Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-17 / 40. szám, kedd

pénzt, addig nein jelentkezhe­tett igénye részleges rokkant- járadékra sem. A táppénz be­szüntetésével keletkezik igénye a részleges rokkantjáradék fo­lyósítására, amelyet az Úrad dô­chodkového zabezpečenia (Nyugüíjellátási hivatal) folyó­sít és nem a munkaadó válla­lat. K. Gy.: Ha a nyugdíját a fen­tebb idézet 42. § értelmében i.-melték fel havi 1100 koronára, akkor valószínűleg ez az eme­lés történt tévesen — nem vették figyelembe a volt mun­kaadó vállalatától folyósított kiegészítő járadékot — amely kártérítési térítés — és való­színűleg nem vették figyelem­be a cukorrépa-kampány alatt elért keresetét sem. Ha még tovább Is dolgozni akar, akkor Inkább jelentse be a jnb jára­dék osztályán, hogy arra az időre szüntessék be az emelés folyósítását és ezt majd csak akkor igényelje, ha már csak csökkentett mértékben évi 60 napot fog ledolgozni, vagy ami­kor már betöltötte a 70. élet­évét. A kiegészítő járadékra addig van igénye, amíg nyug­díja és keresete összege nem ha ladja meg a baleset előlti át­lagkeresetét. Az ilyen járadék esetleges beszüntetését a volt munkaadó vállalatnak kellene indítványoznia. B. L né.: özvegyi járadékát azon a címen kapja, hogy 26 évnél fiatalabb fia főiskolás. Mivel előreláthatólag tanulmá­nyait két év múlva fejezi be, és akkor Ön már betölti 45. élet­évét, az 1975/121 sz. törvény 37. §-ának 2. és 3. bek. értel­meiben továbbra is igénye lesz özvegyi járadékára, mivel telje­síti majd a törvény feltételét, hogy 45 éves és két gyermeket nevelt fel. Nem ajánljuk, hogy fia egy évre megszakítsa ta­nulmányait. Az árvajáradék, és önnek az özvegyi járadék ak­kor jár, ha fia tanulmányait az előirt módon folytatja. S. G. és K. J.: Az 1975/135 sz. kormányrendelet értelmében mint nyugdíjas teljes nyugdíja mellett állandó munkaviszony­ban, tekintet nélkül a munka •jellegére, havonta bruttó 800 koronát kereshet. A rövid ideig tartó (brigád) munkaviszony­ban szintén a végzett munka jellegére való tekintet nélkül évente 180 munkanapot (vagy 1200 munkaórát) dolgozhat. A termelésben, a szolgáltatások­ban, az efsz-ben és még több kiemelt munkakörben állandó jellegű munkát ^végezhet azzal, hogy az 1100 koronánál esetleg magasabb nyugdíját ez idő alatt csak 1100 korona összegig fo­lyósítják. Sz. G.: Az új, 1975/121. sz. tör­vény 47. §-a értelmében az ápolásra szoruló apósa a járá­si nemzeti bizottság járadékosz­tályán mgatehetetlenségi pót­lék folyósítását igényelheti. (Zvýšenie pre bezvládnosť). En­nek összege a részleges magate­hetetlenség esetében havi 200. túlnyomó magatehetetlenség esetében havi 300 és teljes ma­gatehetetlenség esetében havi 400 korona, önnek az ápolás­ért külön díjazás nem jár. Ha nem tudna az ápolás miatt l dolgozni, ezt az időt az új tör­vény 1976. január 1-től a nyug­díj szempontjából pótidőnek Is­meri el. Cz. T.: Mivel édesanyja gon­doskodott két évnél fiatalabb gyermekéről, nem keletkezett igénye gyermekgondozási se­gélyre. Erre csak abban az esetben lett volna igénye, ha gyermeke idegen személynél ran. akinek a gondoskodásért fizet. Dr. F. J. Nyugdíjügyekben G. L., K. E., S. T. Mindhár­man afelől érdeklődnek, milyen rendelkezéseket tartalmaz az új 1975/121 sz. törvény az ala csony nyugdíjak emeléséről, ha azok a nyugdíjasok számára az egyetlen megélhetési forrást je­lentik. Az új törvény 42. és 45. §-ai értelmében, ha az öregségi, rok­kantsági, özvegyi nyugdíj és a teljesen árvák járadéka, vala­mint a szociális segély a jára­dékos megélhetésének egyetlen forrása, az említett járadéko­kat az eddigi 550 korona felső határ helyett az év január 1-től havi 600 koronáig emelik. Az ilyen emelésnek további felté­tele, hogy a nyugdíjas nyugdí­jának és esetleges más bevéte­linek (keresetének) egybeszá­mított összege nem haladja meg a havi 600 koronát. Ha az özvegyi járadékot öregségi vagy rokkant járadékkal egyesítették, akkor az emelés csak az öreg­ségi, illetve a rokkantsági já­radék után jár. Az árvajáradék és rokkantsági, illetve özvegyi járadék halmazata esetében az emelés a rokkantsági, vagy az özvegyi járadék után jár. Ha az öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjra, amelynek összege nem haladja meg a havi 1100 koronát és a járadé­koson kívül még családtagja is rá van utalva, az ilyen nyugdí­jasok járadékát úgy kell fel­emelni hogy nyugdíjuk és eset­leges keresetük — más bevéte­lük — egybeszámított összege havi 1100 koronát tegyen ki. Ha mindkét házastárs teljesítené az emelés feltételét, csak a férj nyugdíját emelik olyan összeg­gel, hogy a járadékok és az esetleges más bevételek havi összege elérje az 1100 koro­nát. Az említett rendelkezések ér­telmében az emelés akkor is jár, ha a járadék összege meg­haladná a járadék megnyílása idején megállapított átlagos ha­vi kereset 90 %-át. Az említett emelések további feltétele, hogy a nyugdíjas sa­ját munkájával a magas élet­kor, rossz egészségi állapot, vagy más komoly ok miatt nem tudja életszínvonalát javítani. Az ilyen emelésnél nem szabad figyelembe venni a nevelési pótlékot, a maga tehetetlenségi pótlékot, a kiegészítő gondos­kodás eszközeiből nyújtott hoz­zájárulásokat, vagy azok érté­két. n nevelő szülői tevékeny­ségért folyósított juttatást. To­vábbá nem szabad figyelembe venni a járadékos, és család­tagja kereseti tevékenységéből származó bevételét, ha az ilyen kereseti tevékenység ideje nem haladja meg egy évben a 60 munkanapot. Ha a járadékos vagy családtagja 70 évnél idő­sebb, akkor az esetleges kere­set miatt az emelést korlátozni nem szabad, továbbá a törvény szerint nem számítható be a háztáji gazdaságból származó bevétel sem. Végül meg kell jegyezni, hogy az említett járadékeme­léseket nem lehet figyelembe venni a járadékos után hátrama­radt családtagokat megillető járadékok kiszámításánál. Rendkívüli esetben a rokkant- járadékos iáradékát — akire nincs családtag ráutalva — még további 100 koronával (tehát legfeljebb havi 700 korona ösz- szegig) ’ehet emelni, ha az ilyen összeg nem haladja meg a járadék megnyílása ide|én a havi átlagkereset 90 °/o-át. „Csallóközi“: Munkaadó vál­lalat KNP bizottsága csak a táppénz folyósításáról dönthe­tett. Amíg folyósították a táp­BIOLÓGIAI HARC A NÖVÉNYKÁRTEVÖK ELLEN Az utóbbi években világszerte mind széle­sebb fronton harcolnak már a mezőgazdasági kultúrnövényeket pusztító kártevők ellen bioló­giai fegyverekkel. Ennek a védekezési módszer nek, amely sokszorta hatásosabb számos vegyi, agrotechnikai vagy mechanikus védekezési eljá­rásnál, egyszerű a lényege: a növénykártevők, rovarok, paraziták leküzdésére saját természetes ellenségeiket használják fel. Miért van szükség egyáltalán ezekre az új módszerekre? Talán nem elég hatásosak a mo­dern vegyipar egyre nagyobb mennyiségben gyártott kitűnő növényvédő vegyszerei? Dehogy­nem. A korszerű rovarölő vegyszerek, inszekti- cidek alkalmazása napjainkban is a legfonto­sabb védekezési módszer, s az lesz még a jövő­ben is. De azért a túlzott, egyoldalú kémiai vé­dekezésnek is vannak veszélyei, s ezeket jó idő­ben felismerni. Elsősorban az, hogy a korszerű rovarirtó vegyszerek meglehetősen általános ha­tásúak, vagyis nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem a hasznos parazitákat, ragadozókat is: Ha pedig azután valamelyik rovarirtó vegy­szerrel szemben rezisztencia alakul ki, az ellen­álló kártevő rovarfajok robbanásszerűen elszapo­rodnak, mert már kipusztultak azok a hasznos paraziták, amelyek a kártevők elszaporodását megakadályoznák. Ezenfelül vannak aggasztó jelek arra vonat­kozóan is, hogy a nyakló nélkül alkalmazott egyes rövarölő vegyszerek felhalmozódnak a ta­lajban, a vízben és a növényzetben, s ennek ha­tását a távoli jövőre nézve még csak fel sem becsülhetjük. Egyes vegyszermaradványok meg­mérgezhetik az élelmiszereket és a takarmány- növényeket is, az egyoldalú kémiai védekezés te­hát közvetve és közvetlenül súlyos károkat okoz­hat. STERILIZÁLT ROVAROK A biológiai növényvédelem módszerei nagyon sokrétűek. Érdekes és hatásos eljárás például a rovarkártevők sterilizálása, ezzel kapcsolatban több országban végeztek már kísérleteket kitű­nő eredménnyel. A sterilizálást ionizáló sugár­zással, például radioaktív kobalttal való besu­gárzással hajtják végre. Ezen a módon a kár­tevők hímjeinek teljes sterilizálását lehet elérni, tehát a kártevő rovarfajtákat hatásosan ki le hét ritkítani, anélkül, hogy az eljárás akár az embereket, akár a háziállatokat és a hasznos vadállatokat veszélyeztetné. De nem pusztulnak el így a hasznos paraziták vagy a növények be­porzását végző rovarok sem. Az sem lebecsülen­dő előny, hogy a besugárzással szemben nem alakulhat ki ellenállóképesség, rezisztencia. Újabban már nemcsak besugárzással, hanem vegyszerekkel is előidézhető a sterilitás, ezek­kel a vegyszerekkel is eredményesen kísérletez­nek. Más biológiai készítményekkel a rovarok természetes átalakulási folyamataiba lehet eredményesen beavatkozni. Úgynevezett juvenil- hormonokkal például megakadályozható a rova­rok átalakulása — eodyson-hormon hatására pe­dig idő előtti bebábozódását lehet elérni — mind­két beavatkozásnak életképtelen egyedek kifej­lődése a következménye. MESTERSÉGES ROVARTENYÉSZETEK A biológiai védekezés még hatékonyabb mód­szere a kártevőket pusztító paraziták és ragado­zó rovarok elszaporítása a megvédendő terüle­ten. A Szovjetunióban például számos rovarkár­tevő, egyebek között a pajzstetű és a különbö­ző levéltetvek elszaporodását sikerült megfékez­ni legnagyobb természetes ellenségükkel, fürkész- darazsakkal, amelyeket tömegesen neveltek tö­kön és dinnyén, majd szabadon bocsátottak a gyümölcsösökben. E módszer jelentőségét egyet­len adat jellemzi. Ha vegyszerekkel akadályoz­ták volna meg a levéltetvek elszaporodását százezer hektárnyi kertterületen, ez évente mint­egy százezer rubelbe kerülne, a fürkészdara- zsak mesterséges elszaporítása viszont alig jár költséggel. Egyes kísérleti szovjet mezőgazdasági üzemek­ben a gabonapoloskák és a kukoricamoly ellen indítottak hadat természetes ellenségükkel, a Trichogramnui tojásfürkésszel. A citrompajzste- tű ellen katicabogarakat, a káposzta kártevői ellen másfajta parazitákat vetettek be kitűnő eredményekkel. Szovjet tapasztalatok szerint a védekezésnek ez a módja harmincszor keveseb­be kerül, mint a hagyományos vegyszeres véde­kezés. BACILUSOK ÉS VÍRUSOK A Szovjetunió tudományos kutatóintézeteiben végzett munka eredményeként a szovjet ipar már nagy mennyiségben gyártja az Entobakte- rin nevű „biológiai fegyvert“, nagy hatású bio­lógiai növényvédőszert. Ez a preparátum a Ba­cillus thuringienslsből készül, s egyetlen gramm­ja 30 milliárd baktériumspórát és rengeteg mérgező fehérjekristályt tartalmaz. Az újfajta védőszernek óriási előnye, hogy nem veszélyes az emberre, a melegvérű állatokra, a méhekre és persze, magukra a növényekre. A növénykul­túrák bármelyik fejlődési szakaszában alkalmaz­ható, virágzás idején éppúgy, mint közvetlenül a betakarítás előtt. Vizes oldatával bepermetezve a növényeket, az elfogyasztott növényrészekkel együtt kerül a kártevők szervezetébe, s így fej­ti ki hatását. A lepkekártevők ellen a Bacillus cereus törzs­ből készített preparátummal értek el kitűnő eredményt. Ugyancsak nagy hatású növényvédő anyagok készíthetők vírusok alkalmazásával is. A biológiai védekezésnek ez az ága tehát a természetes körülmények között jelentkező ro­varbetegségeket használja fel mesterséges jár­ványkeltésre. MESTERSÉGES JÁRVÁNYOK Sok kárt okoznak a rágcsálók — egerek, pat­kányok, mezei pockok — is a mezőgazdaság­ban, a földeken, a betakarított termésben. Velük is hatásosan lehet szembeszállni az új biológiai fegyverekkel. A Szovjetunió mezőgazdasági mik­robiológiai kutatóintézetében kifejlesztett egyik készítmény például paratífusz jellegű betegség­gel fertőzi meg a különböző rágcsálókat. Belo­russziában vízipatkányok ellen használják fel az új készítményt, s tíz nap alatt egyes körzetek­ben csaknem teljesen sikerült kiirtani a kárté­kony rágcsálókat. A biológiai fegyver 3—4 hó­napon át hatásos, s alkalmazása sokkal egysze­rűbb, mint a hagyományos rágcsálómérgeké. A mezőgazdasági szakemberek, vegyészek, biológusok és mikrobiológusok közös összefogá­sával kifejlesztett új biológiai eljárások a kor­szerű mezőgazdaság nagy hatású növényvédő fegyverei. Elterjesztésük és tömeges alkalmazá­suk igényes feladat világszerbe és hazánkban is fontos népgazdasági érdek. Minden jel arra vall, hogy ezekről az új eljárásokról egyre töb­bet hallunk majd a jövőben. >4 FEHÉR ÍKENY.ÉR VESZÉLYEI Több újabb tudományos jelen­tés a kis mennyiségű rostos anyagot tartalmazó étrend ve­szélyeire figyelmeztet. A nyu­gati országokban finomított szénhidrátokat, s főként fehér kenyeret esznek az emberek — ez a fő oka a belső szervek nem fertőző betegségeinek és a szívkoszorúér trombózis nagy gyakoriságának — írja az egyik orvostudományi kutató intézet tudósa. A kutató szerint a belső szervek veszélyeztetettségét az okozza, hogy a kis rosttartal­mú táplálék kis terjedelmű és salakanyagai lassan haladnak Becslések szerint 1990-ig mintegy kétmillió gépkocsi lesz Magyar- országon üzemben. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második családnak lesz saját autója. Ebben az évben több mint 80 000 új személyautót adnak a piacra, ezek között csaknem 14 470 Skoda- típusú lesz. A motorizmus fejlődését biztosítja egyebek között az utak modernizálása és autópályák építése, valamint a szerviz- állomások, parkolóhelyek és garázsok létesítése is. — A képen a Budapest—Balaton közti M—7-es autópálya egyik szakasza. át a bélrendszeren. Ennek kö­vetkezményeként megváltozik a bél Pl óra természete — ez lehe­tőséget ad rá a baktériumok­nak, hogy az epesavakat, ame­lyek a táplálék megemésztésé­hez szükségesek, potenciálisan rákkeltő vegyületekké alakít­sák át. A salakanyagok lassú áthaladása azt jelenti, hogy ezek a vegyületek hosszabb időn át — és nagyobb tömény­ségben — érintkeznek a belső nyálkahártyákkal. Az érintett belső szerveknek ezek a gyako­ri betegségei kis rosttartalmú táplálékkal mesterségesen is előidézhetők kísérleti állato­kon. Hasonló kísérletek azt is jel­zik, hagy a salakanyagoik kis terjedelme megemelheti a vér kloreszterln-szintjét, annak a zsírszerű anyagnak a mennyisé­gét, amely bevonja az erek fa­lait a szívben és feltétlenül ré­sze v.an a koszorúérbetegség ben. A rostos anyag a táplálék 1 ege 1 h a n ya go 1 ta b b komp onen se főként azért, mert kis része van az étel tápértékében. De mert fontos része van a belső szervek, fizikai, bakteriológiai és vegyi folyamataiban, alapve­tő hatása van egészségünkre. A jelek szerint a teljes liszt­ből sütött fekete kenyér rend­szeres fogyasztásával el lehet kerülni számos „civilizációs nak“ minősített egészségi ártal­mait. (dj) 1976. II. 17. VALASZ OLVASÓINKNAK Chilében több mint 3 millió ember él elkép­zelhetetlen nyomorban. Az infláció tavaly a hivatalos ada­tuk szerint 340 százalékos volt. A munkanélkü­liség a felnőtt lakosságnak mintegy 20—25 százalékát sújt­ja, ami kb. 600 ezer embert je­lent. A gyerme­kek 40 százalé­ka éhezik. Mintegy 5000 gyermeket éhhalál fenyeget. A rongyukban csavargó éhes gyermekek manapság már a santiagói^ utcák min­dennapos képéhez tartoznak. (Felvétel: ČSTK — ZB)

Next

/
Thumbnails
Contents