Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-21 / 44. szám, szombat

A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS ■ FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVJAVASLATA Az építkezési munkákat 1980-ig 35— 37 százalékkal kell növelni a munka termelékenységének egyidejű 30—32 százalékos növelése mellett. Az építő­ipari termelést következetesen a beru­házások strukturális, területi és időbeli követelményeihez kell módosítani és elsősorban a döntő építkezéseket kell biztosítani. Bővíteni kell a szakosítást és a koo­perációt és gondoskodni kell az építő- kapacitásoknak azokon a helyeken való létesítésiéről, ahol a beruházás össz­pontosul. Az építkezések építési idejé­nek és befejezésének meggyorsítására nagyobb mértékben kell fejleszteni a befejező munkákhoz szükséges kapaci­tásokat, biztosítani kell a gépek jobb kihasználását. Meg kell keresni az épít­kezések építői és technológiai részei­nek szállítói közötti együttműködés és érdekeltségük megfelelőbb formáit. Az építőipari kapacitások fejleszté­sével és az építőmunkások szakkép­zettségének struktúrájával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan korlátozhassuk az építke­zési munkák és szakemberek behozata­lát. Az ipari és a lakásépítés területén maximális mértékben kell alkalmazni a tervek tipizálását, egységesítését és 1980 ig a közlekedés minden terü­letén 23—25 százalékkal kell növelni az áruszállítást és 10—12 százalékkal a személyszállítást. A népgazdaság növekvő szállítási szükségleteit az egyes szállítási fajták egybehangolt fejlesztésével, valamint az összekötte­tési hálózat fejlesztésével, az irányítás magasabb színvonalával és a szállító- eszközök jobb kihasználásával kell ki­elégíteni. Fel kell használni az egyes szállítási módozatok előnyeit, és a szállítókkal együttműködésben ki kell küszöbölni a nem gazdaságos szállí­tást. A személyszállítás terén az utazás biztonságára és kulturáltságára kell törekedni. Fejleszteni és korszerűsíteni kell a szállítási rendszerek műsziaki alapját a KGST keretében megvalósuló integ­rációs folyamatokkal összefüggésben. Fokozatosan ki kell építeni a kon­téneres szállítási rendszer anyagi mű­szaki alapját. A vasúti szállítás terén 11—13 szá­zalékkal kell növelni az áruszállítást. Elsőrendű figyelmet kell szentelni a szilárd tüzelőanyagok és az alap nyers­anyagok szállításának, s meg kell Ja­vítani a nemzetközi szállítás minősé­gét. A beruházási eszközöket a vonalak és a csomópontok áteresztő képességé­nek további növelésére kell felhasznál­ni mindenekelőtt a legmegterheltebb vonalakon, továbbá az átmenő-állomá­sok kapacitásának növelésére és a ja­vítóműhelyek további korszerűsítésére. Nymburkban és Zvolenben be kell fe­jezni a vasútikocsi-javítóműhely épí­tését. Folytatni kell a vasúti csomó­pont kiépítését Prágában, s be kell fe­jezni a főpályaudvar új csarnokának építését. Folytatni kell Szlovákiában a déli vasútvonal kiépítését. Évente legalább 750 km hosszú vasútvonal komplex rekonstrukcióját kell biztosí­tani. A vasúti pályák műszaki állapo­tának megjavítását ciklikusan végre­hajtott folyamatos javításokkal kell el­érni komplex korszerű gépek felhasz­nálásával. Folytatni kell a vasútvonalak villa­mosítását, és 1980-ig meg kell te­remteni a feltételeket a gőzvontatás felszámolásához. A vasútvonalak átbocsátó-képességé­nek növelése és a közlekedés bizton­sága érdekében a döntő pályaszaka­szokon korszerű jelző- és biztonsági berendezéseket kell építeni. A Česká Tfebová-i és a bratislavai rendező pályaudvarokat automatikus berende­zésekkel kell ellátni. Mintegy 900 villamos és motoros mozdony és legalább 20 000 teherva­gon, túlnyomórészt négytengelyes va­gon szállítását kell biztosítani. Meg kell javítani a vasúti közleke­dés irányítását és növelni kell a szál­lítóberendezések kihasználását a szá­mítástechnika, valamint az adatköz­vetítés és feldolgozás korszerűsítésé­nek bevezetésével. A közúti és az országúti üzemi szál­lítás területén az áruszállítást mint­egy 26—28 százalékkal kell növelni. Elsődlegesen kell fejleszteni a rövt- debb és a középtávolságra Irányuló számításokat, és a külkereskedelem megismételhetőségéi. Hatékonyan Ŕell befolyásolni az építkezési termékek döntő szállítóinak tipizálási tevékeny­ségét. Az épületelemek, épületrészek és szerkezetek ipari termelését kell to­vábbra is az építkezés ipari módszerei fő irányának tekinteni, növelni kell a lakásépítésben, a polgári és mezőgaz­dasági építkezésben, a kerámiai és könnyű előre gyártott elemek alkalma­zását, az ipari és a mérnöki 'építkezés terén pedig a nehéz előregyártott ele­mek alkalmazását. Növelni kell a betonkeverékeknek az építkezési helyekre a betongyá­rakból való szállításának hányadát, valamint a körzeti betonacél-üzemek­ből szállított betonacélelemek hánya­dát. Az építkezés szervezési tervével összhangban tökéletesíteni kell az épít­kezések folyamatos ellátását. Az épí­tőipar szükségleteinek kielégítését az anyagok és a termékek termelésének fejlesztésével kell biztosítani nemcsak az építőanyagipari ágazatban, hanem a kohó-, a gépipari, a* vegyipari és a faipari ágazatban is. Emellett meg kell oldani a választék kérdését és a szűk keresztmetszetű termékek és anyagok esetleges pótlását. szükségleteinek megfelelően kell nö­velni a kamionokkal történő szállítást. A ČSAD autóbuszközlekedése terén az ulasszállítást 6—8 százalékkal kell növelni. Fokozott gondot kell fordítani a szállítóeszközök műszaki állapotának megjavítására. Az országúti szállítás céljaira 89 000 —91 000 teherautót és 14 000—15 000 autóbuszt kell biztosítani. A légi közlekedés terén növelni kell a biztonságot, a rendszerességet és a gazdaságosságot. Folytatni kell a fő repülőterek átalakítását, a földi biz­tosítási-technikai berendezések korsze­rűsítését és a repülőgép-állomány korszerűsítését a Szovjetunióból és más szocialista országokból történő behozatallal. A mezőgazdasági nagy­üzemi termelés szükségleteinek meg­felelően kell fejleszteni a repülőgé­pekkel történő permetezési munkákat. A vízi szállítás terén a kétszeresére kell növelni a szállítást, és tovább kell bővíteni a nemzetközi szállítás terjedelmét. Növelni kell a kikötő- és az átrakodó-berendezések korszerűsí­tését és kapacitását. Nagy mértékben kell növelni a hajóállományban a toló­hajórendszerek hányadát. Korszerűsíteni kell az országutak há­lózatát. A főútvonalak összefüggő át­építésére, hidak építésére és átépítésé­re kell törekedni. Fokozatosan meg kell szüntetni a szűk helyeket és a vasúti kereszteződéseket a forgalmas útvonalakon. Folytatni kell az autópá­lyák építését, üzembe kell helyezni a Prága—Brno—Bratislava közti autópá­lyát és a főautópályák építésével és a kiválasztott országúlliálózat kiépítésé­vel meg kell kezdeni az egyes nagy­városokból kivezető utak, valamint a városok körül vezető utak építését. Tovább kell korszerűsíteni a városi tömegközlekedést és technikai bázisát. Prágában folytatni kell a földalatti kiépítését és üzembe kell helyezni to- * vábbi szakaszait úgy, hogy 1980 végéig 20 km-es vonalon közlekedjen. A távközlés területén 470 000— 480 000 távbeszélőállomást kell üzem­be helyezni. Folytatni kell a városközi távbeszélő-forgalom automatizálását azzal a céllal, hogy 1980-ban a tranzit telefonkörzetek 30 százaléka és egyéb telefonkörzetek több mint 60 százalé­ka automatizált legyen. Ki kell széle­síteni a távközlési hálózat teljesítő- képességét távolsági közös tengelyű kábelek és rádiorelé-vonalak kiépíté­sével. Üzembe kell helyezni Prágában a központi távközlési épületet. Folytatni kell a második televíziós műsor adó- és közvetítő hálózatának kiépítését, beleértve az adóállomások másodlagos hálózatát. Gondoskodni kell arról, hogy a második televíziós műsor a terület mintegy 60 százalékát fedje. Üzembe kell helyezni a libli- cei, a košicei, a topol'nái rádióleadó- kat. A posta területén főként a szállítási csomópontokban kell a gépesítésre és az automatizálásra törekedni. A Posta Hírlapszolgálatban folytatni kell a ke­zelési és a szállítási műveletek gépe­sítését. Emelni kell a lakosságnak nyújtott távközlési szolgáltatások színvonalát A beruházásfejlesztéssel meg kell teremteni a feltételeket u termelőerők hatékonyabb fejlődése, a termelés hosszú lejáratú folyamatos és arányos növekedése, gazdaságunknak a nem­zetközi munkamegosztásba való ma­gasabb szintű bekapcsolása, az élet- színvonal emelése, a munka- és lét­környezet javítása számára. A beruhá­zások és a tudományos-műszaki fejlő­dés eredményeinek a népgazdaságban való szélesebb körű kihasználása ér­dekében biztosítani kell a termelési­műszaki alapban a szerkezeti változá­sokat. Biztosítani kell az idejében történő tervezési előkészületeket, a tervezés magas fokú műszaki és gazdasági színvonalát. Fokozni kell a beruházá­si, a műépítészeti és urbanisztikai tervek hatékonyságát, ki kell küszöböl­ni a termelési, valamint a nem terme­lési szférában a túlméretezett építke­zést. E célból igényesebb követelmé­nyeket kell támasztani az elemzési te­vékenységgel, s a beruházásokról va­ló döntéssel szemben, az irányítás min­den fokán. Fokozni kell a beruházási tevékeny­ség hatékonyságát, mégpedig az egész tervezési ciklus, a beruházások elő­készítése és megvalósítása jobb meg­oldásával. ĽI keli érni a tervfeladatok lényegesen jobb teljesítését az építke­zések befejezésében, a kapacitások ha­táridőben való üzembe helyezését és a tervezési paraméterekben az épít­kezés átlagos határidőinek további rö­vidítését. Az eszközöket kifejezetten a befe­jezetlen építkezések mielőbbi befeje­zésére kell összpontosítani. A vállala­tokban, a termelési-gazdasági egysé­gekben és a központi szervekben in­tézkedéseket kell foganatosítani az új kapacitások mielőbbi elsajátítására és az építkezések tervezett paraméterei­nek elérésére. E céloknak kell alávet­ni a hatékony ellenőrzést, a vállalati és személyi felelősséget és az anyagi érdekeltséget. A meglevő kapacitások nagyobb mérvű kihasználása és az új, progresszív technika érdekében hozzá kell fogni a gépi technológiai beren­dezések korszerűsítési programjának kidolgozásához, az elavult, nem gaz­daságos vagy távlatilag nem hasznos üzemrészlegek és gyártási részlegek felszámolásához, főleg a gépiparban és a fogyasztási iparban azzal a céllal, hogy munkaerőket szabadítsunk fel a több műszakos üzemelés számára és a munkahelyek jobb elfoglalása érdeké­ben. Az építkezések kiválasztásakor kö­vetkezetesen ügyelni kell arra, hogy új termelési akciókat csak olyan ese­tekben kezdjenek meg, amikor a ter­melés gyarapodását nejn lehet bizto­sítani az eddigi kapacitások jobb ki­használásával vagy korszerűsítésével, illetve átépítésével. Az új építkezést és az elhelyezéséről hozott döntést alá kell vetni a követelményeknek, összhangba kell hozni az új munkahe­lyek számát a munkaerők reális biz­tosításának lehetőségeivel az egyes területeken. Az új építkezések építését szigorúan a legnagyobb fokú haté­konyság szempontjából és a befektetett eszközök megtérülésének szempontjá­ból kell mérlegelni. Nem engedhető meg' az építkezés drágítása. Biztosíta­ni kell, hogy a dotációs és hitelpoli­tika, a számlázási rendszer és a szi­gorú árellenőrzés megfeleljen ennek az elvnek. A beruházások egész terjedelmét olyan módon kell Irányítani, hogy a tői való megvédésükről. Ki kell szé­lesíteni a vízvezeték-hálózatot, növel­ni kell a nyilvános vízvezetékhez és csatornahálózathoz kapcsolt házakban lakók számát. A folyók tisztaságát szennyvíztisztí­tó-berendezések építésével kell megja­vítani, mindenekelőtt a szennyeződés fő forrásainál. Árvízmegelőző intézkedése­ket kell megvalósítani a Dyje, az Ohre, a Garam, az Ipoly és a Sajó exponált folyóknál. A Magyar Népköztársaság­gal együttműködésben folytatni kell a dunai vízmű építése megkezdésének előkészítését. Gondoskodni kell a nagy területen létesítendő öntözőberendezések, a ví­zi szállítás és az iparágazatok fejlesz­tése nélkülözhetetlen követelményei­nek kielégítéséről. Nagyobb gondot kell fordítani a víz­zel való ésszerűbb gazdálkodásra, a vízgazdálkodási berendezések javításá­ra és karbantartására. felhasznált nemzeti jövedelemben a beruházások része 31—33 százalékos arányban mozogjon. Biztosítani kell a beruházási eszközök célszerű és gaz­daságos felhasználását, a gazdaság távlati fejlesztése legsürgetőbb szük­ségleteinek megoldására való követke­zetes irányítást a lehető legmagasabb műszaki és gazdasági színvonal, az újonnan épített kapacitások hatékony­sága mellett. Biztosítani kell az új építkezések megkezdésének következetes szabályo­zását, az építőipari szervezetek kapa­citásainak összpontosítását, a tech­nológiai berendezéseknek a követelt struktúrában való szállítását az épít­kezésekre azzal a céllal, hogy csök­kentsük a befejezetlen építkezések számát és a 6. ötéves tervidőszak vé­géig az építkezések átlagos határide­jét 15—18 százalékkal csökkentsük. Számolni kell azzal, hogy a beru­házások átlagos terjedelme az 5. öt­éves tervhez viszonyítva 36—38 száza­lékkal növekszik, miközben nagyobb lesz a gépek részaránya a beruházás­fejlesztés egész terjedelmében. Emel­lett biztosítani kell az ipari beruhá­zások gyorsabb növekedését, főleg a legfontosabb tüzelőanyag-források, a villanyenergia- és hőforrások biztosí­tásával, a hazai erőforrásaink, nyers­anyagforrásaink, az integrációs egyez­ményekből eredő beruházási progra­mok, a döntő fejlesztési és korszerűsí­tési programok alkalmazásával, meg­valósításával. Az eszközöket a mező- gazdasági termőtalaj minőségének ja­vítására, a munkák fokozottabb gépe­sítésére kell összpontosítani a növény- termesztésben és az állattenyésztésben, továbbá a mezőgazdasági termények tárolását szolgáló kapacitások kiszé­lesítésében. Bővíteni kell a beruhá­zásokat a közlekedés és a vízgazdálko­dás fejlesztésében, növelni kell az esz­közök volumenét a lakótelepek mű­szaki és polgári ellátottságának kié­pítésére. Prágában, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában folytatni kell a városfejlesztés általános terve távla­ti célkitűzéseinek és gazdasági struk­túrájának megvalósítását. Biztosítani kell az ipari alapok átépítését és kor­szerűsítését, a munkaerőknek ezzel kapcsolatos, mellőzhetetlen stabilizá­lását és átcsoportosítását. Legalább 58 000 lakást kell átadni a lakosoknak. Az új lakásépítkezéssel párhuzamosan gondolni kell a lakásalap karbantar­tására, átépítésére és korszerűsítésé­re, ki kell küszöbölni a műszaki és polgári ellátottság terén észlelhető le­maradást, javítani kell a meleg vízzel való ellátást, fokozni kell a nemes tüzelőanyagok használatát, át kell épí­teni és magasabb színvonalra kell emelni a villanyenergia elosztási rend­szerét. Folytatni kell az egészségügyi vízgazdasági berendezések építését. Mielőbb hozzá kell fogni az elavult egészségügyi épületek felújításához, bővíteni kell a kórházak, a poliklini- kák és a főiskolai diákotthonok be­fogadóképességét. Meg kell valósítani a földalatti építési programját. Foly­tatni kell az alapvető úthálózatok építését, s a városból kivezető műutak építését. Javítani kell a szolgáltató­hálózat és a műszaki szolgáltatások helyzetén, apielyek feltétlenül fonto­sak a város életében. (Folytatás a 9. oldalon) V. Az épttólpar fejlesztése VII. Az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése VIII. Beruiíázáissk 'Ást- erdőgazdálkodás terén biztosí­tani kell az erdők termelőképességé­nek további növekedését, növelni kell a tenyésztés hatékonyságát a megfele­lő magvak és ültetőanyagok szélesebb körű felhasználásával, az erdőtalaj ja­vításával és az újonnan erdősített terü­letekről való jobb gondoskodással, nö­velni kell az erdők ellenállókópessé- gét a természeti csapásokkal szemben, gondoskodni kell az elöregedett erdők megközelítéséről és felújításáról. Az erdők termelőképességével ará­nyosan 6—7 százalékkal kell növelni a fakitermelést 1980-ig és a feldolgo­zásra kerülő fa elszállítását 9—10 szá­zalékkal kell növelni. Folytatni kell az egész termelési folyamat ésszerű­sítését. A fafeldolgozó és a cellulóz- papírgyártó iparral együttműködésben meg kell javítani a faanyag komplex hasznosítását. A vízgazdálkodási ágazatban! elsőd­legesen kell gondoskodni a vízforrá­sok fejlesztéséről és a szennyeződés­VI. A közlekedés és a távközlés fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents