Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám, csütörtök

Már második éve több mint 100 ipari tanuló végzi négyéves, érettségivel záruló elektrotech- .likai szaktanulmányait a Prá­gai Közlekedési Vállalat Szak­munkásképző Tanintézetben. A végzett növendékek metró- és viUanymozdnny-vezetőkként és műszaki dolgozókként helyez­kednek el a közlekedési válla­latnál. Felvételünkön: A máso­dik évfolyam tanulói Bohuslav Mftelka szakoktató vezetésével az iskolai műhelyekben segéd­taneszközöket készítenek a Ko- menium nemzeti vállalat ré­szére. (Felvétel: CSTK — Z. Humpálová) ÚJ EV - ŰJ GYÁRTÁSI PROGRAM A galántai bútorgyár dolgozói bíznak tapasztalataik erejében Január első napjai és he­tei minden termelőüzemben és vállalatban az új tervek és feladatok alaposabb ta­nulmányozásának és azok le­bontásának jegyében telnek, s közben természetesen a munka sem szünetel. Ilyen év eleji hangulat és kép fo- gaflott a bratislavai Nyugat- szlovákiai Bútoripari Válla­lat galántai üzemében is, ahol Marsovszky Igor, a több mint 750 doJgozót fog­lalkoztató bútorgyár fiatal igazgatója szívesen tájékoz­tatott terveikről és problé­máikról. — Az új év számunkra való­ban sok változást és ezzel együtt sok gondot is hozott — kezdte az igazgató. — Ebben az évben ugyanis üzemünk dolgo­zóira új gyártási program megvalósítása vár, ami feltéte­leink között elé« sok többlet­munkát jelent. A régi termelő- csarnokok. műhelyek a növekvő feladatainkhoz viszonyítva egy­re szűkebbeknek bizonyulnak. Üzemünk másik nagy problé­mája, hogy nem kapjuk folya­matosan a tervezett mennyiségű alapanyagot, amelynek szállító­ja a zvolení Bučina. Ilyen körülmények között kezdtük meg az év elején két új típusú bútor sorozatgyártá­sát, mégpedig az „Ornamo“ és a „Neva“ komplett lakószoba­berendezéseket. Mindkét bútor­típushoz mi gyártjuk az ülőgar­nitúrákat is. Túlzás nélkül ál­líthatom, hogy ezek a lakó­szoba-berendezések a legigénye­sebb fogyasztók igényeit is ki­elégítik majd. Az Ornamo és a Neva legnagyobb megrendelője a Szovjetunió, ahová ebben az évben 1700 garnitúrát szállí­tunk, 200-at pedig a hazai piac­ra adunk. Az új bútorok gyár­tása viszont nagyon sok szer­vezési feladat megoldását kö­veteli üzemünk dolgozóitól, mert teljesen más a gyártási menete, mint az eddig gyártott típusoké. Ebben az évben to­vábbra is gyártjuk még az Op­tima h á 1 ós z o ba -b eren dezóst, amely iránt még mindig nagy a kereslet. Gyártmányaink kö­zött szerepelnek még heverők, 1976. A Zelenina vállalat nitrai fő­raktárában naponta nagy a sürgés-forgás a hazai és a kül­földi gyümölcsszállítmányok ki­rakása közben. A raktár a téli hónapokban is gazdagon ellát­ja a piacot friss gyümölccsel. Felvételünkön: Az alma szállí­tása. (Felvétel: Matis Pavel] különböző típusú szekrények és diákszoba-berendezések. — Mi az, amit az új évtől a legjobban várnak? — Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni. Az épülő üzemrészleg, irodaépület és üze­mi konyha, valamint a különbö­ző szociális helyiségek befeje­zését. amivel nagyon sok prob­lémánk megoldódna. Több len­ne a hely és a korszerű gépso­rokon jobb munkakörülmények között lényegesen többet tud­nánk termelni. A közel 100 mil­lió korona beruházással készü­lő részleg teljes üzembe he­lyezéséről az építők szerint csak a jövő évben lehet szó. Bár az átadási határidő kitoló­dott, a Galántai Járási Építő­ipari vállalat dolgozóinak mun­kájával eddig elégedettek va­gyunk. Ha időben sikerülne be­fejezniük a kazánház elkészíté­sét, akkor még az idén beköl­tözhetnénk az új irodaépületbe, amire már szintén nagy szük­ség van. Az új termelőcsarnok üzembe helyezésével csaknem minden termelési szakaszon be­vezethetjük majd a kétműsza- kos termelést, a dolgozók szá­mát pedig 1200-ra növelhetjük. Az igazgató a rövid bevezetés után elkalauzolt a régi és a most épülő termelőcsarnokok­ba. A régi műhelyekben nagy a zsúfoltság, ezért nagyon kö­rülményes az anyagmozgatók munkája. Az üresen, de már te­tő alatt álló részlegekben még a kőművesekre és a szerelők­re vár a munka zöme, hogy a hatalmas méretű, világos helyi­ségekben minél előbb megkez­dődhessen a termelés. — Itt minden meglesz, amire a korszerű termeléshez szükség van — mondja az igazgató, mi­közben magyarázza, hogy me­lyik helyiségbe mi kerül. — Megoldódik majd a raktározási problémánk, amivel most elég sokat küszködünk. A régi mű­helyeket sem hagyjuk kihasz nálatlanul. Felújításuk után ide költöztetjük a városban levő részlegeinket, ezenkívül évi 35 —40 millió korona értékben be­vezetjük majd az egyédi búto­rok gyártását. Rövid sétánk közben megis­merkedtem Rybársky Jánnal, a felületmegmunkáló részleg fő­mesterével, valamint Vincze Fe­renc, Anda János, Varga Éráz, Füzék Kálmán és Ragyimák Ist­ván mesterekkel, akik az egyik helyiségben éppen az új búto­rok gyártásával kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Ahogy a rövid beszélgetésből kiderült, a mesterek nagy része tapasztalt, régi dolgozója a gyárnak és jól ismerik a szak ma mindem fogását. — Azt hiszem, a többiek ne­vében is elmondhatom, hogy az új bútor gyártása nem okoz majd különösebb problémát. Főleg akkor, ha jó lesz az anyagellátás is — mondotta Ján Rybársky. — Nem félünk az újtól, hiszen az utóbbi né­hány évben már átmentünk né­hány változáson, többféle bú­tortípus gyártásán. Mindenki is­meri a követelményeket és az sem mellékes, hogy az egyes csoportokban a dolgozók között jó a légkör és a megértés. Kö zös erővel mindent meg lehet valósítani, még azt is. ami eleinte lehetetlennek tűnik. A többiek, akik körülöttünk voltak, őszinte meggyőződéssel csatlakoztak Rybársky elvtárs véleményéhez, ami szintén azt bizonyította, nem lesz baj a terv és kiviteli feladataik tel­jesítésével. Naponta rnegköze lítőleg félmillió korona értékű árut termelnek, amihez 200— 250 ezer korona értékű nyers­anyagot dolgoznak fel. Az évi termelésük nagyobbik fele ki­vitelre készül. Termékeik ha­gyományos vásárlói közé tarto­zik. a Szovjetunió, az NDK, NSZK, Kanada. Anglia és Fra» ciaország, amelyek elégedettek a tőlük vásárolt bútorok minő ségével. A gyárban nem o'koz nagyobb problémát a munka erő-vándorlás és a szakemberek utánpótlása sem. Ez többek kö zött a dolgozókról való megfe lelő gondoskodásnak az ered­ménye. A múlt évben például többen üzemi lakáshoz jutottak és az itt dolgozó anyák számá ra megoldódott a kiskorú gyer­mekek elhelyezése ueyanis új bölcsőde és óvoda is épült. így a galántai bútorgyár dolgozói az új évet nemcsak új tervek kel, hanem már részben jobb munka- és életfeltételekkel is kezdhették. Ez pedig szintén nem mellékes szempont. PÄKOZDI GERTRÜD A 6. ötéves tervidőszak első évében Derűlátással kezdték el a munkát A pórt levelének visszhangja >0 Kötelezettségvállalá­sokkal köszöntik a CSKP XV. kongresszusát >(£ Véle­mények, nyilatkozatok Központi szerveink kongresz- szusi felhívása és a CSKP KB levele Kelet-Sziovákia dolgozói­nak körében is teljes megértés­re talált, kiváltotta a vállalatok, üzemek munkaközösségeinek lelkes kezdeményezését, ami az ötödik ötéves tervidőszak fel­adatainak sikeres teljesítését eredményezte. A 6. ötéves terv­időszak első esztendejében is derűlátással láttak munkához a kerület különböző üzemeiben. Néhány jelentősebb Tátra alatti ipari üzemben a megkér­dezett vezetők hasonló értelem­ben vélekedtek. Štefan Tuíinsky mérnök, a Poprádl Vagongyár vállalati igazgatója: — A 6. ötéves tervidőszak el­ső évében az előző öt év fel adatainak sikeres teljesítésére támaszkodva folytatjuk a mun­kát. Sikerült valóra váltanunk a XIV. pártkongresszus alapvető célkitűzéseit. Az 1971—75-ös években gyárunk 14 27ö vasúti kocsit és számos speciális al­vázat készített. Jelentős felada­tokat teljesítettünk a KGST ke­retében folyó nemzetközi együttműködés során is. öt év alatt közel 982 millió korona értékű terméket exportáltunk. A 6. ötéves tervidőszakban termelésünk megkétszereződik, s a gyár újabb termelőrészle­gekkel bővül. Az első év folya­mán kilencezerrel növeljük az alvázak gyártását. A áruterme­lés értékét az előző évhez vi szonyítva 45 millió koronával fokozzuk. Igényes feladatok ezek, de nem haladják meg i vagongyár kollektívájának ere jét... A matejovcei Tatramat n. v. termékei, az egyre korszerűbb automatikus mosógépek az egész országban, sőt annak ha­tárain túl is közismertek. A vál­lalat termelési eredményeiről és jövőbeni feladatairól ennek igazgatója, július Novák nyilat­kozott: — Az 5. ötéves tervidőszak utolsó éve volt számunkra a legnehezebb, mert anyaghiány­nyal küzdtünk, s mindamellett 20 százalékkal kellett növelni a termelést. Elég sok problémát sikerült rendeznünk. Hála mun­kaközösségünk lelkes munkájá­nak, az ötéves terv feladatait már augusztus végén teljesítet­tük, s az év végéig 330 millió korona értékű árut termel­tünk ... — Az 1976-os év feladatai még igényesebbek. Az előző év­hez hasonlítva 18 százalékkal kell növelni a termelés*. Pél­dául 121. ezer mosógépet, 153 ezer villany-vízmelegítőt, 20 ezer villanysütőt és egyéb ter­méket gyártunk az idén. Gaz­dasági téren is fokozódtak a tennivalók. A vállalati nyeresé­get 55 százalékkal kell növelni a költségek 2 százalékos csök­kentése mellett. Ilyen és hason­ló célok elérésére irányulnak dolgozóinknak a XV. pártkong­resszus tiszteletére tett felaján­lásai is. » * • A sviti Tatrasvit n. v. már 1975. november 13-án teljesítet­te az ötödik ötéves terv felada­tait, s terven felül 11 millió korona értékű árut termelt. fán Kubovöik Igazgató öröm­mel számolt be arról, hogy vál­lalatuk növelte az első osztá­lyú termékek részarányát, és csökkentette a reklamációk szá­mát. Tavaly 10,5 százalékkal s az egész 5. ötéves tervidő­szakban 34 százalékkal növel­ték a piaci ellátást. Az export- feladatokat 150 százalékra tel­jesítették. Az 1976-os évben — a köz­szükségleti ipar országos átla­gán felül — 8,8 százalékkal növelik a termelést. A piaci ter­melés csaknem hét, a kivitel 18 százalékkal lesz nagyobb mint tavaly... — Vállalatunk dolgozói — hangsúlyozta az igazgató — a feladatok és vállalások példás teljesítésével köszöntik pártunk XV. kongresszusát. KULIK GELLERT Oj csillagászati osztály nyílt meg a Košicei Műszaki Múzeum­ban, amely Szlovákia leglátogatottQbbjai közé tartozik. Felvételün­kön: a látogatók egy 30 cm-es átmérőjű Newton-típusú távcsövei az eget vizsgálják. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Célunk: AZ EGYENLETES TERVTEUESÍTÉS ÜZEMVEZETŐK VÁLASZOLNAK A CSEHSZLOVÁK SAJTÓIRODA AIM KÉT JÁN EK KÉRDÉSÉRE fČSTK) — A Csehszlovák Sajtóiroda dolgozói különféle üzemek vezetőivel ankétot rendeztek arról, hogyun kíván­nak hozzájárulni a 6. ötéves tervidőszak első éve feladatai nak teljesítéséhez. Az alábbiakban néhány választ közlünk erre a kérdésre. MICHAL MINDOŠ mérnök, a sninai Vihorlat vállalat igazga­tója: „Remélem, hogy az idei esztendő a békés építőmunka, a növekvő munkafegyelem éve lesz. Ebben az évben ünnepli vállalatunk fennállásának 25. évfordulóját. Ez az évforduló, továbbá a XV. pártkongresszus és a CSKP megalakulásának 55. évfordulója nyilvánvalóan ösz­tönözni fogja a felajánlási moz­galom fejlődését. Az első fél év­ben 51 százalékra kívánjuk tel­jesíteni az évi árutermelési és kiviteli tervet. A vállalat dol­gozói felajánlották, hogy meg­takarítanak 1100 tonna üzem­anyagot és 250 tonna fémet. Ha az idei feladatokat teljesítjük, megteremtjük az egész 6 öt­éves tervidőszak feladatai tel­jesítésének feltételeit. A jövő­ben fokozottabban ki akarjuk használni a rendelkezésünkre álló tartalékokat a termelés ha­tékonyabbá tétele céljából, és elmélyíteni kívánjuk a szocia­lista gazdasági integrációt a szocialista országok, főképp a Szovjetunió hasonló vállalatai­val.“ PAVOL MAZÁNIK, a trenčíni Slovakotex vezér igazgató ja: „Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az 5. ötéves terv alapvető célkitűzéseit teljesítettük. 1975- ben a bruttó termelés tervét 100 millió koronával túlszár­nyaltuk. A jó eredmények dol­gozóink aktivitásának köszön­hetők. Az alkalmazottak 95 szá­zaléka kapcsolódott be a szo­cialista munkaverseny valami­lyen formájába. 1976-ban és az egész 6. öt­éves tervidőszakban legfonto­sabb feladatunknak azt tartjuk, hogy kielégítsük a . hazai fo­gyasztók és a külföldi megrende­lők növekvő igényeit. Az eddigi ginéi nagyobb aranyban fogiuk felhasználni a bevált szinteti­kus nyersanyagokat és javítani kívánjuk termékeink minőségét. Az idei feladatok igényesek. Az árutermelés terve csaknem 9 százalékkal több termék gyár­tását irányozza elő a tavalyi évhez képest.“ J. BKHUNCÍK mérnök, az ipa­ri építővállalatok košicei tröszt­jének vezérigazgatója: „A tröszti fennállásának 10 éves történe­tében a tavalyi év volt a legsi­keresebb. A hozzánk tartozó vállalatok terven felül több mint 25 millió korona értékű munkát végeztek. Olyan fontos építkezésekben vettünk részt, mint a humennéi Chemlon 8. és 9. üzeme, a vojanyi II. villany­erőmű, a párkányi Cellulóz és Papírgyár második szakasza, a bratislavai tv-központ második szakasza stb. Az idén még igényesebb és nehezebb feladatokat kell telje­sítenünk, mint tavaly. Négymil- liárd 440 millió korona értékű beruházást kell befejeznünk. A terv szerint az ipari beruházá­sokon kívül befejezzük 933 la­kás építését, s az orenburgi gázvezetéken 220 millió korona értékű munkát végzünk el.“

Next

/
Thumbnails
Contents