Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-21 / 44. szám, szombat
A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRANYELVJAVASLATA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1975 jflllusl ülésén megvitatta az 1978—1980. évi népgazdaságfejlesztési 6. ötéves terv előkészítésének alapvető feladatait. A CSKP KB — Elnökségének határozatából kiindulva — a CSSZSZK kormányával együtt elkészítette a CSSZSZK 1978—1980. évi gazd sági és szociális fejlődésének irányelvjavaslatát, melyet alapanyagként megvitatásra a CSKP XV. kongresz- szusa elé terjeszt, és szükségesnek tartja ismertetni az egész párttal és egész nyilvánosságunkkal. A CSKP XíV. kongresszusa óta eltelt időszak köztársaságunk fejlődésének legeredményesebb szakaszai közé tartozik. A párt vezetésével megszilárdult a szocialista rendszer, nőtt az ország gazdasági ereje, és az állam szövetségi elrendezésének keretében megerősítettük nemzeteink és nemzetiségeink együvétartozását. A XIV. kongresszus határozatainak következetes teljesítése megszilárdította a nép bizalmát a CSKP politikája és a szocialista társadalmi rendszer Iránt. Megerősítettük kapcsolatainkat a szocialista országokkal és nőtt köztársaságunk nemzetközi tekintélye. A párt gazdaságpolitikájának alapvető célkitűzéseit, amelyeket a XIV. kongresszus jelölt ki és a népgazdaság- fejlesztési 5. ötéves terv feladataiban jutottak kifejezésre, teljesítettük. Elértük a fő célokat — a lakosság szükségleteinek magasabb fokú kielégítését, .létbiztonságának további megszilárdítását. Megteremtettük a kedvező feltételeket a jövő gazdasági fejlődésre. Ez nem volt könnyű feladat. Számos komoly nehézséget kellett leküzdeni, harcolni kellett a kongresszusi irány* A gazdaság az ötéves tervidőszak éveiben rendszeres ütemben és gyorsabban fejlődött, mint ahogy azt a XIV. kongresszus irányelvei meghatározták. Beigazolódott a XIV. kongresz- szus által meghatározott gazdasági és szociális program realitása. Azzal, hogy a hatékonyság növelésében megvalósítottuk a XIV. kongresszus stratégiai irányvonalát, az elmúlt években emelkedett népgazdaságunk egész műszaki- gazdasági színvonala. Előre léptünk az ipar haladó szerkezeti változásainak folyamatában, megalapoztunk néhány új termelési ágazatot, tovább fejlődött a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés és erősödött a tudományos- műszaki bázis. További magasan kéj>- zett kádereket neveltünk munkásokból, földművesekből, műszaki és gazdasági dolgozókból. Megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok és tovább bővült a társadalom anyagi forrása. Ezek az eredmények elválaszthatatlanul kapcsolódnak a szocialista társadalom további megszilárdulásához, a szocialista társadalmi tudat és a nép társadalmi elkötelezettsége fejlődéséhez, s lehetővé tették a szocialista életmód jellegzetességeinek további fejlődését. A termelőerők fejlődése, a gazdasági hatékonyságban elért eredmények és a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésből eredő kötelessé geink következetes teljesítése lehetővé tették, hogy a nehezebb külső feltételek között is tovább emeljük a lakosság anyagi és kulturális színvonalát, jobban kielégítsük növekvő szükségleteit — teljesítsük a maga teljes terjedelmében a XIV. kongresszus szociális programját. A lakosság reáljövedelme több mint 28 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottság több mint 300 000 fővel nőtt, és az átlagbérek 1975-ben meghaladták a 2300 koronát. Megerősödött a munka szerinti jutalmazás, megszilárdult a végzett munka és a kereset kölcsönviszonya. A tőkésországok inflációs növekedésétől eltérően nálunk a létfenntartási költségek nem emelkedtek, hanem az 1970. évi szinten maradtak. Mindez megszilárdította a korona vásárlóerejét és erősítette a lakosságnak a hazai fizetési eszközök iránti bizalmát. A lakosság szükséglete nagyjából 27 százalékkal nőtt. Jelentősen javult a belföldi piac ellátása élelmiszerekkel, emelkedett a közszükségleti iparcikkek eladása, bővült a választéka ós javult a minősége is. Az élelmiszereladás 23 százalékkal emelkedett. 1970-hez viszonyítva az egy lakosra számított húsfogyasztás 10 kilóval nagyobb, a tej- és tejtermékek fogyasztása 19 kilóval, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás 14 kg-mal, a déli* gyümölcs-fogyasztás 5 kg-mal nőtt. Ezzel kifejezően javult a lakosság táplálkozásának minősége. Az iparcikkek eladása 37 százalék* kai emelkedett. Minden háztartásban van mosógép, és lényegében televíziókészülék is. A háztartásoknak közel vonal érvényesítéséért, a nép gondolkodásmódjáért. Az alapvető feladatok megvalósítása annyival is értékesebb, mivel teljesítésüket a mélyreható politikai ós gazdasági felfordulás időszaka után biztosítottuk. Emellett fokozatosan sikerült felszámolni a hatvanas években felhalmozódott problémákat és megoldani az új feladatokat. Az elért sikerek a CSKP KB elvhfi marxista—leninista politikájának, valamint annak az eredményei, hogy tovább szilárdult a párt vezető szerepe a kongresszusi határozatok céltudatos megvalósításában, a gazdaságirányításban, a központi irányítás és a nép- gazdasági tervezés szerepének felújításában és megszilárdításában, s elmélyült az együttműködés a Szovjetunióval, valamint a szocialista közösség többi országával. A párt- és a társadalmi szervezetek politikai-szervező és nevelőmunkájának, az állami és a gazdasági szervek erőfeszítéseinek a műve, a dolgozó tömegek önfeláldozó munkájának, a munkások, a szövetkezeti földművesek és az értelmiség alkotó aktivitása és kezdeményezése növekedésének az eredményei. 80 százalékában van hűtőgép ós 30 százalékában autó. A háztartások jelentős részében két rádiókészülék van. A bútoreladás 70 százalékkal, a textilárué 25 százalékkal emelkedett, a háztartások áram- és gázfogyasztása 60 százalékkal nőtt. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások 27 százalékkal emelkedtek, ezen belül a lakásokkal összefüggő kommunális szolgáltatások fejlődtek a leggyorsabban. A javításokkal, a megrendelésekkel, a tisztítással és mosással kapcsolatos szolgáltatások 30 százalékkal, míg az autószerviz-szolgálatok mintegy 80 százalékkal nőttek. Lényegesen felgyorsult a lakásprobléma megoldása. A CSKP XIV. kongresszusa irányelvének azt a feladatát, miszerint legalább 500 000 lakást kell építeni, jóval túlteljesítették. Az 5. ötéves tervidőszakban 614 000 új, korszerűen felszerelt lakás építését fejezték be. Tovább korszerűsítették az eddigi lakásállományt. Az új építkezések több mint 2 millió állampolgár számára emelték a lakáskultúra színvonalát, s a lakosságnak több mint a fele az elmúlt 30 év alatt épült lakásokban lakik. Kifejezően növeltük a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi támogatást. A gyermekes családoknak folyósított pénzügyi juttatás összege 1970-hez viszonyítva 5 milliárd koronával nőtt. Megkétszereződött a szülési segély, jelentősen emelkedett a családi pótlék. Bővítettük a gyermeknevelési hozzájárulást, és ezt az előnyt ma 240 000 asszony élvezi. Az újházasok számára előnyös kölcsönt vezettünk be, a gyermek születésekor folyósított állami hozzájárulással. Ezek az intézkedések a kedvező társadalmi fejlődéssel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy leküzdhet- tük a népszaporulat sokévi csökkenő irányzatát. Az 1973—1975-ös években évente átlag 60 000 gyermekkel több született, mint az 1968—1970 es esztendőkben. A nyugdíjellátásban foganatosított intézkedések is kifejezik, hogy a szocialista társadalom tartósan gondoskodik állampolgárai egyre javuló élet- feltételeiről. jelentős javulásra került sor közvetlenül a XIV. kongresszus után, amikor emelték az alacsony nyugdíjakat és a régi nyugdíjasok nyugdíj- járadékát. A nyugdíjasok bevétele az elmúlt évben 6 milliárd koronával volt nagyobb, mint 1970 ben. 1976 elején lépett érvénybe az egész nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítését célzó új intézkedés. Ez 3 millió állampolgár eddigi nyugdíjának, valamint az újonnan meghatározott nyugdíjaknak az emelését Jelenti. Bővült az egészségügyi gondoskodás, az egy orvosra számított lakosok száma 432-ről, 372-re csökkent, a kórházi és a gyógyintézeti ágyak száma 6000- rel nőtt. Oj egészségügyi központok épültek 1200 osztállyal. Emelkedett a lakosság műveltsége. A gimnáziumokban a tanulók száma 19, a főiskolákon 18 százalékkal nőtt Az óvodákban gondozott gyermekek száma mintegy 100 ezerrel emelkedett, s ma a megfelelő korosztályú gyermekeknek több mint 67 százalékát képviselik. Nagyjából több mint 6000 tanterem épült az alapfokú kilencéves iskolák számára, és több mint 80 000 új helyet biztosítottak az óvodáoan és a bölcsődékben. Az iskolai étkezdében étkezők száma 500 000-rel nőtt. A városokban és a falvakon bővült a kulturális létesítmények hálózata. A kultúrházak és a népművelési központok száma nagyjából 7000. Bővültek a tájékoztatás és a kultúra tömegméretű terjesztésének anyagi eszközei. Üzembe helyezték a rádió és a televízió új objektumait és leadóit. Bevezették a televízió színes műsor adását. Emelkedett a kiadott könyvek száma, ami évenként közel 7000 könyveimet jelent. A rádió napi 120 óra, a televízió pedig 31 óra műsort sugároz. Fejlődött a bel- és a külföldi utasforgalom. 1975-ben 6,7 millió csehszlovák állampolgár járt külföldön. 850 000 négyzetméter kereskedelmi eladótér és mintegy 90 000 éttermi hely épült. Javult az úthálózat és emelkedett a városi közlekedés színvonala. Az új országutak és a helyi közutak építésére 14,5 milliárd koronát, az úthálózat újjáépítésére és megjavítására 9 milliárd koronát és a távolsági országutak építésére közel 5 milliárd koronát fordítottak. A lakosság vízellátásának és a higiéniai-vízgazdálkodási berendezések javítására mintegy 26 milliárd koronát fordítottunk Az életkörnyezet Javulásához jelentő sen hozzájárult az állampolgárok önkéntes munkája is. Egyebek között felépítettek több mint 280 000 négyzetmé tér kereskedelmi eladótérséget, több mint 30 000 óvodai férőhelyet, 470 strandot és úszómedencét, 240 torna termet, 370 sportpályát és több mint 7000 kilométer hosszú vízvezetéket és csatornahálózatot. Az 5. ötéves tervidőszakban jelentős előrehaladást értünk el a falu és a város életfeltételeinek közeledésében. Ezeknek az eredményeknek elérését az tette lehetővé, hogy népgazdaságunk tervszerűen, dinamikus ütemben fejlődött. Az 1975-ben kialakított nemzeti jövedelem közel egyharmaddal volt nagyobb, mint 1970-ben. Növekedésé nek több mint 90 százalékát a társadalmi munkatermelékenység fokozása fedezte. A nemzeti jövedelem az egész ötéves tervidőszakban a tervezettnél mintegy 30 milliárd koronával voll na gyobb A terv célkitűzéseinek megfelelően az anyagi források alkotása gyorsabban fejlődött az anyagi termelés minden ágazatában a Szlovák Szocialista Köz társaságban, mint országos méretekben. Az egy főre számított társadalmi termelés és nemzeti jövedelem színvo nalának közeledésében a köztársaságokban jelentős előrehaladást értek el. A CSSZSZK-ban a társadalmi termelés az ötéves tervben meghatározottnál gyorsabban fejlődött. 1970 hez vt szonyítva az ipari termelés 38 százalékkal, az építőipari termelés a felével emelkedett, a mezőgazdasági termelés pedig a 4. ötéves tervhez viszonyítva 14 százalékkal nőtt. A gépipar és a vegyipar gyorsabb fejlődése javította az ipari termelés szerkezetét. E két ágazatnak döntő szerepe van népgazdaságunk műszaki színvonalának emelésében, s az ötéves tervidőszakban részarányuk az egész ipari termelésben 35,5 százalékról 39 százalékra emelkedett. A leggyorsabb növekedést a fő fej lesztési programokban érték el; az emelkedés itt 90 százalék. A félvezető, a gyengeáramú elektrotechnika és mikroelektronika termelése több mint a tízszeresére emelkedett, az üzemi mérő- és szabályozó technika terme lése 38 százalékkal, a szerszámgépek termelése 46 százalékkal, a korszerű telekommunikációs rendszerek gyártása pedig közel 30 százalékkal nőtt. Bevezették a számirányítású szerszámgépek gyártását, és bővítették a korszerű textilgépek előállítását. A műszálak termelése 120 százalékkal, a műanyagoké 75 százalékkal, a műtrágyáé 50 százalékkal, a papír- és kartongyártásé 23 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a hazai nyersanyagalapú termelés, mindenekelőtt az építőanyagiparban és a famegmunkáló iparban. Fejlődött a tüzelőanyag és energetikai bázis, valamint a fémkohászat. A folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok részaránya az elsődleges energetikai lorrrásokban az 5. ötéves tervidőszakban 22 százalékról közel 32 százalékra emelkedett. A acélgyártás 24,8 szá zalékkal nőtt, ezen belül a csőgyártás 28,3 százalékkal, a bádoggyártás 54,7 százalékkal. Az építőipari termelés fejlődését dinamikus ütem, valamint az jellemezte, hogy az építőipari kapacitásokat szerkezetileg átalakították és a sürgősségnek megfelelő területekre, elsősorban Prágába koncentrálták. Az építőipari termelés nagyjából 50 százalékkal emelkedett és fejlődését jelentős mértékben elősegítette a dolgozók nagy létszámemelkedése. A mezőgazdaság döntő mértékben járult hozzá a népgazdaság kedvező fejlődéséhez. Nevezetesen azzal, hogy teljesítette a fő feladatot — miszerint saját termelésből kell biztosítani az alapvető élelmiszerekből a fogyasztás növekedését. A mezőgazdaságban telies mértékben fedezik a szükségletet vajból, tojásból és lényegében húsból is. A gabonatermelés területén az ötéves tervfeladatot 5 millió tonnával túlteljesítették. Gabonából az átlagos hektárhozam a tervidőszakban 34,4 mázsa volt. Felgyorsult a termelőerők fejlődése a mezőgazdaságban. Az ágazat jelentősen több gépet, műtrágyát és egyéb ipari terméket kapott. A mezőgazdaságban megteremtették a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának anyagi alapját, valamint azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az ipari és a mezőgazdasági munkafeltétetek, s a városi és a falusi élet közeledését. A mezőgazdaságban a társadalmi-gazdasági változások jelentős része volt a mezőgazdasági termelés gyors ütemű koncentrációja és szakosítása. Kedvezően fejlődött a mezőgazdasági termelés intenzitása, az egy hektárnyi mezőgazdasági termelésre számított termék a 4. ötéves tervhez viszonyítva 16,7 százalékkal nagyobb. A közlekedés alapjában véve kielégítette a népgazdaság növekvő szállít tási szükségleteit. Folytatódott a vasúti közlekedés korszerűsítése. A gőzvonta- tású vonalak aránya az 1971. évi 14 százalékról 1975-ben 5 százalékra csökkent. A közúti szállításban tovább javult a géppark műszaki állapota és szerkezete, s folytatódott az új úthálózatok építése, valamint a régiek újjáépítése. A teherszállításban megkezdték a konténerrendszer építését. A távközlés területén tovább bővült a telefonállomások száma, fokozatosan fejlődött az üzemautomatizálás és a komplex gépesítés. Bővült a televíziós leadok hálózata, beleszámítva a színes adókat is. A Szovjetunióval együttműködve a műholdrendszer segítségével megkezdtük a televíziós közvetítéseket és a távolsági telefonösszeköttetést is. A beruházás az alapvető feladatokra irányult mindenekelőtt a tüzelőanyag, az energetika, a fémkohászat, a gépipar, a vegyipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazataiban. A népgazdasági beruházások összege 1971—1975- ben 606 milliárd korona volt, ebből 232 milliárd koronát gépekbe, 374 milliárd koronát pedig az építőipari munkákba fektettek be. Az állóalapok állománya 30 százalékkal nőtt és elérte a kétbillió koronát. Üzembe helyeztek összesen 2850 MW teljesítményű erőművet és befejezték a počeradi, a melnicei, a vajáni, a tušimicei villany- lelepek építését, valamint a Jaslovské Bohunice-i I. csehszlovák atomerőmű építését. Üzembe helyeztek hat bányát összesen 12 millió tonna kapacitással, főleg a stonavai CSM bányát, a bfeznóí bányát, a košicei Kelet szlovákiai Vasmű Acélművét, a kladnói SONP dfíní elektroacélművét, vegyipari kombinátot építettek" és bővítettek Bratislavában, Zálužíban, Kralupyban és I-Iumennén. Befejezték a gottvvaldovi Vörös Október köpenygyártó részlegét, a tranzit gázvezetéket és sok más kapacitást. Felépítettek és korszerűsítettek gépipari üzemeket is, beleszámítva építőanyagipari üzemeket, közszükségleti és élelmiszeripari üzemeket. Vízgazdálkodási építkezésekre, iskolaépítésre, egészség- ügyi építkezésekre, a kereskedelmi hálózat építésére, valamint a nemzeti bizottságok egyéb létesítményeinek az építésére 80 milliárd koronát fordítottak, lakásépítésre pedig 90 milliárd koronát. Különös gondot fordítottak arra, hogy megoldják a fővárosok, Prága és Bratislava, valamint az észak-csehországi kerület és más iparközpontok fejlődésének és építésének nagy horderejű problémáit és szükségleteit. Prága területén az építkezési beruházások mintegy megkétszereződtek és értékük nagyjában 70 milliárd korona volt. Több mint 40 000 lukás épült, Prága központiában egyebek között kót nagy áruházát építettek, üzembe helyezték a földalatti első szakaszát, a Klement Gott- wald-hidat, és megkezdték további új beruházások építését. „ A népgazdaságfejlesztés fő céljainak eléréséhez jelentős mértékben járult hozzá a tudományos-műszaki fejlődés is. A tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésével tovább nőtt a társadalmi (Folytatás a 4. oldal (mf I. Gazdasági és szociális fejlődés a CSKP XIV. kongresszusa után
