Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-20 / 43. szám, péntek
Szovjet földön az SZKP XXV. kongresszusa előtt 7. Ifjú erőtől duzzadócm Amikor kis újságírócsopnrtunk a Borogyedovói repülőtéren beszállt a Moszkvából Kujbisevbe induló TU-134-es repülőgépbe, a hidegtől pirosra festett fülünket dörzsölve azzal biztattuk magunka{ hogy ott délebbre, a Volga mentén talán enyhébb idő fogad majd bennünket. Szavainkat hallva egy pilótaruhás férfi megjegyezte, hogy ott még nagyobb a hideg, előző éjszaka harmincegy fokot mértek, s aznap délután is huszonhét fokot jelentetlek a repülőtérről. Még szerencse, hogy szellő se rezdült, amikor a kujbise- vi repülőtér jeges betonburkolatán a kijárat felé halad- tunk. A maró hideg így is könnyesre csípte a szemünket, s ügy izgatta kékre vált orrunk belsejét, hogy foly'on a zsebkendő után kapkodtunk. K edves vendégekként köszöntöttek bennünket a Togliattiból meg az autógyárból elénk jött elvtársak, Ku- nyecov Genyadij Ivanovics, a várost pártbizottság dolgozóin és Styenkin Vlagyimir Jevdok- tvinovics, nz autógyár osztály- vezetőie. Régi autós vagyok, de bevallom őszintén, a Kujbisev- brtl Togliattiba vezető mintegy nyolcvan kilométeres úton csaknem mindenütt a torkomban dobogott a szívem. Az arasznyi vastag Jég hullámosán fagyott az úttestre, a csillogó porhó magasan úszott a gépkocsik nyomában. Néhol tengelyig jártunk a hóban, másutt úgy ugráltak a kerekek a jégbuckákon, mintha szántáson járnánk. S folyton jöttek szembe velünk a széles tehergépkocsik, a jég- vfrágos ablakú, deres tetejű autóbuszok. Berozajev elvtárs, a sofőrünk azonban csak Csendesen mosolygott aggodalmamon, és egyik kezét a kormányon, a másikat a sebességváltón pihentetve szinte egész úton tartotta a nyolcvan—kilencven kilométeres sebességet, csak a kanyarban vette lejjebb a gázt. A Volgából meg a Volga menti síkságból nem sokat láttunk útközben. Az úttestről letúrt hórakás csaknem mindenütt embermagasságon felüli volt.- Az idén a szokásosnál jóval több hóval áldott meg bennünket a tél, és a zord időjárás is igen tartja magát — jegyezte meg Genagyij Ivanovics. A hideg időjárás ellenére Togliatti tágas utcái nem voltak kihaltak. Igaz, hiányzott az az élénkség, ami a moszkvai, a harkovi meg a rosztovl utcák életét jellemezte. Hiába, amikor a hőmérő higanya nulla alatt a harminc fok körül jár, az edzett emberek is csak akkor mennek ki a jól fűtött helyiségekből, amikor munkába vagv haza-, esetleg bevásárlásra és egyéb halaszthatatlan tennivalók elintézésére indulnak. Az idegen számára Togliatti városának meglátogatása maradandó élményt jelent. Hát még akkor, ha egyúttal lehetősége nyílik arra is, hogy betekintést nyerjen a Volgái Autógyár dolgozóinak, a híres Zsiguli, illetve Lada személy- gépkocsik készítőinek munkájába és életébe Is. Togliatti neve szinte egybeolvadt a Zsiguli-gyár fogalmával. Amikor odaérkezésünk másnapján N. Obolankov elvtárs, a togliatti városi pártbizottság első titkára a nagyváros fejlődéséről tájékoztatott, előadásának több mint a fele a Volgái Autógyárral foglalkozott. Vissza-visszatért erre a témára, habár nem felejtette el megemlíteni, hogy városuk lakosainak nemcsak ez az egy üzem, hanem többek között óriási vegyigyár, cementgyár, gépgyár, elektrotechnikai gyár, a kujbisevi tenger partján hajógyár, fejlett építő-, energetikai ipar és más üzemek biztosítanak munkát. Mindezek között azonban a legjelentősebb az autógyár, mely néhány éves létezése óta a világon páratlan fejlődésen ment keresztül, amely magával ragadta a várost is. B eszélgetésünk elején Obolankov elvtárs a kezünkbe nyomott egy könyvet, amely Togliatti múltjáról és jelenéről szól. Belelapozva megtudjuk, hogy ezen a helyen 1737-ben létesítették az első települést, s Sztavropolban — úgy hívták régebben — hetven évvel ezelőtt mindössze 5947 ember élt. Fejlődésének igen fontos állomása golt 1950, amikor hozzáfogtak a Volgái Erőmű építéséhez, majd 1967, amikor a kujbisevi tenger partján a januári fagytól kemény földbe belemartak az autógyár építőinek első munkagépei. Togliatti az ifjúság városa, a legifjabb és a legjelentősebb városok egyike. Nem az egyetészet legutóbbi tapasztalatait Az öt-, kilenc^ és tizenhat emeletes lakóházak változatos komplexumokat képeznek. Az iskolákat minden körzetben úgy építették, hogy a gyere keknek ne kelljen áthaladniuk az úttesten. Obolanov elvtárs az irodája falát díszítő helyrajzokon szem léltette, hogyan építették ki és miképpen fejlesztik tovább a városnegyedeket, a körzeteket és a mikrokörzeteket. A lakó telepeket, utcákat mértani pon tossággal alakították ki és épí tik tovább. Sokoldalúan törőd nek az életkörnyezet védelmé vei. A város fejlesztésénél ar ra törekszenek, hogy mindenütt létrehozzanak mindent, ami a lakosság életéhez szükséges — a kulturális, oktatási, kereskedüli ilyen város szovjet földön, s az ifjú erőtől duzzadó sok más várost sorolhatnánk fel a Szovjetunió minden részéből. Togliatti három nagy részből áll — a városközpontból, a Komszomol-negyedből és az autóvárosból. A városrészeket széles, nagy térségek választják el egymástól. Obolankov elvtárs elmondta, hogy a gépkocsigyár építésének kezdetén a városnak másfél százezer lakója volt, jelenleg a lakosság száma négyszázhetven egyezer, és nemsokára eléri a félmilliót. Elképzelhető, hogy az óriási üzem építésével egyidejűleg milyen óriási anyagi és munka- erőforrások mozgósítását igényelte ez a példátlan ütemű fejlődés. Csupán az autógyár építésének egyetlen napi költsége egymillió rubelre rúgott. Tíz év alatt másfél millióról hatmillió négyzetméterre bővítették a városban a lakóterületet. S ezzel egyidejűleg hatalmas lendülettel végezték a középületek, az üzlethálózat, az iskolák, az óvodák, a napközi otthonok és más közcélú intézmények építését. A város hatvan iskolájában mintegy hatvanezer diák tanul. A gyors fejlődés természetesen sok új gondot, problémát vet fel, melyek megoldására irányul a város párt- és köz- igazgatási szerveinek igyekezete. Nemrégen például úgy gondolták, hogy ha a város óvodáinak és napközi otthonainak befogadóképessége eléri a húszezret, akkor ez a probléma megoldódik. Azóta harmincezer gyerek számára van hely ezekben az intézményekben és még mindig nem elégíti ki a szükségletet. Nem csoda. Togliattiban a házasságkötések évi átlagos száma meghaladja a tízezret. L evegős, tágas város Tog liatti. Ulcái szélesek, a házsorok közötti távolság kétszáz méter is megvan, a várostervezők nem sajnálták a helyet a zöldövezetektől. Rengeteg a fa, s a várost hatalmas erdei park övezi, amelyben az üdülőközpontokat építették ki. A behavazott környékei nézve is el tudja képzelni az ember, milyen szép lehet itt nyáron, amikor lombruhát öltenek a fák, kinyílnak a virágok és kizöldell a gyep. Mindenekelőtt a legújabb negyed — az autóváros építésénél használják ki a szovjet épídelmi, egészségügyi hálózatot. A városi pártbizottság nemrégen tárgyalt az egészségügyi gondoskodás további fejlesztéséről. Azt a célt tűzték ki, hogy minden ezer emberre tizenhárom orvos jusson. Nagyon fejlett a városi közlekedési hálózat. Az autógyár cgy*egy műszakjának több tízezer dolgozója átlagosan húsz perc alatt elér a várostól elég távol eső üzem bejárataihoz. A trolibuszok és az autóbuszok óránként az egész lakosság egynegyedét képesek elszállítani. Mindazokat a feladatokat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa a város dolgozói elé tűzött — a gépkocsigyár felépítését, a vegyipar bővítését, az áramfejlesztés fokozását, a város fejlesztését, úgyszintén a termelés feladatokat — mara déktalanul teljesítették. A városban élő huszonhatezer kont- munista és a több mint félszázezer komszomolista jó példaadásával mozgósította a többieket. Az építkezésnél voltak olyan időszakok, amikor arról volt szó, hogy ki győz — az emberek-e, vagypedig a zord időjárás. S mindig az emberek győztek!- — hangsúlyozta a városi pártbizottság első titkára. A kommunisták vezetésével a dolgozók sokszor adták tanújelét munkuhősiességüknek és minden feladatot megoldottak. A Volgái Autógyár építésénél szinte elképzelhetetlen feladatot oldottak meg a szovjet dolgozók. Az általános normák szerint ilyen hatalmas üzem felszerelése és termelésének beindítása legkevesebb hat esztfendőt igényel. S hogyan volt ez itt? Mint már előbb említettem, az első műhelyek építését 1967 januárjában kezdték meg. S Lenin születésének 100. évfordulóján — 1970. december 19-én — a futószolagról már legördült az első gépkocsi, 1972. december 13-án elkészült a félmilliomodik, 1973. december 21-én pedig az egymillio- modik személyautó. 1974-ben 635 000, 1975-ben pedig 660 000 autót gyártottak. Az SZKP XXV. kongresszusának tiszteletére az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az idén a hat- százhatvanezres tervvel szemben 682 000 gépkocsi kerül le a futószalagról, GÁL LÁSZLÓ ORVOSI TANÁCSADÓ ki aMeiizmtis és az aMolísta beteg goíidozása ti Belgyógyászati tünetek A belső szervek közül az alkohol megtámadja a májat, a szívet, a gyomrot, a beleket, súlyosan károsodik az érrend szer és az idegrendszer. A máj méregtelenítő funkciója, amely jelentős szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében, súlyosan károsodik az alkoholizmus következében. A májsejtek az alkohol folyamatos károsító hatása következtében elpusztulnak, helyüket működésre nem képes kötőszövet foglalja el, ezt követően áll be a gyakran nem gyógyítható májzsugoro- dás. A szívet és az érrendszert is súlyosan károsítja a rendszeres alkoholfogyasztás. A szív károsodásában nemcsak az alkohol mérgező hatása játszik szerepet, hanem pl. sörivóknál a szív megnagyobbodik. a szívizom elfajul. Az ér- falak elvesztik rugalmasságukat, idő előtti érelmeszesedés, korai öregedés lép fel. A túlzott alkoholfogyasztás a gyomor-bélrendszerben idült gyomor-, illetve bélhurutot idézhet elő. A gyomorhurut hozzájárul a gyomorfekély kialakulásához. A folyamatos alkoholfogyasztás kedvezőtlenül befolyásolja az emésztési folyamatokban szerepet játszó savak kiválasztását. Az alkoholisták étvágytalanná válnak, szájízük rossz gyakori a reggeli hányás, és a beteg rossz közérzetének enyhítése érdekében újra a pohárhoz nyúl. Fertőző betegségekkel szemben csökken az alkoholisták szervezetének az ellenállása, gyakran kapnak tüdőgyulladást. Idegrendszeri ártalmak Az idegrendszer megbetegedései közül a nagymértékű alkoholfogyasztás ideggyuiladu- sok előidézésében szokott szerepet játszani. Ennél az ideggyulladásnál. amely általában az alsó végtagokon lép fel, először a fájdalom jelentkezik, majd később bénulások, járás- zavarok, a látóideg gyulladása, amely vaksághoz is vezethet. Míg az alkohol okozta szervi idegmegbetegedések aránylag ritkábban fordulnak elő. addig a személyiség változásai, a jellem elfajulása, eltorzulása majdnem minden alkoholistánál bekövetkezik. A személyiség változásának több jele van. A magasabb erkölcsi, etikai nézőpontok, állásfoglalások leépülnek, visszafejlődnek. Az alkoholistát a liazudozás, durva, agresszív magatartás jellemzi. Vét a társadalmi erkölcs szabályai ellen. Az akarat gyengesége fokozatosan egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a jelenség egyrészt következménye az alkoholizmusnak, másrészt pedig előfeltétele a további ivásnak. A beteg képtelenné válik arra, hogy ellent tudjon állni akár a belső, akár a külső késztetéseknek. A személyiségváltozásnak egyik igen jellemző tünete a befolyásolhatóság, amely a jellemváltozás megnyilvánulása. Az értelmi képességek hanyatlása, a tartós elbutulás az idült alkoholizmus későbbi szakaszán alakul ki, következményeként az agyban végbement káros elváltozásoknak. Az érzékelés, a felfogás tompul, az emlékezés romlik a beteg ismeretei nemhogy szaporodnának, hanem ezekből egyre veszít. A gondolkodás leépülése, az akarat gyengesége következében a beteg képtelen alkalmazkodni egy adott helyzethez, egyre inkább társadalom. családon kívülivé válik és csak a hozzá hasonló alkoholisták körében érzi jól magát. Az alkohol idegrendszerre gyakorolt fent leírt hatásai mellett találkozhatunk súlyosabb elmeműködési zavarokkal is. Ezeknek a kórképeknek az ismerete azért is szükséges, mert igen lényeges a tünetek időbeni felismerése, hogy a szükséges intézkedéseket az ön- és közveszélyessé váló vagy válható beteg ügyében meglehessük. A delirium tremens hazánkban a leggyakrabban előforduló alkoholos elmezavar. Leggyakrabban borivóknál fordul elő, 35—45 év között a leggyakoribb. Fellépését egyes esetekben a hirtelen kitörés jellemzi, más esetekben megelőző tünetek jelentkeznek, pl. nyomott hangulat, rossz álmok. Kitörését testi tünetek is megelőzhetik. főleg a felső végtagokra kiterjedő remegés. A járás bizonytalanná válik, mozgászavarok lépnek fel. Nagyfokú izzadás, folyadékveszteség jellemzi továbbá a kórképet. A kialakult delirium tremens vezető tünet© az érzékcsalódás, amelyetk közül leggyakoriab- balt a látásjellegűek, a betegek kisebb állatokat vélnek látni, néha hangokat hallanak stb. A fokozódó só és folyadékveszteség, az izzadás élet- veszélyes állapotot idézhet elő. Hasonló tünetek fellépése esetén a beteget azonnal intézetbe kell szállítani. A delirium tremenshez hasonlóan az alkoholos hallucináció is néhánynapos bevezető időszak után szokott kitörni. Riasztó álmok, téves felismerések, félelem, szorongás, múló jellegű érzékcsalódások ve>- zetik be. A beteg gyakran arról számol be, hogy olyan párbeszédeket hall, melyek fenyegető tartalmúak, és őrá vonatkoznak. Ennek következtében félelem, de nem ritkán agresz- szió jellemzi a beteg magatartását. Alkoholistáknál gyakran jelentkeznek féltékenységi tév- eszmék, üldöztetési gondolatok. Az alkoholisták bizalmatlanokká válnak környezetükkel szemben. Iszákosságuk következtében a házastárs eltávolodik tőlük. Mindenütt bizonyítani akarják, hogy féltékenységük indokolt, részben logikátlan összefüggésekkel érvelnek, részben pedig oly mozzanatokra hivatkoznak, melyek kóros észrevételeken alapulnak, túlértékelik az egyes jelenségeket. MUDr. E. PAGACOVA A piestanyi Chirana nemzeti vállalat dolgozói az idén a terv értelmében 13 204 millió koronával növelik árutermelésüket, ami a tavalyi évi tervhez viszonyítva 11,11 százalékos növelést jelent. Ugyanakkor 1453 millió koronával csökkentik a költségeket. Igényes feladataikat teljesítik, sőt a pártkongresszus tiszteletére arra is ígéretet tettek, hogy a tervet negyedmillió koronával túlszárnyalják. Ebben nagy segítségükre van a gyárban megszervezett szocialista verseny, amelyben 21 szocialista munkabrigád vesz részt. Felvételünkön Helena Prouzová, az injekcióstű-gyárt6 üzem 24 tagú szocialista munkabrigádjának tagja. (Felvétel: J: Kolenčík, CSTK) ÚJ sz 1978. n. 2o Togliatti utcarészlet (A szerző felvétele)
