szóló dokumentumot. Ennek első, decemberben közzétett változata az alapszervezeti pártgyűléseken, a pártértekez­leteken és köztársasági párt- kongresszusokon, valamint a sajtóban országos vita tárgya volt, s csak ezután nyerte el végleges formáját. A kongresz- szus utolsó napirendi pontja az SZKP központi vezető szer­veinek megválasztása. A két főbeszámoló végleges szövegét, az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülésén hagyták jóvá pénteken. Az SZKP XXV. kongresszusa tíz napig tart, vasárnap nem tartanak ülést. Egyébként na­ponta két ülés lesz, a délelőtti tanácskozás időtartama négy, a délutáni ülésé két-három óra lesz. A pártkongresszus hivata­los sajtószóvivője, Viktor Afa- naszjev akadémiai levelező tag, aki maga is a kongresszus küldötte, naponta kétszer, köz­vetlenül az ülések után tájé­koztatja a szovjet és a nem­zetközi sajtó képviselőit a fó­rum aznapi legfontosabb ese­ményeiről. ÖSSZEFOIRROTTSÄG ÉS ALKOTÓ ERŐ Moszkva — „Eddig soha nem tapasztalt össze f orr ottság és alkotó erő jellemzi a Szovjet­unió Kommunista Pártját a XXV. kongresszus előtt — hangoztatja hétfői számában, egy nappal a tanácskozás meg­kezdése előtt a moszkvai Prav­da. A beszámoló — választási taggyűlések és a szövetséges köztársaságok kommunista párt­jainak kongresszusai megmutat­ták, milyen hatalmas szervező- munkát végzett az SZKP a XXIV. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. Az ország hatalmas lépést tett előre — mutat rá a lap. A kilencedik ötéves terv a társa­dalmi tervek abszolút növeke­dését figyelembe véve az or­szág eddigi legsikeresebb öt­éves terve volt. Tovább erősö­dött a szovjet nép eszmei-poli­tikai egysége, a kommunizmus ügye iránti odaadása, hazafisá- ga és internacionalizmusa. Si­keresen folyik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadot béke­program megvalósítása. A szovjet kommunisták min­dig szem előtt tartják Lenin­nek azt a tanítását, hogy nem szabad túlbecsülni az elért ered­ményeket, és szakadatlanul többre kell törekedni. A kong­resszust megelőző tanácskozá­sokon elhangozott felszólaláso­Á párt akcióképessege és ereje Gustáv Husák elvtárs a trna- vai járási pártkonferencián ezeket mondotta: „Röviddel az 5. ötéves terv befejezése után és a XV. kongresszus előtt, biz­tonsággal megállapítható, hogy jó évek, boldog évek voltak ezek népeink, az emberek és az egész állam számára. Politikai­lag mondva: ez alatt az öt év alatt pártunk tanúságot tett erejéről, kipróbálták erejüket a munkások, parasztok, értelmisé­giek, kipróbálták, mire vagyunk képesek, mit tudunk még vég­hez vinni.“ Karol Martinka elv­társ, a Považská Bystrica-i já­rási pártkonferencián viszont arra mutatott rá, hogy ,,A párt jó munkája, a központi bizott­ság elvhű és józan politikája és főként e politika szemmel lát­ható eredményei megteremtet­ték hazánkban a nyugalom és a bizalom légkörét“. Bonyolultak voltak az elmúlt időszak pröblémái. Az a tény, hogy sikerrel megbirkóztunk velük, meggyőző bizonyítéka annak, hogy az egész párt be­lülről megérett, felnőtt a fel­adatokhoz, tapasztalatokban gazdagodott s próbára tette erőit és lehetőségeit. Megnyert így egy döntő küzdelmet, meg tudta nyerni az embereket po­litikája tevőleges támogatásá­nak, annak, hogy öntudatosan vegyék ki részüket a szocialis­ta országépítésből. Amikor megállapítjuk, hogy a CSKP XIV. kongresszusát köve­tő időszakot a társadalom olyan sokoldalú, dinamikus fej­lődése jellemezte, amilyenre még nem volt példa az ország történetében, egyszersmind azt Is jogosan elmondhatjuk, hogy a járási pártkonferenciák szín­vonala is rendkívül magas volt. A további hatékony gazdasági fejlődés elősegítése, odaadás a párt politikája, a munkásosztály és az egész szocialista társada­lom érdekei lránt, hűség a marxista—leninista tanítás el­veihez — ezek voltak a járási pártkonferenciák tanácskozásai­nak jellemző vonásai. Természetes, hogy a konfe­renciák mindenekelőtt a gazda­sági téren'kifejtett és kifejten­dő társadalmi tevékenységre helyezték a súlyt. Sőt, helyen­ként annyira dominált ez a problematika, hogy csaknem háttérbe szorította a többi je­lentős társadalmi kérdést. A legtöbb járási konferencián azonban az elvtársak megfele­lő figyelemben részesítették az összes fontos társadalompoliti­kai kérdést, így az ideológiai, a kulturális, az oktatásügyi stb. kérdéseket is. így pl. a Považs­ká Bystrica-i járási pártkonfe­rencián a vitában felszólalók­nak nagyjából a fele a párt ve­zető szerepe érvényesítésének, ellenőrzési jogának, a tagállo­mány politikai színvonala eme­lésének, a pártoktatásnak, az ideológiai és a politikai tömeg- munkának stb. kérdéseivel fog­lalkozott. De ugyancsak sorra vették a társadalmi szerveze­tek munkájával az iskolák ok­tató-nevelő tevékenységével, a szociális problémákkal össze­függő más jelentős kérdéseket is. Ez a felismerés annál érté­kesebb, mivel Szlovákia legipa- ribb járásáról van szó. ahol a lakosság 28,4 százaléka az ipar­ban dolgozik, míg a szlovákiai országos átlag 15,8 százalék. A termelésnek egy főre jutó érté­ke a járásban kétszer annyi, mint a szlovákiai átlag. Az elv­társak a gyakorlatban valósít­ják meg a gazdaság, a politika és az ideológia dialektikus egy­ségét, ezek kölcsönös összefüg­géseiből indulva ki. Megállapíthatjuk, hogy a múlt hét szombatján és vasárnapján megtartott járási pártkonferen­ciákon a küldöttek vitafelszó­lalásaikban már foglalkoztak Csehszlovákia 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejleszté­se irányelveinek javaslatával, noha ezt csak szombaton közöl­ték a lapok. A járási pártftonferenciák, amelyek megnyitották a CSKP XV. kongresszusára való felké­szülés második szakaszát, nem­csak az elért sikerekről adtak számot. Felmérték ezenkívül a járási pártszervezetek erőit és képességeit, azt, hogyan érvé­nyesítik a pártszervek és szer­vezetek a párt vezető szerepét, hogyan teljesítik szocialista tár­sadalmunkban a megismerő, programalkotó, irányító és szer­vező erő funkcióját. S a konfe­renciák azt bizonyították, hogy a párt ereje és akcióképessége, kapcsolata a néppel elmélyült és megszilárdult. Ez — Gustáv Husák elvtárs Trnavában el­hangzott szavaival élve — erőt ad nekünk és megadja a lehe­tőséget a sikeres munkához a következő időszakban. JOZEF BÁNI kát is ez a szemlélet jellemez­te. A felszólalók az eredmények elismerése mellett elvszerűen és élesen szóltak a hiányossá­gokról, a még megoldatlan fel­adatokról“ — írja befejezésül a Pravda. A Szovjetszakaja Rosszija hétfői számában a kongresszust megelőző szocialista munka­versenyről, és annak sikereiről ír. A kongresszus előtti szocia­lista munkaversenyben is a kommunisták jártak élen. felt lemző, hogy nem csak maguk értek el új kiemelkedő sikere­ket, nemcsak maguk mutattak példát a minőség javításáért folyó munkában, hanem mun­katársaikat is hasonló teljesít­ményekre ösztönözték. Az em­berek alkotó tevékenységének kibontakoztatásáért végzett munkának nemcsak gazdasági, hanem óriási társadalmi jelen­tősége is van. A munkaver­seny olyan iskola, amelyben — Lenin szavaival élve — min­den dolgozó megtanulja, hogy ne csak üzeme gazdájának, ha­nem országa képviselőjének is érezze magát — fejezi be a Szovjetszakaja Rosszija. Ünnepi hangulat (Tudósítónktól) — A nap­fényben úszó Magas-Tálra fe­hér csúcsai fölött repülve ab­ban reménykedtünk, hogy Moszkvában is kellemes idő­járás fogad. Nem is csalódtunk. A szovjet főváros felhőkarco­lóinak csúcsai, a Kreml aranyló tornyai és a Kalinyin sugárút épületóriásai szín- pompásan tündökölnek az ég kék fényében. A házakon pi• ros zászlók lengedeznek, és tarka transzparensek köszön- tik az SZKP XXV. kongresszu­sára érkező küldötteket. Moszkva ünnepi hangulat- ban készül a kongresszusra. Ezt az is fokozza, hogy a szovjet nép a kongresszus előestéjén emlékezett meg a szovjet hadsereg és a hadi- tengerészet napjáról. A kong­resszusi küldöttek a szép időt kihasználva Moszkvával és egymással ismerkednek, virá­gokat helyeznek el a szocia­lista forradalom és a Nagy Honvédő Háború emlékhelyei­nél. Felidézik a történelmi múltat, mindazt, ami az SZKP XXV. kongresszusát megelőz­te, de gondolatban már a Kongresszusi Palotában ülnek, ahol február 24-én kezdődik a Szovjetunió Kommunista Párt­jának kongresszusa. A szovjet emberek és az egész világ figyelme ezekben a napokban Moszkvára össz­pontosul. Lázas munka folyik a kongresszus sajtóközpontjá­ban, ahol a kongresszust meg­előző napon Csingiz Ajtmatov, Alekszandr Csakovszkij és Raszul Gamzatov, a szovjet irodalom kiváló képviselőt beszélgettek a világ minden tájáról összesereqlett újság­írókkal. Az SZKP XXIV. kongresszu­sa óta a Szovjet Televízió is sokat fejlődött, 102 közvetítő adóállomást építettek a Szov­jetunió területén, s az Orbita- rendszer 37 új vevőállomása lehetővé teszi, hogy a kong­resszus tárgyalását közvetlen adásban szemlélhessék többek között a tyumenyi olafmezők dolgozói és a Bajkál—Amur közti vasútvonal építői is. A Moszkvai Televízió kongresz- szusi adását a szocialista or­szágok fővárosain kívül Ró­mában, Párizsban és Hamburg­ban is sugározni fogják. Este a moszkvaiak ellepték a Vörös teret és a Kreml kör­nyékét, hogy a város külön­böző pontjain rendezett káp­rázatosán szép tűzijátékban gyönyörködjenek. Amikor a Kreml toronyórája nyolc Órát ütött, a fényárban úszó város fölött megjelentek a csillag- rózsákat szóró rakéták. így köszöntötte Moszkva a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusát. MAKRAI MIKLÖS 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents