Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám, szerda

Az évzáró gRiiiiiiii Wb&m BESZÉLGETÉS FRANTIŠEK HORVÁTH ELVTÁRSSAL, AZ SZLKP GALÁNTAI JB TITKÁRÁVAL Párlalupszervezelehik évzáró taggyűlései lassún a befejezé- sükbez közelednek. Az addigi tanácskozások egyértelműen igazolták, liogy a kommunisták ezeket a fórumukat a számve­tés mellett az új feladatok és a pártmegbizatásnk szétosztá­sára, az eszmei-nevelő munka színvonalának további emelé­sére, s nem utolsósorban a XV. pártkongresszus méltó előké­szítésére is alaposan felhasználták. Az évzárók eddigi erednie nyeiről, tapasztalatairól FRANTIŠEK HORVATH elvtárssal, az SZLKP Galántai Járási Riznttságának titkárával beszélgettünk. Pozitív eredmények — Járásunk pártalapszerveze- teinek évzáró taggyűlései — szánta bevezetőnek Horváth elv­társ —, ha nem is a nagy újra­kezdések, dB mindenképpen a nagv elhatározások alkalma. A műit évekhez viszonyítva örven­detes jelenségként könyvelhet­jük el, hogy az alapszervezetek vezetői a .pártcsoportokon ke­resztül- a kommunisták nagy többségét bevonták az évzárók előkészítésébe. Ennek köszön­hető, hogy a beszámolók a frá­zisok és a nagy szavak bolyéit a munkahelyek és a pártélet kérdéseit tárgyalták, a párt ve­zető szerepének hangsúlyozásá­val az alapszervezet és a kom­munisták munkájáról szóltak. • Mi az évzáró taggyűlé­sek legfőbb pozitívuma? — Több évzárón vettem részt, s őzért az eredményekről a közvetlen tapasztalatok alapján beszélhetek. Mindenképpen nagy eredménynek tartom, hogy az alapszervezetek az évzárók gondos előkészítésével kedve­ző légkört teremtettük a ta­nácskozásokhoz és a vitához. Legfőbb pozitívu inként éppen ezért ezt a jelenséget emelem ki, hiszen eddig sohasem szó­laltak fel annyian, mint a mos­tani évzáró taggyűléseinken. A másik kedvező jelenség, hogy a viitázók nem azért szólalnak fel, mert a sajat hangjukat akarják hallatni. Mindnyájan konkrétan a tárgyhoz szólnak, megalapo­zott szenvedéllyel dicsérnek és bírálnak. Meggyőződésem sze­rint ehhez az aktivitáshoz magas fokú politikai tudásuk és közös ügyünk iránt érzeitt nagy fele­lősségük adja az impulzust © Általában milyen prob­lémákhoz kapcsolódnak a viták? — Miután eddig zömmel a felépítményhez tartozó intéz­mények üzemi pártalajiszerve- zetei tartották meg évzáró tag­gyűléseiket, a feltett kérdésre 'az ő problémakörük szemszögé­ből válaszolok. Ezeken a helye­ken a műveltségről és a társa­dalmi-politikai aktivitásról be­széltek a legtöbbet. Látszólag kevés összefüggés van a mű­veltség és a politikai aktivitás között. De meg Jtell monda­nunk, hogy hatékony politikai aktivitásra bizonyos fokú mű­veltség nélkül nem számítha­tunk. Bár az is igaz, hogy az általános műveltség önmagában nem tesz senkit sem politikai­lag tevékennyé, kétségtelen, azonban, hogy enélkül a poli­tikai tevékenység nem lehet ha­tékony. Mert a politikai isme­retek sosem léteznek önmaguk­ban, mindig feltételezik az ál­talános műveltség * 1976 I. 14. ň p.\.yul /utius r uc.jc r'inenés és Kultúra Parkjának brüsszeli pavilonjában megnyitották a „Prágai Quudrienále“ nemzet közi kiállítást, amely a díszlet tervező művészet fejlődését szemlélteti. A kiállításon 28 ál­lam 600 diszlettervezö-művésze vesz részt több mint 3000 alko­tásával. (Felvétel: Telefoto ČSTK) A kor szellemének megfelelöe'i • Például? előtt sem tudják vagy merik el­mondani, mert nem tudják kel­lő formába önteni mondaniva lójukat. Az is előfordul, hogy jó szándékú, építő célú javas­latot vagy bírálatot valaki nyer­sen, indulatosan fejez ki, s ép­pen emiatt az ellenkező hatást éri el vele: megsértődnek, fél­reértik, elutasítják. Előfordul, hogy pillanatnyilag nem érte nek még valamely Intézkedést, s a dolgozók közvetlen érdekei nek sérelmét látják benne, mert a nagyobb összefüggéseket, az össztársadalmi érdekeket nem látják. A politikai aktivitásnak tehát elengedhetetlen feltétele, hogy a kommunistáknak legyen olyan műveltségük, amely lelie tővé teszi a termelés és a po­litika egyes bonyolultabb kér­déseinek áttekintését és egyben saját véleményüknek alapos, mások számára is jól érthető kifejezését. Van azonban az is méreteknek egy másik fontos területe, amely a politikai ér­dekkel, a szocial zmus célkitű­zéseivel szintén szorosan ősz szó függ. Ez a szakismeretek, a s/akképzettség, a szakmai mű veltség területe. Azt mondhatná valaki, hogy ez nem tartozik a 1 olitikára, Je még a közműve­lődésre sem. A szakképzettsé get elsajátíthatjuk az iskolában és a gyakorlatban. De a tech­nológiai folyamatok állandóan korszerűsödnek, új «épeket ál­lítunk be a termelésin:, s bizony a dolgozóknak és a vezetőknek egyaránt tovább kell képezniük magukat, hogy lépést tarthas­sanak a fejlődéssel. Hiszen az új technika gyors fejlődésé tár­sadalmi-történelmi szükség sze­rűség, a modern tudomány és technika fejlődésének követkéz ménve, amit úgy szoktunk em­legetni, hogy tudományos-mű­szaki forradalom. A szakkép­zettség folytonos megújítása, új ismeretekkel való kiegészítése nem tűn a kényelmességet, szüntelen tanulást Igényel. Ép­pen ezért a kommunistáknak ezen az úton is példával kell elől járniuk Kiaknázatlan tartalék • Az elmondottakból kö­vetkezik. hogy a tudás a ter­melés és előrehaladásunk jelentős tartaléka, amit az a lapszer vezetek nem téveszt­hetnek szem elől. Hogyan tükröződik ez a párt alap- szervezetek munkájában? — Köztudomású, hogy a Sere cti Nikkelkohó, a Saíai Duslo felépítésével és üzembe helye zésével járásunk jellege is so­kat változott. Ez a fejlődés új követelményeket támasztott a sza k m a i- pol i t i k a i m ű v e 11 ség g e 1 szemben. Míg a gépesítés elter­jedése elsősorban az alsó fokú oktatásra épülő szakemberkép­zést követelte meg, addig a komplex gépesítés és automati­zálás — mely hovatovább nagy teret hódít a mezőgazdasági üzemekben is — már a közép­fokú végzettség megszerzését teszi általános követelménnyé. A pártalapszervezelek kommu­nistáinak éppen ezért az a fel­adatuk, hogy működési terü­letükön gondoskodjanak a dől gozók sokoldalú szakmai poli ti kai képzéséről. A tudományos technikai forradalomban ugvan is a rutinmunka elveszti jelen­tőségét, a szaktudás, „karban­tartása“ és felú|ítása állandó és igen fontos feladat. A gyuis technikai fejlődés a szakmun­kás tudását hamar elavulttá te­szi, s mindig újabb és újabb technológiákkal kell a dolgo­zóknak megismerkedniük. A vil lanyszerelótől, a lakatostól, vagy a mezőgazdasági üzem dolgozójától ma megkövetelt felkészültség egészen más, mint 10—15 évvel ezelőtl. Csak egy példa: abban az efsz ben, ahol a korszerű hizlaldában ötezer hússertés gömbölyödik, maga­sabb szintet követel a szakmai felkészültség. Amikor a népgaz daságfejlesztési tervek kérdései­vel foglalkozunk, nem véletle- i.ül hangsúlyozzuk, hogy a tu­dás területén nagyon sok még a kihasználatlan tartalék. & Most a termelőüzemek pártalapszervezeteinek évzá­ró taggyűlésein is beszélnek ezekről a kérdésekről? — Természetesen. Hiszen leg főbb érdekük, hogy a hatodik ötéves terv sikere biztosításá­nak érdekében a miaguk hasz­nára és a társadalom javára egyaránt kihasználják a terme­lés anyagi és szellemi tartalé­kait. SZOMBAT» AMBRUS A pártszervezetek működését nagyon sok tényező, feltétel JLJ befolyásol/a. A megfelelő szinn'nalú irányítás, a tagok politikai, eszmei felkészültsége és nem utolsósorban a munkahely jellege. A trenöini Merina gyapjúfeldolgozó vállalat­ban az utóbbi tényező különösen előtérbe kerül, mert ebben a Vágmenti textilüzemben az alkalmazónak több mint 60 száza­léka nő, s ezek nagy része vidékrti ulazik a munkahelyére. Arról, hogy a Merina vállalatban a sajátos körülmények meny nyire befolyásolják a pártszervezet működését, hogyan végzik munká/ukat a párttagok, ott jártunkkor Gór čík Ján elviárs sal, az üzemi pártbizottság elnökével beszélgettünk. — Ha vállalatunk pártszerve zetének életéről és működéséről akarunk beszélni, akkor néhány statisztikai adattal kell kezde nünk — mondja a pártelnök. — Vállalatunkban a párttagok lét száma 329 és eddig 70 párttag jelöltünk van. Ez nem kevés, viszont van egy problémánk. A női párttagok létszáma ugyanis nem felej meg a vállalat férfi és női dolgozói arányának. Párttagjaink és jelöltjeink kö zött 146 a női dolgozó, akik a legkülönbözőbb munkaszaka szokon kitűnőén megállják a helyüket és munkájukkal bizo­nyítják, hogy méltók a párt bi zalmára millió korona értéket adhattunk népgazdaságunknak.-1- Ebben nagy része van an nak is, hogy nagyon jó az együttműködésünk a vállalati szervezet és a SZISZ vezetősé gével. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy különösen a fiatalok soraiból évente több fiatalt vehetünk fel párttagje­löltnek. így pártszervezetünk fokozatosan megfiatalodik, ami re szintén szükség van, mert tagságunk zömét még a negy­venes korosztályon felüli dol­gozók alkotják. Az ifjúsági szervezetből elsősorban azokat vesszük fel jelöltnek, akik a termelésben és a társadalmi te­Sajátos feltételek között rrösödik o lyieriina vállalat pártszervezete A párttagok nemcsak •* gépek mellett állják meg a he lyüket és járnak elöl jó példá­val, hanem a társadalmi tevé­kenység területén is. Aktívan bekapcsolódnak a jelentős év­fordulók és események megíin neplésébe, részt vesznek a párt művelődés keretében megtartott előadásokon és minden terüle­ten teljesítik rájuk háruló feladatokat. — Milyen a Merina vállalat pá rt szer vezet é nek f el épít ése ?-- A közel négyszáz tagú pártszervezet munkáját a vál­lalaton belül 15 tagú üzemi pártbizottság irányítja. Ez a bi­zottság összesen 6 alapszervezet működéséről gondoskodik, a hat alapszervezethez pedig 42 pártcsoport tartozik. A csopor­tokon belül minden lehetőség megvan a megfelelő összhang, tehát a jó kollektíva kialakulá­sához, ami a jó működésnek egyik elengedhetetlen feltétele. Hogy ez az összhang az egyes pártcsoportokon belül nem hiányzik, azt a vállalat jó gaz­dasági eredményei is bizonyít­ják. Párttagjainknak nem kis részük van abban, hogy decem­ber közepén maradéktalanul tel­jesítettük az ötödik ötéves terv mutatóit, s így terven felül több vékenység területén egyaránt megállják a helyüket. A fiata­lok tőlünk, idősebbektől szintén minden segítséget megkapnak. Előbb vagy utóbb át kell ad­nunk a helyünket és nekünk sem mindegy, hogy kiknek ad juk át. Ezért, hasonlóan az ed digi gyakorlathoz, a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a fiatalabb és az idősebb párt­tagok közötti együttműködés minden területen jő legyen. Rövid időt töltöttünk együtt Gorčík fán elvtárssal, aki már szintén nem tartozik a fiatalok közé, de — szavaiból kitűnt - szívesen foglalkozik velük. Amint elmondotta, néhány év múlva nyugdíjba megy, viszont életét már nehezen tudná mun­ka nélkül elképzelni. Akkor is ott segít ma'd a^oj c/üksé^ lesz rá A nyugdíjba vonulásig azon­ban — mondja búcsúzóul — kortársaimmal együtt még sok jó tanácsot adhatunk a fiatal, szakképzett dolgozókkal erősö­dő pártszervezet tagjainak. ÄKOZD1 GERTRUII A TAGSÁG FIATALÍTÁSA Tanácskoztak a kommunisták $ ÍVkmkaérdemrend kiváló munkáéit A Lúč na Ostrove i Efsz mel­lett működő üzemi párlalapszer- vezet kommunistái évzáró tag­gyűlésükön átfogóan értékelték a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak eredményeit. Kul csár Rudolf elvtárs, a pártalap szervezet elnöke beszámolójá­ban áttekintő képet rajzolt a 39 tagú alapszervezel négyéves munkájáról a termelés, a párt­élet és a tömegpolitikai mun­ka szakaszán. A kommunisták irányításával a szövetkezet dolgozói eredmé­nyes munkát végeztek, aminek elismeréseképpen a közös gaz daságot a Munkaérdemrenddel, majd az ,,Ötödik ötéves terv vörös zászlaja“ kitüntetéssel tüntették ki A pártalapszerve- zet vezetőségi tagja, a szövet­kezet elnöke, Bartal Ferenc elv­társ pedig 1975-ben megkapta a Munkaérdemrendet. TERMELÉS DINAMIKUS növekedését az eltelt időszak; ban a legkifejezőbben a belter­jesség elmélyítésével és a mun­katermelékenység növelésével érték el. Növénytermesztésben szemesekből több mint ezer ton­nával lépték túl az ötödik öt­éves terv végére tervezett szin­tet. A búza átlagos hektárhoza­ma az 1971-es évi 48,6 méter­mázsával szemben 1975-ben meghaladta a hetven métermá­zsát, árpából túllépték a hatvan métermázsás átlagot. Kukorica­termesztésben 1975-ben 8H,7 mé- termázsás átlaggal a dunaszer- dahelyi járásban az elsők kö­zött végeztek. Hasonlóan ered­ményesek az állattenyésztésben, ahol a legtöbb kommunista dől gozik. A XIV. kongresszus határoza taival összhangban nagy súlyt helyeztek a tagság fiatalítására. Eredétileg hét új tagjelölt fel­vételéi tervezték, de nyolcat vettek fel. Minden tagjelölt pártfeladatot kapott. A községben PARTSZERVEZET RANYÍTASAVAL 13 tömegszervezet tevékenyke­dik, közülük főleg a SZISZ és a CSSZBSZ tűnik ki. Jól dolgoz­nak a sportszervezet és a Nő- szövetség tagjai is. A SZISZ munkájában a pártszervezet ha­tékony támogatást nyújt, gon­doskodik a fiatalok politikai oktatásáról, a szórakozási le­hetőségek biztosításáról. A rendszeres tömegpolitikai mun­ka révén javult a kommunisták és a pártonkivüliek kapcsolata. A pártszervezet és a Nemzeti Front részéről 19 agitkettős te­vékenykedik. A szemléltető agitációs mun ka középpontjába a szocialista embertípus népszerűsítését állí­tották. A termelési eredménye­ket ismertető propagációs táb Iákon kívül elkészült a legjobb dolgozók és kollektívák arckép csarnoka, s az elmúlt évben ad ták át a forradalmi hagyomá­nyok emlékszobáját, melyben megtalálhatók A REGIONÁLIS munkásmozgalom valamint a pártalapszervezet helybeli veteránjainak portréi, a kommunistáknak az efsz meg alakításában való részvételéről, a szövetkezet gazdasági ered ményeiről szóló dokumentumok. A pártszervezet tagjai kivet ték részüket a községfejlesztés­ből is. Kovács Ernő elvtárs, a pártalapszervezet vezetőségi tagja, a hnb elnöke felszólalá­sában a kommunisták munkájá­ról beszélt a nemzeti bizottság­ban. Jó az összmunka a szövet­kezet és a hnb közötte Ezzel magyarázható, hogy a hnb a járásban minden évben a legel sők között van a választ«. programtervek teljesítésében. Felépült az új művelődési ház, két üzlethelyiség és a vendég­látóipari létesítmény, iskola és óvoda, parkokat és zőldsávokat létesítettek. Az eltelt négy év alatt a községben több mint tízmillió korona értékű munkát végeztek el a falufejleszlés sza­kaszán. A lakosság tömegesen kapcsolódott be a társadalmi munkába. A pártszervezetnek három csoportja van: a növény és ál­lattenyésztés. valamint a hnb szakaszán. A pártcsojurlok ve­zetői félévenként számoltak lie a taggyűléseken munkájukról. Ezen a téren még sok a javíta­nivaló. A pártszervezet tagjait nagyobb körültekintéssel kell beosztani az egyes pártcsopor­tokba. elsősorban attól függően, hogy melyik munkaszakaszon dolgoznak. A kommunisták A CSKP KB LEVELE alapján kitűzték a hatodik öt­éves terv főbb feladatait az el­következő időszakra. Az irányí­tó és szervező munka formái­nak tökéletesítésével, rejtett tar­talékaik további feltárásával va­lamennyi szakaszon a CSKP KB októberi plénuma határozata alapján növelni kívánják a ter­melési mutatókat. Nagyobb fi­gyelmet szentelnek a taggyűlé­sek előkészítésének. Az 19P0 ig kidolgozott tagalap-fejlesztésl terv szerint hat tagjelölt felvé­telével számolnak, s megerősí­tik a dolgozó nők szervezettsé­gét a pártszervezetben. A párt­munka hatékonyságának növe­lése céljából átszervezik a párt­csoportokat, hogy azok követ­kezetesen teljesítsék a rájuk háruló feladatokat. Valamennyi kommunista a pártélet, a tö megpolitikai munka és a terme­lés területén konkrét feladato­kat kapott. SVINGER ISTVÁN — Gyakran tapasztaljuk, hogy egyeseknek lenne vélemé­nyük valamilyen termelési kér­désről, üzemszervezési problé­máról vagy politikai kérdésről, de mar kisebb nvilvánosság

Next

/
Thumbnails
Contents