Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-21 / 44. szám, szombat

A CSSZSZK 1976-1980. EVf GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS

FEJLŐDÉSÉNEK iráYELWJAVASLATA

(Folytatás a 4. oldalról

nyersanyagok és minden anyag hulladékának a hasznosítását.

4. Hangsúlyozottabban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány és a technika eredményeit.

Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és vállalatban határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-mfiszakt fejlődést, következetesebben kell irányítani a kutató- és a fejlesztő-munkát és gyorsabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismereteket, elsősorban

— minden energiaforrás szükségletének racionalizálására, a nyersanyagforrások és anyagok bővítésére és teljes kihasználására;

— a termékek műszaki színvonalának, a gépek, a műszerek és a termelési berendezések és technológiák hasznosítási értékének, minőségének és meghízható üzemképességének a növelésére;

— az építkezések műszaki-gazdasági mutatóinak a növelésére;

— a mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés Intenzitásának és hatékonyságának a fokozására.

A tudományos-műszaki fejlődést nagyobb mértékben kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, hatékonyabban kell kihasználni a szabadalmak vásárlásának és eladásának a lehetőségét. A kutató- és fejlesztőmunkát a döntő fontosságú feladatokra kell koncentrálni.

Az irányítás egyes fokozatain következetesen kell érvényesíteni a munkaszervezés hatékony módszereit, az erők összpontosításával ki kell alakítani a kutatás—fejlesztés—termelés-felhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gyakorlati megvalósítását, és erősíteni kell a tudományos-műszaki fejlesztési terv eredményei teljesítésének ellenőrzését.

Tökéletesíteni kell a termékfelújítási tervezést, mégpedig az összefüggések fe kapcsolatok sokoldalú elmélyítésével és a műszaki fejlesztés programjainak, különösen a fejlődő programoknak fokozatos egybekapcsolásával.

A tudomány fő feladata mélyíteni az Ismereteket, főleg azokban az ágazatokban, amelyekben ezek az ismeretek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megoldjuk a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő távlati problémákat, s emellett intenzíven kell kihasználni a szocialista tudományos integráció elérhető lehetőségeit.

E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a természet-, a műszaki és a gazdasági tudományokat a következőkre Irányítsuk:

— a nyersanyagalapok gyarapítására és átfogó kihasználására, az energetikai gazdaság hatékonyságának növelésére, új tulajdonságú vegyületek előállítására és az anyagok hatékony szintetizálást folyamatára, különösen a katalitikus rendszer segítségével, az anyagok korszerű előállítására és kihasználására, új gépek és berendezések indítványozására, az elektronika, az automatizálás fejlesztésére és az irányítási rendszer optimálására a bonyolult, elsősorban műszaki rendszerekben;

— a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésére és intenzifikálására, az élelmiszerek tápértékének megőrzésére és a szerves tápanyagok előállításának új ipari eljárásaira;

— a társadalmilag súlyos betegségek megelőzésére és gyógyítására, különösen a szív-, ér- és agybetegségek lényegének tanulmányozására és okainak felismerésére, a rosszindulatú daganatok keletkezésének tanulmányozására, a vírusos eredetű megbetegedésekre, valamint arra, hogy tisztázzuk a külső tényezők hatását az ember egészségére;

— az életkörnyezet védelmének és alkotásának tökéletesítésére;

— a termelőerők fejlődésével összefüggő gazdasági kérdések kidolgozására, a társadalmi termelés intenzifiká- lásának kérdéseire, a tudományos-műszaki fejlődés problémáinak megoldására, a szocialista gazdasági integráció irányítására és a népgazdaság tervirányításának tökéletesítésére.

5. A csehszlovák népgazdaságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba, különösen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szorosabb szálak fűzzék a KGST-tagállamai, de mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés.

Határozottan és kezdeményező módon kell biztosítani a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának céljait és törekvéseit. Következetesen kell teljesíteni az integrációs akciókra vonatkozó szerződésekből eredő kötelezettségeket a nyersanyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek építésében csakúgy, mint a vasöntvények, nikkel- és cinkgyártó létesítmények építésében, a 750 kV-os feszültségű villanyvezeték és az automatizált távközlési rendszer építésében.

Tevőlegesebben kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, hatékonyabban kell kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasági és a tudományos problémák megoldására. Biztosítani kell a szakosítás fejlődését az atomenergetikai berendezések gyártásában, a gördiilőcsapágy, az elektronikus számítástechnika, a szerszám- és Idomgépek, a könnyűipari gépek, a teherautók és az egyséegs aszinkron motorok gyártásában.

Rendszeresen kell ellenőrizni és biztosítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megkötött, hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződések realizálását.

Hatékonyan kell elősegíteni a szocialista gazdasági integráció formáinak bővítését és tökéletesítését, a népgaz- sági tervek egybekapcsolását és a kétoldalú és sokoldalú gazdasági együttműködés hosszú távú biztosítását.

Mélyíteni kell a nemzetközi együtt működést a nem szocialista államokkal a gazdaság, a tudomány és a technika területén, az élelkörnyezet védelmének szakaszán és más szférákban Is a csehszlovák szükségletekből eredően, és a hosszú távú célkitűzések alapján a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szellemében, összhangban az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányával.

6. A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell Irányítani, hogy megoldják az egységes csehszlovák ökonomika további arányos fejlődésének kulcsfontosságú problémáit, növekedésének és hatékonyságának kérdéseit. Emellett ésszerűen kell kihasználni a természeti és a gazdasági feltételeket, optimális mértékben kell hasznosítani a forrásokat és a lehetőségeket, különösen a termelés műszaki alapjainak és a munkaképes lakosság számának növekedését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének gyorsabb dinamikáját és növelni kell részarányát az országos források alkotásában.

7. Fejleszteni kell és tovább tökéletesíteni a népgazdaságirányítást úgy, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá a hatékonyság növeléséhez, éspedig a tudományos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció következetesebb érvényesítésével, hogy ennek érdekében mozgósítsuk a tartalékokat, ösztönözzük a munkatermelékenység növekedését, a termelés minőségének javulását és a dolgozók alkotó erejét és kezdeményezését.

Ez megköveteli, hogy tovább növeljük a terv szerepét, az irányítás minden fokán szilárdítsuk a tervfegyelmet, hatékonyabban használjuk ki a gazdasági ösztönzőket a tervfeladatok biztosítására, és ésszerűsítsük a termelés műszaki alapjainak szervezési elrendezését. Egyre mrgyobb súlyt kell helyezni a konkrét Irányító és szervező munka alkotó érvényesítésére, valamint arra, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban vegyenek részt az irányításban. Emellett figyelni és hasznosítani kell azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tervirányítási rendszer fejlesztése során a Szovjetunióban és a többi szocialista országban szereztek.

Ezért:

Tovább kell növelni a népgazdasági terv minőségét és tekintélyét, mint a népgazdaság irányításának alapvető eszközét, erősíteni kell az állami költségvetés és a pénzügyi terv szerepét a pénzügyi és a devizaeszközök felhasználásában és a hatékonyság érvényesítésében. Folytatni kell a gazdasági fejlődés hosszú távú kérdései megoldásával összefüggő munkát.

Tökéletesíteni kell a népgazdasági terv rendszerének alkotását és mutatóit, ezek kölcsönös szervezeti, ágazati és területi összefüggéseit, hogy hatékonyabban irányítsák a minisztériumok, termelő gazdasági egységek, vállalatok és' nemzeti bizottságok tevékenységét a reprodukciós folyamat hatékonyságára. Mélyíteni kell a terv egyensúlyát az irányítás minden fokán, az anyagok, a termelési kapacitások és a munkaerő- források mérlegrendszerének tökéletesítése és bővítése alapján. Meg kell találni a szükségletek maximális és folyamatos kielégítésének legcélravezetőbb útját, mégpedig a ráfordított források egyidejű csökkentésével.

Az anyagi-műszaki ellátást elsősorban a szükségleti és a készletnormák rendszerének indokolt és állandó tökéletesítésével, az adott előnyök jelentő ségének növelésével, a termelési-gaz dasági egységek hosszú távú közvetlen kapcsolatainak bővítésével, valamint az ellátás és az értékesítés ésszerűsítésével kell tökéletesíteni. A szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésével és a gazdasági szerződések szerepének megerősítésével kell biztosítani a termelési és a szállítási feladatok követ kezetes teljesítését.

A gazdaságirányítás minden fokán következetesen kell ellenőrizni a terv teljesítését, s ennek érdekében tovább kell tökéletesíteni a statisztikai és az információs rendszert.

Hatékonyabban kell kihasználni a pénzügyi, az ár- és a bérösztönzőket annak érdekében, hogy a tervet a leghatékonyabb úton realizálják. A munkakollektívákat és a felelős dolgozókat arra kell ösztönözni, hogy növeljék a társadalmilag igényelt termékek meny- nyiségét és minőségét, erősítsék a termelés minőségi mutatóit, csökkentsék energia- és anyagigényességét, gyorsítsák a termékek körforgását, csők kerítsék a készleteket, gyorsabban nép szerűsitsék a tudományos-műszaki haladás ismeretanyagát, tökéletesebben használják ki az állóalapokat, és növeljék a külkereskedelem hatékonyságát. Fokozott érdeklődést kell ébreszteni a munkakollektívákban az iránt, hogy igényes terveket elfogadva kihasználják saját lehetőségeiket és a tartalékokat az újratermelési folyamatban.

Ügyelni kell arra, hogy a nagykereskedelmi árak teljesítsék funkciójukat, nevezetesen, hogy a termelésre és a termék körforgására fordított eszközök kritériumaival és a terv céljaival összhangban hatékonyan befolyásolják a gazdasági fejlődést. Az árpolitikával kell támogatni, hogy tervszerűen vezessék be az új, haladó termékek gyártását, s növeljék ezek mennyiségéi és minőségét. A nagykereskedelmi árak meghatározásával kapcsolatban az új gyártmányoknál biztosítani kell a költségek csökkentését.

Az ipari termelésnek a hatodik ötéves tervben és az 1980-as évet követő időszakban döntő szere-pe lesz a népgazdaság febesztése és a lakosság nö vekvő szükségleteinek kigészítése szempontjából.

Az ipari termelést 1980 ig az 1975-ös évhez viszonyítva 32—34 százalékkal kell növelni. Az ipari termékek minő ségének javítása és műszaki színvonalának megfelelő emelése mellett a kiviteli szállításokat 47—49 százalékkal, a belkereskedelmi szállításokat 22—24 százalékkal, a beruházások számára a gépek és berendezések szállítását csaknem 20 százalékkal kell növelni.

Az ipari termelés struktúrájában — tekintettel a belső ós külső feltételekre — tovább kell erősíteni a gépipar és a vegyipar szerepét, amelyek a műszaki haladásnak, a termelés hatékonysága növelésének és a kiviteli feladatok teljesítésének fő hordozói.

Az ipari termelésen belül eszközölt strukturális változásokkal következetesen biztosítani kell a tüzelőamyag-, az energetikai és a nyersanyagalap nélkülözhetetlen fejlődését, valamint a nemzetközi szocialista integrációból és a gazdasági együttműködésből eredő feladatok teljesítését. A termelés struk túrájában a progresszív változtatásokat mindenekelőtt az ipar fejlesztési programjaival kell biztosítani. Mindenekelőtt gondoskodni kell az atomenergetikai berendezések nagyarányú gyártási programjának megvalósításáról, az acélcsőgyártás lényeges meggyorsításáról, a vegyipari berendezések, az aszinkron motorok, a komplettizációs jellegű berendezések (mindenekelőtt a hidraulikus berendezések, a görgőscsapágyak és a kombinált elektronikai részegységek gyártásának lényeges meggyorsítását és a petrolkémiai termelés gyors fejlesztését.

A termelés és a beruházási szállítások struktúráját következetesebben kell hozzáidomítani a beruházások szükségleteihez. A közszükségleti cik kék gyártásában az egyes ágazatokban az áruválaszték és a minőség tekinte télien figyelmet kell fordítani a belkereskedelem igényeinek jobb kielégítésére. A kiviteli szállítások növelésével szemben támasztott nagy igények szükségessé teszik a külkereskedelmi csereforgalom hatékonyságának növelését is.

A tervirányítás fejlesztésében úf megoldásokkal kell kísérletezni.

Tökéletesíteni kell a népgazdaság- irányítás minden részlegének a tevékenységét. Mélyíteni kell a központi tervező szervek szervezési és koordinációs szerepét a népgazdasági tervek kidolgozásában és ellenőrzésében. Nagyobb felelősséget kell megkövetelni az ágazati minisztériumoktól a párt gazdaságpolitikájának realizálásáért a kijelölt szakaszokon, és az állami terv f clada ta i na k tel iesítéséért.

Az ágazati minisztériumokban nagyobb koncepciozifással és következetesebben kell megoldani az Irányító- munka színvonala emelésének kérdéseit, a termelés koncentrálásának és szakosításának, az irányítási rendszer tökéletesítésének a problémáit, azzal a céllal, hogy pontosabban határolják körül az egyes irányító részlegek funkcióját és felelősségét, és csökkentsék számukat. Fokozatosan és tervszerűen tökéletesíteni kell a termelő műszaki alapok szervezési . elrendezését. A termelési gazdasági egységek hivatottak arra, hogy a vállalati gazdálkodás szakaszán az irányítás alapfokú láncszemeivé váljanak, és ezeket egységes termelő gazdasági egységként kell kiépíteni, növelni kell felelősségüket az adott szakágazat fejlesztéséért, az egységes műszaki és beruházás- politika megvalósításáért, a népgazdaság folyamatos ellátásáért az adott ágazat termékeivel, valamint az irányítás és a szervezés hatékony módszereinek a fejlesztéséért.

Növelni kell a minisztériumok felelősségét a módszeres irányításért, és a termelő gazdasági egységek vezér- igazgatóságainak a felelősségét a vállalatok belső Irányításának elmélyítéséért, az üzemen belüli önálló elszámolás rendszere következetes érvényesítéséért, a norma- és a kalkulációs rendszerért, valamint a vállalatok belső szervezetének ésszerűsítéséért.

Az irányítás minden fokán növelni kell a felelősséget a számítástechnikai eszközök kihasználásáért, valamint azért, hogy ezek hozzájáruljanak az irányítási rendszer tökéletesítéséhez. Fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy egyesítsék az automatizált irányítási rendszereket az információk gyűjtésének, megőrzésének és feldolgozásának egységes, országos rendszerében.

Az ipari termelés fejlődésének első sorban a munka termelékenysége növekedésén kell alapulnia. A munkatermelékenység fokozásával kell fedezni a termelés növekedésének mintegy 90 százalékát. Ehhez a feltételeket a termelőmunka energetikai és technikai ellátottságával, szakosítással és kooperációval kell megteremteni.

A termelési folyamat intenzifikálá- sát és a gazdaságosság növelését továbbra is mindenekelőtt komplex szocialista racionalizálással kell elérni. Az állami racionalizálási programok következetes megvalósításával kell biztosítani az energia-, a tüzelőanyag- és a fémmegtakarítást, valamint a munkaerővel való jó gazdálkodást, mindé nekelőtt az anyagmozgatás, a csórna golás és a raktározás területén.

Az egyes iparágakban a következő irányokban kell biztosítani a termelés terjedelmével, műszaki, gazdasági és minőségi színvonalával szemben támasztott nagyobb igények kielégítését:

1. Tüzelőanyag és energetika

1980-ban 114—117 millió t mennyiségben kell biztosítani az elsődleges energetikai forrásokat. Csökkenteni kell a népgazdaság fejlesztésének energetikai igényeit, és szükségletei fedezésére nagyobb mértékben kell felhasználni a saját tüzelőanyag- és energiaforrásokat.

A tüzelőanyag- és energiaforrások felhasználásában a nagyobb fokú gaz daságosságot és felhasználást a tüzelőanyag- és energiafogyasztás következetes racionalizálásával kell elérni, korszerűbb temelési technológia és a műszakilag tökéletesebb fogyasztóbe- rendezósek alkalmazásával, amelyek csökkentik a tüzelőanyag- és energia fogyasztást, az energetikai berendezések, főként az .e'avult kazánok átalakításával ós a másodlagos enegriaforrá- sok intenzívebb kihasználásával. E célból a félvezető technikát is érvényes! teni kell, s következetesen kell megvalósítani az egységes állami energetikai politikát.

Az egyes tüzelőanyag- és energiaforrások felhasználásában ki kell dolgozni a nyersolaj vegyi feldolgozására és a motorizálás szükségleteire való el(Folytatás a 6. oldalon)

. 111. Az ipar fejlődése