Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-19 / 15. szám, hétfő
FÉLHET a belpolitikában A KAPCSOLATOK ELMÉLYÍTÉSÉRE TÖREKSZÜNK Az elmúlt napokban Bohu- slav Chňoupek külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott Ernesto Antunes portugál külügyminiszter és kísérete. Egyszerű, ténymegállapítás ez, amely a gyarapodó külpolitikai kapcsolatok korában szinte közhelyként hat. Lapjainkban és az egész szocialista tábor országai hírközlő szerveiben — kissé eltérő formában, más és más nevekkel, adatokkal — nap nap után megjelenik, illetve elhangzik ilyesmi. Kézzelfogható bizonyítéka ez annak, hogy a feszültség enyhülése, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése korában lépésről lépésre terei hódít Helsinki szelleme, a Szovjetuniónak és szövetsége seinek béketörekvései sikerrel lárnak. Egyszerű ténymegállapításról beszélünk, de gondoljunk csak vissza, hogy vajon rövid két esztendővel ezelőtt, éppen Portugáliával kapcsolatban, számításba jöhetett-e valamilyen ehhez hasonló hír közlése. Természetesen nem. hiszen Portugáliában csak 1974 áprilisában döntötték meg a fasiszta rendszert. A Portugál Köztársaság hazánkba látogatott külügyminiszterének igen gazdag volt a programja, amiről képet nyer hettünk nemcsak a látogatás egyes állomásairól közölt hír- szolgálati anyag, hanem a közlemény alapján is. Mi volt a lényege a csehszlovák és a portugál külügyminiszter tanácskozásának? Elsősorban az, hogy a két fél egybehangzóan leszögezte — a tsanácsíkozás hozzájárult a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének további megszilárdításához. Álláspontjuk megegyezett a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok néhány fontos kérdésében. Ebből következik, hogy a további kilátások is kedvezőek, annál is inkább, mivel hazánknak éppen úgy mint a Portugál Köztársaságnak érdeke a kölcsönös kapcsolatokat elmélyíteni. A portugál külügyminiszter ezen túlmenően hangsilyozta, országa feltétlenül szükségesnek tartja Európában szavatolni a feszültséig enyhülésének feltételeit és keresni annak lehetőségeit, hogy továbbfejlesz- sze együttműködését általában a szocialista tábor országaival. Fontos körülménynek tekintjük, hogy a két miniszter nyomatékosan kiemelte az európai biztonságról és együttműködésről szóló helsinki konferencia rendkívüli jelentőségét és kifejezésre juttatták a két ország elhatározását, hogy teljesíteni fogják záróokmányának alapelveit. Ez egyben — természetesen — harcot jelenít a záróokmány elleni minden támadással szemben. Most és a közel jövőben az a feladata, hogy a szavak fokozatosan tettekké, gyakorlattá érjenek, ami valóban mindkét ország népének legsajátosabb érdeke. A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉLVONALÁBAN Jól tudjuk, hogy az iparilag fejlett Csehszlovák Szocialista Köztársaságban legfontosabb — mind bel-, mind külgazdasági viszonylatban — a gépipari ágazat. Termelésétől függ nemcsak gazdaságfejlesztésünk dinamikája, hanem közvetve népünk életszínvonalának alakulása is. Ennek tudatában jöttek ősz- sze az elmúlt héten Martinban a szlovákiai gépipari termelés és export kétharmadát és az árutermelés majdnem 97 százalékát produkáló 36 legnagyobb általános gépipari vállalat vezér- és vállalati Igazgatói. illetve üzemi pártszervezeteik és szakszervezeti üzemi bizottságaik elnökei, hogy megvonják az előző ötéves tervidőszak mérlegét. A tanácskozásnak további célja az volt, hogy fontolóra vegyék az 1976-os esztendő tervfeladatai teljesítésének, és a túlteljesítésének lehetőségeit és módozatait. A kiindulási alap jó. Ez az iparágazat teljesítette az előző ötéves tervet és azt a vállalását is, hogy egy százalékkal túlszárnyalja az 1975 évi állami terv feladatait. Persze ebben az esztendőben a köve- telménvok még nnevobbak. Szlovákiában a gépipari árutermelésnek hozzávetőleg 10,5 százalékkal kell meghaladnia az előző esztendőben elért szintet. Az egész hatodik ötéves tervidőszakban pedig teljes 74 százalékkal kívánják gyarapítani az iparágazat termelését, vagyis gyorsabban, mint az előző öt esztendőben. A nagy feladqtok és követelmények egyben nagy igényeket is jelentenek. Elsősorban növelni kell a munka termelékenységét. nagyobb fokú hatékonyságot kell elérni, és csökkenteni kell az anyagi költségeket. Ez csak úgy érhető el, ha a gépiparban — a többi ágazathoz hasonlóan — az eddiginél még eredményesebben és még célravezetőbben felkarolják a dolgozók kezdeményezését s azt az erkölcsi és az anyagi ösztönzés megfelelő formáinak alkalmazásával — anyagi erővé változtatják. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásban rendkívül nagy szerepük lesz elsősorban a párt szerveinek és szervezeteinek, de a többi tö megszervezetnek is, amelyeknek hatásosan támogatniuk kell a gazdasági vezetők min den e célra irányuló törekvését és intézkedését. FELFEDEZZÜK A HAZAI LEHETŐSÉGEKET IS Természetes dolog, hogy manapság nagy a varázsa a külföldi üdüléseknek, társasutazásoknak. Illetékes szerveink ehhez évről évre megteremtik a mind kedvezőbb feltételeket is. Elég megemlítenünk, hogy az eltelt öt esztendőben összesen 20 millió csehszlovák ál lampolgár élt az alkalommal és a lehetőségekkel, és különböző országokban töltötte el — elsősorban nyáron — szabadsága egy részét. A legtöbben a tengerparti szocialista országokba látogattak el, hiszen a természetnek talán ez az egyetlen „áldása“, amely- lyel sajnos nem rendelkezünk. De szépszerével akadtak olyanok is. akik tüzetesebben akartak megismerkedni egy- egy számukra idegen országgal. sőt akik eljutottak a kö zépeurópai ember szemében egzotikusnak számító vagy távoli országokba is. Ez mind szép és jó, és nem vitás, hogy a jövőben még többen választják ezt a megoldást. Mégis az a véleményünk. s örömmel látjuk, tapasztaljuk, hogy ezt már százezrek osztják velünk — sokan felfedezték és felfedezik hazánk szépségeit. Megint csak egy példánál maradunk, és nem ts országosnál. Csak a Szlovák Szocialista Köztársaságban az elmúlt öt esztendőben 138 millió személy vett részt hazai üdülésben, turizmusban és gyógykezeltetésben. Ezzel kapcsolatban örömmel nyugtázható, hogy az érdeklő dós most már nemcsak az ország jól és kevésbé jól isme<rt turisztikai központjaira, csodaszép vidékeire összpontosul, hanem Szlovákia déli részeire is ahol gyors ütemben és példamutató kezdeményezéssel használják ki a helyi adottságokat. Vonatkozik ez például a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri és a komáromi hévízforrások adta lehetőségek üdülési célokra való kiaknázására. Érdemes ezen az úton haladnunk ... (gály) A gazdasági egvüttmiikütés fejlesztése iwpga/ilaságiinli G. ötéves terveitek alappillére ÍRTA RUDOLF ROHLÍČEK, A CSSZSZK KORMÁNYÁNAK ALELNÖKE „Gazdaságunk sikeres fejlesztésére jelentősen hat, hogy a CSSZSZK a KGST-tagállamok közé tartozik, s aktívan vesz részt a szocialista gazdasági Integráció Komplex Programjának teljesítésében.“ A CSKP KB levele így értékeli a csehszlovák részvételt a szocialista gazdasági közösségben, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. A csehszlovák népgazdaság szoros kapcsolata a KGST-tagállamok gazdaságával, főleg a Szovjetunió gazdasági potenciáljával biztosítja a jelenlegi és az elkövetkező időszakban szocialista társadalmunk élctérdekeit, s egyúttal erősíti helyünket a világpolitikai és a világgazdasági életben. A gazdasági együttműködés fejlesztése szempontjából alapvető jelentősége van a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának, s ennek keretében a gazdaságunkra háruló feladatok következetes teljesítésének. A Komplex Program abból indul ki, hogy a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a gazdasági integráció fejlesztése a szocialista munka- megosztás céltudatos folyamatai, amelyeket a KGST-tagállamok marxista—leninista kommunista és munkáspártjai irányítanak. Mély és szilárd kapcsolatokat létesítenek a népgazdaság alapvető ágazataiban, a tudomány és a technika szakaszán, s ezen az alapon kibő- , vítik és elmélyítik a tagállamok nemzetközi piacát. A Komplex Program feladatainak teljesítése szoros kapcsolatban van a következő ötéves tervekkel, azok sokoldalú és kétoldalú koordinálásával, továbbá a sokoldalú integrációs intézkedési terv kidolgozásával, a tagállamok tudományos-műszaki potenciáljának összpontosításával a kiemelt tudományos és műszaki problémák megoldására. A tervkoordináció eredményei kialakították a feltételeket népgazdaságunk fejlesztése 6. ötéves tervének előkészítéséhez. Elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy az 1980-ig feltételezett fejlesztéshez biztosítani tudtuk az alapvető tüzelőanyagot és energiát, a vasércet és más nyersanyagokat. A nemzetközi termelési szakosításra és kooperációra vonatkozó tárgyalások ahhoz is hozzájárultak, hogy világos képet kapjunk feldolgozó iparunk szerkezeti változásainak lehetőségeiről, főleg a gépiparban, a vegyi és a közszükségleti iparban. A KGST-tagállamok integrált és tervszerű fejlesztésének egyik új és legjelentősebb eleme lesz a sokoldalú integrációs íntézekdési terv kidolgozása az 1976—1980-as időszakra. Ez a terv szoros kapcsolatokat teremt a tagállamok között a gazdasági és tudományos műszaki fejlesztésre vonatkozó közös intézkedések realizálásában. Csehszlovákia részvétele egyes üzemek közös építésében, főleg a Szovjetunió területén, továbbá a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésében, a közíjs tudományos-műszaki kutatásban többek között azt is megoldja, hogy távlatilag is biztosítva legyen népgazdaságunk ellátása földgázzal, vaskohászati nyersanyagokkal, vasöntvényekkel, azbeszttel és nikkellel, hogy megvalósítsuk a feldolgozó ipar szerkezeti változásait, s hogy fokozottabb mértékben koncentráljuk a csehszlovák tudományos-műszaki kutatást. Növekszik a központi fejlesztési programok jelentősége Az 5. ötéves tervidőszakban a szerkezeti változásokra irányuló politika új és fontos részét képezték a központi fejlesztési programok. A gépiparban 18 ágazat tartozott ide, például a numerikusán vezérelt szerszámgépek, a komplex automata gépsorok, a textil-, bőrés ctDŐipari élgéDRk. a számítástechnikai berendezések, az elektronika, a műanyagfeldolgozó gépek stb. A vegyipar szakaszán 15 termelési ágazat szerepel a központi fejlesztési programok között, mint például a polipropilén, a polietilén, a polivinilklorid termelése, a po- liamid és a poliészter textilselymek, továbbá a műbőrök, a mezőgazdasági vegyszerek, a gyógyszeripari termékek gyártása stb. E szerkezeti politika megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a csehszlovák népgazdaság intenzívebben bekapcsolódjon a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Ez különösen nagy jelentőségű a csehszlovák népgazdaság egyik legfontosabb ágazatában, a gépiparban. A csehszlovák gépipar termelési profiljának kialakításában döntő szerepe van a- Szovjetuniónak, ahová gépipari kivitelünk 40 százaléka irányul, ami az 5. ötéves tervidőszakban gépipari termelésünk 12 százalékát jelentette. A Szovjetunió szükségletei a csehszlovák gépipar számára távlatilag is biztosítják a termelés növelésének feltételeit és az értékesítés lehetőségeit. A gazdaság egyik legfontosabb és dinamikusan fejlődő ágazata a tüzelőanyag- és energiagazdálkodás. A KGST- tagállamok energiagazdálkodásában nagy jelentősége lesz az atomenergiának. Feltételezhető, hogy 1980-ban az atomenergia részaránya az elsődleges energiaforrásokban Csehszlovákiában eléri a 6,3, a Szovjetunióban pedig a 7,1 százalékot, s 2000-ig ez az arány 13, Illetve 20 százalékra növekszik. Amikor 1971-ben a KGST XXV. ülésszakán a tagállamok elfogadták az együttműködés további elmélyülését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplex Programot, amelynek fokozatos teljesítése 15— 20 évet vesz igénybe, főleg abból indultak ki, hogy a koordinált szerkezeti politikának hatékony népgazdasági komplexumok kialakítására, a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek kihasználására kell irányulnia. A nemzetközi pénzügyi rendszer életképessége A Komplex Programban fontos helyet kaptak a valutáris és pénzügyi kérdések. Ma a figyelem főleg a tagállamok közös fizetési eszközének, a transzferábilis rubelnek a megerősítésére összpontosul, melyhez az anyagi termelés szakaszán is meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A KGST- tagállamok sokoldalú árucseréjét és sokoldalú elszámolását csak úgy lehet bővíteni, ha elmélyül a népgazdasági tervek koordinálása, a termelési szakosítás és kooperáció, ha kellő figyelemben részesül a külkereskedelmi kapcsolatok tökéletesítése. Ez a pénzügyi rendszer ma már élő valóság. Életképességét az is bizonyítja, hogy a tagállamok fokozódó mértékben használják ki a transzferábilis rubelt kölcsönös elszámolási és hitelkapcsolataikban, s hogy állandóan bővül a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank tevekenysége. A KGST XXVIII. szófiai ülésszaka megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a KGST szervei tovább folytatták munkájukat az együttműködés pénzügyi és hitelfeltételeinek tökéletesítésében, melynek eredményeként megnövakedett a transzferábilis rubel szerepe a kölcsönös elszámolás folyamatosságának biztosításában. A KGST Vegrenajtó Bizottsága további intézkedéseket fogadott el a transzferábilis rubel szerepének növelésére, a sokoldalú elszámolás lehetőségeinek kihasználására, valamint az árucsere-forgalom sokoldalú tervezésének bővítésére. Ma arról van szó, hogy erz a kollektív valuta teljesítse a KGST-tagállamok nemzetközi szocialista pénzének valamennyi alapvető funkcióját, ezért elke-. rülhetetlenül szükséges, hogy az illetékes szervek közös igyekezete nálunk is a Komplex Program teljesítésére Irányuljon mind a tervezés, mind pedig a pénzügy és a banktevékenység szakaszán. A KGST-tagállamokkal folytatott külkereskedelmi kapcsolataink gyors ütemben fejlődnek. Az 1971—1975-ös évekre előirányzott kölcsönös forgalmat 18 százalékkal sikerült túlszárnyalnunk. Az 1975-ös külkereskedelmi forgalmunk 1974-hez viszonyítva a Szovjetunióval 32 százalékkal, az NDK-val 25 százalékkal, Lengyelországgal 22 százalékkal, Magyarországgal 12 százalékkal, s a többi tagor* szággal Is gyors ütemben növekedett. A tagállamok és a KGST szervei intézkedéseket fogad* tak el, hogy még «bbfin az év* ben sor kerüljön az 1976—1980- as évekre vonatkozó hosszúle* járatú kereskedelmi szerződések megkötésére és ^ szerződé* ses árak megállapítására. A 6. ötéves tervidőszak irány* elvjavaslataí megállapítják, hogy fokozná kell gazdaságunk exportképességét, különöseit azokon a szakaszokon, amelyek számára jó természeti és gazdaság feltételeink vannak. A3 egyik alapvető feladatunk ai lesz, hogy a Külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjen, mint a nemzeti jövedelem. Ehhez hatékony feltételeket kell teremteni a nemzetközi árucsere bővítésével az egyes ágazatokban és szakágazatokban, főleg a feldolgozó iparban, s arra kell törekedni, hogy csökkenjen a csehszlovák gazdaság behozatali igényessé^ go. A tartósain szilárd fejlődés útján A 6. ötéves tervidőszakban tovább mélyülnek a csehszlovák gazdaság kapcsolatai a többi szocialista ország, főleg a Szovjetunió gazdaságával. Az irányelvjavaslatok jelenlegi álláspontja szerint a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban. 32,5 százalékos, ezen belül a kivitelben 42,7 százalékos, a behozatalban pedig 24,4 százalékos növekedéssel számolunk. A szocialista államokkal kapcsolatban a külkereskedelmi forgalom feltételezett növekedése 39,2 százalékos, a kivitelé 46,3, a behozatalé pedig 32 százalékos. A növekedés dinamikáját a szocialista államokkal kapcsolatban a gépek és a berendezések forgalma adja. A gépipari termékek kivitelében a 6. öt* éves tervidőszakban 69 százalékos növekedést, behozatalában 47 százalékos növekedést feltételezünk. Az együttműködés fejlesztésében leggyorsabb ütemben növekednek a Szovjetunióvá1 összefüggő kapcsolataink. A népgazdasági tervek egyeztetésében elért eredmények szerint a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 40 százalékos lesz a növekedés, ezen belü! a gépek és berendezések kölcsönös szállításai sokkal gyorsabban, éspedig 67 százalékkal növekednek. Csehszlovákia az aláírt megállapodás értelmében bővíteni fogja a vegyipari és petrolkémiai berendezések, a megmunkáló és alakítógépek, a köny- nyű- és élelmiszeripari berendezések és néhány további gépipari szakágazat szakosított szállításait. A Szovjetunió ezzel szemnen a hagyományos szakosítás alapján növeli a bányaipari és kohászati berendezések, az építőipari és útépítő gépek, s egyes további gépek és berendezések szállítását. A terjedelmes és stabil szovjet megrendelések kedvező feltételeket teremtenek a nagy szériákban történő szakosított termelés szervezéséhez, a magas műszaki színvonal eléréséhez, valamint a gyártott termékek minőségének javításához. Ugyanakkor a Szovjetunióból szállított legfontosabb tüzelö- és nyersanyagok fedezik fő behozatali szükségleteinket a &/ ötéves tervben.
