Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-21 / 44. szám, szombat

A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRANYELVJAVASLATA (Folytatás a 6. oldalról} Lényegesen meg keU javítani az új termelőhelyek tervezett Időpontokban való üzembe helyezését és a tervezett paraméterek, valamint az új termelő­helyeken a termelés minőségének meg­tartását. 1980 ban lényegében a múr meglevő, vagy pedig már épülőben levő lepárlő berendeziésken 20—21 millió tonna kő­olajat kell feldolgozni. Folytatni kell a petrolkémiai komp­lexumok építését, az 1976—1980 kö­zötti években a Zálužíi CSSZBSZ Vegy­ipari Művek kapacitását évi 450 000 tonna etilén gyártására kell növelni, a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalat­ban be kell fejezni annak a részleg­nek építését, amelynek kapacitása évi 260 000 tonna etilén lesz, és biztosí­tani kell a termelőhelyeken a terme­lés gyors ütemű bevezetésiét. E terme­lés növelésével meg kell javítani a népgazdaság ellátását és fokozatosan csökkenteni kell a petrolkémiai termé­kek behozatalától való függőséget. A műanyaggyártást egészben véve 1980-ig több mint kétszeresére kell növelni. A vegyi szálak gyártását mint­egy 30 százalékkal kell növelni, emel­lett mindenekelőtt a polipropilén, a po­liészter, a poltamid és a poliolefln műszálak gyártását kell fejleszteni. A mezőgazdasági termelés számára növelni kell az ipari trágya és a vegy­szerek gyártását. Teljesen üzembe kell helyezni a vra- novi és a žillnal épülőben levő cellu- lőzgyárakat. El kell mélyíteni a nem­zetközi munkamegosztást az egyes pa­pírfajták és kartonok gyártásában. Job­ban fel kell használni a papírhulladé­kot. Növelni kell a szerves festékfélék, mázolóanyagok és nyomdafestékek progresszív fajtáinak termelését, bőví­teni kell a szükséges nyersanyagok és félkész áruk gyártását. Gondoskodni kell a epoxid-műgyanták gyártásának fejlesztéséről. Korszerűsíteni és bővíteni kell a gu­miabroncs és az ipari műszál gyártá­sát. 1980-ig 44 százalékkal kell növelni a gyógyszeripari termelést. Meg kell 1a- vítani a gyógyszerellátást és növelni kell a gyógyszerek minőségét a Dolní Mécholupyben levő fii gyógyszeripari pavilonban a termelés megkezdésével és egy új gyógyszeripari pavilon fel­építésével Hlohovecen. 5. Közszükségleti ipar Tekintettel a belföldi piac, valamint a kivitel növekvő és igényesebb szük­ségleteire, a közszükségleti ipari ter­melést 1980-ig mintegy negyedével kell növelni. A közszükségleti ipar fejlesz­tésének elsődlegesen azokra az ágaza­tokra kell Irányulnia, amelyek hazai nyersanyagalapra támaszkodnak (fa, üvegipari nyersanyagok, kaolin) és sa­ját vegyiparunk bázisán alapulnak. A fafeldolgozó iparban erőteljesen bővíteni kell az ipari hulladékfából készült deszkák gyártását, valamint a kevésbé értékes nyersfa feldolgozását. A faforgácsból készített lemezek gyár­tását az 1975. évi 312 000 köbméterről 1980-ban több mint 500 000 köbméter­re kell növelni és a farostlemezek gyártását 118 000 köbméterről több mint 200 000 köbméterre. A nagy felületű faanyagok termelési programjának megvalósításával meg kell teremteni a feltételeket a bútor­gyártás gyorsabb fejlesztéhez. A bútor­ipart korszerűsíteni kell és a fabútor gyártását 1980-ig 46—50 százalékkal kell növelni. Az üvegipar fejlesztését mindenek­előtt az üvegszálgyártás és az üveg­szálkészítmények, a síküveg és a pa­lackgyártás bővítésiére kell irányítani. Ebből a óéiból üzembe kell helyezni a kyjovi Moravia vállalatban, a Vertex vállalatban, a hodonicei és Moravský Krumlov-i üzemben, a Skloobal válla­lat Nemšovái üzemében és a trnavai Skloplast vállalat épülő termelőhelye­ket. Növelni kell a porcelán- és a ke­rámiagyártást. Meg kell kezdeni a Be- chynei Kerámiaüzem, valamint a Stará Role-i és lubeneci porcelángyárak át­alakítását. A textilipar termelését 1980-lg 17— 20 százalékkal kell növelni. A nyers­anyagalapban a műszál hányadát az 1975. évi 23 százalékról 1980-ban 30— 32 százalékra kell emelni, ki kell dol­gozni a műszálak hatékonyabb felhasz­nálásának programját. Maradéktalanul ki kell használni a gyapotfonódák kapacitását és az orsó nélküli fonógépeken gyártott fonalak hányadát 1980-ig mintegy 34—36 szá­zalékra kell emelni. A szövőgyárakban továbbra is be kell vezetni az új szö­vőtechnikát. Folytatni kell a kötött termékek gyártásának korszerűsítését, hogy ma­ximálisan kielégítsük a hazai és a kül­földi piac szükségleteit. E termékek gyártását 1980-ig 32—35 százalékkal kell növelni. A textil- és ruhaiparban meg kell teremteni a feltételekét ahhoz, hogy kielégítsék, a lakosság jobb minőségű áruk iránti igényét a lakástextíliák és a szőnyegek terén. A bőrfeldolgozó- és cipőiparban 10 —12 százalékkal kell növelni a bel­földi piacra történő cipőszállítást. A termelő és kereskedelmi vállalatok kö­zös eljárásával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kereskedel­met jobban ellássák a gyártott áruvá­lasztékkal. Lényegesen meg kell javí­tani a lakosság divatos és jó minőségű cipőfajták, főként bőrcipők iránti igé­nyelnek kielégítését a megfelelő vá­lasztékban és mértékben. Tekintettel a gyermekek növekvő számára biztosíta­ni kell a gyerekcipők nagyobb mérté­kű szállítását. Tovább kell fejleszteni a porózus anyagból és a pvc-ből készí­tett cipők gyártását. El kell érni a bőrdíszműáru termelésiének 18—20 szá­zalékos növekedésiét. 6. Építőanyag-ipar Az építőanyagok és -elemek gyártá­sát 40—42 százalékkal kell növelni és elsősorban a hazai sziltkát-nyersanya- gok bázisán kell fejleszteni. El kell mélyíteni a termeléssel ösz- szefüggő technológiai folyamatok össz­pontosítását a nyersanyagjövesztéstől és a feldolgozástól kezdve egészen a feldolgozó Iparban való felhasználásig. A termelőhelyek növelésével egyidejű­leg csökkenteni kell a kevésbé haté­kony termelés hányadát és megfelelő munkaerőforrásokat kell szerezni a korszerű, magasabb műszaki-gazdasági színvonalú Ipari üzemek számára. A cement gyártását 12—13 millió ton­nára kell növelni. Tovább kell fokozni a természetes fejtett és zúzott kő nyag kitermelését és a döntő fontosságú tég­laipari termékek gyártását. Meg kell javítani valamennyi termékfajta, fő­ként a szilikát és a könnyű, előre gyártott elemek termelését. Gondos­kodni kell a szilikát-csövek, a beton- és vasbetontermékek szükségletének kielégítéséről, a lakótelepek és ipari üzemek folyamatos komplex építése céljaira. Növelni kell a lakóházakhoz, az Ipari építkezésiekhez és a közműve­sítéséhez az előre gyártott épületele­mek termelését, és a lakásépítés cél­jaira a panelüzemekben növelni kell az épületelemek komplettlzálásának fokát. Tovább kell növelni a kiviteli célokat szolgáló termelést, és további intézke­déseket kell tenni az eddig behozott nyersanyagok hazai termékekkel való helyettesítésére. Be kell fejezni az új csempegyártó üzemek felépítését Horni Bfízában, Ra- kovníkban és Lučenecen. A csempe­gyártás több mint 60 százalékos növe­lésével kell megteremteni a feltétele­ket a hazai szükségletek jobb kielégí­téséhez és a kivitel növeléséhez. Fokozott figyelmet kell szentelni a lakosság mindenfajta építőanyag irán­ti kereslete kielégítésének, bővíteni kell a téglából előre gyártott elemek termelését, ami nem igényel sok gépe­zetet, és biztosítani kell az egyéni la­kásépítés anyagi ellátásának nagyobb fokú folyamatosságát, valamint a la­kosság egyéb, egyre növekvő építke­zéseinek ellátását. Ki kell építeni a termelők komp­lex szolgáltatásait, beleértve a közvet­len szállítást, a szerelési szakmunká­kat, az előre gyártott elemeket, a tég­lagyári és kőipari termékeket stb. Fejleszteni kell az ércet nem tartal­mazó nyersanyagok, a kaollnfélék, az üvegipari és öntödei homok, a bento- nítok, a tűzálló anyag stb. fejleszté­sét és feldolgozását a népgazdaság többi ágazatainak szükségletei számá­ra is. IV. fi mwmlm« és ?z étóiKienoar fei!e$?!fee 1978. II. 21. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő feladata lesz, hogy biztosítsa a lakosság szükségleteinek még sokoldalúbb kielégítésiét, fokozato­san elérje a szemes termények ter­mesztésében az önellátást és tovább növelje az általános önellátást az élel­miszergyártásban. E célból folytatni kell a mezőgazdasági termelés intenzi­tásának fokozását, sokoldalúan mozgó­sítani kell a tartalékokat, fel kell hasz­nálni a tudományos-műszaki haladást és fejleszteni kell a feldolgozóipari ágazatokat. A kitűzött feladatok teljesítése meg­követeli, hogy elsődlegesen biztosítsuk a növénytermesztés növelését, a vetés­területek leghatékonyabb struktúráját alkalmazzuk mind az élelmezésben va­ló önellátás szempontjából, mind pedig az állattenyésztés hatékony fejlesztésé­hez szükséges takarmányalap optimális összetétele szempontjából. El kell mé­lyíteni a mezőgazdasági termelés sza­kosítását és összpontosítását, a koope­ráció haladó formáit kell érvényesí­teni a mezőgazdasági vállalatok között és a munkamegosztás magasabb for­mált az élelmiszeripari vállalatok és az egyéb feldolgozóipari vállalatok kö­zött. Általánosan be kell vezetni a nagyüzemi termelési technológiát, a termelés- és a munkaszervezés ipari formáit. A mezőgazdasági termelést az 1971 —1975-ös időszakhoz viszonyítva össze­sen 14—15 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben fő feladatnak kell tekinteni a gabonafélék termelésé­neik további növelését és a minőség javítását, valamint a takarmányterme­lés növelését. A hatodik ötéves tervben el kell érni, hogy az összgabonatermés 53—55 millió tonna legyen, ami az ötö­dik ötéves tervhez viszonyítva 13—16 százalékos növekedést jelent. El kell érni 0,8—1 millió tonna átlagos évi kukoricatermést. A minőség megőrzé­se és a veszteség maximális korlátozá­sa érdekében meg kell javítani a ga­bona betakarítás utáni gondozását meg­felelő gépsorok és raktárak kiépítésé- veL A saját fehérjetartalmú takarmány­források növelése érdekében bővíteni kell a hüvelyesek vetésterületét és ter­mesztését. Erőteljesen növelni kell a szántó­földön, a réteken és legelőkön ter­mesztett szálas takarmányok termesz­tésének intenzitását, gondoskodni kell e takarmányfélék jó betakarításáról, tartósításáról és raktározásáról úgy, hogy megőrizzék a takarmányérték maximumát és hogy biztosítva legyen a takarmányfélék maradéktalan haté­kony kihasználása. Az energia és a tüzelőanyag gazdaságos felhasználásá­ra való tekintettel fokozatosan fejlesz­teni kell a szálas takarmányok feldol­gozásának leghaladóbb módszereit, így a meleg levegővel történő szárítást és pogácsázást. Növelni kell a cukorrépa vetésterü­letét, fokozni kell hektárhozamát és cukortartalmát. A saját zsiradéktartal­mú nyersanyagforrások növelése céljá­ból ki kell bővíteni az olajnövények vetésterületét és termesztését, főként az őszi repce, a napraforgó és a szója­bab termesztését úgy, hogy összterme­lésük 1980-ban meghaladja a 240 ezer tonnát. A komlótermesztést intenzívebb gondozással és a vetésterület bővíté­siével kell továbbfejleszteni. Stabilizál­ni kell a burgonyaterületeket és bizto­sítani kell legalább évi 4 millió tonna burgonya átlagos termését és a hazai szükségletnek jó minőségű ét- és ipari burgonyával való teljes fedezését. Nö­velni kell a zöldségtermesztést és a zöldségfélék megfelelő raktározását, fejleszteni kell az intenzív gyümölcs- termesztést, beleértve a gyümölcs fel­dolgozását, Illetve raktározását a sza­kosított nagyüzemi termelési vállala­tokban. 1980-ig a gabonafélékből 41—42 má­zsa, cukorrépából 400—415 mázsa, bur­gonyából 180—190 mázsa és a szántó­földön termő évelő takarmányfélékből 70—75 mázsa hektárhozamot kell el­érni. Az állattenyésztési termelés fejlesz­tésével fedezni kell az állati eredetű élelmiszerek fokozott keresletét. Első­sorban a vágóállatok tenyésztésére, va­lamint a tejtermelésre kell törekedni, és ugyanakkor gondoskodni kell a ter­mékek jó minőségéről. Továbbra is figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tehénállomány és a hasznosság nö­velésére. A tehenek tejhozamát évi 3000—3100 literre kell növelni. Fokoz­ni kell a hússertések tenyésztését. Az állattenyésztési termelés növelé­siét egyre nagyobb mértékben saját ta­karmánytermesztéssel és a nagyüzemi takarmányozási technika számára való feldolgozásával kell biztosítani. Takar­mányozási célokra nagyobb mértékben kell felhasználni az élelmiszeripai hul­ladékokat és más népgazdasági ágaza­tokból felhasználható hulladékokat. Gazdaságosan kell felhasználni minden takarmányt, különösen a takarmányke­verékeket és más szemes takarmányt a termelési egységre eső progresszív fogyasztási normák következetes betar­tásával. A gabonaféléknek takarmányozási célokra való racionális felhasználásá­val összhangban növelni és javítani kell a takarmánykeverékek termelését. Biztosítani kell, hogy 1980-ban a ta­karmánykeverékek termelése megha­ladja a 7,0 millió tonnát úgy hogy tel­jesen biztosítsa a sertéshizlalást, a ba­romfitenyésztést és a nagy tejhozamú fejőstehenek tenyésztését. Következete­sen folytatni kell a fehérjetartalmú ta­karmányforrások növelése programjá­nak megvalósítását mind magában a mezőgazdasági termelésben, mind pedig a szárított lefölözött tej fokozott gyártásával, továbbá csontllszt, takar­mányélesztő, szintetikus aminosavak, ásványi kiegészítő anyagok fokozott termelésével. A mezőgazdasági termelés feladatai­nak teljesítése érdekében 1980-lg az ipari trágya szállítását egy hektár me­zőgazdasági földterületre számítva 268 kg tiszta tápanyagra kell növelni, fo­kozni kell a gyomirtó vegyszerek szál­lítását, és gondoskodni kell rendkívül szakszerű alkalmazásukról a növény- termesztésben. Gondoskodni kell a ta­laj humusztartalmának gazdagításáról, és lényegesen jobban kell felhasznál­ni az istállótrágyát és az egyéb szerves trágyákat. A talaj vegyi hatásának meg­javítása és a trágya jobb felhasználha­tósága érdekében növelni kell a me­szes trágyák szállítását, az ipari trá­gyák lehető leghatékonyabb kihaszná­lása céljából további agrokémiai vál­lalatokat és laboratóriumokat kell épí" teni. A beruházásokat a föld termőképes­ségének növelésére, a gabonafélék és a szálas takarmányok termesztésének fo­kozására —, beleértve a betakarítás utáni kezelést és szállítást —, az állat- tenyésztési termelésben elsődlegesen a szarvasmarha-tenyésztési termelőhe­lyek építésére kell Irányítani. At kell térni a mezőgazdasági épületek új, ke­vésbé költséges típusaira és hatéko­nyan kell felhasználni a meglevő épü­letek átalakítását és korszerűsítését. Öntözőberendezést kell kiépíteni leg­alább 60 000 hektáron és legalább 300 ezer hektár mezőgazdasági földterüle­tet kell lecsapolni. Az 1976—1980 kö­zötti években 49 000 traktort és több mint 10 000 kombájnt kell szállítani a mezőgazdaságnak, ezen belül megfelelő mennyiségben és műszaki kivitelezés­ben a hegyi és hegyaljai körzetek szá­mára Is. A szántóföldeken és réteken termelt szálas takarmányok gondozása, betakarítása és kezelése gépesítésének, valamint a burgonya és a cukorrépa termesztésének és betakarításának gé­pesítése céljára nagy teljesítményű gé­peket és komplett technológiai gépso­rokat kell szállítani, továbbá gondos­kodni kell megfelelő gépek és beren­dezések szállításáról az állattenyész­tési termelés gépesítése céljaira Is. Biztosítani kell a pótalkatrészek szük­séges mennyiségben és választékban való szállítását. Emelni kell a mező- gazdasági gépek műszaki színvonalát és meg kell javítani kezelésüket és ki­használásukat. A mezőgazdasági ellátás és felvásárlás terén nagy kapacitású silók építésével a gabonatároló berendezések kapacitá­sát 1,6—1,8 millió tonnára kell növelni és fokozni kell a takarmánykeverékeket gyártó termelőhelyek számát. A mező- gazdasági vállalatokban és kooperációs társulásokban fejleszteni kell a köny- nyű, fából készült hangár-gabonaraktá- rak építését. A mezőgazdaságban a termelőerők fejlesztésével párhuzamosan meg kell szilárdítani az efsz-ek és az állami gaz­daságok gazdálkodását és Irányítását, meg kell javítani munkafeltételeiket és a nemzeti bizottságokkal együttműköd­ve figyelmet kell fordítani a falusi életfeltételekre, tökéletesíteni kell a szolgáltatásokat, fejleszteni az egész­ségügyi, kulturális és sportlétesítmé­nyeket. Az élelmiszeripari termelést 1980-ig 20—21 százalékkal és az árutermelést mintegy 19 százalékkal kell növelni. Tovább kell javítani a termékek minő­ségét és tartósságát, bővíteni kell a választékot és sokrétűségét az ésszerű táplálkozás elveinek megfelelően. Új­fajta termékeket kell bevezetni minde­nekelőtt a tejfeldolgozó, a húsiparban, a baromfitenyésztésben, a zsiradék és konzerviparban, valamint a hűtőipar­ban. Bővíteni kell a gyermek-tápszereik választékát, a cukorbajosok számára készített termékek választékát, az ala­csonyabb kalóriatartalmú élelmiszere­ket, új, gyümölcsből és zöldségből ké­szült termékek és alkoholmentes Ita­lok gyártását kell bevezetni. Növelni kell a félkész ételek és készételek ipa­ri termelését, az élelmiszeripari termé­kek fogyasztói csomagolását úgy kell megoldani, hogy megkönnyítse a ház­tartási munkát. Az élelmiszeriparban új építkezések­kel, korszerűsítéssel és útépítésekkel kell biztosítani az összhangot a mező- gazdasági termelés növekedése és a fel­dolgozó termelőhelyek között a nyers­anyagok optimális feldolgozása és a jó minőségű élelmiszer-termelés szem­pontjából. A hatodik ötéves tervben 7 húsipari kombinát, 7 tejipari üzem, 2 nagykapacitású hűtőüzem és 3 maláta­gyár építését kell megkezdeni. Terme­lőhelyeket kell üzembe helyezni 280 ezer tonna hfis, több mint 1600 millió liter tej, 80 000 tonna maláta évi fel­dolgozására, és mintegy 80 000 köbmé­ter hűtőipari térséget kell felépíteni. (Folytatás a 8. oldalonj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents