Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-11 / 292. szám, csütörtök

Káderpolitika a gyakorlatban A Považská Bystrica-i Szerszámgépgyár kommunistáinak példamutatása Amikor Frömmel Augustín elvtárstól, a Považská Bystrica-i Szerszámgépgyár összüzemi pártbizottságának elnökétől a párt vezető szerepének üzemen belüli érvényesüléséről és a kö­vetkező tervidőszak igényes fel adatainak biztosításáról érdek­lődtem, első helyen a pártszer­vezet káderpolitikáját említette. — A helyes politikai dönté­sek és a tervteljesítés sorsa at­tól függ — hangsúlyozta —, hogy milyen azoknak a káde­reknek a felkészültsége hozzá­értése. akiknek a végrehajtást meg kell szervezniök. Éppen ezért a párt vezető szerepének következetes érvényesítéséhez hozzátartozik a politikai célok­kal összhangban álló kádermun­ka is amelyre üzemegységeink párta lapszervezetei nagy gon­dot fordítanak. MEGTALÁLNI AZ EMBERT • Milyen alapelvekhez ra­gaszkodnak a kádermunkában? — Már á XIV. kongresszus és a tavalyi novemberi pártplénum határozatainak teljesítésében abból az alapelvből indultunk ki, hogy a szakmailag igényes, bonyolult munkafolyamatok irá­nyításában, gyártmányaink ki­fogástalan minőségének biztosí­tásában döntő szerep jut a ve­zetőknek, a mestereknek, akik közvetlen kapcsolatban állnak a - dolgozókkal. Ök azok, akik a párt gazdasági politikájának szüntelen népszerűsítésével ne­velő munkát is kifejtenek. Párt- alapszervezeteinknek tehát az adott esetben az a legfőbb fel­adatuk, hogy ezekre a posztok­ra megtalálják az akaratvágy­tól fűtött embert, aki sokkal több, mint munkaerő. Az em­bert, aki mindig több, mint a legcsodálatosabb automata, hiszen a gépet ő ellenőrzi és irányítja. Ez a felismerés arra késztetett bennünket, hogy a párt káderpolitikai elveinek kö­vetelményeihez szigorúbban ra­gaszkodjunk. A számba jöhetök kiválasztásakor elsődleges a po­litikai követelmény: a szocializ­mus és a gyár ügyéhez való hűség, a munkásosztály és a dolgozó nép önzetlen szolgála­ta. Nem kisebb követelmény azonban a szakmai hozzáértés és a vezetői készség. Végső fo­kon ezek is politikai követelmé­nyek, mert egy vezető szakmai hiányosságának, emberi, Jellem­beli fogyatékosságainak a kö­zösség, a szocialista építés lát­ja kárát. • Hogyan függ ezzel össze a gyáron belüli mesterképzés? — Tapasztalataink igazolják, hogy a mesterek céltudatos, tervszerű munkája nem választ­ható el a gyár fejlesztésének kérdéseitől. Köztudomású, hogy mint minden dolgozó, a műhe­lyek vezetéséért felelős meste­reink is akkor fejtenek ki na­gyobb aktivitást, ha érzik, hogy nemcsak a szakágazati vezetők, hanem a pártszervezet is figye­lemmel kíséri munkájukat, kel lóképpen értékeli kezdeménye­zésüket. Ez a gyakorlat csak emeli a mesterek tekintélyét, közvetve befolyásolja a műhely kedvező légkörének kialakulár sát. Pártalapszervezeteink e szempontokat figyelembe véve irányítják a mesterképzést. SEGÍT A PÁRTSZERVEZET • És az eredmény? — Első fontos lépésünk a be­töltött mesterfunkciók adott helyzetének felmérésére, mun­kájuk rendszeres értékelésé­re, politika? szakmai képzésük rendszerének kialakítására, va­lamint a mesterek kádertarta­lékainak megteremtésére irá­nyult. Hogy mi volt ennek az eredménye? Felméréseink ada­tai vizsgálatakor kitűnt ugyan­is, hogy gyáregységünk 299 mestere közül alig fele tagja a pártnak, ugyanakkor a 45 szá­zalékuknak sincs meg beosztá suk ellátásához szükséges poli­tikai szakmai felkészültségük. Azt is figyelembe kellett ven­nünk, hogy évente legalább 15 mester éri el a nyugdíjkorha­tárt s helyüket egyenértékű, szakmailag jártas, politikailag fejlett dolgozókkal- kell betölte- nünk. Ezeket a kérdéseket vál­lalati színtű pártaktíván tár gyaltuk. A tanácskozáson a pártonkívüli mesterek is részt- vettek. A kialakult helyzet so­rán arra a meggyőződésre ju­tottunk, hogy a mestereket az összüzemi pártbizottság káder- rend tartásába, tisztségük betöl­tését pedig a munkahelyükön illetékes alapszervezetek hatás­körébe soroljuk. Immár két éve, hogy ezt a rendszert érvénye­sítjük. Ez idő alatt alapszerve­zeteink 50 olyan dolgozót vet­tek fel a párt kádertartaléká­ba, akiket az igényes mesteri funkcióval bármelyik pillanat­ban megbízhatunk. 1975. XII. 11. mint ismeretes, voltak a mar­xizmus közvetlen eszmei forrá­sai. Marx és Engels minőségileg új filozófiát alkottak, a dialek­tikus materializmust, és kidol­gozták a történelem materialis­ta felfogását, a Marx előtti leg­jobb gondolkodók ehhez a fel­fogáshoz csak közelítettek, de sohasem érték el. Marx és En­gels a szerzői egy minőségileg új' politikai-gazdasági tanítás­nak is, a történelem folyamán elsőkként fedezték fel az érték- többlet mibenlétét. Megalkották a tudományos szocializmust, be­bizonyítva, hogy a szocializmus nem elérhetetlen ideál, sem el­érhetetlen vágy, sem nem szép, de teljesen irreális utópia, ha­nem törvényszerű történelmi szükségszerűség, egy szakasz a társadalom fejlődésében, sza­kasz, amely nem ösztönösen, a forradalmi folyamat formájában lép előtérbe, hanem mint a ke­mény osztályharc eredménye, mini a forradalom eredménye, és a proletárdiktatúra uralmá­hoz, a szocialista társadalom építéséhez és később az osztály nélküli kommunista társadalom kialakításához vezet. A fiatal Marx és Engels esz­mei fejlődésének kiindulópont­ja a demokratizmus volt. Ahogy V. I. Lenin megjegyezte, a mar­xizmus megalapítói „demokra­tákból lettek szocialistákká és szokatlanul ki volt bennük fej­lődve a politikai elnyomással szembeni gyűlölet demokratikus érzelme." A demokratikus érzelemvilág már igen korán, még tanulmá­nyaik idején, kifejlődött Marx­nál és Engelsnél, s később erő­södött annak a ténynek a meg­értésével, hogy a politikai egyeduralom a gazdasági elnyo­mással együtt érvényesül. A munkásosztály szociális elnyo­másának felismerése csak elmé­lyítette demokratizmusukat, a politikai egyeduralommal és el­nyomással szembeni gyűlöletü­ket. Megértették, hogy a bur­zsoá társadalmi rendszer szo­ciális igazságtalanságának tu­datosítása segít éppen a prole­tariátusnak, hogy megőrizze emberi méltóságát, s vezeti el a dolgozók felszabadításáért folyó harchoz. Az elnyomó rendszer igazság­talanságának felismerése, az erkölcsi felháborodás nélkül nem alakulhat ki egyetlen for­radalmi mozgalom sem. Mindez azonban, legyen akármilyen erős, egyes-egyedül még nem elegendő — forradalmi elmélet nélkül, tudomány nélkül a hu­manista mozgalom vak és tehe­tetlen. Az elnyomás érzete, az igazságtalanság erős tudata, a gyűlölet vezeti a dolgozókat, a kizsákmányolt munkásosztályt az ösztönös akciókhoz, a gép­rombolásokhoz, de nem tudja felszabadítani őket a gazdasági és a politikai rabszolgaság, sem a burzsoá ideológia hatása alól. A munkásosztálynak Marx és Engels által kidolgozott új tu­dományos világnézete megnyi­totta az utat a munkásosztály felszabadulásához, éspedig nem az utópisztikus utat, hanem a teljesen reális és konkrét utat. A tudományos szocializmus el­mélete a forradalmi munkás- mozgalommal összekapcsolva anyagi erővé, a szocialista for­radalom hatalmas tényezőjévé változott. (A cikk befejező ré­szét a holnapi számunkban kö­zöljük). LADISLAV HRZAL, a társadalomtudományok doktora ELŐREHALADÁSUNK FELTÉTELE: A KORSZERŰ VEZETÉS • A párt levele a következő tervidőszak irányelveivel kap­csolatosan kimondja, hogy nö­vekszik a gépiparnak, mint a tudományos műszaki haladás hordozójának szerepe. Ebből az következik, hogy Szerszámgép- gyáruknak éves viszonylatban legalább 8 százalékkal kell fo koznia a termelést. Milyenek a kilátásaik a termelés ilyen ará­nyú felfutásának biztosítására? — Már az imént kihangsú lyoztam, de most újból csak megerősíthetem, hogy a követ kező tervidőszakban az eddigi né! is nagyobb szerepük lesz a mestereknek. Még pontosabban, a korszerű, a tudományos ered menyeken alapuló vezetésnek. Többet akarunk, nagyobb ter­melést, magasabb termelékeny­séget, ami csak a vezetés és az irányítás,-a kivitelezés kapcso latónak további szilárdításával érhető el. Egyébként vezetni tudni kell. Nincs biztos és min­denütt egyaránt alkalmazható egységes recept. Nem is lehet, mert a technológia, a termelési körülmények szüntelenül, szinte napról napra változnak. Szerin­tem a korszerű vezetés nem más, mint felismerni a fejlődés állomásait, s alkalmazkodva hozzá, megtalálni az adott eset­ben a leghatékonyabb döntést • Egyszóval, ez a felismerés a termelés folyamatában főleg a mesterekre hárul. Milyen mér­tékben veszi ki részét a párt- szervezet 0a politikai-szakmai felkészítés igényes munkájából? — Mint ahogyan a modern termelőüzem nem korlátozhatja saját dolgozóinak megismeré­sét kizárólag a termelés terüle­tére, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervezet sokoldalú isme­rettel rendelkezzen a dolgozói­ról, a kommunisták állásfogla lásairól, érdeklődési körükről és gondjaikról. Hiszen a gyár nem csak termelési hely, ha­nem a munkások nevelésének is fő területe. Ezért a párt te­vékenységének munkastílusát és módszerét állandóan meg kell újítani. Fejleszteni kell te­vékenységi elveit és formáit, és ezeket nemcsak a jelen, hanem a jövő követelményeihez is kell igazítani. Az emberi alkotó ak tivitás fejlesztésének kezdemé­nyezőjeként a pártnak mindig meg kell teremteni az ehhez szükséges politikai, gazdasági és szociális feltételeket. Ma már — mindenki elismeri —, nem elég a korszerű technikát, munkafolyama tokát meghonosí­tani az üzemben, az agyak „fo gaskerekeit“ is újra kell köszö­rülni. A munkásét s főleg a mesterét. SZOMBATH AMRRÜS ÖSSZEGEZIK A VÁLLALÁSOKAT Szocialista munkabrigádok a kezdeményezés élén A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, valamint a SZÍSZ Központi Bi­zottságának kongresszusi felhívása a Dunajská Streda-i járás mezőgazdászai, dolgozói köré­ben is nagy visszhangra talált. Növekszik az olyan mezőgazdasági, ipari és egyéb intéz­mények, tömegszervezetek száma, amelyek újabb és újabb kötelezettségvállalásokat jelen* tenek be a közelgő XV. pártkongresszus tis»> teleiére. Az SZLKP Dunajská Streda-i járási bizottságának plénuma a napokban egyértelműen meg­állapította, hogy a központi szervek felhívása nyomán já­rásunkban tnég sosem öltött ilyen mérőiteket a kötelezett­ségvállalási mozgalom, mint amilyen az elmúlt hetekben bontakozott ki. A sok-sok vál­lalás közül néhányat Paksi László elvtárs, az SZLKP jB titkára Ismerte tett. Elmondta, hogy a központi szervek felhí­vására az elsők között vála­szoltak a Gabiik óvói (Bósi) Állatni Gazdaság dolgozói. Két szocialista munkabrigád már a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére is több tízezer ko­rona értékű vállalást teljesí­tett. A felhívás után kötele­zettségvállalásukat 180 000 ko­ronában jelölték meg. Az állat- tenyésztők kisebb abraktakar- mány-fogyasztás mellett növe­lik a tehenenként! fejési átla­got. A Dunajsk? Klátov-i (Du- natőkési) Állami Gazdaság 280 000 koronás vállalást tett, melynek értelmében terven felül 54 450 liter tejet és 150 000 darab tojást termelnek ki. A Calovői (Nagymegyeri) Nagyhizlalda nagydűri részle gén dolgozó állattenyésztési szocialista munkabrigád a ter­vezettnél 500 darabbal több malacot választ el. A növény­termesztők szocialista munka- brigádja pedig a jövő évben 510 mázsa búzával, 2610 má­zsa kukoricával és 5000 má­zsa cukorrépával teljesíti túl az állami tervet. A Kvetosla­vovi (Űszori) Állami Gazdaság­ban 2000 literrel több tejet termelnek ki. A Hubiced (Gombai) Állami Gazdaság dolgozói 2 670 000 koronával teljesítik túl termelési tervü­ket. Ennek megfelelően 103 mázsa hús, 393 000 liter tej, 625 000 tojás és 25 000 mázsa kukorica kitermelésével teljesí­tik túl évi tervüket. A Rohov- cei (Szarvai) Állami Gazdaság­ban ugyancsak 500 00C koroná­val emelték meg az eredeti kötelezettségvállalási tervü­ket. Az állami gazdaságokon kí­vül szövetkezeteink dolgozói is kitettek magukért. A Mlieő- nói (Tejfalusi) Kék Duna Efsz- ben 3,5 millió koronával nö­velték a vállalások értékét a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben. Trhová Hrads- kán (Vásárúton) 19 000 liter­rel több tejet adnak el. Krá- fovicíové Kracíanyban (Király- fiakiarcsán) újabb 151 000 ko­ronás munkavállalást tettek, amit a tej- és húskitermelés növelésében teljesítenek. Vra- kúfton (Várkonyon) a jövőben 4 mázsával növelik a szeme­sek hektárhozamait, ennek ér­téke meghaladja a 200 401) ko­ronát. Egyébként a szövetkezetek­ben és állami gazdaságokban tovább folyik a vállalások összegezése, melyek a növény- termesztésre, a biológiai egye- dek helyes kiválasztására, és a kemizáció jobb, szakszerűbb kihasználására irányulnak KRASCSENICS GÉZA összpontosítják a zöldség-termesztést A KoSice-vidéki járásban je­lenleg zöldségtermesztéssel majdcsak mindegyik mezőgaz­dasági üzem foglalkozik. így persze nem célszerű, nem ha­tékony a munka. Ezért nyolc termelési központba összponto­sítjuk és szakosítjuk a zöld­ségtermesztést. Ezzel az intéz­kedéssel a hatodik ötéves terv­ben járásunk saját maga képes lesz a város szükségletének 98 százalékát fedezni. Folyamato­san, napi befuvarozásokkal, ál­landóan friss zöldséggel. Re­mélve azt, hogy a jelenleg is fölösleges és közbeeső „lánc­szemek“, közvetítők, ha nem is szűnnek meg teljesen, de lega­lább nem fékezik majd az áru gyors és jóminőségű eljuttatá­sát a fogyasztóhoz. Kárpátontú- lon, a Szovjetunióban, ahova jó tapasztalatokért gyakran já­runk, nincsenek felesleges köz­vetítő szervek. Komolyabb probléma szá­mukra a gyümölcstermesztés fejlesztése. A jelenlegi helyzet igen kedvezőtlen. Járásunk te­rületéről a város szükségleté­nek csak 2 százalékát tudjuk fedezni. Azonban a megvanósí- tásra váró elképzelések alapján képesek leszünk 1980-ban ezt 17 százalékra, 1985-ben pedig már 50 százalékra biztosítani. A Feladatok teljesítése megkí­vánja a jó felkészülést, hiszen a gyümölcsösök gyors és szak­szerű telepítése sok és átgon­dolt munkát kíván meg. Remél­jük azonban, hogy a r~öldsé"- és gyümölcstermesztés problémáit megoldjuk és a város lakóinak asztalán nap, mint nap több lesz a friss zöldség és a friss, zamatos gyümölcs. IVÁN SÁNDOR A Novolipecki Kohászati Kombinát az elmúlt években a szovjet vaskohászat hatalmas bázisává fejlődött. A gyártást automatizált rendszerek és számítógépek segítségével irányítják. Üj öntési módszereket használnak, oxigénkonvertorok és villamoskemencék segítségével. A Kombinátban sikeresen alkalmazzák a nagy teljesítményű kontinuális acélöntést. A kombinát teljes felépítése után a kohóüzem évi acéltermelése négymillió tonna lesz. A novolipecki acél tulajdonságát illetően sok tekintetben meghaladja a Martin-kemencékben klasszikusan előállított acélt. Felvételünkön a Novolipecki Kohászati Kombinát automatikusan irányított hengerlőgépsora. Felvétel: CSTK — APN

Next

/
Thumbnails
Contents