Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-21 / 44. szám, szombat

A CSSZSZK 1976-1980. EVf GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK iráYELWJAVASLATA (Folytatás a 4. oldalról nyersanyagok és minden anyag hulla­dékának a hasznosítását. 4. Hangsúlyozottabban ér­vényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány és a technika eredményeit. Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és válla­latban határozottabban kell érvényesí­teni a tudományos-mfiszakt fejlődést, következetesebben kell irányítani a ku­tató- és a fejlesztő-munkát és gyor­sabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismerete­ket, elsősorban — minden energiaforrás szükségleté­nek racionalizálására, a nyersanyagfor­rások és anyagok bővítésére és teljes kihasználására; — a termékek műszaki színvonalá­nak, a gépek, a műszerek és a terme­lési berendezések és technológiák hasznosítási értékének, minőségének és meghízható üzemképességének a növelésére; — az építkezések műszaki-gazdasági mutatóinak a növelésére; — a mezőgazdaságban a növényter­mesztés és az állattenyésztés Intenzi­tásának és hatékonyságának a fokozá­sára. A tudományos-műszaki fejlődést na­gyobb mértékben kell gyorsítani a nem­zetközi együttműködéssel, hatékonyab­ban kell kihasználni a szabadalmak vá­sárlásának és eladásának a lehetősé­gét. A kutató- és fejlesztőmunkát a döntő fontosságú feladatokra kell kon­centrálni. Az irányítás egyes fokozatain követ­kezetesen kell érvényesíteni a munka­szervezés hatékony módszereit, az erők összpontosításával ki kell alakítani a kutatás—fejlesztés—termelés-felhaszná­lás egész ciklusának szoros kapcsola­tát és gyakorlati megvalósítását, és erősíteni kell a tudományos-műszaki fejlesztési terv eredményei teljesítésé­nek ellenőrzését. Tökéletesíteni kell a termékfelújítási tervezést, mégpedig az összefüggések fe kapcsolatok sokoldalú elmélyítésével és a műszaki fejlesztés programjainak, különösen a fejlődő programoknak fo­kozatos egybekapcsolásával. A tudomány fő feladata mélyíteni az Ismereteket, főleg azokban az ágaza­tokban, amelyekben ezek az ismeretek lehetőséget nyújtanak arra, hogy meg­oldjuk a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő távlati problémá­kat, s emellett intenzíven kell kihasz­nálni a szocialista tudományos integrá­ció elérhető lehetőségeit. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a természet-, a műszaki és a gaz­dasági tudományokat a következőkre Irányítsuk: — a nyersanyagalapok gyarapítására és átfogó kihasználására, az energeti­kai gazdaság hatékonyságának növelé­sére, új tulajdonságú vegyületek elő­állítására és az anyagok hatékony szintetizálást folyamatára, különösen a katalitikus rendszer segítségével, az anyagok korszerű előállítására és ki­használására, új gépek és berendezé­sek indítványozására, az elektronika, az automatizálás fejlesztésére és az irányítási rendszer optimálására a bo­nyolult, elsősorban műszaki rendsze­rekben; — a mezőgazdasági termelés éssze­rűsítésére és intenzifikálására, az élel­miszerek tápértékének megőrzésére és a szerves tápanyagok előállításának új ipari eljárásaira; — a társadalmilag súlyos betegségek megelőzésére és gyógyítására, különö­sen a szív-, ér- és agybetegségek lé­nyegének tanulmányozására és okainak felismerésére, a rosszindulatú dagana­tok keletkezésének tanulmányozására, a vírusos eredetű megbetegedésekre, valamint arra, hogy tisztázzuk a külső tényezők hatását az ember egészségé­re; — az életkörnyezet védelmének és alkotásának tökéletesítésére; — a termelőerők fejlődésével össze­függő gazdasági kérdések kidolgozásá­ra, a társadalmi termelés intenzifiká- lásának kérdéseire, a tudományos-mű­szaki fejlődés problémáinak megoldá­sára, a szocialista gazdasági integráció irányítására és a népgazdaság tervirá­nyításának tökéletesítésére. 5. A csehszlovák népgaz­daságot nagyobb mérték­ben kell bekapcsolni a nemzetközi munkamegosz­tásba, különösen a KGST integrá­ciós folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szorosabb szálak fűzzék a KGST-tagállamai, de mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasá­gához. Biztosítani kell, hogy a külke­reskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés. Határozottan és kezdeményező mó­don kell biztosítani a szocialista gazda­sági integráció Komplex Programjának céljait és törekvéseit. Következetesen kell teljesíteni az integrációs akciókra vonatkozó szerződésekből eredő köte­lezettségeket a nyersanyagalap fejlesz­tésében, az orenburgi gázvezeték építé­sében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek építésében csakúgy, mint a vasöntvények, nikkel- és cinkgyártó létesítmények építésében, a 750 kV-os feszültségű villanyvezeték és az auto­matizált távközlési rendszer építésében. Tevőlegesebben kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, hatéko­nyabban kell kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasági és a tu­dományos problémák megoldására. Biz­tosítani kell a szakosítás fejlődését az atomenergetikai berendezések gyártá­sában, a gördiilőcsapágy, az elektroni­kus számítástechnika, a szerszám- és Idomgépek, a könnyűipari gépek, a te­herautók és az egyséegs aszinkron mo­torok gyártásában. Rendszeresen kell ellenőrizni és biz­tosítani a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal megkötött, hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződések realizálá­sát. Hatékonyan kell elősegíteni a szocia­lista gazdasági integráció formáinak bővítését és tökéletesítését, a népgaz- sági tervek egybekapcsolását és a két­oldalú és sokoldalú gazdasági együtt­működés hosszú távú biztosítását. Mélyíteni kell a nemzetközi együtt működést a nem szocialista államokkal a gazdaság, a tudomány és a technika területén, az élelkörnyezet védelmé­nek szakaszán és más szférákban Is a csehszlovák szükségletekből eredően, és a hosszú távú célkitűzések alapján a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének szellemében, összhangban az európai biztonsági és együttműködési konfe­rencia záróokmányával. 6. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell Irányíta­ni, hogy megoldják az egységes cseh­szlovák ökonomika további arányos fejlődésének kulcsfontosságú problé­máit, növekedésének és hatékonyságá­nak kérdéseit. Emellett ésszerűen kell kihasználni a természeti és a gazdasá­gi feltételeket, optimális mértékben kell hasznosítani a forrásokat és a le­hetőségeket, különösen a termelés mű­szaki alapjainak és a munkaképes la­kosság számának növekedését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szo­cialista Köztársaság gazdaságfejleszté­sének gyorsabb dinamikáját és növelni kell részarányát az országos források alkotásában. 7. Fejleszteni kell és to­vább tökéletesíteni a nép­gazdaságirányítást úgy, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a hatékonyság növeléséhez, éspedig a tudományos-műszaki haladás és a szo­cialista gazdasági integráció követke­zetesebb érvényesítésével, hogy ennek érdekében mozgósítsuk a tartalékokat, ösztönözzük a munkatermelékenység növekedését, a termelés minőségének javulását és a dolgozók alkotó erejét és kezdeményezését. Ez megköveteli, hogy tovább növel­jük a terv szerepét, az irányítás min­den fokán szilárdítsuk a tervfegyelmet, hatékonyabban használjuk ki a gazda­sági ösztönzőket a tervfeladatok bizto­sítására, és ésszerűsítsük a termelés műszaki alapjainak szervezési elrende­zését. Egyre mrgyobb súlyt kell helyez­ni a konkrét Irányító és szervező mun­ka alkotó érvényesítésére, valamint ar­ra, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban vegyenek részt az irányítás­ban. Emellett figyelni és hasznosítani kell azokat a tapasztalatokat, amelye­ket a tervirányítási rendszer fejleszté­se során a Szovjetunióban és a többi szocialista országban szereztek. Ezért: Tovább kell növelni a népgazdasági terv minőségét és tekintélyét, mint a népgazdaság irányításának alapvető eszközét, erősíteni kell az állami költ­ségvetés és a pénzügyi terv szerepét a pénzügyi és a devizaeszközök felhasz­nálásában és a hatékonyság érvényesí­tésében. Folytatni kell a gazdasági fej­lődés hosszú távú kérdései megoldásá­val összefüggő munkát. Tökéletesíteni kell a népgazdasági terv rendszerének alkotását és mutatóit, ezek kölcsönös szervezeti, ágazati és területi összefüggéseit, hogy hatéko­nyabban irányítsák a minisztériumok, termelő gazdasági egységek, vállalatok és' nemzeti bizottságok tevékenységét a reprodukciós folyamat hatékonysá­gára. Mélyíteni kell a terv egyensúlyát az irányítás minden fokán, az anyagok, a termelési kapacitások és a munkaerő- források mérlegrendszerének tökélete­sítése és bővítése alapján. Meg kell ta­lálni a szükségletek maximális és fo­lyamatos kielégítésének legcélraveze­tőbb útját, mégpedig a ráfordított for­rások egyidejű csökkentésével. Az anyagi-műszaki ellátást elsősor­ban a szükségleti és a készletnormák rendszerének indokolt és állandó töké­letesítésével, az adott előnyök jelentő ségének növelésével, a termelési-gaz dasági egységek hosszú távú közvetlen kapcsolatainak bővítésével, valamint az ellátás és az értékesítés ésszerűsítésé­vel kell tökéletesíteni. A szállítói-meg­rendelői kapcsolatok tökéletesítésével és a gazdasági szerződések szerepének megerősítésével kell biztosítani a ter­melési és a szállítási feladatok követ kezetes teljesítését. A gazdaságirányítás minden fokán következetesen kell ellenőrizni a terv teljesítését, s ennek érdekében tovább kell tökéletesíteni a statisztikai és az információs rendszert. Hatékonyabban kell kihasználni a pénzügyi, az ár- és a bérösztönzőket annak érdekében, hogy a tervet a leg­hatékonyabb úton realizálják. A munka­kollektívákat és a felelős dolgozókat arra kell ösztönözni, hogy növeljék a társadalmilag igényelt termékek meny- nyiségét és minőségét, erősítsék a ter­melés minőségi mutatóit, csökkentsék energia- és anyagigényességét, gyor­sítsák a termékek körforgását, csők kerítsék a készleteket, gyorsabban nép szerűsitsék a tudományos-műszaki ha­ladás ismeretanyagát, tökéletesebben használják ki az állóalapokat, és nö­veljék a külkereskedelem hatékonysá­gát. Fokozott érdeklődést kell ébresz­teni a munkakollektívákban az iránt, hogy igényes terveket elfogadva ki­használják saját lehetőségeiket és a tartalékokat az újratermelési folyamat­ban. Ügyelni kell arra, hogy a nagykeres­kedelmi árak teljesítsék funkciójukat, nevezetesen, hogy a termelésre és a termék körforgására fordított eszközök kritériumaival és a terv céljaival össz­hangban hatékonyan befolyásolják a gazdasági fejlődést. Az árpolitikával kell támogatni, hogy tervszerűen ve­zessék be az új, haladó termékek gyártását, s növeljék ezek mennyiségéi és minőségét. A nagykereskedelmi árak meghatározásával kapcsolatban az új gyártmányoknál biztosítani kell a költ­ségek csökkentését. Az ipari termelésnek a hatodik öt­éves tervben és az 1980-as évet követő időszakban döntő szere-pe lesz a nép­gazdaság febesztése és a lakosság nö vekvő szükségleteinek kigészítése szempontjából. Az ipari termelést 1980 ig az 1975-ös évhez viszonyítva 32—34 százalékkal kell növelni. Az ipari termékek minő ségének javítása és műszaki színvona­lának megfelelő emelése mellett a ki­viteli szállításokat 47—49 százalékkal, a belkereskedelmi szállításokat 22—24 százalékkal, a beruházások számára a gépek és berendezések szállítását csak­nem 20 százalékkal kell növelni. Az ipari termelés struktúrájában — tekintettel a belső ós külső feltételek­re — tovább kell erősíteni a gépipar és a vegyipar szerepét, amelyek a mű­szaki haladásnak, a termelés hatékony­sága növelésének és a kiviteli felada­tok teljesítésének fő hordozói. Az ipari termelésen belül eszközölt strukturális változásokkal következete­sen biztosítani kell a tüzelőamyag-, az energetikai és a nyersanyagalap nél­külözhetetlen fejlődését, valamint a nemzetközi szocialista integrációból és a gazdasági együttműködésből eredő feladatok teljesítését. A termelés struk túrájában a progresszív változtatásokat mindenekelőtt az ipar fejlesztési prog­ramjaival kell biztosítani. Mindenek­előtt gondoskodni kell az atomenerge­tikai berendezések nagyarányú gyártási programjának megvalósításáról, az acélcsőgyártás lényeges meggyorsításá­ról, a vegyipari berendezések, az aszinkron motorok, a komplettizációs jellegű berendezések (mindenekelőtt a hidraulikus berendezések, a görgős­csapágyak és a kombinált elektronikai részegységek gyártásának lényeges meggyorsítását és a petrolkémiai ter­melés gyors fejlesztését. A termelés és a beruházási szállítá­sok struktúráját következetesebben kell hozzáidomítani a beruházások szükségleteihez. A közszükségleti cik kék gyártásában az egyes ágazatokban az áruválaszték és a minőség tekinte télien figyelmet kell fordítani a belke­reskedelem igényeinek jobb kielégíté­sére. A kiviteli szállítások növelésé­vel szemben támasztott nagy igények szükségessé teszik a külkereskedelmi csereforgalom hatékonyságának növe­lését is. A tervirányítás fejlesztésében úf megoldásokkal kell kísérletezni. Tökéletesíteni kell a népgazdaság- irányítás minden részlegének a tevé­kenységét. Mélyíteni kell a központi tervező szervek szervezési és koordiná­ciós szerepét a népgazdasági tervek kidolgozásában és ellenőrzésében. Na­gyobb felelősséget kell megkövetelni az ágazati minisztériumoktól a párt gazdaságpolitikájának realizálásáért a kijelölt szakaszokon, és az állami terv f clada ta i na k tel iesítéséért. Az ágazati minisztériumokban na­gyobb koncepciozifással és következe­tesebben kell megoldani az Irányító- munka színvonala emelésének kérdé­seit, a termelés koncentrálásának és szakosításának, az irányítási rendszer tökéletesítésének a problémáit, azzal a céllal, hogy pontosabban határolják körül az egyes irányító részlegek funkcióját és felelősségét, és csökkent­sék számukat. Fokozatosan és tervsze­rűen tökéletesíteni kell a termelő mű­szaki alapok szervezési . elrendezését. A termelési gazdasági egységek hiva­tottak arra, hogy a vállalati gazdálko­dás szakaszán az irányítás alapfokú láncszemeivé váljanak, és ezeket egy­séges termelő gazdasági egységként kell kiépíteni, növelni kell felelőssé­güket az adott szakágazat fejlesztésé­ért, az egységes műszaki és beruházás- politika megvalósításáért, a népgazda­ság folyamatos ellátásáért az adott ágazat termékeivel, valamint az irá­nyítás és a szervezés hatékony mód­szereinek a fejlesztéséért. Növelni kell a minisztériumok fele­lősségét a módszeres irányításért, és a termelő gazdasági egységek vezér- igazgatóságainak a felelősségét a vál­lalatok belső Irányításának elmélyíté­séért, az üzemen belüli önálló elszá­molás rendszere következetes érvénye­sítéséért, a norma- és a kalkulációs rendszerért, valamint a vállalatok belső szervezetének ésszerűsítéséért. Az irányítás minden fokán növelni kell a felelősséget a számítástechnikai eszközök kihasználásáért, valamint azért, hogy ezek hozzájáruljanak az irányítási rendszer tökéletesítéséhez. Fokozatosan meg kell teremteni a fel­tételeket arra, hogy egyesítsék az auto­matizált irányítási rendszereket az in­formációk gyűjtésének, megőrzésének és feldolgozásának egységes, országos rendszerében. Az ipari termelés fejlődésének első sorban a munka termelékenysége növe­kedésén kell alapulnia. A munkaterme­lékenység fokozásával kell fedezni a termelés növekedésének mintegy 90 százalékát. Ehhez a feltételeket a ter­melőmunka energetikai és technikai ellátottságával, szakosítással és koope­rációval kell megteremteni. A termelési folyamat intenzifikálá- sát és a gazdaságosság növelését to­vábbra is mindenekelőtt komplex szo­cialista racionalizálással kell elérni. Az állami racionalizálási programok következetes megvalósításával kell biz­tosítani az energia-, a tüzelőanyag- és a fémmegtakarítást, valamint a mun­kaerővel való jó gazdálkodást, mindé nekelőtt az anyagmozgatás, a csórna golás és a raktározás területén. Az egyes iparágakban a következő irányokban kell biztosítani a termelés terjedelmével, műszaki, gazdasági és minőségi színvonalával szemben tá­masztott nagyobb igények kielégítését: 1. Tüzelőanyag és energetika 1980-ban 114—117 millió t mennyi­ségben kell biztosítani az elsődle­ges energetikai forrásokat. Csökkente­ni kell a népgazdaság fejlesztésének energetikai igényeit, és szükségletei fe­dezésére nagyobb mértékben kell fel­használni a saját tüzelőanyag- és ener­giaforrásokat. A tüzelőanyag- és energiaforrások felhasználásában a nagyobb fokú gaz daságosságot és felhasználást a tüze­lőanyag- és energiafogyasztás követ­kezetes racionalizálásával kell elérni, korszerűbb temelési technológia és a műszakilag tökéletesebb fogyasztóbe- rendezósek alkalmazásával, amelyek csökkentik a tüzelőanyag- és energia fogyasztást, az energetikai berendezé­sek, főként az .e'avult kazánok átalakí­tásával ós a másodlagos enegriaforrá- sok intenzívebb kihasználásával. E cél­ból a félvezető technikát is érvényes! teni kell, s következetesen kell meg­valósítani az egységes állami energe­tikai politikát. Az egyes tüzelőanyag- és energiafor­rások felhasználásában ki kell dolgoz­ni a nyersolaj vegyi feldolgozására és a motorizálás szükségleteire való el­(Folytatás a 6. oldalon) . 111. Az ipar fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents