Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-10 / 291. szám, szerda

A szocialista közösség teljesen új típusú szövetség Leonyid Brezsnyev be sze de Tisztelt elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége hálás köszönetét mond a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívásáért, hogy részt vehet kongresszusuk munkájában. E szónoki emelvényről tolmá­csolom önöknek a soraiban a szocialista eszmények két és fél millió meggyőződéses har­cosát tömörítő LEMP-nek a 15 és fél millió szovjet kommu­nista őszinte testvéri üdvözle­tét és testvéri szolidaritását. Pártjuk VII. kongresszusa a népi Lengyelország felelősség- teljes időszakának eredményeit értékeli. Gierek elvtárs beszá­molója a párt és a nép sikerei­nek széles körképét adta, kife­jezően és plasztikusan szemlél­tette a lengyel társadalom éle­tének minden területén történt impozáns változásokat. A sikereiknek örülő és bará­tink gondjait a maguk gondjai­nak tartó barátok jogán, a fegyvertársak jogán meg akar­juk mondani önöknek: a len­gyel kommunistáknak minden alapjuk megvan arra, hogy büszkék legyenek tevékenysé­gük eredményeire. Nemcsak az elmúlt ötéves terv konkrét tetteire gondolok, hanem az országban jelenleg kialakult légkörre is, a párt te­kintélyének megerősödésére, ar­ra, hogy a dolgozók aktívan tá­mogatják a párt központi bi­zottságának, annak a központi bizottságnak politikai irányvo­nalát, amelynek élén a népi Lengyelország, a szocialista kö­zösség és a kommunista világ­mozgalom kiváló képviselője, Edward Gierek elvtárs áll. A LEMP egyesülten, erejének biztos tudatában tartja VII. kongresszusát. Fontos, hogy si­kerei, nézetünk szerint, annál nagyobbak, hogy bonyolult fel­tételek között születtek. A VI. kongresszus határozatainak tel­jesítése érdekében végzett óriá­si szervező munka, a gazdaság irányításának megjavítása, a központ és a legalsóbb lánc­szemek közötti élő kapcsolat, a tömegek politikai nevelésére fordított állandó figyelem meg­hozza a maga gyümölcsét. Most a kongresszuson megvi­tatják a konkrét lehetőségeket, meghatározzák a jövőbeni te­vékenység irányát és terjedel­mét. Bonyolult és nagyszabású feladatokról van szó, amelyek­nek megoldása megköveteli a párt és a nép nagy erőfeszíté­sét. Ilyen feladat a népgazda­ság sokoldalú fejlesztése, első­sorban a munka termelékenysé­gének növelése alapján. Ilyen továbbá a szocialista termelési viszonyok teljes győzelme a fa­luban és a városban. Ilyen a dolgozók szocialista tudata szintjének emelése, mint gaz­dák felelősségérzetének és gyö­nyörű szocialista hazájuk sike­reivel való törődésének a foko­zása. Kétségtelen, hogy a lengyel kommunisták teljesíteni fognak mindent, amit feladatukul tűz­tek ki. A munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, vala­mennyi nemzedék képviselői marxista—leninista pártjuk ve­zetésével lengyel földön felépí­tik a fejlett szocialista társa­dalmat. Kedves elvtársak, szí­vem mélyéből sikert kívánok e történelmi munkájukban! Tisztelt küldött elvtársak! Országaink éppen e napok­ban ünnepük az oroszországi első forradalom egyik legdi­csőbb fejezetének, a decemberi fegyveres felkelésnek 70. évfor­dulóját. Vlagyimir Iljics Lenin akkoriban üdvözölte Varsó, Lodz és Dabrowai szénmedence felkelt munkásait, akiknek for­radalmi heve egybefonódott a moszkvai, petrográdi, Ivanovo- Voznyeszenszk-i proletárok hő­sies harcával, és a „hős Len­gyelország hősi proletariátusá­ról“ írt, tetteit a forradalmi lelkesedés példájának nevezte. Joggal állíthatjuk, hogy e messzi idők forradalmi szolida­ritásának hagyományai a szo­cializmus és a kommunizmus építésének időszakában mai tet­teinkben élnek. Megnyilvánul­nak pártjaink harci egységében, államaink politikai szövetségé­ben a szovjet és a lengyel nép megbonthatatlan barátságában. A sokoldalú szovjet—lengyel együttműködés már régóta or­szágaink előrehaladásának fon­tos tényezője lett. Eredményei egyik ötéves tervtől a másikig gyarapodnak és bővül a ható­körük. Most, a népgazdasági tervek részletes egybehangolásán dol­gozunk, egyesítjük erőfeszíté­sünket a nagy népgazdasági problémák megoldásában, együt­tesen törekszünk a tudomány és a technika gyors fejlesztésé­re. Szélesebb körű és eredmé­nyesebb a szocialista és a kom­munista építés tapasztalatainak kicserélése, fejlődnek pártjaink és társadalmi szervezeteink, a központi hivatalok és a terme­lő kollektívák kapcsolatai. Mindez népeink további össze­kovácsolódásához vezet és len­gyel és szovjet emberek milliói­ban és millióiban erősíti a tényleges összetartás, testvéri­ség, az egymás sikereihez fű­ződő kölcsönös érdekeltség ér­zését. Gierek elvtárs itt a kongresz- szuson nagyon meleg hangon beszélt pártunkról és a szovjet népről, s nagyra értékelte az SZKP politikáját, őszintén hálá­sak vagyunk elismerő szavaiért. Szeretném biztosítani a tisztelt kongresszust, hogy a lenini párt és állam Lengyelország iránti kapcsolatainak lényege mindenkor az egység, a barát­ság és a testvériség volt és ez lesz a jövőben is. Elvtársak! Országunk most aktívan készül az SZKP XXV. kongresszusára. A közeljövőben összeül számos további kor­mányzó testvérpárt kongresszu­sa. A szocialista országok pul­zusa azonos ritmusban ver. A szocializmus közelebb hozza egymáshoz a népeket, olyan családban egyesíti őket, amely a szocialista internacionalizmus törvényei és normái szerint él. A szocialista államok közös­sége — korunk egyik legnagy­szerűbb vívmánya olyan ténye­ző, amely egyre erőteljesebb és kitörölhetetlenebb hatást gya­korol az egész jelenlegi nem­zetközi életre. A szocialista közösség az egyenjogú szuverén és függet­len állam önkéntes szövetsége. Mint szocialista államok erejü­ket és jólétüket csakis népeik szabad munkájából merítik, nem ismernek kizsákmányolást, nem zsákmányolják ki más or­szágok és népek munkáját, sem gazdagságát. A szocialistu közösség telje­sen új típusú szövetség. Nem egy országcsoport államérdekei­nek azonosságára épül, hanem a marxista—leninista pártok vezette, közös világnézettel, kö­zös nagy célokkal, az elvtársi szolidaritás és a kölcsönös tá­mogatás viszonyával egymáshoz fűződő népek testvéri családját képviseli. Olyan szövetség ez, amely a nézetek és tettek tar­tós egységére épül, ami további erőt ad minden tagjának a nemzeti feladatok megoldásá­ban és többszörösen növeli kö­zös súlyukat és befolyásukat a világeseményekre. A szocialista közösség a sza­badság és a haladás világerői­nek legmegbízhatóbb támasza. Éppen ezért az imperialista re­akció kétségbeesetten igyekszik őt befeketíteni. A burzsoá vi­lág az ideológiai behatolás se­gítségével és gazdasági eszkö­zök alkalmazásával makacsul, de eredménytelenül próbálja megbontani egységünket, kísér­li meg aláásni a szocializmus alapjait egyszer az egyik, más­kor a másik testvéri országban. A szocializmus árulói rágalmaz­zák közösségünket, igyekeznek elferdíteni kölcsönös kapcsola­taink jellegét, valamint közös politikánkat is. A népek, valamennyi földrész szabadságszerető népei azonban saját tapasztalatukon győződtek meg arról, hogy ott, ahol szem- beszállnak az agresszorok ter­veivel, ahol a háborús veszély elhárítására és a béke megszi­lárdítására, az államok egyen­jogú békés együttműködésének fejlesztésére, a szabadságért és a társadalmi haladásért vívott harcra törekszenek, ott elsősor­ban a szocialista országok tá­mogatására támaszkodhatnak. Közös politikánk a béke, a né­pek szabadsága és függetlensé­ge védelmének, a dolgozó nép iaazságos ügye védelmének kö­vetkezetes lenini politikája volt és ma is az. Mint minden történelmi je­lenség, a szocialista államok közössége is a fejlődés folya­matában van. A testvéri tagor­szágok szilárdulnak és fejlőd­nek, szövetségük elmélyül. Egy­re sokoldalúbbak és mélyebbek az őket összefűző kapcsolatok, tökéletesedik együttműködésük és kölcsönös együtthatásuk a bel- és külpolitika különféle te­rületein. Ezzel egyidejűleg ak­tívabbá és hatékonyabbá válik közösségünknek a mai történe­lem menetére gyakorolt áldásos hatása. És nem kétséges, hogy az események további fejlődésé vei mind világosabban feltárul, mind teljesebb értékelést kap az a nagy és áldásos szerep, amelyet a szocialista közösség­nek pusztán a léte és politiká­ja az emberiség számára betölt. Itt szeretném elmondani, hogy mi, a Szovjetunió kommu­nistái magunkra nézve nagy tisztességnek tartjuk, hogy a népi Lengyelországban és más szocialista államokban tevé­kenykedő testvéreinkkel együtt építői vagyunk a szocialista or­szágok nemzetközi közösségé­nek. Kötelességünknek tartjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a szocialista kö­zösség szilárdulása és felvirág­zása érdekében. Tisztelt elvtársak! A mai világhelyzetnek min­den bonyolultsága és ellent­mondásossága ellenére már évek óta uralkodó vonása a fe­szültség enyhülése, a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés egymás mel­lett élés elveinek meghonoso­dása, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fej­lődése. Most, az tíaiopui uizionsagi és együttműködési értekezlet után megvan a reális lehetősé­ge a további haladásnak ezen az úton. Mi azt akarjuk, hogy következetesen élettel telítőd­jenek az értekezlet záródoku­mentumának konkrét pontjai. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ni szeretném, hogy igen fontos egészében, minden részletében látni és megérteni e dokumen­tum jelentőségét, nem engedve annak a kísértésnek, hogy kira­gadjanak belőle olyan mozaik­kockákat, amelyeket egyesek taktikai okokból alkalmasabb­nak tartanak a m.iguk számá­ra. Ennek kapcsau ieimerüi a záródokumentumnak a világ közvéleményével való megis­mertetése. Nyíltan meg kell mondani: Sok nyugati ország­ban gyengén áll ez az ügy. Míg a Szovjetunióban, Lengyel- országban és más szocialista országokban e dokumentum tel­jes szövegét sokmilliós példány­ban kiadták és gyakorlatilag megismertették minden olvasó emberrel, a nyugati országok­ban a legjobb esetben ezrekre tehető a példányszám és a do­kumentum kevéssé ismert. Ügy véljük, hogy azok, akik a záróokmányt aláírták, a meg­valósítására akarnak törekedni. Ez elsősorban megköveteli meg­felelő erkölcsi, politikai légkör kialakítását, a kölcsönös biza­lom és konstruktív együttműkö­dés megszilárdítását. Sajnos, a helsinki találkozó után a nyuga­ti országokban bizonyos befo­lyásos körök éppen ellentétes irányban kezdtek tevékenyked­ni. A dezinformálás, a szocia­lista országok elleni rágalmazás, a legkülönbözőbb tűszúrások kampányai azzal a céllal, hogy kiváltsák a reagálást és mér­gezzék a légkört — természe­tesen távolról sem felel ez meg az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elfoga­dott határozatok szellemének. A szocialista államok, amikor határozott választ adnak a nemzetközi együttműködés el­lenfeleinek, s azok közvetett vagy közvetlen támogatóinak, állandó készséget tanúsítanak olyan konkrét akciók iránt, amelyek a világban végbemenő pozitív folyamatok elmélyítését szolgálják. Véleményünk szerint már a legközelebbi jövőben sok hasz­nos dolgot lehetne tenni. Az az érzésünk, hogy pozitív eredmé­nyekkel járna például európai kongresszusok vagy államközi tanácskozások megtartása a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, az energetika terüle­tén történő együttműködés kér­déseiről. Természetesen, különlegesen időszerűek a katonai enyhülés kérdései. Az ezen a területen történő előrelépéshez lényege­sen hozzájárulhatna a közép­európai fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentéséről folyó Kabul — Bohuslav Chfíoupe- ket, hazánk külügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson az Afgán Köztársaságban tar tózkodik, hétfőn fogadta Mo­hammad Daud elnök. Külügymi­niszterünk átadta Gustáv Hu- sáknak, Csehszlovákia elnöké­nek üdvözletét, amelyet M. Daud viszonzott és örömmel fo­gadta el a csehszlovákiai hiva­talos látogatásra való meghí­vást. Az afgán elnök nagyra érté kelte a csehszlovák—afgán kapcsolatok hagyományát és Csehszlovákia Afganisztánnak nyújtott segítségét. Hangsúlyoz­ta. hogy Afganisztán szeretné Kabul — Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke Mo hammed Daud afgán állam- és kormányfő meghívására tegnap hivatalos látogatásra Kabulba érkezett. A szovjet államfő rendkívül szívélyes fogadtatás­ban részesült. Podgornij társaságában van Nazar Matcsanov, az Üzbég New York — Az Egyesült Ál­lamok az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában vétójogával élve meg akadályozla annak a határozati javaslatnak az elfogadását, amely élesen elítélte volna az izraeli kormányt a libanoni te­rület elleni légitámadásaiért, és felszólította volna, hogy hala­déktalanul szüntesse be minden hasonló katonai akciót. Az Egyesült Államok ezzel ismétel­ten az agresszor pártfogójának szerepére vállalkozott. A Biztonsági Tanács vitájá­ban ezúttal először vett részt a legutóbbi izraeli agresszió áldo­zatának, a palesztinai népnek a képviseletében a PFSZ küldöt­te. Tiltakozásul Izrael bojkot- tálta a vitát és a szavazást. Az amerikai fődelegátus mind­végig telefonkapcsolatban állt külügyminiszterével, és két mó­dosító Indítványt akart fűzni az öt el nem kötelezett ország ha­tárgyalások előrehaladása, ami­re mi őszintén törekszünk. A Helsinkiben kidolgozott el­veket követve, lépésről lépésre életbe léptetve az ott elért megállapodásokat, az európai tanácskozáson részt vett orszá­gok konkrét, pozitív eredmé­nyekkel mehetnének el az 1977- re kitűzött belgrádi találkozóra. Ami pedig a legfontosabb, a már közösen megtalált úton ál­landóan és következetesen ha­ladva, eljuthatnánk a kölcsönös bizalom megszilárdításához, ami nélkül nem is lehet szó a nem-1 zetközi együttműködés tényle­ges kibontakozásáról. Ma már kevesen tagadják, hogy a békés egymás mellett élés és enyhülés talaján kibújt első jó hajtások mindenekelőtt a szocialista országok erőfeszí­téseihez kapcsolódnak. Mi, kom­munisták, a jövőben is megte­szünk minden tőlünk telhetőt, hogy a földön sohase söpörjön végig a nukleáris tűzvész láng­nyelve, hogy a népek a szilárd béke, a függetlenség és a sza­badság feltételei között élhes­senek, fejlődhessenek és old­hassák meg feladataikat. Befejezésül, kedves elvtársak, engedjék meg, hogy eredmé­nyes munkát kívánjak kong­resszusuknak, teljes sikert a kongresszus által elfogadandó határozatok végrehajtásában. Éljen a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a nép harci élcsa­pata, az új Lengyelország épí­tésében! Erősödjön és mélyüljön to­vább a testvéri szovjet—lengyel barátsági Arassanak újabb és újabb győzelmeket Marx, Engels, Le­nin nagy eszméi! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! fejleszteni a kapcsolatokat min­den téren. Bohuslav Chüoupek hétfőn folytatta tárgyalásait Vhid Ab­dallah afgán külügyminiszter­rel, és találkozott Ahmad Alt Ghuram tervezésügyi miniszter­rel is, aki tájékoztatta az afgán népgazdaság fejlesztésének ter­veiről. Az afgán sajtó részletes je­lentést ad a tárgyalásokról, és kiemeli azt a tényt, hogy a megbeszélések során a két fél nézetei a nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban megegyezőek, vagy nagyon közelállóak vol­tak. SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, Vaszilif Kuznyecov külügyminiszter-he­lyettes, Iván Pavlovszkij had­seregtábornok, szovjet nemzet- védelmi miniszterhelyettes és más hivatalos személy iségek. Tegnap már megkezdődtek a hivatalos afgán—szovjet tárgya­lások Mohammed Daud és Nyi­kolaj Podgornij között. tározati javaslatához. Ezek az indítványok lényegében egyen­lőségjelet tettek volna az ag­resszió és áldozata közé, mert nevek említése nélkül ítélték volna el minden erőszakcselek­ményt és szólították volna fel az érintett feleket a mérséklet­re. A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 13 Izrael elítélése mellett foglalt állást. Costa Rica tar­tózkodott a szavazástól, és az Egyesült Államok pedig vétót emelt. Az ENSZ közgyűlése négy határozatot fogadott el, ame­lyek elítélték Izrael katonai tá­madásait a palesztinai mene­külttáborok ellen, felszólították, hogy szüntesse be a támadáso­kat éa tegye lehetővé az elűzött vagy kitelepített lakosságnak az otthonába való visszatérést. BOHUSLAV CHNOUPEK AFGANISZTÁNI LÁTOGATÁSA NYIKOLAJ PODGORNIJ AFGANISZTÁNBAN Amerikai vétó a Biztonsági Tanácsban WASHINGTON AZ AGRESSZORT TÁMOGATJA

Next

/
Thumbnails
Contents