Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-05 / 3. szám, hétfő

25 gyermek befogadására alkalmas napközi otthon jellegű ideggyógyintézetet nyitottak meg fíra- tislavában a Galand utcában. Képünkön: Arnošt Goi jer. a főpolgármester helyettese^ megnyitja az intézetet. (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) KÖVETKEZETESEBBEN KÜZDJŰNK AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN JÓL DOLGOZNAK A POLGÁRI ÜGYEK TESTÜLETEI A LUČENECI (LOSONCI) JÁRÁSBAN A nemzeti bizottságok szép eredményeket érnek el az utób­bi években a kulturális tevé­kenység, a politikai nevelőmun­ka és a világnézeti nevelés te­rén. A haladó szokások beve­zetése, a szocialista emberi kapcsolatok kialakítása azon­ban gyakran, főképp falun, el­lenállásba ütközik. Az elavult hagyományok sokszor akadá­lyozzák a haladó eszmék ter­jedését. A nemzeti bizottságok mel­lett működő polgári ügyek tes- tületei a humánus eszmék ér­vényesítésével és elkötelezett­ségükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a tudományos világnézet terjesztéséhez és elő­segítik az emberek létbizton­ságának megszilárdulását. Pél­dásan teljesítik feladataikat ezen a téren a losonci járás­ban működő polgári ügyek tes- tületei. A munkamódszereikről és eredményeikről beszélgettem el Pavol Kontrišsal, a Lučeneci Járási Nemzeti Bizottság mű­velődésügyi osztályának vezető­jével. — Bár járásunkban a polgári ügyek testíileteit csak néhány évvel ezelőtt szervezték meg, máris hagyományaik vannak. Ez a hagyomány tulajdonkép­pen járásunkban már az ötve­nes években kezdett kialakul­ni, amikor megszülettek az el­ső segédszervek. Ezek felada­ta az volt, hogy segítsenek a nemzett bizottságok munkájá­ban. Fontos határkő • Hány testület működik je­lenleg a járásban? — Mindenekelőtt el kell mon­dani, hogy a testületek meg­szervezésében az 1972-es esz­tendő fontos határkő. Ekkor a CSKP KB és az SZLKP KB, a CSKP XIV. kongresszusán ho- zott határozatok szellemében megvitatta az ideológiai munka fő feladatait. Az SZLKP KB ple­náris ülése és a szlovák kor­mány a testületek számára új koncepciót fogadott el. Az in­tézkedések értelmében a tes­tületek igyekeznek leküzdeni az elavult nézeteket. Polgári keresztelőket, esküvőket, teme­téseket szerveznek, tehát a leg­szélesebb értelemben gondos­kodnak az emberről. Arra tö­rekszünk, hogy mindezek a ren­dezvények megfelelő légkörben és magas kulturális és társa­dalmi szinten folyjanak le. így az anyakönyvi hivatalokkal együttműködve járásunkban 23 testület működik és 29 további olyan testület, amelynek az anyakönyvezés nem tartozik a jogkörébe. Ezen kívül az ipari és a mezőgazdasági vállalatok­ban 79 aktíva tevékenykedik. Nagy figyelmet szentelnek a testületek káderösszetételének. A polgári házasságikötésről • Milyen területeken a legak­tívabbak a testületek? — Főképp a névadók, házas­ságkötések és temetések szer­vezésében. A legfontosabb ezek közül talán a házasságkötés. Ezen a téren a testületek ál­talában nagyon szép eredmé­nyeket érnek el, bár a rendel­kezésükre álló keretek gyakran nem megfelelőek. Jól felszerelt házasságkötő terem található a nemzet bizottságok legnagyobb részében, pl. Lučenecben, Pol- tárban, Haliéban, Šidában, Di- vínben, Mýtnában és másutt. Az idén hozzák rendbe a házasság- kötő termet Belovában, Lovino- bafíában, Veľká nad Ipľomban és más községekben. Erre a célra több mint 600 000 koro­nát fordítanak. Ez a gondosko­dás természetesen kedvezően tükröződik a polgári esküvők iránti érdeklődésben. Míg 1973- ban a polgári házasságkötések 54,7 százalékát nem követte egyházi esküvő, 1974-ben ez az arány már elérte a 63 száza­lékot. Az 1975. év első felében megkötött 303 házasság közül 187 volt polgári jellegű. Oj ha­gyomány alakult ki: az új há­zasok az esküvői vendégek kí­séretében megkoszorúzzák az Elesett hősök emlékművét. Ezen a téren pozitív munkát fejtett ki a cinobaňai, a kalinovói és a poltári polgári ügyek testii- lete. A névadók száma is egyre növekszik. Tavalyelőtt 265 új­szülöttet nem kereszteltek meg, 1974-ben már 506-ot, az 1975-ös év első felében pedig 231-et. Egyelőre nem lehetünk elé­gedettek a temetések és a bú­csúztatások megszervezésével, bár ezen a téren is születtek bizonyos eredmények. A növe­kedés azonban lassú. 1972-ben a járásban 24, 1973-ban 68, 1974- ban pedig 77 polgári temetés volt. A polgári temetések szer­vezésében nem kielégítőek a divíni, a dobročl, a mýtnái, a Vefká nad IpTom-i testület eredményei. Ezt a problémakört a járási nemzeti bizottság ta­nácsa is megvitatta. Azt java­solta a polgái'i ügyek járási testületének, hogy képezzenek ki temetési szónokokat, akik az állami szervek képviselői­ként mondanának búcsúbeszé­det a polgári temetéseken. Ezenkívül szükséges ravatalozó­kat is építeni és végül bevon­ni a társadalmi szervezeteket és a munkaadókat a polgári te­metések megszervezésébe. Kétezer akció A járásban működő testüle­tek évről évre több különféle társadalmi ünnepségeket szer­veznek és készítenek elő. Ilye­nek a személyazonossági iga­zolványok és az érettségi bizo­nyítványok átadása, búcsúzás a bevonuló katonáktól, személyi és munkahelyi jubileumok meg­ünneplése, idős állampolgá­raink meglátogatása stb. Öjab- ban a testületek szervezik a pioníravatásokat is. Jó ered­ményeket érnek el ezen a té­ren a Poltári, a FiTakovói, a Buzitkai, a Kokava nad Rima- vicou-i, a Radošovcei Hnb mel­lett működő testületek. Az SZNF és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a testü­letek beszélgetéseket szervez­tek az ellenállás résztvevőivel, és a szabadság gyermekeivel — a 30 évesekkel. A járásban több mint 2000 ilyen akciót szerveztek, amelyeken több mmt 25 000-en vettek részt. Ahogy Pavol Kontriš tájékoz­tatásából megtudtuk, a testüle­tek néhány apró hiányosságtól eltekintve szép eredményeket értek el. A polgári ügyek tes- tületei tevékenységében felme­rülő problémák tanulságosak a járási nemzeti bizottság számá­ra. A testületek igényes mun­kája megkülönböztetett figyel­met igényel. Bár a Nemzeti Front szervezetei értékes segít­séget nyújtanak, s jó a kapcso­lat a járási népművelési köz­ponttal, szükséges, hogy az együttműködést tovább bővít­sük annak érdekében, hogy a polgári szertartások kulturális és társadalmi színvonala növe­kedjék. Csak így szerezhetnek még nagyobb tekintélyt a la­kosság körében a polgári ügyek testületei. J. SĽUKA A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG A LEMP VII. KONGRESSZUSA TÜKRÉBEN Kétszeres hektárhozam gabonafélékből A Sltipavai Cementgyárban 16 szocialista nntnkabrigád dolgozik 182 taggal. Képünkön František Brezovský (balról), az egyik bri­gád vezetője és Karol MaroS a rotációs kemencét ellenőrzi. [Felvétel: IfJ. A. Zagar — ČSTK) A Lengyel Egyesült Mun­káspárt VII. kongresszusa többek között a lengyel me­zőgazdaság eddig elért ered­ményeit is értékelte. Ezeket mindennél jobban tükrözi az a tény, hogy az 1971—1975- ös tervidőszakban a bruttó mezőgazdasági termelés elő­zetes becslések szerint mintegy 30 százalékkal nö­vekedett a tervezett 18—20 százalékkal szemben, bár az 1972-es és az 1974-es évek kedvezőtlen időjárása ko­moly veszteségeket jelentett a mezőgazdasági termelés­ben. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt a gabonafélék hektárhozama megkétszereződött, a bur­gonyáé és a cukorrépáé pe­dig másfélszeresére növeke­dett. Az utóbbi években kü­lönösen jó eredményeket ért el a lengyel mezőgazdaság a burgonyatermesztésben, valamint a tej- és hústerme­lésben. Erről tanúskodik egyebek között az a tény is, hogy Leingyelország világvi­szonylatban az egy főre eső burgonyatermesztésben az igen értékes második, az egy főre eső tejtermelésben a hatodik, az egy főre eső hústermelésben pedig a ti­zenegyedik helyre küzdötte fel magát. Jelenleg Lengyelországban az egy főre eső évi tejfo­gyasztás 270 kilogrammot tesz ki, a húsfogyasztás pe­dig az utóbbi ötéves terv­időszakban a tervezett 8.5 kilogrammal szemben 17 ki­logrammal növekedett. A lengyel mezőgazdaság­ban különösen fontos szere­pet töltenek be az állami gazdaságok, amelyek részé­re az ötéves tervben 43 szá­zalékos növekedést irányoz­tak elő, tehát kétszer akkora növekedési ütemet, mint az egész mezőgazdaság számá­ra. Ezt a feladatot már 1974 végére sikerült 48,9 száza­lékos növekedéssel túltelje­síteni. Az elért eredmények elemzéséből kitűnik, hogy 5 év alatt a gabonafélék hektárhozama az állami gaz­daságok területén 12,9, a szénáé pedig 17,2 métermá­zsával emelkedett. Ugyanak­kor jelentősen növekedett a búza, az árpa, a kukorica, valamint a répafélék vetés- területe. Igen jelentős ered­ménynek számit, hogy az 1974/75-ös gazdasági évben az állami gazdaságok 564 ezer tonna gabonavetőmagot és 462 ezer tonna vetőbur­gonyát szállítottak. De 9zép sikereket köny­velhetnek el a lengyel álla­mi gazdaságok és állatte­nyésztés terén is. így az el­múlt ötéves tervidőszakban ~ a szarvasmarha-állomány 52 százalékkal, a sertésállo­mány 177 százalékkal, a juh­állomány pedig ugyancsak 52 százalékkal növekedett. Ezeket az eredményeket el­sősorban az ipari technoló­giák bevezetésével, vala­mint a takarmánygazdálko­dás ésszerűsítésével sike­rült elérni. 1971—1975 kö­zött az állami gazdaságok­ban többek között harminc­négy ipari sertéshizlaló telepet és 83 szarvasmar- ha-tenyésztelepet adtak át rendeltetésének. Nem ke­vésbé jelentős az a tény, hogy az 1974/75-ös gazdasá­gi évben a takarmánykeve­rők 2400 ezer tonna takar­mánykeveréket állítottak elő, ami az 1970/71-es gaz­dasági évhez viszonyítva 597 százalékos növekedés. Az ugyanezen időszakban elő­állított 490,6 ezer tonna zöldtakarmány viszont 162 százalékos növekedésnek fe­lel meg. Az állami gazdaságok mindezen túlmenően a Me­zőgazdasági és Kertészeti Vetőmagellátó Egyesülés ke­retében 206 fajta kultúrnö­vény szuperelit és elit fajtá­it állították elő, valamiint kertészeti vetőmag-termelést folytattak. Az Állattenyész­tési és Állatforgalmazó Egyesülés keretében viszont teinyész- és haszonállatokat szállítottak az egész mező- gazdaság számára, ami nagy ban elősegítette a mezőgaz dasági termelés emelkedé­sét. A jelenlegi ötéves terv időszakban az állami gazda Ságok szolgáltató tevékeny­séget kezdtek a mezőgazda ság többi szektora számára, elsősorban kooperációs kap­csolatok keretében. Ez a 'te­vékenység az alábbi terület teket öleli fel: tenyészálla­tok biztosítása, gépi szol­gáltatások a takarmánybe takarításnál és tárolásnál, .gazdasági épületek tatarozá­sa, állatorvosi szakfelügye­let, szaktanácsadás, növény­védelmi és egyéb szolgálta tások. A mezőgazdasági termés- eredmények nagyban előse gítették a piacra kerülő élelmiszeripari termékek gyors növekedését is. Ez a növekedés a jelenlegi terv időszakban évi átlagban mintegy 11 százalékot tett ki. Ugyanakkor az élelmi- szeripari termékek választé­ka csaknem 1500 új termék­kel bővült. Az élelmiszeripar fejlesztésének eredménye ként a jelenlegi ötéves terv­időszak folyamán 260 új élelmiszeripari üzemet von­tak be a termelésbe. Ezek között van több húskombi nát, baromfifeldolgozó üzem, tej- és tejporüzem, valamint más üzemek. így az élelmi­szeriparban sikerült elérni, hogy az 1966—1970-es évek­hez viszonyítva a feldolgo zott hús négyszeresére, a hentesáru hatszorosára, a vágott és feldolgozott ba­romfi nyolcszorosára, a tej feldolgozás pedig két és fél szeresére növekedett. Az itt röviden vázolt ered­mények elsősorban a Len gyei Egyesült Munkáspárt helyes, körültekintő mező gazdasági politikájának ha­tásaként értékelhetők. E po­litika eredményeként az összberuházások igen magas hányada, mintegy 10 száza léka került a mezőgazda ságba. Ez az arány 20 száza­lékkal magasabb a tervezett nél. Ennek a politikának kö­szönhető továbbá a gépesí tés és a műtrágyázás foko zása, a magas terméshoza­mú fajták széles körű alkal mazása, valamint az agro technika állandó tökéletest tése. A gépesítés fokára pél dául jellemző, hogy a len­gyel mezőgazdaságban je lenleg összesen 320 ezer traktor, több mint 20 ezer gabonakombájn, valamint egyéb, elsősorban földmeg munkáló, trágyaszóró, nö­vényvédelmi és terménybuta karító gépek ezrei dolgoz­nak. A műtrágyafelhaszná- lás növekedéséről tanúsko dik az a tény, hogy míg 1959-ben egy hektár meg­művelt területre csupán 30 kilogramm műtrágya jutott, ma az egy hektárra eső mennyiség eléri a 160 kilo grammot. Az állami gazda­ságok területein a gabona­aratás és betakarítás 100 százalékosan, a cukorrépa­betakarítás 71 százalékban, a burgonyabetakarítás pedig 60 százalékban gépesített. A mezőgazdasági terme­lési eredményekkel egyide­jűleg a lengyel parasztság életkörülményei is megvál­toztak. Ugyanakkor mind a mezőgazdaságban, mind pe- dig az élelmiszeriparban számtalan feladat megoldá­sa csak most kezdődött el, míg más feladatok már a megvalósítás stádiumában vannak. Egy adott színvonal elérése mindig további cé­lok kiindulópontját jelenti. Minden feltétele megvan annak, hogy Lengyelország a LEMP VII. kongresszusá­nak további célkitűzései ér­telmében jelentős élelmi­szertermelővé váljon a ha­zai piac és a kivitel tekin­tetében egyaránt, aminek legfőbb biztosítéka a len gyei mezőgazdaság dinami kus fejlődése. KOHÄN ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents