Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-11 / 292. szám, csütörtök
AZ ESSZERO TAKARMANYOZAS OTTORŰI A tej szinte nélkülözhetetlen a mindennapi helyes táplálkozásban, ezért a tej- és tejtermékek iránti kereslet évről-évre fokozódik. Az igényeket csak korszerű állattenyésztési módszerekkel a tejtermelés intenzitásának fokozásával tudjuk kielégíteni. A mezőgazdasági üzemekben a nagy tejhozamú szarvasmarha-állomány kialakítása több évig tart. s tekintélyes anyagi ráfordítás szükséges hozzá. Mindezt figyelembe veszik a XIV pártkongresszus, valamint a CSKP KB azon határozatai, amelyek a hús- és a tejtermelés fokozását tűzik célul. A napokban az 530 hektáron gazdálkodó Nový Trh-i (újvásári 1 Kísérleti Gazdaságba látogattunk, ahol Miskó Istvánnal, a gazdaság vezetőjével Száraz László főzootechnikussal, valamint Steroel Károllyal, az állat- tenyésztésben dolgozó szocialista munkabrigád vezetőjével az új termelési módszerek gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről beszélgettünk. A gazdaság jelentős mértékben hozzájárul Bratislava tej- és húsellátásához. Egyik legfontosabb törekvésük az, hogy minél nagyobb számú állatállományt tartsanak el minél kisebb földterületről, ezért a körültekintő szakmai munkát először a növénytermesztésre összpontosították. Nem volt könnyű feladat minden termesztett növény részére parcellák szerint kidolgozni a fejlődésükhöz optimálisan szükséges istálló- és műtrágya, valamint az öntözéssel adagolt víz mennyiségét. A módszeresem végzett munka meghozta a kívánt eredményt: fűfélékből zölden 764 mázsa, lucernából szárazon 115 mázsa, takarmányrépából 10,9 vagon, kukoricából száraz állapotban 78 mázsa lett az átlagos hektárhozam. így tehát a 42 hektár legelő, 96 hektár lucerna, 15 hektár takar mányrépa és 50 hektár szemes kukorica elégséges takarmányalapnak bizonyult a 769 darabból álló szarvasmarha-állomány részére Azonban a megtermelt takarmányok ésszerű felhasználásával is törődnek. Figyelembe veszik hogy a szarvasmarha a tömegtakarmányokat a takarmányadag alapvető részeként nagy mennyiségben tudja hasznosítani, Ezért megszerezték az adagolt legeltetést, amellyel A GAZDASÁGOS ÉS HATÉKONY TEJTERMELÉS TITKAI & ADAGOLT LEGELTETÉSSEL AZ EREDMÉNY: 4660 LITER EGY TEHÉNTŐL kora tavasztól késő őszig az állatok számára friss, ízletes, 10—15 cm magas legelőt biztosítanak. Megállapították, ' hogy a „porciós" legeltetés ideje alatt az abraktakarmányok fogyasztása egy liter tejre számolva 25 dekagramm alá süllyedt. így ez év végéig összesen 300 ezer korona értékű abraktakarmányt takarítottak meg, anélkül, hogy a fejési eredményeik — napi átlagban 15,3 liter — romlottak volna. Sőt, júliusban napi átlagban a 17,1 litert is elérték. Tehát azon sem csodálkozhatunk hogy ebben az időszakban a tei önköltségi ára literenként 160 korona volt. — Meg kell jegyezni, hogy az 1 liter tejre eső önköltség 1973-ban 2,12 korona, 1974-ben 1,81 korona volt, ebben az évben pedig 1,80 korona körül fog mozogni. A legeltetésre beállított állattartás a tejhozam növekedésén, s az önköltség csökkentésén kívül más jelentős problémákra is kedvezőpn hatott. A tehenek tovább maradnak tenyészetben, nagyobb a borjúszaporulat, kisebb a bor júelhullás, az állandó mozgás kedvezően hat az állatok kondíciójára, jobban tűrik a hideget és a meleget, s a nagy fehérjetartalmú zöldtakarmányt csaknem veszteségmentesen hasznosítják — állapította meg a főzootechnikus. A téli időszakra a jó minőségű szálastakarmányt hat darab, egyenként 10 vagon kapacitású szenázstoronyban tárolják. Ezen kívül jelentős mennyiségű siló- takarmányt is biztosítanak az állomány számára. A tejtermelés fokozásának másik jelentős tényezője a genetikailag jól kiválasztott tehénállomány. Tíz éve működnek együtt a Bratislavai Törzstenyésztő Vállalattal, valamint a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézettel. A szlovák tarka marhát fekete lapálymarhával keresztezték. A 74 darab utódnál 4920 literes évi tejhozamot értek el tehenenként már az első laktációban. Joggal állapítható meg a gazdaságról, hogy a korszerű állat- tenyésztés létrehozása érdekében úttörő tevékenységet fejtenek ki, amiért elismerést érdemelnek. Az eredmények mögött lelkiismeretes, becsületes munka húzódik meg. Ennek fontos láncszeme az állattenyésztésben dolgozó négy szocialista munkabrigád, melyek tagjai 1974ben nyerték el a bronzfokozatot, s idei eredményeik alapján már az ezüstfokozatra pályáznak. Az idei fejési átlaguk egy tehénre számolva 2,8 deciliterrel emelkedett, s évi átlagban eléri a 4660 litert. így azon sem csodálkozhatunk hogy 1 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 3000 liter tejet adnak el, ami szlovákiai viszonylatban Is dicséretre méltó eredmény. A brigádtagok vállalták hogy ez évben terven leiül kitermelnek és eladnak 27 ezer liter tejet, 50 mázsa húst és 20 mázsa borjúhúst, s az elmúlt évhez viszonyítva 150 ezer koronával csökkentik az abraktakarmányokra tervezett össze get. Azt is vállalták, hogy munkakörnyezetük csinosítására, rendbehozatalára 1fin brigád- órát dolgozna1: A háromnegyedévi értékeléskor megállapították, hogy vállalásaikat maradéktalanul teljesítették, sőt túlteljesítették, s így a gazdaság az 1975 évi 1 millió 560 literes tejeladási feladatát még november 25-én teljesítette. Ezzel arra is megnyílt a lehetőség, hogy a brigád eredményesen teljesítse a XV. pártkongresszus tiszteletére vállalt további k öté kizett »egeket. A legjobb fejési eredmények Szabó 'Erzsébet, Sztranyovszky Zoltán, Steroel Károly és Paluk Károly nevéhez fűződnek, akik személyenként 20 tehenet gondoznak, és az 1 tehénre eső évi tejhozamot több mint 5000 literre emelték. A növendékállatoknál Bognár István és a Razgyel házaspár érte el a legjobb súlygyarapodást, ami napi 80—85 dekagrammot tesz ki. A gazdaság vezetői messzemenően gondoskodnak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről. Aki ma végigmegy Új vásár utcáján, ahol a múltban csak néhány öreg ház állott, ma már számos családnak korszerű 2—3 szobás lakása van s a választási program keretében a bekötőút portalanítása is megvalósult. Az elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a kísérleti gazdaság dolgozói nemcsak a járásban, hanem országos viszonylatban is példaképül szolgálhatnak a termőtalaj és a rajta termett takarmányfélék jobb kihasználásában. MÉRI ISTVÁN A bi'atislavu* Távközlési IgaLgau-sóg szerelő- és karbantartó részlegében eddig már 32 munkaközösség nyerte el a szocialista munkabrigád címet, további 36 munkacsoport pedig a cím el* nyeréséért versenyez. A versenyző kollektívák érdeme, hogy az üzem sikeresen teljesíti a telefonállomások, a telefonhálózat, vezetékek, központok, a vezetékes rádió, a szignalizációs berendezések, a tévé- és rádióadást hiztosító berendezések szerelésének, bekapcsolásának igényes feladatait. Tervfeladataikat jóval a lütl százalék felett teljesítik. Felvételünkön Štefan Mandreicli, az ifjúsági szocialista munkabrigád tagja, egy telefonközpont szerelése közben. Felvétel: J. LoCaj — CSTK) Hasznos munkát végeznek Az idei év áprilisában kerületi szinten megtartották a segéd- rendőr-a lakú latok konferenciáit, amelyeken értékelték, hogyan teljesítette a segéd rendőrség az 1972-es bratislavai országos értekezleten kitűzött feladatokat. A fő célkitűzések a következők voltak: a segédrendőrség tagál lományának és korösszetételének „megfiatalítása“, a segédrendőrök tevékenysége hatékonyságának növelése a közrend fenntartása és a fegyelmezett közúti közlekedés biztosítása terén, valamint a segédrendőrség részvétele a társadalmi tulajdon védelmében. A segédrendőrség jobb munkája konkiét eredményekhez vezetett. Az idei év első felében szabad idejükben a segéd- rendőrök 794 107 órát szolgáltak. 349 bűnözőt, 195 kihágást elkövetőt és 115 olyan személyt vettek őrizet be, akiket különféle bűncselekmények elkövetéséért köröztek. A segédrendőrök ezenkívül őrizetbe vettek kilenc személyt, akik megsértették hazánk államhatárait. Kinyomoztak 926 bűncselekményt, 1014 vétséget és 23 348 kihágást. Javaslatukra 632 megelőző jellegű intézkedést foganatosítottak a társadalmi tulajdon védelme terén A segédrendőr-alakulatok jobb munkáját a felajánlások és a szocialista munkaverseny is elősegíti. „A segédrendőrség munkájának minőségi javításáért“ címmel indított munkaversenybe eddig Szlovákiában 1511 alakulat 10173 tagja kapcsolódott be. Ez országos méretben 53 százalék. Októberben a szlovák belügyminiszterhelyettes több segédrendőrt- kitüntetett kitűnő munkájáért és áldozatkészségéért. Köztük megemlíthetjük Ernest Gubíkot, a žemliarei (levicei — lévai járás) segédrendőr-ala- kulat vezetőjét. Jozef Kažmer leleszi (trebišovi járás) és Nagy Ferenc Zemianska Olča-i (komárnói járás) segédrendőrt. Hisszük, hogy a kitüntetések elősegítik azt, hogy a segédrendőrség a jövőben még hatékonyabban végzi munkáját a lakosság egészsége és biztonsága, valamint a társadalmi és a személyi tulajdon védelme érdekében. (GABRIŠKAI Sells szicializnius = fsiiiiniűs A reális szocializmus száza dunk humanizmusa; ezt a tényt, amelyet ma számos polgári ideológus is elismer, igyekeztek nálunk a revizionisták 1968- ban tagadni. Kitaláltak mindenféle érvet, keresték a szocializmus úgynevezett új modelljét, míg végül megtalálták az anti- kommunisták fegyvertárában a demokratikus szocializmus revi-- zionista Ideológiáját, amelyet' még megtoldottak azzal a jelzővel, hogy „emberi arculatú“ szocializmus. A szocialista humanizmus revíziójára irányuló kísérletük csak változata volt a régi bevált taktikának, amely nem más, mint a revízió megvalósítása magának Marxnak segítségével és nevében. A marxista filozófiát (a leninizmuat mint a marxizmus fejlődési szakaszát elutasították) az antropologista filozófiával, a szocialista humanizmust burzsoá humanizmussal pótolták. A személyiség problémája iránt fokozott és teljesen érthető érdeklődést — visszaélve a helyzettel — arra használták fel, hogy hamisan magyarázták a szocialista humanizmus 'lényegét és filozófiai alapjait. Nem voltak ezek új vagy eredeti kísérletek; hasonló pozícióból kiindulva revideálta századunk harmincas éveiben Marx tanítását H. Marcuse és mindenekelőtt Henrik de Man, aki megpróbálta szembeállítani a „fiatal Marx“ fejlődésének „humanisztikus“ szakaszát a* „öreg Marx“ materlaliz- musáwű. Szocialista eszme clmű könyvében Mán ezt írta: „Ha összehasonlítjuk Marxnak humanisztikus szakaszából származó műveit a későbbiekkel, egyenesen azt látjuk, hogy a dialektikus realizmusnak a kau zális materializmusra való leszűkítése (a dialektikus realizmus Mán szerint valami olyasmi, ami kívül áll a materializmuson és az idealizmuson), amely megadta a marxizmus egész későbbi történetének jellegét, folyamatos fejlődésben van, s ez magánál Marxnál kezdődött.“ (Henrik de Mán: Die sozialistische Idee. Jena 1933, old. 11.) Mán a materializmust és a humanizmust mint egymást kizáró értékeket fogta fel. Programjában feladja a marxizmust, és a marxi humanizmus osztályjellegét, s így a történelmileg konkrét humanizmust történelmietlen és absztrakt humanizmussal cseréli fel. Mán humanizmusa momentum az egyén örök tiltakozásában a társadalmi világ ellen.“ A „minden létezőt transzcendáló értékmérőkből, igazságból, igazságosságból és szépségből“ indul kj. Az idealista antropologizmus volt az alapja az „Igazi szocializmus“ kispolgári koncepciójának; ez volt az egyik korai formája a „demokratikus szocializmusnak“. Marx és Engels már első közös munkájukban, „A szent család“-ban leleplezték az „igazi szocializmus emberének“ absztrakt (elvont) humanisztikus felfogását, amely a szocialista eszméknek a munkásosztály mozgalmától való elszakadásán, és a realitásból, az osztályharcból az „általános emberszeretet“ illuzórikus világába való menekülésen alapult. Az elvont humanisztikus tézisek hirdetése, az osztályok és az osztályharc elméletének elutasítása, az úgynevezett általános emberi értékek keresése, a leninizmus humanisztikus jellegének tagadása, a kísérletek annak a ténynek tagadására, hogy a szocializmus építése az igazi humanizmus megvalósítása stb. — mindennek arra kellett volna szolgálnia, hogy bizonyítsa a szocialista országokban megvalósított szocializmus antihumanista voltát. Mi azonban az igazság, mi a viszonya a szocializmusnak az előző korszakok humanizmusé hoz? A szocializmus világa fiatal, ha világtörténelmi mértékeket alkalmazunk. Még csak fél század telt el azóta, hogy megkezdődött az új történelmi korszak. Országunkban ma a fejlett szocialista társadalmat építjük; ennek a társadalomnak az építése folyik a szocialista közösség országaiban. E rövid idő alatt a szocializmus meggyőzően bebizonyította előnyét, fölényét a tőkés rabság rendszerével szemben. A szocializmus oilága — a népek barátságának és testvériségének világa, olyan társadalom, amely jelszabadult a kizsákmányolás és a politikát elnyomás alól. A humanizmus nagy eszméi mindig gyakorlati alkalmazásra találnak benne. Minden év, minden ötéves tervidőszak új és jelentős lépés előre, új szakasz az ember sokoldalú fejlődésének útján. Ez társadalmunk építésének útja, annak a társadalomnak, ahol az ember az embernek nem farkasa, hanem barátja és elvtársa, ez a szocialista humanizmus megvalósítása. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának s a többi kommunista és munkáspártnak — hűen a marxizmus—leninizmus alkotó szelleméhez — fő célja a nép ügyének szolgálata. A kommunisták programjának elve „mindent az ember nevében, mindent az ő jólété- ér t“ tenni. A szocialista országokban elért sikerek segítik a tőkés rendszerben élő dolgozókat az új, a jobb világért folyó harcukban. A kommunisták egész fáradhatatlan, hősi tevékenységükkel bizonyítják, hogy reális, gyakorlati humanisták, hívei a legnemesebb eszméknek, amelyeket az emberiség valaha is ismert Az új típusú humanizmus eszmei alakításának és fejlesztésének története, elveinek a gyakorlati életben való alkalmazásáért folyó harc, főként a szocialista társadalom építésének jelenlegi feltételei között, világos bizonyítékát adják annak, hogy a szocializmus — humanizmus. A marxizmus, amint azt V. L Lenin bebizonyította, nem a világ civilizációja fejlődésének fő áramlatán kívül keletkezett. A proletariátus új forradalmi ideológiája törvényes örököse lett mindannak a legjobbnak, amit a társadalomtudomány korábban kialakított, valóban tudományos választ adott azokra az alapvető kérdésekre, amelyeknek megoldásával akkor az emberiség foglalkozott. A marxizmus keletkezése mennyiségi ugrást, igazi forradalmat jelentett a társadalomtudományok fejlődésében. A marxizmus kritikailag átvette a múlt humanista eszméit is, mindenekelőtt azokat, amelyeknek megfogalmazására és megvalósítására az utópista szocialisták törekedtek, természetesen azonban a polgári filozófia és azon lehetőségek keretében, amelyeket a polgári művelődés, mindenekelőtt azonban maga a születőben levő kapitalista társadalmat nyújtott. A humanizmus elválaszthatatlan része a marxista világnézetnek, elméletnek és gyakorlatnak. Megszűnt utópista ideál lenni és része lett a tudományos tanításnak. Marx és Engels a humanizmus elvét reális tartalommal töltötték meg, úgyhogy ez harci fegyver lehetett a proletariátus felszabadításáért folytatott harcban. Ismeretes, hogy Marx és Engels nézetei tovább fejlődtek, Marx és Engels nem voltak kezdetben a munkásosztály ideológusai, tudományos világnézetük fokozatosan alakult ki. Az érett marxizmust kialakításának aránylag rövid, de tartalmilag igen gazdag időszaka előzi meg. És éppen ebben az időszakban játszottak rendkívül jelentős szerepet a humanista eszmék. Marx és Engels elsősorban kritikailag átértékelte és átdolgozta a német klasszikus filozófia, az angol politikai gazdaságtan, a francia utópista szó cial izmus legfontosabb következtetéseit. Ezek az elméletek,
