Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-20 / 43. szám, péntek

SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-ORSZÁGOK KÖZÖTT Ny. Faggyejev moszkvai sajtóértekezlete Moszkva — A KGST-tagorszá- gok együttműködésének 1975. évi eredményeiről számolt be moszkvai sajtóértekezletén Nyi- kolaj Faggyejev, a szervezet titkára. A tagországok kereske­delmi forgalma lényegesen meghaladva gazdaságuk növe­kedésének ütemét, egyetlen esztendő alatt 31 százalékkal bővült. A soronlévő feladatokról szólva Faggyejev hangoztatta: a legnagyobb probléma ez idő szerint a fűtőanyag- és energe­tikai bázis közös erőfeszítéssel történő kiszélesítése, a KGST- országok ellátásának biztosítá­sa. A szocialista országok ered­ményes intézkedések egész so­rát hajtották végre, illetve kezdték meg a probléma meg­oldása érdekében. A KGST tit­kára kiemelte ezek közül az európai szocialista országok egységes villamosenergia rend­szerének megteremtését. E rendszer első láncszeme lesz az 1978-ra elkészülő Vinnyi- ca—Albert irsa nagyfeszültségű távvezeték. Kiemelkedő jelentő­ségű az orenburgi gázlelőhe­lyek együttes erővel való kiak­názása és a 2750 kilométeres Orenburgból induló, s a Szov­jetunió nyugati határáig vezető gázvezeték építése. Ojabb és újabb közös terveze­tek lehetősége nyílik meg. A sokoldalú együttműködéshez csatlakozik Kuba is, melynek területén együttes erővel évi 30 ezer tonna nikkel és kobalt kitermelését szervezik meg. A szocialista országok fűtőanyag­ellátásában változatlanul köz­ponti szerepe lesz a Barátság olajvezetéknek. A sajtóértekezleten, melyen a nyugati hírközlő szervek nagyszámú tudósítója is jelen volt, több kérdés hangzott el a KGST-nek a Közös Piac irányá­ba tett újabb együttműködési kezdeményezésével kapcsolat­ban. Ezekre válaszolva Faggye­jev hangoztatta: a KGST a hel­sinki biztonsági értekezleten el­fogadott elvektől vezérelve, tett újabb javaslatot olyan megálla­podás megkötésére, mely bizto­sítaná az európai országok közötti kereskedelmi kapcsola­tok gyorsabb bővülését az egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök alapján. Faggyejev bejelentette: a KGST titkársága feltételezi, hogy most, a helsinki követel­mények fényében és az Euró­pában kialakulóban lévő jobb légkörben az EGK Miniszterta­nácsa pozitív választ ad a KGST-országok javaslatára. Áthidalhatatlan szakadék Bonn — Helmut Kohl CDU- elnök keddi sajtóértekezlete óta teljesen áthidalhatatlannak látszik a szakadék az ellenzék és a kormánykoalíció között a lengyel—nyugatnémet megálla­podások ratifikálásának ügyé­ben. A szerződések sorsa és eluta­sításuk várható következménye ma az első számú belpolitikai téma az NSZK ban. A koalíció vezető politikusai kedden és szerdán megerősítet­ték, hogy semmi mód sincsen a jobboldali követelések teljesíté re és a ratifikálás megtagadó sáért a CDU/CSU-nak vállalnia kell a teljes felelősséget. Az ellenzéki tartományi mi­niszterelnökök közül Röder Saar-vidéki kormányfő az egyetlen, aki kilátásba helyez­te (a Die Zeit című hetilapnak adott interjújában), hogy már­cius 12-én, a Szövetségi Tanács ülésén igennel szavaz, mert te kintetbe veszi az elutasítás kö vetkezményeit és saját tarto­mánygyűlésének erőviszonyait. Új, konstruktív javaslat Bécs — A közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalásokon részvevő államok tegnapi ülé­sén Oleg Hlesztov nagykövet, a Szovjetunió képviselője a tár­gyalásokon közvetlenül részve­vő szocialista országok küldött­ségei (Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és a Szovjet­unió] nevében uj, fontos javas­latot terjesztett élű. Az új javaslat konstruktívan összegezi a szocialista országok által korábban benyújtott ja­vaslatok gondolatait — kiegé­szítve a nyugati országok ál­lásfoglalásának néhány pont­jával. Ez az új kezdeményezés, ugyanúgy, mint az ezt megelő- zőek, minél előbbi konkrét eredményeket sürget a közép­európai haderőcsnkkentés te­rén. SZÍRIA ÉS JORDÁNIA SZOROSABBRA FŰZI KAPCSOLATAIT 1976. II. 20. Amman — A szíriai—jordá- nlai „legfelsőbb bizottság“ ülé­sének befejezésekor szerdán közös közleményt adtak ki Ammanban. A háromnapos ta­nácskozáson a felek elégedet­ten állapították meg, hogy elő­rehaladás történt a két ország politikai együttműködése terü­letén, és elhatározták, hogy a közös álláspont kialakítása ér­dekében szorosabbra fűzik kap­csolataikat a tervezésügy, az A lvaro Cunhal, a portugál testvérpárt főtitkára prágai látogatása során leszö­gezte: „A legszilárdabb erő Portugáliában a forradalom vé­delmében a munkásmozgalom, s ellene irányulnak a reakció összpontosított támadásai“. jel­lemző ezekre a támadásokra a reakciónak az a törekvése, hogy megtörje az ország de­mokratikus fejlődését, azt a vo­nalat, melyet az új időszámítást jelentő 1974. április 25. a fa­siszta diktatúra megdöntése, utáni időszak hozott. A tavaly novemberi „furcsa lázadást“ követően még inkább vérszemet kapott a jobboldal, s azóta nemcsak a Fegyveres Erők Mozgalma egységét kezd­te ki, hanem már nyíltan is tá­madást indított az alapvető de­mokratikus vívmányok és poli­tikai szabadságjogok ellen. A jobboldal nyomása elől hát­ráló Azevedo-kabinet egyre több engedményt tesz s ma már szinte teljesen a múlté az a megállapodás, melyet az MFA kötött a jelentősebb politikai pártokkal a tavaly áprilisban megtartott alkotmányozó nem­zetgyűlési választások napjai­ban. Az MFA intézményesíté­sének szándéka láthatóan meg­késett, s a politikai pártok­kal folytatott mostani megbe­szélésekből arra lehet követ- tetni, hogy a Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács a jövőben csupán „tanácsadó“ szerepet tölt majd be a köztársasági elnök mel­lett. A fegyveres erők vezetői­nek a paktum által biztosított államhatalmi funkciója a köz- társasági elnök személyének kijelölésében is „módosul“. A ipar, a szállításügy, az oktatás­ügy, a kultúra, a kereskedelem, a tájékoztatásügy, a légiforga­lom, a vámügyek területén. A közlemény szerint a két fél különösen elégedett a pa­lesztin kérdésben megmutatko­zó együttműködés szintjével. A további együttműködés érdeké­ben úgy döntöttek, hogy 1976. júniusától egyesítik a két ál­lam külföldi diplomáciai kép­viseleteit. Az Arai) Liga közvetíteni próbál Kairó — Az Arab Liga kairói székhelyén bejelentették, hogy Mahmud Riad, a szervezet fő titkára csütörtökön Algírba uta­zott és kísérletet tesz a Nyu- gat-Szaharáról kirobbant vitá­ban közvetlenül érintett három ország. Algéria, Marokkó és Mauritánia konfliktusának tár­gyalásos rendezésére. Algériai látogatása után Riad Rabatba utazik, majd felkeresi Mauri­tánia fővárosát is. A főtitkár a hét elején táviratot küldött a három észak afrikai állam ve­zetőjének, és arra sürgette őket, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a vitás kérdés­ről. Algír — Az Al Mudzsáhid cí­mű algériai napilap szerdai számában ismerteti a Nyugat- Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front közleményét, amely beszámol arról, hogy a szervezet katonái a múlt hét végén súlyos veszteségeket okoztak az Amgalát védő ma­rokkói egységeknek. A közle­mény szerint a Polisari 12 ka­tonai járművet, 15 teherautót 141 aknavetőt és 214 puskát zsákmányolt, hadifoglyokat ej­tett Amgala visszafoglalásakor. A marokkói hírügynökség sze­rint Amgala azóta ismét a ma­rokkóiak kezén van. jelek szerint az országos vá­lasztások eredményeként jut majd be az új elnök az elnöki palotába. Egyelőre* annyi lát­szik valószínűnek, hogy a po­litikai pártok feltehetően bele­egyeznek abba, hogy az elnök­jelöltek csak katonatisztek le­hessenek. A jobboldal vérmes reményeit egyébként csak fokozza az a Erőpróba tény, hogy az idtni áprilisban sorra kerülő nemzetgyűlési vá­lasztásokra a kormány szava­zati jogot biztosított az ország határain túl élő mintegy két­millió portugálnak, akik első­sorban a polgári pártok voksait gyarapítják majd. A portugál körképhez tarto­zik az is, hogy egymás után nyílnak meg a börtönök kapui az 3 974-ben megdöntött fasiszta rezsim vezető személyiségei előtt. Szabadlábon van Santos Junior, Salazar egykori bel­ügyminisztere, s ugyancsak szabad Moreira Baptista, aki Caetano belügyminisztere volt, s egyben a hírhedt PIDE, a fasiszta titkosrendőrség vezető­je. Kaulza de Arriaga tábornok, aki a mozambiki büntetőhadjá­ratokat vezette, ma a Centrum­párt (CDS) elnök jelöltje, már a börtönkapuban arra szólítot­ta fel a szocialista pártot és a PPD-t, hogy a kommunistákat szorítsák ki a kormányból. S ebben a helyzetben a szo­cialista párt egymás után uta­sítja vissza a kommunisták ak­cióegységre szólító felhívásait. Sőt, a voksok szerzésének re­ményében Soares, a párt főtit­kára olyan messzire megy, hogy hajlandó feláldozni az eddigi vívmányokat is. A portugál kommunisták min­den erejüket latba vetve fára­doznak ma azért, hogy még szorosabbra vonják a demokra­tikus és haladó erők egységét. Nemcsak abban bíznak, hogy a Fegyveres Erők Mozgalmán be­lül helyreállítható az egység, hanem abban is, hogy a nem zetgyűlési választások „hozzá járulnak a demokratikus intéz mények konszolidálódásához, és meggátolják a lohboldalt a diktatúrára törő szándékában“ Súlyos, nehéz küzdelem ez, hisz a fasizmus fél évszázados örökségével, tehertételeivel kell szembenézni, s felvilágosítani azokat, akik a nagytőke, a földbirtokosok és klérus hatá sa alatt állva ma még nem egyszer — fö' ieccelve és félre vezetve — a saját érdekeik el len cselekszenek. A demokrácia vagy a fasizmus, a dolgozók érdekeit szolgáló gazdaság és szociálpolitika, vagy a mono poltőkések és a földbirtokosok uralma, a nemzeti független ség vagy az imperializmusnak való kiszolgáltatottság a tét. ami között választaniuk kell a portugál dolgozóknak. A PKP a haladás, a de mokrácia érdekében nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a demokratikus erők ösz- szefogásával gátat vessen a jobboldalnak, s a demokratikus fejlődés távlatait biztosítsa a portugál népnek. FONOD ZOLTÁN Provokatív tanácskozás A haladó világközvéle­mény, sőt számos or­szág zsidó hitközségének tilta­kozása ellenére Brüsszelben Ösz- szeült a nemzetközi cionista kongresszus. A provokatív jel­legű tanácskozás, amelyen mintegy 1200 küldött vesz részt, formálisan a „szovjet zsidóság helyzetével“ foglalkozik, célja azonban mindenekelőtt az, hogy újabb politikai és gazdasági támogatást szerezzen Izraelnek, elterelje a* figyelmet a Tol Aviv-i kormánynak a rendezést gátló magatartásé ró I. Nem véletlen, hogy a cionis­ták brüsszeli kongresszusukat éppen az SZKP XXV. kongresz- szusa elé időzítették. A nem­zetközi imperializmus a Szovjet unió, a szocialista világrend- szer, minden békeszerető és ha­ladó erő elleni fegyverként akarja felhasználni a cioniz­must. Mint ismeretes, az ENSZ- közgvülés a tagállamok többse gének szavazataival a világ szervezet alapokmányával tel­jes összhangban elítélte és a fajgyűlölet egyik formájának minősítette a cionizmust, amely­nek támadásai elsősorban az enyhülés hívei, a demokratikus szervezetek, a szocialista orszá­gok ellen irányulnak. Ezt bi­zonyítja a brüsszeli tanácsko­zás elnevezése is: „Nemzetkö zi kongresszus a nem demokra­tikus országokban élő zsidók védelmében.“ Már a megnyitó ülésen Golda Meir volt izraeli miniszterelnök heves kirohaná sokat intézett a Szovjetunió el len és támogatást követelt Iz­raelnek. Kezdettől fogva világos volt, hogy ennek a kongresszusnak csakúgy, mint az összes előző cionista provokációnak egyik fő célja megtéveszteni a világ közvéleményét a közel keleti konfliktus igazi lényegét ille­tően és csökkenteni Izrael nem­zetközi elszigeteltségét. A kong­resszus szervezőit továbbá az a cél vezeti, hogy növeljék az Izraelbe való bevándorlást, ami az utóbbi években érezhetően csökkent. Éppen ezért szentel­nek most a brüsszeli tanácsko­záson a Szovjetunióban élő zsi­dók helyzetének nagy figyel­met. De sem nekik, sem a más szocialista országokban élő zsidóknak nincs szükségük a cionisták „védelmére“, mert hazájuk egyenjogú állampolgá­rai. Ezt hangsúlyozza hazánk zsidó hitközségei vezető képvi­selőinek nyílt levele is, amely­ben tiltakozott a brüsszeli pro­vokáció ellen. A kongresszus szervezőihoz intézett levélben kijelentik: „Vegyék tudomásul, hogy a mi jogainkat a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya és az egész szó­SíkSI A SZOVjET KORMÁNY meg­hívására április első felében hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazik Palme svéd miniszterelnök — közölték teg­nap Moszkvában. A FRANCIAORSZÁGI kantoná­lis választások első fordulójá­ban, amely március 7-én lesz, a Francia Kommunista Párt 1794 jelölttére szavaznak majd. Közöttük 509 munkás és 138 pedig földműves. JASSZER ARAFAT, a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Tanácsának elnöke együttérzését fejezte ki a Jor­dán folyó nyugati partján élő lakosokkal, akik már három hete tömegtüntetéssel tiltakoz­nak az iraeli megszállók gaz­tettei ellen. A GÜROG SAJTÓ legújabb ér­tesülései szerint a Lockheed- botránynak görögországi vonat­kozásai is vannak. A „bőkezű“ amér’kai oég ajándékai annak idején eljutottak a görög junta egves vezetőihez is. MAX VAN OER STOELT. a Holland Királyság külügymi­niszterét tegnap Budapesten fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. A holland külügyminiszter csü­törtökön hazautazott. CIONISTA HULIGÁNOK egy csoportja szerdán betört a cialista jogrend biztosítja és vé­di. Megtagadjuk önöktől a jo­got, hogy megítéljék, szüksé­ges-e valamiféle »védelem«. A mi legszilárdabb és legbiztonsá­gosabb biztosítékunk az a tény, hogy szocialista állam polgárai vagyunk, amelynek szövetsége­se a Szovjetunió, amely kivív­ta számunkra a felszabadulást és a békét.“ A Bulgáriában élő zsidók társadalmi és kulturális szervezetének központi vezető­sége hasonló tartalmú nyilat­kozatában ugyancsak elítélte a kongresszust, amelyet a cionis­ta szervezetek a szocialista or­szágok nemlétező zsidókérdé­sének megvitatása céljából hív­tak össze. Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága határoza­tában méltán állapította meg: a brüsszeli cionista provokáció célja nem más, mint a hideg­háború szellemének felújítása, s kezére játszik az amerikai és nyugat-európai legreakció- sabb erőknek, amelyek a fe­szültség enyhülése és a békés egymás mellett élés ellen lép­nek fel. Ugyanakkor el akarja terelni a világ figyelmét azok­ról a gaztettekről, amelyeket az izraeli hatóságok köveinek el a megszállt arab területeken. Számos megfigyelő szerint a brüsszeli „nemzetközi kongresz- szus“ összehívásának valódi oka az „ígéret földje“ gazda­sági helyzetének rohamos rom­lása, Izrael mély belső válsága és fokozódó nemzetközi elszi­geteltsége. Ismeretes az is, hogy az izraeli „ígéret földjére“ lépő bevándorlóknak számos gazdasági nehézséggel kell szembenézniük. Kölcsönök ré­vén jutnak hozzá az alapvető létszükségleti cikkekhez és amennyiben a rendszerint ala­csony keresetű bevándorlók nem fizetik vissza ezeket a kölcsönöket, nincs lehetőségük arra, hogy elhagyják a cionista „paradicsomot“. Most egy új törvény még nehezebbé és költségesebbé tette az izraeli állampolgárok külföldre törté­nő utazását. Ez a kormánynak arról a törekvéséről tanúsko­dik, hogy megakadályozza a mind nagyobb méreteket öltő kivándorlást Izraelből, melynek fő indítéka az ország további militarizálása által előidézett infláció és életszínvonal-csök­kenés. Az arab államok egységesen elítélték a brüsszeli cionista tanácskozást, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet pedig kü­lön is ellenséges aktusnak mi­nősítette azt, mivel az egyik fő célkitűzése elterelni a figyel­met a palesztin nép sorsáról. ? I. TASZSZ New York-i helyiségé­be. A huligánok szovjetellenes jelszavakat kiabáltak. A Szov­jetunió állandó ENSZ képvise­lete tiltakozást jelentett he az Egyesült Államok ENSZ képvi­seleténél, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetsége pedig az Egyesült Államok Külügymi­nisztériumához nyújtott be til­takozást. ISABEL PERŰN argentin el­nök az argentin rádióban és televízióban bejelentette, hogy nem indul a következő általá­nos választásokon, ugyanakkor hozzátette, hogy a választások megtartása előtt nem kíván le­mondani elnöki posztiáról. AZ AMERIKAI KÉPVISELÖ­HÁZ külügyi bizottsága elfo­gadta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság elleni embargó fel­oldásával kapcsolatos javasla­tot. COLOMBOBAN aláírták az 1976-ra szóló szovjet—Sri Lan- ka-i árucsere-forgalmi egyez­ményt. Ezzel befejeződött az Ivan Grisin. szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettes ál­tal vezetett kereskedelmi kül­döttség Sri Lanka-i látogatása. A CIPRUSI KONFERENCIÁN elnöklő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megkísérli, hogy elmozdítsa a holtpontról a megbeszéléseket. Jelentések szerint a tárgyalások a terüle­ti újrafelosztás és a központi kormány jövője kérdésében fennálló ellentétek miatt re­kedtek meg. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents