Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám, hétfő

Népgazdaságunk fejlődése és az 1975. évi terv teljesítése a CSSZSZK-ban (Folytatás az 1. oldalról! AZ ALAPVKTO TERMÉKEK TERMELÉSE AZ IPARINAM mérték­egység 1974 1975 1975 %-ban 1974-hez mérten Kő szén 1000 t 27 972 28 119 100,5 Barnaszén 1000 t 82 165 86 272 105,0 Világítógáz millió m3 3 273 3 404 104,0 Villanyenergia millió kwó 56 02Ö 59 238 105,7 Nyersacél 1000 t 13 640 14 323 105,0 Hengereltáru 1000 t 9 5/3 10 027 104,7 Nitrogéntrágya 1000 t/N 405 446 110,1 Foszfortrágyák 1000 t/P2Ofi 356 425 119,3 Műanyagok 100?) t 390 428 109,9 Műszálak 3000 t 131 140 106,8 Személyautók, gumiabroncsok 1000 db 2 749 2 819 102,5 Személyautók db 168 701 175 411 104,0 Teherautók db­30 479 33 850 111,1 Traktorok db 27 065 29 585 109,3 Mezőgazdasági gépek traktorok nélkül millió korona 1443,4 1606,8 111,3 Háztartási hűtőgépek ezer db 279 366 131,2 Tv-készülékek ezer db 409 445 108,8 Cement ezer t 8 967 9 305 103,8 Mész ezer t 2 788 2 959 106,1 Égetett millió építőanyagok áruegység 2 285 2 367 103,6 Beton építőelemek ezer m3 5 724 6 159 107,6 Papír és karton ezer t 658 761 115,5 Bútor millió korona 4 260 4 863 114,1 Pamutanyagok millió méter 550 555 101,0 Cipő millió pár 112 114 101,5 Vágóhídon nyert hús ezer t 605 850 105,5 Vaj ezer t 111 109 98,7 Sör ezer hl 22 138 22 628 102,2 A termelés általános fejlődé­sének megfelelően alakult a termékek értékesítés©. Az ipari szervezetek 1975-ben nagykeres­kedelmi áron 6,7 százalékkal több terméket értékesítettek, mint a megelőző évben. A fel- használás fő gazdasági irányza­tai szerint a gépek és berende­zések beruházási szállítása 11,6 százalékkal, a belkereskedelmi áruszállítás 5,9 százalékkal, a kiviteli áruszállítás 3,3 száza- Jékkal nőtt. Az ipari termelés fejlődésé­nek kedvező eredményei mel­lett 1975-ben olyan irányzatok Is előfordultak, amelyek fékez­ték a fejlődés ütemét. Annak ellenére, hogy a nö­vekvő termelés lehetővé tette egyes hiánycikkek szállításának növelését, továbbra Is problé­mák voltak a fogyasztók, illet­ve az átvevők igényeinek kielé­gítésében, mint a minőség, mind pedig a szállítási határidő te­kintetében. Az elonúlt évben átlagban 2501 ezer személy dolgozott iaz iparban, vagyis 22 ezer sze­méllyel (0,9 százalékkal) több, mint 1974-ben. Legnagyobb mér­tékben növekedett a foglalkoz­tatottság a színesfémkohászat ágazataiban (1,9 százalékkal), az ércbányászatban (1,8 száza­lékkal), a famegmunkáló ipar­ban (1,8 százalékkal), valamint a villanyenergia- és hőtermelés­ben (1,7 százalékkal). Enyhén csökkent a foglalkoztatott­ság a textil- és a ruhaiparban. A munkatermelékenység az Iparban a megelőző évhez vi­szonyítva 6,1 százalékkal nőtt. Az ipari dolgozók átlagos ha­vi munkabére 2370 korona volt, ami az 1974-es szinthez viszo­nyítva 3,5 százalékkal maga­sabb. A munkatermelékenység és az átlagbér növekedése gyor­sabb volt a tervezettnél. Mezőgazdaság- erdő- és vízgazdaság A mezőgazdaság és főleg a növénytermesztés eredményeit Az ipari trágyák felhasználá­sa az 1974/75-ös gazdasági év­ben tiszta tápanyagban 222 ki­logrammot ért el 1 hektár me­zőgazdasági földterületre szá­mítva, ami 21,1 kilogrammal több, mint a megelőző évben. A takarmánykeverékek gyártása 6350 ezer tonnát ért el, ami 400 ezer tonnával több, mint 1974-bgn. 1975-ben kedvezőtlenül befolyá­solták az időjárási feltételek, főleg a tartós szárazság a ga­bonafélék, a burgonya és a cu­korrépa vegetácicós idejének utolsó szakaszában. Ennek kö­vetkeztében egyes termények­nél a héktárhomazok és a be­takarított mennyiségek nem ér­ték el az állami terv 1975-ös előirányzatait. A növényter­mesztés alacsonyabb hozama (97,1 százalék az 1974-es évhez viszonyítva) a mezőgazdasági teljes termelés enyhe csökke­nésében is megnyilvánult (0,7 százalékkal 1974-hez viszonyít­va) A bruttó mezőgazdasági ter­melés nem érte el a tervezett szintet sem a CSSZSZK-ban, sem az SZSZK-ban. A CSSZSZK brut­tó mezőgazdasági termelése 1975-ben 51,4 milliárd koronát, az SZSZK-ban 25,7 milliárd koro­nát ért el. A bruttó mezőgaz­dasági termelés évi végrehaj­tási tervét a CSSZK 95,3 szá­zalékra, az SZSZK 93,8 száza­lékra teljesítette. Ennek elle­nére országos viszonylatban si­került túlteljesíteni a mezőgaz­dasági árutermelés tervét az állami alapokba. Ez összesen 47,1 milliárd koronát ért ©1 (1967-es állandó árakban), ami 0,3 százalékkal több az állami tervben előirányzott mennyi­ségnél. Az állattenyésztésben enyhén csökkent a fő gazdasági álla­tok állományának létszáma, va­lamint az állatok hasznossága. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozam 2803 liter volt, s ugyancsak enyhén csökkent a 100 tehénre eső elválasztott borjúk száma. Az egy anyaser- tésre számított malacok száma szintén csökkent. A szarvas­marha-hizlalásban a napi átla­gos súlygyarapodás a mezőgaz­daság szocialista szektorában darabonként 0,78 kilogrammot, a sertéshizlalásban 0,51 kilogram­mot ért el. A fő állattenyésztési termé­kek felvásárlási feladatait a te­jet kivéve sikerül teljesíteni. A betakarítási munkák gépe­sítésében előirányzott feladato­kat sikerült teljesíteni a gabo­naféléknél, tovább terjedt a szemes kukorica gépi betakarí­tása, s továbbra is alacsony arányú a gépesítettség foka a burgonya és a takarmánynövé­nyek betakarításában. Az 5. öt­éves 1)erv utolsó évében a me­zőgazdaság 9980 traktort és 2700 gabonakombájnt kapott. Az erdőgazdaság Az elmúlt évben az erdészeti üzemek összesen 16 250 teljes méter fát termeltek ki, 1,8 szá­zalékkal többet a tervezettnél. A megelőző évhez viszonyítva a fakitermelés 2,8 százalékkal nőtt Ebből értékesítésre került 14 7Ö0 teljes méter haszonfa, ami a megelőző év eredményé­hez viszonyítva 4 6 százalékkal, a tervben előirányzott feladat­hoz viszonyítva 0,6 százalékkal több. Az erdészeti üzemek összesen 39 ezer hektárt erdősítettek be, ami körülbelül megfelel a meg­előző évben elért mennyiség­nek. A vízgazdaság Az ivóvíz előállítása az 1975-ös évben elérte az 1,2 milliárd köbmétert, ami 54 millió köbméterrel több, mint a megelőző évben. A nyilvános vízvezetékekből ellátott lakos­ság részaránya elérte a 62,9 százalékot. Hasonló ütemben haladtak a csatornázási mun­kák, s a CSSZSZK lakosságá­nak 50,5 százaléka él csatorná­zott lakásviszonyok között. Az építőipar Az építőipar az építési mun­kák terjedelmében túlszárnyal­ta a tervezett feladatokat. Az építőipari vállalatok saját dol­gozóikkal 72,2 milliárd korona értékű építési munkát teljesí­tettek, ebből a CSSZK válla­lataira 47,6 milliárd korona, az SZSZK vállalataira 24,6 milliárd korona jut. Ez 8,1 százalékkal több, mint a megelőző évijen. Az építési munkák tervezett nö­vekedési ütemét 0,6 ponttal tel­jesítették túl (a CSSZK-ban 0,3 ponttal, az SZSZK-ban 1,1 pont­tal.). Az építőipari dolgozók szá­ma a megelőző évhez viszonyít­va 7,7 ezerrel nőtt; 1975-ben az építőipari vállalatokban átlago­san 533 ezer személy dolgozott, ami 0,8 ponttal több az állami terv előirányzatánál. Egyes építőipari vállalatok nem teljesítették a tervet. Ezt részben egyes építőanyagok, neszben pedig egyes építőipari szakmunkások hiánya idézte elő. Az építőipari vállalatok által realizált lakásépítés keretében 1975-ben összesen 90 233 lakást fejeztek be (a növekedési in­dex 110,9), vagyis a tervhez viszonyítva 2540 lakással töb­bet. Az évi állami terv köte­lező feladatát 102,9 százalékra sikerült teljesíteni. A CSSZK építőipari vállalatai 56 306, az SZSZK építőipari vállalatai 33 ezer 927 lakást adtak át. Közlekedés A nyilvános teheráru-szállí­tás keretében 1975-ben 580,3 millió tonna árüt szállítottak, ami a megelőző évhez viszo­nyítva 25,4 millió tonnás, illetve 4,6 százalékos növeke­dést jelent. A vasúti szállítá­sok terjedelme 272,3 millió ton­nát ért el, a megelőző évhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt. Az állami terv teljesítése 100,3 százalékos volt. A Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat 302,4 millió tonna árut szállított, ami az 1974-es évhez viszonyítva 6,9 százalékos növekedést je­lent, míg az állami tervben elő­irányzott feladat teljesítése 99,5 százalékos volt. A nyilvános személyszállítás­ban az utazó személyek száma elérte a 2436,5 milliót, ami 55,8 millió személlyel több, mint a megelőző évben. A sze­mélyszállítás állami tervét 101,6 százalékra sikerült teljesíteni. A Csehszlovák Autófuvarozási Vállalatnál a szállított szemé­lyek száma 62,1 millióval növe­kedett, a vasútnál tovább tart a személyforgalom csökkenése. A légi közlekedés 1925 ezer személyt szállított, ebből a bel­földi vonalakon 1157 ezer sze­mélyt. Állandóan növekszik a sze­mélyforgalom a városi tömeg- közlekedési járművek szaka­szán. A prágai metro vonalán 1975-ben 64 millió személy uta­zott. A távbeszélő-állomások szá­ma 1975-ben 125 ezerrel nőtt, így most 2606 ezer állomás működik. Ennek ellenére nem sikerült eleget tenni valameny- ryi kérvényező kérésének. Az elmúlt évben tovább bő­vült az automatizált interurbán és nemzetközi vonalak száma: az automatikusan kapcsolt be­szélgetések aránya elérte az 57,4 százalékot. Az év végén a II. televíziós program adását a lakosság 53,0 százaléka vehet­te, sail, program sugárzása a CSSZSZK területének 43 száza­lékát fedi. . II. A beruházások és a tudományos-műszaki fejlődés A beruházási munkák és szál­lítások értéke 1975-ben az egész népgazdaságban elérte a 127,4 milliárd koronát, ami 7,9 száza­lékkal haladta meg az 1974-es szintet. Az építési munkák nem érték el a tervezett növekedési ütemet, a gépek és a berende­zések szállításának növekedése viszont gyorsabb volt az állami terv előirányzatánál. A fontosabb építkezések kö­zül 1975-ben üzembe helyezték a Stonavai SZISZ Bányát (2168 tonna szén), a Közép-csehorszá­gi Világítógáz Művek idényüze­mét (1,8 millió m3), az 5. ost- ravai kokszüzemet, a Tušimicei Hőerőmű 2., 3. és 4. blokkját (600 MW), a Hlohoveci Drót­gyár új üzemét (800 tonna acél­kord), 4 televízió-adóállomást a II. program közvetítésére, a Čierna nad Tisou-i vagonjavító üzemet (évente 10 600 javítás), a Spolana Neratovice új üzeme­it (300 ezer tonna kénsav, 130 ezer tonna klór, 100 ezer tonna pvc, 100 ezer tonna vinil) az észak-csehországi Štétí Papír­gyár II. üzemét (100 ezer ton­na csomagolópapír), a Mladá III. Külgazdasági kapcsolataink A külkereskedelmi forgalom az Irányelveknek megfelelően gyorsabban növekedett a nem­zeti jövedelemnél. Elmélyült a gazdasági együttműködés a szocialista államokkal, elsősor­A külkereskedelmi forgalom nö vekedési üteme 1975-ben 1974 = 100 Kivitel összesen 110,9, ebből a szocialista államokba 120,4 kapitalista államokba 1(J0,2 Behozatal összesen 112,6, ebből szocialista államokból 123,1 kapitalista államokból 100,6 A világpiacon kialakult nej héz feltételek ellenére sikerült ellátni a csehszlovák gazdasá­got az alapvető nyersanyagok­kal, anyagokkal és termékek­kel. Az a körülmény, hogy a CSSZSZK a KGST-tagállamok közé tartozik, s hogy aktívan veszünk részt a szocialista gaz­IV. Életszínvonal A termelés és a hatékonyság növekedésével összhangban kedve­zzen alakult a lakosság életszín­vonala is. Az anyagi források ki­alakítása lehetővé tette a lakosok (okozott igényeinek kielégítését is. A népgazdaság dolgozoiuak szá­ma (az anyasági szabadságon le­vő nők nélkül) 1975 végén 7 102 000 volt. A dolgozó nők részaránya 47,9 százalékra emel­kedett. Tovább emelkedett a gyer- meggondozási szabadságon levő nők száma és elérte a 357 ezret. A népgazdaság szocialista szekto­rában (az efsz-ek nélkül) az al- kalmaztatottság 1974 gyei szem­ben mintegy 75 000 személlyel emelkedett. A tervezettnél több dolgozó volt az építőiparban, a kereskedelem­ben, a közétkeztetésben, az egész­ségügyben, a szociális gondosko­dásban, az iskolaügyben és a kul­túrában. Ezzel szemben a mező­gazdaságban és az erdőgazdaság­ban a tervezettnél jobban csök­kent az alkalmazottak száma. A munkaidőalap kihasználását kedvezően befolyásolta a beteg­ség vagy baleset miatt bekövet­kezett munkaképtelenség 4.0 szá­zalékos csökkenése. A személyi fogyasztás 1975-ben mintegy 3 százalékkal emelkedett. Minden polgár 6,4 ezer koronát, vagyis 4,3 százalékkal kapott töb­bet mint 1974-ben a társadalmi alapból különböző juttatások és ingyenes szolgáltatások formájá­ban. A lakosság pénzjövedelmo az előző évvel szemben 3,7 százalék­kal emelkedett és elérte a 292 milliárd koronát. A kiskereskedelmi forgalom 1974-hez viszonyítva 3,4 százalék­kal volt nagyobb. A legfontosabb kereskedelmi szervezetek 179,6 milliárd korona értékű kiskeres­kedelmi forgalmat bonyolítottak le, ami 3,4 százalékkal több, mint 1974-ben. Megjavult az élelmiszer- ipari, valamint az ipari termékek választéka. Nagyobb lett a kínálat a Gyermekruházati cikkekből, a hűtőgépekből és a kötőgépekből. Egyes árufajták választéka azon­ban még mindig nem kielégítő. Boleslav-i Ipari Húsüzemet (7735 tonna hústermék évente). Az állóeszközök értéke a megelőző évhez viszonyítva 16 százalékkal nőtt, de nem érte el a tervben előirányzott növe­kedést. A tudományos-műszaki fejlődés A tudományos-műszaki fej­lesztés állami tervének teljesí­tése d megelőző év eredményei­hez viszonyítva tovább javult. A tudományos-kutatási alap erői következetesebben a döntő fon­tosságú feladatok megoldására koncentrálódtak. A tudományos- műszaki fejlesztés állami ter­vének keretében 599 feladat megoldása volt folyamatban, s a tervezett feladatokat 1975- ben 88,6 százalékban oldották meg, az 1974-es 82,3 százalék­kal szemben. A tervek szerint 1975-beu összesen 849 feladatot kellett volna megoldania és a leťme- lésben felhasználni, ebből 749 feladat megvalósítására, vagy­is 88,2 százalékra került sor. ban a Szovjetunióval. A kapita­lista államokkal folytatott kül­kereskedelem stagnált, a beho­zatal növekedési üteme meg­előzte a kivitel növekedési üte­mét. dasági integráció Komplex Programjának teljesítésében, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megtartsuk a fej­lődés dinamikáját és stabilitá­sát, s egyúttal enyhítette a kapitalista piacokon érvényesü­lő válságos fejlődés következ­ményeinek számunkra kedve­zőtlen kihatásait. Az élelmiszerfogyasztás struktú­rája tovább javult. Az egy főre eső húsfogyasztás 1975 végén. 82 kilogramm, a tejtermékek fogyasz­tása 215 kg, a tojásfogyasztás 293 darab volt. Csökkent a lisztfo­gyasztás. A szociálpolitikában a szociális juttatásokra és a szolgáltatásokra 4 százalékkal többet fordítottunk, mint 1974-ben. A nyugdíjbiztosítási juttatások 1974 gyei szemben csaknem 1 mil­liárd koronával voltak nagyobbak. Összegük elérte a 31,4 milliárd koronát. 19,8 milliárd koronát for­dítottunk a betegbiztosításra, ami 3,6 százalékkal több, mint 1974- ben. Az egészségügyben a káder- és az anyagi feltételek inegjavulása következtében javult az orvosi ellátottság. 1975-ben az egy orvos­ra jutó lakosok száma 372 volt, ami 7-tel kevesebb, mint 1974 ben. Az egészségügyi intézményekben 719 000 ágy volt, ebből a kórhá­zakban 115 000. 1975-ben 143 000 új lakás épült, ami 14 000 lakással több, mint ax előző évben. A CSSZK ban 96 000 lakás, az SZSZK-ban 47 000 lakás épült 1975 végén a CSSZSZK-nak 14 856 000 lakosa volt, a CSSZK • nak 10 093 000, az SZSZK-nak pe­dig 4 763 000. A csehszlovák gazdaság az ötö­dik ötéves tervidőszakban a ter­vezettnél gyorsabb ütemben fejlő­dött. Az előzetes adatok szerint 1975-ben a nemzeti jövedelem kb. 32 százalékkal növekedett 1970-liez viszonyítva, az ipari termelés 38 százalékkal, a mezőgazdasági ter­melés pedig 14 százalékkal. Az ötödik ötéves tervidőszakban to­vább növekedett a népgazdaság hatékonysága. A nemzeti jövede­lem gyarapodását 93 százalékban a munkatermelékenység növe^- dése fedezte. Az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évében és az egész terv­időszak alatt elért eredmények megbízható alapot képeznek ah­hoz, hogy a gazdaság a hatodik ötéves tervidőszakban is kedve­zően fejlődjön. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSA 1975 index 1975/1974 az évi terv teljesítése százalékban vágóállatok összesen (ezer tonna) 1415 104,8 100,4 Vágóbaromfi (ezert.) 178 109,2 104,1 tej (ezer liter) 4570 100,4 99,5 tojás (ezer darab) 2312 100,2 103,2

Next

/
Thumbnails
Contents