Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám, szerda

Ilyenkor, tél derekán, a der cés reggeleken éppoly mozgal más az élet a Vörös Lobogó Efsz házatáján, mint máskor. Az inolysági székhelyű efsz, melv négy falu határát, a valamikori S. Köldjének „harmadfél éké nyi“ területét, s a hozzátartozó települések földjét műveli, ma már ipari szinten teszi azt, s így a reggeli képek nem hason­lítanak a nosztalgiával emlege­tett „falusi reggel“ képeihez, íme egészen másn*' Tíz peľ.ľcei 7 óra elölj már a gazdasági telep írvdá/utiux axztala mellett ülnek a vezetők, /halról jobbra/ Bolijár lózse), Abrahám Kornél mérnök, a diszpécser, Simon Sándor, a műszaki felelős, Rartos Lajos és Vörös Géza csoportvezetők. A tegnapi munkaér tekezlet határozatai alapján „elosztják“ maguk között a tenni­valókat. Csak úgy „nagykabátosan“ persze, mert a kályhában meg nem kapott lángra a parázs. de különben is: negyedóra tjiú'- j . ■ ’dúlnak tovább, ki-ki 7 ni iga munkahelyén Mar Ľ.iijvuett ti óid jugya, tehát a viski részleg kériezzetében o fóliasátrak alatti talajt íel lehet ásni. Három asszony I balról jobbra) Kovács Margit, Trencséni József né, Matula Mária szór goskodik ezzel a munkával. És a többiek? Kérdéssel válaszolnak: Ňev1 h.ooy mrtst óin n disznóölés ideje? A kár tetszik a Banská Byst- rica-i Stavoindustria dol­gozóinak, akár nem. tény az, hogy az itteni Tesla üzem­ben nagyon neheztelnek rájuk. Van is rá okuk, hiszen az új üzem épületeit a közeli Králo vában megkésve adták át a megrendelőnek. A szerszámké­szítő csarnokban az elmúlt év márciusa óta folyik a munka. Ez is csak annak köszönhető, hogy a műhely dolgozoi, akik teljesíteni akarták az igényes évi tervet, maguk költöztették át, maguk helyezték szét és ál­lították üzembe az új csarnok­ban a marógépeket, az eszter­gákat és a többi berendezést Mindez csodálatos gyorsaság­gal sikerült, amiért a vállalat vezet őségét (jl köszönőlevelet, valamint egy háromnapos au tóbuszkirándulást kaptak a brnói Weidling 75 nemzetközi hegesztési kiállításra. Alig me legedtek meg az új csarnok ban, furái Stanko, a szerszám készítő részleg vezető mestere így szólt fiaihoz: „Gyerekek, a vállalat vezetőségétől kónkrét feladatot kaptunk: a valutáért vásárolt préshez szerszámokat kell készítenünk, hogy ezt job ban kihasználhassuk. Mert bi zony hiba lenne egy ilyen gé pet nem megfelelően kihasznál ni!“ A mester megszólításában nincsen semmi különös, hiszen a szerszámkészítő részleg dol­gozóinak átlagos életkora nem éri el a 22 évet. A „gyerekek", mihelyt megkapták a tervraj­zokat, azonnal munkához is Iái lak és néhány napon belül ti­zenöt különböző süllyesztőket készítettek el. S az eredmény? Korábban ebből a gépből egy műszak alatt 10 ezer préselt idom került ki, most pedig több mint 50 ezer darab különböző idomot, alkatrészt szorítanak ki“ belőle. Ián Jursík, a préselő osztály vezetője elégedetten állapíthat ta meg: „A prés megnövekedett teljesítményének köszönhetjük, hogy a műhely évi tervét már december ötödikén sikerült tel- 'esíteni. Ezzel két munkaerőt is megtakarítottunk, akik aze­lőtt célgépeken kézzel „vág dosták“ a préselt lemezeket. Ami pedig a legfontosabb, a szükséges munkadarabokból tel jesen önellátókká váltunk.“ A gyengeáramú és az elektro nikus berendezések gyártása na gyón igényes munka. Nem egy szer egy parányi alkatrész is komoly problémákat okoz, kü­lönösen akkor, ha más partner­től kell beszerezni. Eléggé kő rülményes volt például a haj szálvékony színes drótok be­szerzése. Ma már ez sem okoz problémát. Milan Kovalöík konstruktőr és David Dániel gépjavító egy kis méretű, de ötlete’s automata gépet szer­kesztett, amely a régi eljárás­hoz viszonyítva ötszörösére nö­velte a munkatermelékenysé­get. Ez a lelkesedés eleinte bi­zony nem volt általános. Nem egy szerszámkészítő így vála­szolt a kezdeményezőbbek un­szolására: „Mit akartok tőlem? Teljesítem a normát? Teljesí tem. Hát akkor, mi vani?“ „Ez igaz, de nézd meg a töb­bieket: ők állandóan fokoz­zák a teljesítményüket. Értsd meg, hogy sokszor a te telje sítményedtől függ, hogy a to­vábbi részlegeken, munkahelye ken hogyan teljesítik a tervet“ — magyarázta a mester. Ké­sőbb ezt a fiatalembert is fel­vették az egvik szocialista nuárban is virít. Talán ebben is rejlik a jó termelési eredmé­nyek titka, hiszen a szép, kul túráit környezetben jobban ha lad a munka. S az ember életé nek harmadrészét n nu:1'; a he­lyen tölti. Vladimír Majer brigádvezetó helyeslően bólint: „Igen, így van. Mi ezt már kitapasztaltuk. Hogy a munkahelyünkön min­dig szépek legyenek a virágok, brigádunk egyik tagja, aki „ci­vilben“ kertészkedő, kötelezett­séget vállalt, hogy szocialista gondozásba veszi a „virágker tészetünket“. Sokan talán nem hiszik el, de valóban úgy van, hogy elsősorban ezek a virá­gok, a munkahelyeken 11 r a! - kodó rpnd no meg a faliújsá­A „pvereikeiV" kezdeményezése nem ismer határt munka brigád címért versenyző közösségbe, s ma már ő is fel­zárkózott a többiekhez. Az is igaz, hogy a dolgozók­ra jól hat a szemléltető agi­táció. A legjobb és a leggyen gébb eredményeket elérő dől gozók nevei naponta rendszere­sen megjelennek a műhely fali­tábláján. A nyilvánosságra ho­zott igazság bizony érzékenyen érinti az embereket. Az a fia­talember is, aki nemrégen még vitába szállt a mesterrel, most már azt kérdezi a műhely ve /.élőjétől: „Az én nevem mi­kor kerül a táblára, hiszen már elértem a 105 százalékot!?“ Ez a műhely azonban másban is kitűnik. Például abban, hogy a dolgozók a műszak után nem rohannak azonnal a kártyalyu­kasztóhoz és az autóbuszokhoz. Először mindenki szépen rendbe teszi a munkahelyét, mindent a helyére rak, s rend­ben átadja a következő műszak­ra érkező társának. Valaki egy­szer a termelési értekezleten szóvá tette: „A műhelyünk ugyan szép, de a környékét is rendbe tehetnénk.“ Volt aki he­lyeselte a javaslatot, olyanok is akik kinevették érte. Másnap azonban a három szo­cialista munkabrigád vezetője. Vladimir Majer, Ján Puškár és Juraj fíobák, s még néhányan a kollektívákból a műhelyben maradtak, s a fémhulladékok hói virágtartókat készítettek. Több mint 70 darab készült el belőlük. Egyesek otthonról is hoztak virágokat. A szerszám készítők kezdeményezésére a vállalat vezetősége is felfigyelt, s színpompás évelő virágokat, fikuszokat, aszparátuszokat vá sároltak. Az ibolyák egyik kü lönleges fajtája még most, ja­gok eredményezték, hogy ü mű­hely az elmúlt évi tervet már december ötödikén teljesítette, s ezzel az egész vállalat is ha­táridő előtt készülhetett el az évi feladatokkal.“ Ez mind szép. De mi lesz to vább? Erre a kérdésre Juraj Stanko vezető mester így vála­szol: „Továbbra is meg akarjuk tartani a műhelyek közötti ver­senyben az első helyet, éspe­dig a szaratovi recept szerint: dolgozz selejt nélkül Ebben az évben a finommegmunkáló gé­pek és a műszerek műhelyében légkondicionáló berendezést ké­szítünk, s a műhely hőmérsék­letét egyenletesen 20 Celsius fokon akarjuk tartani, mert a hőmérsékleti ingadozások ked­vezőtlenül hatnak az érzékeny gépek munkájára. Nálunk bi­zony néha a milliméter század része is számít.“ Vladimír Ma­jer brigádvezető készségesen hozzáteszi: „Mi a kollektívában eldöntöttük, hogy a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére a brigád minden tagja két műsza kot teljesít munkabér nélkül a társadalom javára, s a normát egész évben 104 százalékra fog juk teljesíteni, örülünk annak, hogy a megelőző ötéves tervet sikeresen teljesítettük, s mi kollektíváinkban mindent meg teszünk annak érdekében, hogy az új ötéves tervet fs sikere­sen zárjuk.“ Jól érzi magát az ember eb­ben a csinos, új munkacsarnok­ban. Azért is, mert kezdemé­nyező, fiatal emberek veszik körül, akikből csak úgy árad nak a hasznos ötletek, S ami a legfontosabb, ezeket az ötlete két gvorsan meg is valósítják. BÁTOR1 JÁNOS lavulnak a nők munkafeltételei A legtöbb problémát a inagy terhek mozgatása okozza 0 Folytatni kell a gépesítést súlyuk meghaladja a megsza­bott határt. Ez elmondható több külföldről behozott árufajtáról és nyersanyagról is. így például a kereskedelem­ben, ahol ez a kérdés a részle­ges eredmények ellenére még mindig igen időszerű, sokfajta árut olyan csomagolásban szál­lítanak az üzletekbe, hogy sú­lyuk túllépi a megszabott ha­tárt abban az esetben is, ha az jelentősen csökkenthető lenne. Az egyes termelők és szállítók miatt nem érhető el jelentősebb javulás ezen a téren, mivel a megoldás érdekében meg kel le ne változtatniuk a termelés és a csomagolás eddigi technoló giáját, ami természetesen nem könnyű feladat. Ezért fontos, hogy az egyes vállalatok és üzemek, valamint a felettes szervek a tervek ki­dolgozásakor ez új technoló­giák bevezetése során teljes mértékben vegyék figyelembe a termékekkel, csomagolással stb. szemben támasztott igénye két, és a jövőben ne hozzanak csupán formális intézkedéseket, hanem dolgozzák ki a nők ne héz fizikai munkáját kikt^zö bölő intézkedések reális tervét Továbbra is folytatni kell a gépesítést. A mai helyzet sz*‘ rint sok üzem és vállalat a kö vetkező években is ideiglenes kivételek kérvényezésével akar­ja megoldani ezt a fontos kér­dést. KAROL KOLAČEK A műhelyben reggel tí órakor a gépjavítók mar azzal dicseked hetnek, hogy útra indítottak egy személyautót és egy traktort, s büszkén mondják: ... hiszen mi vagyunk az öttagú, szocialista munkabrigád címért versenyző csoporti A felvételre azonban csak négyen kerültek: (balról jobbra) Minárik Mihály brigádve- zelő, Balla Sándor, Piatrik Gyula, Moksó László, fis hni van az ötödik9 r~')l'T',rn ment a megjavított traktorral1 A CSKP XIV. kongresszusa nagyra értékelt« a nők hozzájá­rulásai szocialista társadalmunk fejlődéséhez, és megteremtette a feltételeket a dolgozó nők problémáinak megoldásához. A VIII. szakszervezeti kongresszus határozatai is egyértelműen megha- rozták, melyek azok a területek, amelyeken segítséget kell nyúj­tani a dolgozó nőknek. A nők jelentős mértékben részt vesz­nek a tervfeladatok teljesítésében és túlteljesítésében, hiszen népgazdaságunkban a dolgozók csaknem felét a nők alkotják. Ez a tény megköveteli, hogy az összes állami szerv és társadal­mi szervezet tervszerűen és konkrétan megold>a a nők problé­máit, tovább fHvfts'a iminkaf<?,^t'’ifli,t'»’ Hint a (jyar, olyan leszl mondják az építők, akik a BS—6-os típusú szárító építésénél dolgoznak. Vezetőjük, Régi Ernő építész /bal szélen) pontos adattal szolgál: 6 millió 35 ezer koronába kerül, s tavaszra már üzemelni fog. Fényképezés előtt valaki a csoportból még kiszól: Ha kell, majd granulálni is lehet itt a takarmányt, az ám! ßs ez az utolsó szó adja meg a felvételek mottó/át is: Ilyenek a reggeli képek a Vörös Lobogó Efsz ben... az ám! Nincs nosz­talgia csuk valóság, vagyis dolgos hétköznapi reggelek. HAJDG ANDRAS A felvételeket TÚTHPAL GYULA készítette A bratislavaí Munka védd un. Felügyelőség nagy figyelmet szentel a nők munkafeltételei ellenőrzésének, az illetékes kormányhatározatok teljesítésé­nek amelyek megszabját a nők éjszakai munkájának, a nehéz fizikai munkának stb. feltéte leit. A női alkalmazottak eseté­ten a legsúlyosabb probléma a megengedettnél nagyobb terhek emelése és szállítása. Az eddi­gi felménések és ellenőrzések eredményei szerint ezen a te­rületen eddig még nem értünk el jelentősebb javulást. Erről tanúskodik az az ellenőrzés, amelyet a Munkavédelmi Fel­ügyelőség az lpariigyi, Építés­ügyi, Mezőgazdasági é9 Élelme zésügyi Minisztériumhoz, az ál lami és szövetkezeti kereske­delmi hálózathoz, valamint az iskolaügyhöz tartozó szerveze­tekben valósított meg. Továbbra is vannak olyan munkahelyek, ahol a nők a megengedettnél súlyosabb terheket emelnek és szállítanak annak ellenére, hogy nincsen külön engedély unnék a munkának az elvégzé­sére. Ilyen a helyzet például a Trenčíni Ruhagyárban, a bratis- lavai Nemzetközi Nőnap Üzem­ben a Nitrai Magasépítészeti Vállalatban, a cíferi Nyugat­szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemben, a diákotthonokban. Az ellenőrzött szervezetek kö­zül csak 15-ben dolgozták ki a nők által végzett nehéz fizikai munkák kiküszöbölésének ütem­tervét. Sok szervezet mini ha tu­domásul sem venné az illetékes kormányhatározatokból rájuk háruló feladatokat. Ennek ellenére az utóbbi években ezen a területen némi javulást értünk el, elsősorban ott, ahol a gazdasági vezetőség intézkedéseket foganatosított a nők munkájának megkönnyíté­sére, főleg a kisebb emelőgépek használatával, az újítómozgalom felhasználásával stb. Sok eset­ben a szervezetek nem tudják megszüntetni a fogyatékosságo­kat, mivel többfajta nyersanya­got, félkészárut, sőt késztermé­ket is úgy csomagolnak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents