Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám, csütörtök
A „nincs“ és „van“ között Bar tál Béla Magyarázom: A kölcsönösség fogalma látszólag csak árnyalatokkal tér el a hálától, valójában alapvetően más. A kölcsönösség közösségi elv. Nélküle eltorzulnak az emberi kapcsolatok. És sorolom a példákat: Ha a fiatalok segítenek a faluszépí- tési munkában, annak nem csupán az a haszna, hogy utat építenek, zöldsávokat létesítenek. Lényegesebb haszna, hogy megtanulják: a terhek valójában közterhek, és így a fiatalok részt kapnak a felelősségből is. Ilyen „tanítóskodó“ módon magyarázom a dolgokat Vyš- kovce nad Ipľom (Ipolyvisk) községben a fiatalok körében. A volt tanító jogán, hiszen Piatrikné, Gálik Márta és Burtal Béla, a SZISZ helyi szervezetének vezetői a tanítványaim voltak. Námer Ödön, az iskolaigazgató pedig hangsúlyt ad a magyarázatnak: A pártszervezet segít nektek, de ugyanakkor tevékenységet, munkát is vár. Furcsa, hogy a forradalmi múltú községben, a „Kis Moszkva“ elnevezéssel illetett, megtisztelt községben a politikai ábécé problémáival kell foglalkozni, de szükséges, mert a helyi ifjúsági szervezetről a járási vezetők hümmögve így vélekedtek: Olyan „van“ és „nincs“ is. Tény, hogy a legutóbbi évzárógyűlés — melyre húszán jöttek el — inkább a kezdés, az újrakezdés jegyében zajlott le, s nem minősíthető méltó folytatásnak. Néhány évvel ezelőtt még jó minősítést kapott a szervezet a járási szervektől. Annak alapján nyílt lehetőség arra, hogy a pártszervezet utánpótlást kapjon a fiatalok köréből. Bondur József, Piatrikné, Gálik Mária, Vörös Tibor — Lépést tartanak • Az ötödik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséhez S'ará Turá-i Chirana n. v. fiatal dolgozói is hozzájárultak. Ezen túlmenően a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy ledolgoznak 500 órát társadalmi munkában, továbbá 4000 korona értékű energiát és alapanyagot takarítanak meg. A haladó módszerek és formák segítségével kiváló minőségű termékeket kívánnak gyártani. • A Stupavai Cementgyár SZISZ-szervezetének komplex racionalizációs brigádja is ér tékes kötelezettségvállalással köszönti a CSKP XV. kongresz szusát. A rotációs kemencéknél évente több tízezer korona ér tékű tüzelőt takarítanak meg. © A trnavai TAZ fiatal dől gozói az újítómozgalom segítségével 50 ezer korona értékű energiát és alapanyagot takart tanuk meg. A vállalat SZISZ tagjai felajánlották, hogy össze gyűjtenek 50 tonna hulladék vasat, 3 tonna papírt és egy teljes műszakot ledolgoznak a Dobrá Voda-i üdülőközpont építésénél. ' atrikné, Gálik Márta mindannyian a Vörös Lobogó Efsr/. dolgozói — így lettek tagjelöltek. A pártszervezet részéről Kádasi Gyula foglalkozott a fiatalokkal. Most: azonban más a helyzet. ,• KINEK, MI A VÉLEMÉNYE? Námer Ödön: — Nem mondhatjuk, hogy „nincs“ ifjúsági szervezet. Ez téves megítélés. Problémák vannak: Néhányan talán még kétévi tagsági díjjal is elmaradtak, de eljöttek a gyűlésekre, a megbeszélésekre. Nem volt klubhelyiségük, de már kaptak. További probléma persze a berendezése. Segít nekik a sportszervezet, 47 széket ad. Politikai téren is figyelünk a fiatalokra, hiszen a pártvezetőség tagjaként vettem részt évzáró taggyűlésükön, legközelebb megint kijelölünk majd valakit, aki felelős lesz az ifjúsági munkáért. fíartal Béla: — A sportfelelős tisztsége az enyém. Szívesen sportolnak a fiatalok, tehát ezen a téren könnyen szervezhetők. Főleg asztaliteniszeznek, és nem is akárhogyan, mert a járási első osztályban játszanak, erős mezőnyben, mindig az élen. Szerintem egyetlen komoly probléma az, hogy ki ad majd anyagi támogatást. A többit mi vállaljuk. Piatrikné, Gálik Márta: — Nekem a terv, az igényes, a célratörő munkaterv tetszett az évzáró taggyűlésen. A jó terv már fél siker. Egyébként a politikai felelős tisztsége az enyém. Nem könnyű. Ügy kezdjük, hogy először megkérdezzük a többiektől: Mit vártok a szervezettől? Mit szeretnétek? A vélemények különfélék, de jelzik, hogy „van“, létezik ifjú: sági szervezet. Oj elnöke Csala Zoltán, aki a demandicei (de- inéndi) alapiskolában pionírvezető. A foglalkozása eleve biztosíték arra, hogy leküzd ik majd a szervezési nehézségeket. LelNámer Ödön iskolaigazgató kés tagok Vörös Gábort Kádasi Gyula, Hajas Gyula, — valamennyien a Vörös Lobogó Efsz dolgozói — akik már régebben is bebizonyították, hogy a vezetőség számíthat rájuk. A beszélgetés során kitűnt, hogy az ipolyviski fiatalok nem szeretik az ingadozó nyelvű mérleget és az ingadozó nyelvű nyelvet. Az „egyrészt“, mely átbillen a „másrészt“-be, a „no- hát“ és „ámbárt“, ami látszatra felette bölcs dolog, de sok meg alkuvás tenyészágya. Erélyesen tiltakoztak például a meghatározás ellen: „van“ é9 „nincs“ is. Úgy mondták, hogy akkor inkább vállalják a kettő közötti létezést, mert az mégis csak jelzi: van ifjúsági szervezet. Talán nem olyan példás, nem olyan neves, de van. Külön megkérték, hogy ha írok róluk, kerüljem a szokvá nyos kifejezést: „bizonyítani szeretnének“. Inkább bíráljak. Megkérdeztem tehát lőlük: Mi ben bíztok? így válaszoltak: A pártban, a kommunistákban. És szerényen, szinte félős>en tették hozzá: No meg a magunk erejében is. Hinni kell és tenni“! ,,A cselekvésért való felelősséggel szemben ott áll a nemcselekvésért való felelősség.“ Ezt Karl Liebknecht mondta, és még soha, senkinek nem volt több joga így beszélni, mert így tudott meghalni is. Ezt a liebk nechti értelemben vett felelősségérzést kell elsajátítani amikor a fiatalok kimondják: A magunk erejében is bízunk. Egyébként az ipolyviski párt- szervezet. az ipolyviski kommunisták segítségére, bizalmára joggal számíthatnak, mert ők képletesen és valóságban is mindig magasra emelték a vö rös lobogót, s ma is így bíz tatják a fiatalokat: Tenni kell! HAJDÜ ANDRÁS TÖTHPÄL GYULA felvételei Harcban szerzett tapasztalatok Január 15 — a csehszlovák tüzérség és rokétaegységek napja A lengyelországi Jaslo városa mellett lezajlott hadműveleteket nem csupán véletlenszerűen említjük a csehszlovák tüzérség harci hagyományainak alapjaként. A Szovjetunióban alakul! csehszlovák egységek harci útja a második világháborúban annak a folyamatnak a magvát képezi, amelyben lerakták az új csehszlovák néphadsereg, az új típusú hadsereg, a szocializmus és a kommunizmus építése megbízható őrzőjének alapjait Csehszlovákiában. Parancsnokságunk, a Vörös Hadsereg parancsnoksága és a szovjet hadászati szakemberek kezdettől fogva rendkívüli figyelmet szenteltek a Szovjetunióban alakult csehszlovák egységek keretében a tüzérség fejlesztésének. támadó hadműveletekben — tapasztalt, elméletileg, gyakorlatilag és műszakilag is jól felkészült harcosokként. A csehszlovák tüzérségnek a jaslói hadműveletekbe való bekapcsolódását számos intézkedés előzte meg. Valameny- nyi a fronton kialakult általános helyzetből és azokból a feladatokból származott, amelyeket á 4. ukrán front kitűzött a 38. hadsereg és a Szovjetunióban alakult 1. csehszlovák hadtest számára. Erről a helyzetről nagyon tanulságosan és tartalmasan ír az 1. csehszlovák hadtest akkori parancsnoka, Ludvík Svoboda hadseregtábornok a „Buzuluk- tól Prágáig“ című könyvében. A jaslói hadműveletekről szóló fejezet minden túlzás nél- H!1 tamkönvve tüzérségi iiyakwiia' " A Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egységek fokozatos szervezésével növekedett a lehetőség a tüzérség számára is, amely hatékonyan avatkozott be a Fasztov, Belaja Cerkva és Zsaskov melletti hadműveletekbe. Az alakulatokból különböző típusú ezredek létesültek. A hadtest felépítése megkövetelte a nehéz tüzérségi ezred kialakítását. Ugyanakkor számos tapasztalat birtokában kialakultak a feltételek ahhoz is. hogy a csehszlovák tüzérek hozzáfogjanak eddigi legnagyobb feladatuk teljesítéséhez — a 4. Ukrán Front 38. hadserege csapatainak támogatásához a Kárpátoktól északra kifejtett egységeinknek és parancsnokainknak. A feladatot teljesítették, a támadás sikerrel járt. Az öt tüzérségi ezred közül három elnyerte a „Jaslói“ elnevezést, és Moszkvában 1945. január 19-én tiszteletükre tüzérségi díszsortüzet adtak. \ Tüzéreink és rakétavetőink a német fasiszta csapatok ellen vívott harcban szerzett tapasztalatokat ma fegyvereik mesteri kezelésére használják fel. A harci tapasztalatok tehát a csehszlovák néphadsereg hagyományaivá váltak, a dicső szovjet hadsereggel való megbonthatatlan barátság hagyományává. ]. MIČÁTEK Az elmúlt év az 5. ötéves terv záróéve volt, s e tény az egységes földművesszövetkezetek rövidesen sorra kerülő évzáró közgyűlésein is megmutatkozik. A gazdálkodási eredményeket ismertető beszámolók az elmúlt év értékelése mellett az 5. ötéves terv folyamán elért eredményeket is ismertetik, a jövő feladatai között pedig nemcsak a folyó évi, hanem az ezt követő évek termelési irányszámairól is szólnak. Piaček Jozef, a Seneci (Szenei j Egységes Földművesszövetkezet üzemgazdásza is az elmondott szempontok alapján készíti a zárszámadó közgyűlés beszámolóját. — így tagjaink közvetlenül összehasonlítják az elmúlt és az előttünk álló öt év eredményeit, illetve feladatait, s egyben azt is láthatják, hogy e tervek — eddigi eredményeink alapján — igényességük mellett is reálisak — mondta az üzemgazdász. JÓ ALAPOKRÓL INDULNAK Készül o zárszámadó közgyűlés beszámolója A šenkvicei székhelyű ,,Loven*' vaclászegyesület, a piac vadhússal való ellátásán ki viil élő állatok fogására is specializálta magát. Felvételünkön: Autón Vavrincík fácánzsákmányá val. (Felvétel: 5. Petráš—ČSTK] Szavait egyben néhány példával is kiegészítette. A szövetkezet bruttó mezőgazdasági termelése 1980-ban 1975-höz viszonyítva eléri a 107,5 százalékot, az árutermelés pedig ugyanezen idő alatt a 116,5 százalékot. A szövetkezet 1975-ben 1970-hez viszonyítva az említett mutatókban megközelítően 31,2, illetve 26 százalékos növekedési ért el. Ezek az eredmények, és mindaz, ami elérésüket lehetővé tette, tehát a célszerű irányítás, a gazdaságos termelésre való törekvés és nem utolsósorban a tagság széles körű mun kaaktivitása együttesen adják a feltételt a 6. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséhez. — A gazdálkodási eredményeket mindig komplex módon kell értékelni — hangsúlyozta az üzemgazdász. — Szövetkezetünkben e komplex összehasonlítás is pozitív. Vegyük például az elmúlt évet, amikor 1974- hez viszonyítva a termelés 9 százalékos növekedése mellett az anyagi ráfordítások 6,2, a bé rek pedig 2 százalékkal növekedtek. Tehát a termelés fokozását elsősorban a munkatermelékenység fokozásával értük el, ami további lényeges pozití vum. A továbbiakban részletesen is számba vettük, hogy a szövetkezetben a munkatermelékeny ség fokozásának milyen lehetőségeit kamatoztatták. — Ésszerűen és nagy körültekintéssel gépesítettünk — mondta az üzemgazdász. — A rendelkezésünkre álló keretet elsősorban olyan gépek vásárlására fordítottuk, amelyeket a legjobban tudtunk hasznosítani. Bevezettük a munkába érkezés és az onnan történő távozás pontos ellenőrzését. Nagy figyelmet fordítottunk a veszteségek csökkentésére is. Csak egy példát említek. A kukorica- betakarítás nehéz körülményeire még mindannyian emlékszünk. A szél által kettétört szárak következtében aránylag nagy volt a betakarítási veszteség, ezért valamennyi kukorica- táblánkon az utószedést is elvégeztük. Megközelítően 8 vagon szemet gyűjtöttünk így ösz- sze, ami átlaghozamunkat 3—4 mázsával növelte. A munkatermelékenység fokozását a rendszeres ellenőrzés és értékelés is segítette. Havonta valameny- nyi termelési egység dolgozói megkapták a pontos kimutatást arról, hogy hány százalékra teljesítik a tervet és ehhez viszonyítva mennyit használtak fel a tervezett évi anyagi ráfordításból, illetve milyen százalékban merítették ki a tervezett béralapot. És végül, de nem utolsósorban a dolgozók nagyarányú munkakezdeményezése is hozzájárult a munkatermelékenység fokozásához. Az eredményes tavalyi év után a szövetkezet dolgozói újabb egyéni és kollektív vállalásokat tettek, amelyekkel már pártunk közelgő XV. kongresszusát köszöntjük. A vállalások leglényegesebb része a szemesek termesztésével függ ösz- sze. A tagok a kongresszus évében az előirányzottnál 8500 mázsával akarnak több gabonát’ juttatni az állami alapokba. — Ojabb kötelezettségvállalásunkkal már a legutóbbi októberi plenáris ülések mellett is állást foglaltunk. Az októberi határozatokkal összhangban 1976-ban módosítjuk a szemesek vetésterületeit. Kukoricából pl. 1975-höz viszonyítva egyhar- maddal vetünk többet. Nem feledkezünk meg a takarékos abraktakarmány-fogyasztásról sem. A teheneknél bevezettük a hozam szerinti adagolást, az istállók mellé takarmánytartályokat állítottunk, így elejét vesszük az abraktakarmányok helytelen tárolásának és az el- szóródását is megelőzzük. Eredményesen hasznosítjuk a söripari melléktermékeket és az ősszel a cukorrépa-szelethez silózáskor árpaszalmát, valamint a kukorica tisztításakor visszamaradt melléktermékeket kevertünk. Az ésszerű takarmányozásnak már az elmúlt év novemberében jelentkeztek az első eredményei, amikor az előző hónapokhoz viszonyítva csaknem 60 ezer korona értékű abraktakarmánnyal csökkent a fogyasztás. EGRI FERENC 01 1976. I. 15. 4
