Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-19 / 42. szám, csütörtök
Megérdemelt elismerés Kitütntették a nyugat-szlovákiai kerület legjobb növénytermesztőit Néhány nappal ezelőtt Pezinokban értékelték ki a nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei között folyó szocialista munkaversenyt mely a legmagasabb hozamok elérésére, a növényvédelmi munkák tökéletes végzésére stb. irányult. Az ünnepi gyűlést Ing. Anton fánoš, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa nyitotta meg, majd átadta a szót Ing. Jaromír Algayernek, a kmi igazgatójának, aki konkrét példák elemzésével mutatott rá a növénytermesztésben elért eredményekre és hiányosságokra. A találkozón jelen volt még Štefan Mate/čík. a kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályának titkára, valamint Jozef Jedlička, a knb dolgozója, akik átadták a kitüntetett mezőgazdasági üzemek képviselőinek az elismerő oklevelet. Az első helyen Algayer elvtárs beszédében örömmel állapította meg, hogy a kerület a szemesek termesztése terén már harmadik esztendeje az első helyen áll hazánkban, az ötödik ötéves terv alatt 10,6 millió tonnát termelt ki. összehasonlításul megemlíthető, hogy a negyedik ötéves tervben ez csak 7,4 millió tonna volt. Az elmúlt öt esztendő alatt a kerület mezőgazdasági bruttó termelése 20 százalékkal, a mezőgazdasági árutermelés pedig 34,6 százalékkal emelkedett. Például szemesekből 1,6 millió tonnával, cukorrépából pedig 220 ezer tonnával termeltek többet a tervezettnél. A kitűzött feladatok közül egyedül a gyümölcsfélék, a dohány és kender termelése terén nem teljesítette tervét a kerület. A növénytermesztés szoros függvényeként tekinthetünk az állattenyésztés eredményeire. Az 1970-es évvel szemben tavaly már 61000 hízómarhával és 25 ezer tehénnel többet tartott nyilván a kerület, s az egy tehénre jutó 2892 literes évi fejési átlag 3050 literre emelkedett. Ezzel a nyugatszlovákiai kerület szintén az első helyet biztosította magának az országban. A tej mellett a tojástermelés iparosítási programjának megvalósításával az utóbbiból is magasan túlszárnyalták terveiket. Célunk az önellátás Ahhoz, hogy Csehszlovákia a gabonaneműek terén önellátó legyen, a mezőgazdasági dolgozóknak évente kb. 12 millió tonna gabonát kell kitermelni. Ebből valószínűleg 2,5 millió tonna jut a nyugat-szlovákiai kerületre. Például 1974 ben, amikor a gabona csúcshozamot adott, de gyengébb volt a kukorica, a szemesek átlagos hektárhozama, 52,7 mázsa, az évi össztermelés pedig 2 millió 403 ezer tonna lett. Tavaly 2 millió 357 szer tonna termett. A gabona hozama gyengébb volt, viszont a kukorica adott csúcshozamot, ebből 60,3 mázsa lett hektáronként a kerületi átlag. Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy ha a gabonából a hetvennégyes, kukoricából pedig a hetvenötös esztendő színvonalát a jövőben meg tudják közelíteni a kerület mezőgazdasági üzemei, akkor nem lesz baj a 2,5 millió tonna kitermelésével. Ehhez azonban minden eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a mezőgazdasági munkák minőségi végzésére, a talajműveléstől a betakarításig és a tárolásig. Egyes üzemekben a rossz munkaszervezésből eredő hiányosságok is nagy károkat okoznak, ezeket mielőbb el kell távolítani. Az olyan jó gabona- termelő kerületben, amilyen a nyugat-szlovákiai, nem lehet egyedül objektív okokkal megmagyarázni, hogy 70 üzemben a gabona átlagos hektárhozama nem érte el a 35 mázsát. Kimagasló eredmények Születtek viszont kimagasló eredmények is, 57 mezőgazda- sági üzemben a búza és az árpa ötvenen felüli, 14-ben pedig 67 mázsán felüli hozamot adott. A legeredményesebb gabonatermesztők közé tartozott tavaly a Topolníkyl Efsz 65,7 mázsás, a GabCikovói Állami Gazdaság 62 mázsás, valamint a Pobedími Efsz 61,1 mázsás hektárhozamával. Szemes kukoricából a kerületben 106 000 hektáron termett 60 mázsánál több. Ennek ellenére vannak még itt is tartalékaink, főleg ami hektáronként az egyedek számának növelését illeti. Amint Algayer elvtárs hangsúlyozta, az önellátás megvalósítását a kukoricatermesztés fejlesztése teszi a leggyorsabban elérhetővé. Ezért ebben az évben a szemes kukorica vetésterületét 125 000 hektárra növelik, s a továbbiakban — a műszaki feltételek megteremtése után — 150 000 hektárra. A legjobb kukoricatermesztők között találjuk a Vŕbová nad Váhom-i Efsz-t, ahol 100 mázsás, a Šoporňai Efsz-t, ahol 95,5 mázsás, valamint a Juro- vái Efsz-t, ahol 94,1 mázsás hektárhozamot értek el. A kellő mennyiségű és minőségű tömegtakarmány kitermelése úgyszintén elsőrendű feladat. Silókukoricából a Trnove- ci Efsz-ben érték el a legjobb termést, ahol 757 mázsát takarítottak be. Őket a Nová De- dinka-i Efsz 665 mázsával követte. Lucernából a Petrová Ves-i Efsz 131 mázsát, a Cach- ticei Efsz 115,1 mázsát, a So- I kolcei Efsz pedig 114 mázsát termelt egy hektáron, száraz állapotban. A cukorrépával nem lehetünk elégedettek A múlt évi vetésterv szerint I a nyugat-szlovákiai kerületben I 47 269 hektáron kellett volna I termeszteni cukorrépát, de a I szükségletek biztosítása érdeké- I ben ennél többet, 48 111 hek- I tárt vetettek. A tervezett 388 I mázsás átlagot azonban nem I sikerült elérni, így csak 99,4 I százalékra teljesítette tervét a I kerület. Voltak azonban olyan I járások is, amelyek túlszárnyal- I ták a tervezett feladatokat. A I legeredményesebb volt a Nové I Zámky-í és a komárnói járás, az I előbbi 106,7, az utóbbi pedig I 105,6 százalékra teljesítette a I cukorrépa termesztésében elő- I irányzott feladatát. Az ünnepi I gyűlésen két gazdaságot tűn- I tettek ki a cukorrépa termesz- I tésében elért eredményekért: a I Zlatná na Ostrove-i Efsz-t a I 612 mázsás, valamint a treba- I tíceit a 604 mázsás hozamért. I A cukorrépa fontos ipari és I takarmánynövény, s termesztő- I sében még sok javítani való I akad a gazdaságokban. A ta- I valyi 17 százalékos betakarítá- I si veszteség például 400 má- I zsás hozamnál 68 mázsát tesz I ki! Amint azt Matejčík elvtárs I beszédében hangsúlyozta, őszin- I te elismerés és köszönet illeti I a kerület mezőgazdasági dolgo- I zóit az eddigi eredményekért s I hozzáállásukért, mellyel pár- I tunk politikai és gazdasági cél- I kitűzéseinek megvalósításán fá- I radoznak. Ezt a CSKP XV. kong- I resszusa tiszteletére tett sok I millió korona értékű kötelezett- I ségvállalásukkal is alátámasz- I tották. MALINAK ISTVÁN I A TASTAlfKÜK CÉLTUDATOS KliiASZnSÁVM A gazdálkodás felelősségteljes elemzése, a jó tapasztalatok hasznosítása, valamint az irányításban, a munkaszervezésben, a termelési és munka- folyamatokban tapasztalt hibák és fogyatékosságok nyílt feltárása a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság további fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezek a gondolatok a Voj- nicei Efsz napokban megtartott évzáró taggyűlését is jellemezték. Az 5. ötéves terv utolsó évében elért eredményeket Stefan Zaťko elvtárs, a szövetkezet elnöke ismertette. Az elmúlt évben búzából 44, árpából 42, kukoricából 65, cukorrépából 509, silókukoricából 447, szőlőből 108 mázsás hektárhozamot értek el. A kertészet 106 százalékra teljesítette a tervezett feladatokat. A növénytermesztésben elért eredmények szilárd alapja a a gépesített, korszerű termelés. Nagyobb figyelmet kell azonban szentelni a gabonafélék termesztésének, mert ezen a szakaszon a tartalékok még nincsenek teljesen kimerítve — állapította meg a szövetkezet elnöke. Nagyobb hiányosságok fordultak elő az állattenyésztésben, ami jelentős lemaradást okozott a termelési és értékesítési tervek teljesítésében. Marhahúsból például az előirányzott 2911 mázsa helyett 2107 mázsát, sertéshúsból IC 854 he lyett 8052 mázsát, tejből az előirányzott 2 133 000 liter helyett a valóságban 1 816 342 litert termeltek. A szövetkezet Így nem tudta teljesíteni a húseladás tervét, csupán 10159 mázsát adtak el a tervezett 12 359 mázsa helyett. Az egy tehénre eső tejtermelésben az előirányzott 2922 liter helyett 2820 litert értek el. Az elnök a továbbiakban rámutatott, hogy a társadalmi szükségleteknek megfelelően fel kell tárni az állattenyésztésben tapasztalt fogyatékosságok okait, annál is inkább, mert a javulás jelei egyes szakaszokon, például a szemes takarmányok fogyasztása terén már megmutatkoztak. A növénytermesztés szakaszán a szocialista munkaverseny jó feltételeket nyújtott a tervezett feladatok teljesítésé hez. Ebben Bartoň Pál mezei csoportja került az első helyre, megelőzve Labancz András, Urbán József és Szegi István csoportját. A továbbiakban a CSKP KB októberi plenáris ülésének határozataiból kiindulva 1980-lg 400-ról 760 hektárra növelik a szemes kukorica vetésterületét. Az élelmiszeripar szükségleteinek biztosítása céljából 220 hektáron termesztenek a jövőben olajos növényeket. Tovább növelik a zöldségfélék és a szőlő területét is. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány növelését tűzték célul. Nagy gondot fordítanak a törzsállomány javítására és a keresztezésre. A sertéstenyésztésben egy új hibridállomány kialakítását vették programba. Kétségtelen, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évére előirányzott feladatok nagyon igényesek. Egyet azonban mindenkinek meg kell értenie, éspedig azt, hogy a termelési feladatok növelése nem öncélú jelenség, hanem törvényszerű és szükségszerű előfeltétele az életszínvonal emelkedésének — hangsúlyozta beszámolója végén a szövetkezet elnöke. A vitában felszólalók kiemelték a zárszámadó és évzáró közgyűlés jelentőségét, amely a CSKP XV. kongresszusának politikai előkészítése jegyében zajlott. A szövetkezet tagjai a közelgő pártkongresszus tiszteletére 822 000 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. A vojnicei szövetkezet zárszámadó taggyűlése minden bizonnyal betöltötte küldetését, s a szövetkezet tagjai a tapasztalatok és a tanulságok kamatoztatásával állandóan javuló eredményekkel zárhatják majd a 6. ötéves tervidőszak igényes éveit. MIRIÄK FERENC Hazánk a gazdasagi együUniuküdus keretében részt vesz Pakisztán iparosításában. Megmunkálógépeket, építőipari gépeket, textilszövőgépeket, különféle más gépipari termékeket, traktorokat, személyautókat szállítunk Pakisztánnak. A plzehi Škoda Művekben jelenleg egy pakisztáni cukorgyár őrlőberendezését gyártják. (Felvétel CSTK — J. Vlach) Határon innen - határon túl I Félreértés ne essék, nem or- I szághatárról van szó, amelyen I keresztül mindennemű csem- I pészkedés törvényesen tilos. I Ezen a határon — amelyikről I most szólunk — az átcsempé- szés több mint szükségszerű. Egyenesen követelmény. Hogy ilyen határ nem létezik? Dehogynem. A mezőgazdasági termelésben is gazdag sikerekkel fejeztük be az ötödik ötéves tervet. Már másfél hónappal átléptük a hatodik ötéves terv küszöbét. Tehát egy határt. És ez az egyike az olyan határoknak, amelyen minden lehető Jót át kell „csempészni“ a határon túlról. Divatosabb szóval azt is mondhatnám, hogy átmenteni a mos tani ötéves tervbe. Van mit átmenteni. A mező- gazdasági termelés növelése és fejlesztése terén sok új tapasztalattal gazdagodtunk. Hogy ez így van, az az eléggé kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is megmutatkozott a termelési, elsősorban az árutermelési eredményekben. A nyugatszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei például 5,2 százalékkal több mezőgazdasági terményt és termékeket adtak piacra, mint 1974-ben. Terven felül 32 800 mázsa marhahúst, 12 500 mázsa baromfihúst, másfél millió liter tejet és közel hatmillió tojást adtak közellátásunknak. A kerület mezőgazdasága nemcsak általánosságban, hanem részleteiben is túlteljesítette azokat a feladatokat, amelyek a XIV. kongresszus irányelveiből reá hárultak. Szlovákia mezőgazdasági üzemei az elmúlt évben az árueladás tervét 7,8 százalékkal teljesítették túl. Ehhez viszonyítva az 5,2 százalék kevésnek tűnik, azaz tűnhet. Ám ha az ötödik ötéves tervben elért eredményeket összegezzük, akkor mind a mennyiségi, mind az árutermelési terv teljesítésében a nyugat-szlovákiai kerület áll az élen. Méginkáb szembeötlő a különbség, ha Szlovákia három kerületében az egy hektárra eső mezőgazdasági termelés értékét hasonlítjuk össze. Nem néhány száz koronáról van szó, hanem jó néhány ezerről — a nyugat-szlovákiai kerület javára. A teljességhez még egy másik dolog is idekívánkozik. Az, amit a CSKP XIV. kongresszusa tűzött elénk a lenini nemzetiségi politika alapján. Vagyis azt, hogy a a cseh és a szlovák országrészek társadalmi-gazdasági helyzetét ki kell egyenlíteni, beleértve a mezőgazdaságot is. Méghozzá menet közben, mert magától értetődő, hogy a cseh országrészekben is évről évre növelik a termelést, a fejlődés ott sem áll meg, hogy megvárja, amíg Szlovákia mezőgazdasága felzárkózzon hozzájuk. Nos, a megoldás nem lehet más, minthogy az évi termelés növelésének ütemét fokozzuk. Az ötödik ötéves tervben ez sikerült is, méghozzá az előirányzottnál is jobb eredményekkel. Szlovákia mezőgazdasága hovatovább betört a világ mezőgazdaságának élvonalába. A sikerből az egyes kerületek azonban nem egyformán vették ki részüket. Ha például csupán a nyugat-szlovákiai kerület termelési eredményeit hasonlítjuk össze a csehországi kerületek eredményeivel, akkor Mátyus- föld és környéke nagyon előkelő helyet foglal el a sorban. A másik két kerületre már nem mondhatjuk ugyanazt. Nálunk rosszabbak a termelési feltételek, — mondják a közép- és kelet-szlovákiai kerület mező- gazdasági üzemelnek vezetői. Az persze igaz, hogy az egyes körzetek éghajlati és talajviszonyai közé nem lehet egyen- lőségi jelet húzni. De azért ne érveljünk mindig a talaj és az éghajlat különbözőségével, mert gazdálkodás és gazdálkodás között is jócskán akad különbség. Hány olyan eset van, hogy két szomszédos — egyenlő feltételekkel rendelkező — mező- gazdasági üzem termelési eredménye között lényeges az eltérés. A nyugat-szlovákiai kerületben a több ezer hektárosra társult mezőgazdasági üzemek között fokozatosan minimálisra csökken a termelési szint különbsége. Érthető, hiszen a legrátermettebb szakemberek irányítják a gazdaságokat. Ki- sebb-nagyobb társulásokkal a másik két kerületben is találkozhatunk, de a műszaki ellátottság terén — néhány kivételtől eltekintve — még jelentős a lemaradás. Túl vagyunk tehát az ötödik ötéves terv határán. A sikerekért sok elismerést kaptak a mezőgazdasági dolgozók. Ezt szívesen könyveljük el. A szövetkezetek évzáró taggyűlésein sok jó eredményről esett szó. De a fogyatékosságokból is levonták a tanulságokat. Ezt ez? rekre menő közös és egyéni kötelezettségvállalások bizonyítják. A kommunisták abból indultak ki, hogy a hatodik ötéves terv első évére előirány? zott 4,5 százalékos termelésnövelést túl kell teljesíteni. A XV. kongresszus esztendejéről van szó. A kongresszust köszöntő vállalások mögött ott állnak a jó példák és a fogyatékosságokból levont tanulságok. Jo? gosan bízhatunk tehát a további sikerekben. H. GY,
