Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 1. szám, szombat

Erősödő ipari ágazataink tik a Lenin Kohászati Kombiná­tot is, melynek termelése az új berendezésekkel eléri majd az évi 8 millió tonnát, és üzembe helyezik a Katowicéi Kohómű­vet évi 9 millió tonna acél ter­melésével. A csaknem kizárólag szovjet berendezésekkel dolgo­zó lengyel kohászat acélterme­lése a bővítések révén az idei 15,5 millió tonnáról 1980-ra 22 millió tonnára nő. A lengyel energiaipar nagy teljesítményű. 500 megawattos turbógenerátorokat importál. A vegyiparban évi 6 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas kőolajfinomító épül. A geoló­giai kutatásokhoz fúróberende- zóseket importálnak. Az építő­ipar egy évi 2 millió tonna ka­pacitású cementgyárat kap, és szovjet segítséggel korszerűsíte­nek további 4 cementgyárat. A Szovjetunió 1980-ig hét házgyá rat szállít Lengyelországnak, ezek összesen 120 ezer négyzet- méter építőelemet állítani elő. Túlteljesíti tervét a lengyel szénbányászat A lengyel szénbányák az év végéig 171,6 millió tonna sze­net adnak, 10,5 millió tonnával többet, mint 1974-ben — jelen­tette be Kulpinskl bánya és energiaügyi miniszter. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy 2 millió tonnával túlteljesítik az 1975. évi termelési tervet. A miniszter beszélt arról is, hogy Lengyelország a szén ki­termelése tekintetében világvi­szonylatban a negyedik, az ex­port szempontjából a második helyen áll. Tavaly 40 millió tonna szenet szállítottad kül­földre A lan'skrouni Tesla vállalat műszaki csoportja számítógéppel irá­nyítható automata gépsort fejlesztett ki, amely ellenállásokat gyárt. A gépsor, amelynek segítségével 45 ember munkája takarít­ható meg, már fél éve fennakadás nélkül működik. A képen: Kvéta Dusková, az egyik szocialista brigád tagja az új gépsor működését ellenőrzi. Elvétel: f'S'í’K — j. Vrabec) 30 éves a pre- fovi Ukrán Nemzeti Szin ház. Az idei évad legsikere­sebb darabja Vaisil Zozuľák Az anya hangja című műve volt, amely az 1944. Évi tokaji ki ese tnényeknek állít emléket. Annak idején a fasisz­ták a falut fel­gyújtották, a la­kosságot pedig lemészárolták. Felvételün­kön az előadás egyik jelenete, felvétel: A. Haščák-ČSTK Szlovákia ipara — s ezen be­lül elsősorban vegyi és köz­szükségleti ipara — az elmúlt öt évben olyan fejlődésen nrsnt keresztül, amilyenre a felszaba­dulás óta nem volt példa. Az említett ipari ágazatokban ugyanis a most záruló ötéves tervidőszakban a termelés nö­vekedése 63,4 százalékos vodt, és jelentősen növekedtek a szo­cialista és a kapitalista orszá­gokba irányuló áruszállítmá­nyok is. A termelés ilyen nagyarányú növekedése főleg az említett ipari ágazatok megerősö­désének és fokozatos ,,megfia­talodásának“ köszönhető. A megfiatalodás alatt azt kell ér­teni. hogy az állóalapok értéke az 1970-es szinthez viszonyítva 1975 végéig 80 százalékkal nö­vekedett, ami részben a beruhá­zások megvalósításának és a meglevő kapacitások felújításé nak az eredménye. Az újonnan felépült, korszerű vegyipari és közszükségleti termékeket gyár­tó részlegek lehetővé tették, hogy ezekben a vállalatokban és üzemekben több figyelmet szentelhessenek a gyártmány- fejlesztésnek, valamint a már be­vált termékek további tökélete­sítésének. így az eltelt öt év­ben közszükségleti iparunk nagy mennyiségű új gyárt­mányt bocsáthatott piacra, olyanokat, amelyek idehaza és külföldön egyaránt jól megáll­ják helyüket. A közszükségleti ipari termé­kekre az utóbbi években egyre jobban rányomta bélyegét a vegyipar, amit a műszálakból készült textilipari termékek és a különböző műanyagok fel- használásával gyártott közszük­ségleti cikkek szinte végtelen sora bizonyít. Nem véletlen, hogy a vegyipar ilyen nagy ha­tással lehetett és lehet a köz- szükségleti ipari ágazatokra. A vegyiparban ugyanis az 1971— 1975-ös években több mint 70 százalékkal növekedett a ter­melés. Ez pedig elsősorban olyan újonnan felépült részle­gek üzembe helyezésének kö­szönhető, mint például a Slov- naft polipropilént gyártó részle­ge, valamint Svitben, Senicán, Humennén és Bratislavában a műszálak gyártásának bevezeté­se, illetve bővítése, és továb­biak, amelyek nagy hatással voltak a cipőipar, a papír- és cellulózgyártás fejlődésére. A vegyipar fejlődése azonban nemcsak a közszükségleti ipari ágazatokra volt kedvező hatás­sal, hanem a mezőgazdasági termelésre is. A salai Duslo 4. építési szakaszának átadásával és üzembehelyezésével lényege­sen több karbamidot, ammó­A szocialista munkabrigádok arany jelvényével tüntették ki a Handlovái Szénbánya 20 tagú. Július Fučík szocialista munkabri­gádját, a Munkaérdemrend tulajdonosát. A Štefan Cukan vezette munkacsoport sok sikerre tekinthet vissza. Utoljára országos rekor­dot értek el a kézi folyosóhajtásban. 31 munkanap alatt a teljesít­ményük 660,2 méter volt, azaz műszakonként és személyenként 106,5 cm. Ezzel a teljesítményükkel megteremtették annak a fel­tételét, hogy januárban az üzemben új fronton kezdhessék el a szénfejtést. Felvételünkön Stefan Cukan csoportja dúcolás köz­ben. (Felvétel: J. Lofaj — ČSTK) Eredményesen fejlődik Románia vegyipara Románia vegyipara az utóbbi 5 év alatt 2,4 szeresére nőtt, ami közel 20 százalékos évi fej­lődésnek felel meg. Az ötéves tervidőszakban 770 új ipart egységet helyeztek üzembe, eb­ből 170 új üzemet 1975-ben. Kétszeresére emelkedett a poli­merek gyártása — az egy főre eső évi műanyagtermelés a je­lenlegi 25 kilogrammról 5 év alatt 50—60 kilogrammra nőtt, tehát elérte a fejlett ipari or­szágok színvonalát. Negyven százalékkal több lakkot és fes­téket gyártanak. Szintetikus szálakból a választék közel két­szeresére nőtt. A vegyiparban több mint 90 milliárd lei értékű beruházást irányoztak elő a következő öt­éves tervre, az előző tervidő­szak másfélszeresét. Ez több miint 400 új gyár üzembe he­lyezését teszi lehetővé. A már meglevő üzemek bővítése mel­lett új kombinátokat építenek műtrágyák, poliolefinek, szinte­tikus szálak és építőipari anya­gok előállítására. A szovjet energetika feladatai Megkezdték a 1U iokus sur gyártását cukorbetegek számára a Közép-szlovákiai Sör-és Szikvízgyár Banská Bystrica-i üzemének dolgozói. A karácsonyi piacra már 1500 hektoliter „diasört“ szál­lítottak. Ezt a fajta sört az üzem dolgozói a közép- és a kelet- szlovákiai kerület számára gyártják. A képen: Mária Kováiriková a gépsort kezeli. (Felvétel: T. Babjak — CSTK) Lengyelországi beruházásod a Szovjetunió segítségével . A következő ötéves tervidő­szakban Lengyelország komp­lett gyárakat importál a Szov­jetunióból. A megállapodás sze­rint a Szovjetunió 1976 és 1980 között több mint 100 lengyel nagyüzemet szerel fel gépekkel és berendezésekkel. Korszerűsí­níákot és NPK kombinált mű­trágyát szállíthattak a mezőgaz­dasági üzemeknek. Sajnos, a sikerek ellenére azt is el kell mondani, hogy a ve­gyi és közszükségleti- ipari ága­zatokban — főképp a beruházá­sok terén — nem sikerült min­den feladatot maradéktalanul teljesíteni. Sok esetben az egyenetlen tervteljesítés, a rossz minőség, az állóeszközök és az időalap nem megfelelő ér­tékű kihasználása nagymérték­ben befolyásolták az egyes vál­lalatok és üzemek gazdasági eredményeinek alakulását. Az SZSZK Iparügyi Miniszté­riumának illetékes vezető dol­gozói az új ötéves tervidőszak feladatainak • kidolgozásakor nem tévesztették szem elől a fent említett negatívumokat sem. Ennek értelmében a kö­vetkező tervidőszakban elsősor­ban úgy irányítják majd a hoz­zájuk tartozó vállalatokat és üzemeket, hogy azokban «az 5. ötéves tervidőszak folyamán megteremtett jó alapokkal meg­felelő módon gazdálkodhassa­nak. A tervek összeállításakor főként arra törekedtek, hogy lehetővé tegyék a hazai nyers­anyagok és a vegyipar által ki­termelt, további feldolgozásra alkalmas alapanyagok maximá­lis felhasználását. Éppen ezért a következő ötéves tervidőszak­ban a cellulóz- és papíriparban, a faiparban, az üvegiparban, a textil- és fafeldolgozó iparban, valamint a vegyiparban a ter­melés legnagyobb arányú növe­kedésével számolnak. A cellu­lóz- és papíriparban Jelentősen növekszik majd a hullámpapír, valamint a hullámkarton-gyár­tás. A faiparban elsősorban a szerkezeti anyagok és a bútor- gyártás lényeges növelése a cél, a textil- és ruhaiparban pe­dig főként a kötöttáru gyártásá­nak növelésére fordítják a gondot. Már a bevezetőben szó volt arról, hogy az 5. ötéves tervidő­szakban jó alapokat teremtet­tünk, ami elsősorban műszaki fejlesztés eredménye. A korsze­rű gépek, a termelési folyama­tok egyre nagyobb mértékű au­tomatizálása, a számítógépek alkalmazása lehetővé teszik az ágazat minden egyes irányítási fokozatán, illetve közvetlenül a termelésben dolgozók számára azt, hogy az elkövetkező évek­ben nagyobb figyelmet szentel­hessenek a termékek minősé­gének. a munkaidő, tehát a gé­pek és a nagy költséggel felé­pült új termelőrészlegek lehető legnagyobb mértékű kihaszná­lásának. A termelés fokozásá­ban továbbra is jelentős ténye­ző lesz a munkatermelékenység, amely a következő tervidőszak­ban 5,8 százalékkal növekszik. Jelentős feladatok állnak a ve­gyi és közszükségleti ipari ága­zatok dolgozói előtt, eze<k azon­ban a Jó alapok kihasználásával és a Jó indulással megvalósítha­tók. PÁKOZDI GERTRÚD Jó minőségű gumiabroncsokat gyártanak Fürstenwaldban (az NDK odera-frankfurti kerülete). A minőség javításához a gyár tex- tilrészlegánek munkája is hozzájárul. Felvételünkön: A fürstenwal- di gyár textilrészlegének csarnoka. (Felvétel: ČSTK — ZB) A 10. ötéves tervidőszakban a szovjet energetika legfonto­sabb feladata a ma még Önálló­an működő energiarendszerek egybekapcsolása. A szovjet erő­művek jelenlegi összkapacitása 220 millió kilowatt. A feladat megoldására 750, 1150 és 1500 kilovoltos távvezetékeket kell építeni. A Szovjetunió energia- tartalékainak mintegy négyötö­de ugyanis az ország keleti ré­szében van, a felhasználói igé­nyek 80 százaléka viszont az európai körzetben összpontosul. Ha sikerül megteremteni az egységes energiarendszert, a Szovjetunióban a 8 órai időel­tolódás miatt körülbelül 30 mil­lió kilowatt erőművi kapacitás megépítésétől mentesül a nép­gazdaság. A 10. ötéves tervidő­szakban 67—70 millió kilowatt- nyl új kapacitás épül a Szovjet­unióban.

Next

/
Thumbnails
Contents