Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-21 / 44. szám, szombat

A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVJAVASLATA

(Folytatón a 3. oldalról)

munkatermelékenység, és megvalósulhattak a szerkezeti változások. Nőtt az automatizált korszerű technológiák és gépi rendszerek száma, bővült az ťij, haladó gyártmányok termelése. A vállalatok szokásos termékfolú jítása mellett nagyjából 1000 új gépet és berendezést és 400 új technológiát vezettek be a gyakorlatban. így például heve zették az integrált áramkört, a szám- lránvítású szerszámgépek, az automatikus számítógépek, a csúcsteljesítmé nvű textilgépek, a nagy 1eliesítménvű szemes termékszárítók gyártását, az élelmiszeripari és más ipari termékek rsonortos csomagolását végző csomagoló automaták előállítását. Tovább fejlődött a felszíni és a föld alatti szénbányászat gépesítése. A biológiai tudományok eredményeinek alkalmazása, a gépesítés és a kemízálás fejlődése elősegítette a mezőgazdasági termelés intenzitásának és terjedelmének a növelését.

A tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hasznosítása lehetővé tette, hogy csökkentsék az anyag-, a nyersanyag- és energiaszükségletet, alkalmazzák az új, haladó technológiákat és anyagokat, például, hogy növeljék a konverteracél részarányát, fejlesszék a műanyagok gyártását és kihasználását stb.

A tudományos-műszaki fejlődésben egyre fokozottabban érvényesült a nemzetközi szocialista integráció, meggyorsította ütemét, és egyidejűleg bővítette lehetőségeinket hogy részt ve- gvünk az olyan fejlesztési programok ban, amelyek csak az iparilag legfejlettebb államok számára megvalósíthatók. Az olyan közös tervekben és programokban való részvétel, mint amilyen például az atomenergetika, a számítás- technika, az aszinkron motorok, megnyitja az utat a termelés koncentrálásához, a termékek műszaki színvonalának emeléséhez, és számos ágazat és vállalat számára biztosítja a termelés szilárd fejlődésének távlatát.

Bővült a kutató-fejlesztő bázis. A főiskolai végzettségű szakemberek száma 17 százalékkal emelkedett, s a létszám- emelkedéssel és a tudományos dolgozók részarányával javult a szakmai összetétel is.

Az 5. ötéves terv alapvető célkitűzéseit a külgazdasági kapcsolatukban is elértük. A külkereskedelem egész anyagi terjedelme 44 százalékkal nőtt, és jelentősen megelőzte a nemzeti jövedelem növekedését.

A szocialista országokkal 54 százalékkal emelkedett az árucsere-forga- lom, s az egész forgalomban való részaránya állandóan nő. Eredményesen feilődlk az árucsere-forgalom a Szovjetunióval, amely a szocialista államokkal lebonyolított árucsere-forgalmunkból mintegy 54 százalékkal részesedik. A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolataink révén biztosítottuk népgazdaságunk további fejlődése számára a nagy mennyiségű és szilárd energia- és nyersanyag-szállítmányokat, a magas műszaki színvonalú termékeket és gépeket, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés tovább bővítette lehetőségeinket arra, hogy feldolgozóiparunk termékeinek tartós piacot biztosítsunk.

A gazdasági fejlődés jelentősen befolyásolta, hogy n CSSZSZK nagyobb arányban vett részt a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja Komplex Programjának megvalósításában. Az, hogy számos közös programban együttműködhettünk, lehetővé tette az olyan létfontosságú problémák megoldását, mint a nyersanyag, az anyag és az energia biztosítása, és jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjük a tőkésállamok válságának népgazdaságunkat érintő következményeit. Elfogadták a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs Intézkedéseinek első közös ötéves tervét, amelyA 6. ötéves tervi d ő szakban Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdasági és szociális politikájának

alapvető célja az, hogy a szocialista életmód elmélyülésével összhangban biztosítsa a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, élet- és szociális biztonságának további megszilárdítását, a társadalmi termelés nagyfokú hatékonyságának és mindennemű munka minőségének az alapját.

E célok elérését biztosítani annyival is bonyolultabb, mivel a korlátozott munkaerő- 6s hazai nyersanyag-források »ellett a gazdasági fejlődés fokonek megvalósításában tevőlegesen veszünk részt. Ez hozzájárult az együttműködés jelentős fejlődéséhez és megteremtette az alapját annak, hogy a jövőben tovább bővüljön a termelési kooperáció és szakosítás a többi szocialista országgal, főleg pedig a Szovjetunióval való két- és sokoldalú együttműködés keretében a gépipari termelés szakaszán és más ágazatokban is.

Az 5. ötéves terv sikeres megvalósításához hozzájárult az is. liogv a XIV. kongresszus irányvonalának szellemében realizálták a népgazdaság terv- irányításának tökéletesítését. Tovább mélyült a tervnek, mint a gazdaság- irányítás alapvető eszközéneK a szerepe. Az ötéves terv az egész időszakban megtartotta irányító funkcióját és kielégítően serkentette a dolgozók alkotó kezdeményezését és aktivitását e terv megvalósítása során.

A párt gazdaságpolitikája megvalósításában és az ötéves terv teljesítésé ben elért nagy eredmények még kifejezőbbek lehetnének, ha a hatékonyság növelésének megkezdett irányát min den szakaszon kellő nyomatékossággai és eréllyel érvényesítették volna. Nem minden üzem teljesítette maradéktalanul feladatait. Nem teljesítették a terv néhány mutatóját. A gazdaság egyes szakaszain még mindig lassan alkalmazkodnak a belföldi és a külföldi piac növekvő és egyre igényesebb kö votelményeihez.

Jelentősen előreléptünk a hatékonyság növelését célzó — a XIV. kong resszus által kitűzött — irányzat megvalósításában, különösen abban, hogy a termelés növekedését, a munkaterme lékenység fokozása fedezi, és csökkentek a termelési költségek. Még mindig jelentős tartalékok vannak azonban fő leg a termelés anyagi igényességének a csökkentésében, a felhasznált nyersanyagok, anyagok, tüzelőanyagok és energia hasznosításában, az állóalapok kihasználásában, a készletgazdálkodásban, a termelés minőségi és műszaki színvonalának emelésében. Az építkezési beruházás fogyatékosságai számos nehézséget okoznak. Nem mindig sikerül olyan építkezésekre összpontosítani az eszközöket és az erőket, amelyek fontos termékek gyártásának a növekedését hivatottak biztosítani. Határidő- csúszásra került sor, főleg az erőművek és a petrolkémiai komplexum építésében. Ez lassította népgazdaságunkban a kívánt szerkezeti változások keresztülvitelét és kedvezőtlenül befolyásolta külkereskedelmi terveink teljesítését is. Az építkezési beruházások szakaszán még mindig nagy a befejezet len építkezések száma. Nem sikerűit meggyorsítani az elhasznált és elavult gépek és berendezések felújítását. Kihasználatlanok a tudomány és a technika érvényesítésének lehetőségei a termelési programok váltásában, a minőség és a műszaki fegyelem növelésében. Még mindig nem küzdöttük le az összes fogyatékosságot a munka irányításában és szervezésében, különösen a szállítói-megrendelői kapcsolatok területén, a szűk tárca- és lokálpatriota magatartás gyakran fékezi a társadalmi érdekek érvényesítését, a belső tartalékok hathatós mozgósítását és gazdasági törekvéseink hatékonyabb megoldását.

A felsorolt fogyatékosságok megoldása nagy mozgósítható forrást jelent a társadalmi termelés további fejlesztése és hatékonyságának növelése számára.

A felépített anyagi-műszaki bázis, a szocialista termelési viszonyok jelenlegi színvonala, népünk erkölcsi-politikai egysége és a dolgozók alkotó kezdeményezése megteremti az erős alapot népgazdaságunk és az egész társadalom fejlesztése pozitív irányzatainak megszilárdítására és továbbfejlesztésére a következő Időszakban arra, hogy az elkövetkező évekre új, igényesebb feladatokat tűzzünk ki.

zottabb beruházási igényének feltétele között le kell küzdeni a nehezebb külső feltételeket. Ennek az új helyzetnek a legkifejezőbb vonása, hogy az egész világon nagy hiány mutatkozik nyersanyagból és energiából, beszerzési feltételei nehezebbek, a tőkés piacok kiéleződő válságának következményei nemcsak az Inflációs fejlődés folytatásában nyilvánulnak meg, hanem e piacok árszintjének ingadozásában is, valamint abban, hogy számos gyártmányunk számára nehezebben találunk piacot.

Ezt a befolyást leküzdendő a CSKP KB 1975 novemberi ülése határozataival összhangban és népünk életszínvonala biztosításának érdekében aktív intézkedésekre van szükség, elsősorban a termelésben, az építkezési beruházásban, a külkereskedelemben, a tudományos műszaki fejlesztés gyorsításában, népgazdaságunk hatékonyságának tartós és határozott növelésében, és a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal való szorosabb együttműködésben.

Ezért a párt gazdasági és szociális politikája alapvelő céljainak elérése érdekében a népgazdaság fejlesztésében elsősorban a következőkre van szükség:

1. Biztosítani a társadalmi termelés olyan gyors és arányos növekedését, amely lehetővé teszi a növekvő társadalmi szükséglet fedezését, főleg az ipar szerepének rendszeres erősítésével, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével és az építőipar további növekedésével. 1980-ig 27—29 százalékkal növelni a kialakított nemzeti jövedelmet. Következetesen érvényesíteni azokat a szerkezeti változásokat, amelyek hozzájárulnak a belföldi szükségletek jobb kielégítéséhez és kialakítják a nélkülözhetetlen feltételeket külgazdasági kapcsolataink harmonikus fejlődésére, különösen arra, hogy jelentősen erősödték a csehszlovák gazdaság exportképessége. Fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésére azzal a céllal, hogy a szemes- termények termelésében fokozatosan önellátókká legyünk, és növelni kell az önellátás arányát az élelmiszertermelésben. Ezt az egész társadalom szempontjából jelentős feladatot a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak és a szállító iparágazatoknak közös Igyekezettel kell teljesíteniük.

2. Magasabb színvonalra kell emelni a gazdaság hatékonyságát. A népgazdaság minden ágazatában megsokszorozott erővel kell törekedni a munkatermelékenység növelésére, a munka minőségének javítására, a termékek műszaki színvonalának emelésére és minőségének fokozására, a választékváltás gyorsítására, a magasabb műszaki színvonalra és a sokoldalú gazdaságosságra.

Emellett különösen

— hatékonyan kell gazdálkodni a tüzelőanyag, az energia, az anyag és a nyersanyag minden fajtájával, ezeket hatékonyabban kell hasznosítani a kutatást és a fejlesztést, a termelést előkészítő szakaszára, a technológiai eljárásokra, a termelési szerkezet tökéletesítésére, valamint a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére kell irányítani.

A nyersanyag- és az anyagi források fokozottabb hasznosítása érdekében meg kell tartani a nyersanyag, az anyag, a tüzelőanyag és az energia- szükséglet normáit, s ezeket rendszeresen tökéletesíteni kell, figyelembe véve a tudományos-műszaki fejlődést, az állóalapok korszerűsítését és a technológiai fejlesztést, aktívabban kell kihasználni a termelési kalkulációt, valamint a termékek összehasonlítását mind a szükséglet, mind a hasznos tulajdonságok, költségek és árak szempontjából. A dolgozó kollektívák és minden Irányító szakasz felelős dolgozói figyelmét az energia- és az anyagigényesség csökkentésére kell irányítani. Szigorítani kell a nyersanyag ős az anyagszükséglet ellenőrzését. Ki kell alakítani a műszaki és a szervezési feltételeket a felesleges veszteségek, az ellenőrizhetetlen szükséglet, valamint a nyersanyag-, anyag- és az ener- giafecsérlés megakadályozására.

A nyersanyagok nagyobbfokú és hatékonyabb hasznosításával az iparban

1976—1980-ban az évi energia- és tüzelőanyagmennyiség 2—2,5 százalékát, a gépiparban a fémek 3—3,5 százalékát kell megtakarítani és biztosítani, hogy az iparban az anyagi költségek évente átlagosan 0.6—0,8 százalékkal csökkenjenek;

— a munkahelyek jobb betöltésével lényegesen jobban kell kihasználni a meglevő termelési-műszaki alapot, növelni kell a gépek kihasználásának idejét, mindenekelőtt azokét, amelyek rendkívül költségesek és műszaki-gaz- dasági paramétereik magasak. Gyorsabban kell kiselejtezni az elavult és nem hatékony gépeket, kiiktatni a nem hatékony, vagy távlatok nélküli termékeket gyártó üzemeket, célszerűen kell szétosztani a munkaerőket, stabilizálni kell a kádereket, és korlátozni kell a nemkívánatos munkaerő-vándorlást. Kiemelten kell biztosítani a dolgozókat a fejlődő ágazatok és a kulcsfontosságú termelés számára.

Fokozott figyelemmel kell arra törekedni, hogy minél gyorsabban kezdhessék meg a kísérleti üzemeltetést és elérjék az építkezések tervezett gazdasági-műszaki mutatóit. A termelő gazdasági egységekben és a vállalatokban szervezeti és káderintézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy az

új kapacitásokban a termelési eljárásokat minél gyorsabban elsajátítsák és a kapacitásokat teljesen kihasználják. Következetesen kell egybehangolnl a technikai import határidejét az építkezés jóváhagyott harmonogram jával és a kísérleti üzembe helyezéssel.

Mindenekelőtt a gépiparban, a közszükségleti és az élelmiszeriparban kell meggyorsítani az átalakítást és a korszerűsítést, ami lehetővé teszi, hogy lényegesen növeljék a termékek terjedelmét az adott termelési területeken az eddigi, vagy még kisebb létszámú dolgozóval. Az új létesítményekben elsősorban a fő fejlesztési programok biztosítására kell törekedni, a feldolgozó termelőágazatokban pedig különösen azokra a területekre kejl összpontosítani az erőfeszítéseket, amelyeken kialakíthatók a munkaerő növekedésének feltételei, vagy ahol adottak a reális munkaerőforrások;

— a termelés és a teljesítmény növekedését a népgazdaság minden ágazatában elsősorban a munkatermelékenység növelésére és a dolgozók szakképzettségének jobb kihasználására kell alapozni. A feladat az, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének 91—93 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzük, s emellett elérjük a termelés kifejező koncentrálását és szakosítását, szűkítsük a termékválasztékot, mégpedig azáltal, hogy intenzívebben kapcsolódunk be a szocialista gazdasági integráció feldolgozóiparába, gyorsabban vezetjük be a tudományos-műszaki ismereteket, tökéletesítjük a termelés szervezését, növeljük a munka műszaki ellátottságát, hatékonyabban használjuk ki az állóalapokat és érvényesítjük az anyagi érdekeltséget. Bővíteni kell a gépesítést, az automatizálást, fokozottabban kell bevezetni a haladó technológiákat, csökkenteni kell az élőmunka arányát a népgazdaság minden ágazatában, racionalizálni kell a karbantartást, a közlekedést, a nyersanyag-, az anyag- és a készáru-mozgatást és tárolását. Tovább kell növelni a racionalizáció hatékonyságát az irányítás, az igazgatás területén és a szolgáltató ágazatokban is. A nem termelő szférában jobban kell kihasználni a munkaerőket.

A munka jutalmazásában tökéletesebben kell érvényesíteni az anyagi és az erkölcsi ösztönzőket, azzal a céllal, hogy növeljék a munka hatékonyságát, stabilizálják a munkaerőket, elősegítsék a termékek jobb minőségét és az anyagi források gazdaságosabb kihasználását.

E célok elérése érdekében tökéletesebben kell kihasználni a bérrendszert, növelni kell a műszakilag indokolt teljesítménynormák arányát és következetesen kell kihasználni az ösztönző bér- formákat.

3. Nagyobb intenzitással kell kihasználni a hazai természeti gazdagságot,

különösen a szilárd tüzelőanyagok forrásait, a vízi energiát az elektromos energia termelésére, a hazat fémkészleteket, faanyagot és a mezőgazdasági talajt is.

Intenzív geológiai kutatásokkal kell feltárni a fekete- és a barnaszén-, valamint a lignitlelőhelyeket, a kőolaj- és a földgázlelőhelyek kutatását a legbiztatóbb területekre és nagyobb mélységekre kell koncentrálni.

A hazai nem fémtartalmú nyersanyagkészletet ki kell használni a magnezit-, az üveg és a kerámiagyártás bővítésére, és keresni kell az építőipar nyersanyag-forrásait.

Intenzívebben használjuk ki a mező- gazdasági földalapot, rendszeresen növeljük a termőképességét, éspedig talajjavítással, kultivációs beavatkozással és a pusztító befolyások korlátozásával. Következetesen ügyeljünk arra, hogy nem mezőgazdasági célokra ne vegyenek Igénybe termőtalajt, különösen szántókat. Tartsuk az egész társadalom ügyének a talajjal, erdőink gazdagságával és a vízzel való tökéletesebb gazdálkodást.

Biztosítsuk a fakitermelés tartós növekedését, úgy, hogy egyidejűleg fejlesszük az erdő egyéb társadalmi funkcióit is, teremtsük meg a feltételeket arra, hogy átfogó módon használjuk ki országunknak ezt a jelentős gazdagságát.

Biztosítsuk az egész természet védelmét. Fordítsunk fokozott gondot az élet- környezetre, mindenekelőtt az iparközpontokban és az erősen iparosított városokban. javítsuk a folyók tisztaságát, a levegő tisztaságát és csökkentsük a zajszintet. Következetesen tegyük felelőssé a gazdasági tevékenységet kifejtő szervezeteket az életkörnyezetre gyakorolt befolyásukért.

Egyre tökéletesebben biztosítsuk a

(Folytatás az 5. oldalon)

ti. A néppzdaságícjleszfési 6. ötéra terv fö íslafetai