Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-05 / 287. szám, péntek

SORBAN IGAZSÁGOS ÉS TARTÓS BÉKÉT KELL TEREMTBNI A KÖZEL-KELETEN A szovjet küldött felszólalása az ENSZ közgyűlésén New York — Az ENSZ köz­gyűlés közel-keleti vitájában szerdán fölszólalt R. Ovinnyi- kov, a Szovjetunió képviselője. Rámutatott, hogy a térség igaz­ságos és tartós békéjét nem le­het megteremteni a válság mé­lyén rejlő három alapvető prob­léma figyelembe vétele nélkül. Meg kell oldani az izraeli csa­patoknak az általuk 1967-ben megszállt valamennyi arab te­rületről való kivonását, bizto­sítani. kell Palesztina arab né­pének törvényes jogait — bele­értve az önálló állam létrehozá­sához való elidegeníthetetlen jogot —, ós biztosítani kell a Közel-Kelet valamennyi orszá­gának a független létezésre és fejlődésre való jogot. Mint a Szovjetunió képviselő­je hangsúlyozta, a közgyűlés palesztin vitája ismét Igazolta, hogy ez a kérdés a közel-keleti rendezés egyik központi prob­lémája. Megoldása nélkül nem képzelhető el igazságos és tar­tós béke a térségben. A részleges egymástól elkü­lönített lépések — folytatta a delegátus — nem vezethetnek az egész probléma rendezésé­hez, háttérbe szorítják a poli­tikai rendezés legfontosabb kér­déseit. Ezért a szovjet kormány javasolta, hogy a genfi konfe­rencia munkájában kezdettől fogva valamennyi közvetlenül érintett fél — így Egyiptom, Szíria, Jordánia, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, vala­mint Palesztina arab népének képviselője és Izrael — továb­bá a konferencia két társelnö­ke, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok vegyen részt. Ez a genfi konferencia felújításá­nak elengedhetetlen feltétele. A szovjet kormány szerint a genfi konferencia feladata a közel-keleti válság átfogó gyö­keres politikai rendezésének ki­dolgozása az ENSZ erre vonat­kozó határozatai alapján. A közgyűlés nemcsak elítélte Iz­rael agressziós és terjeszkedő politikáját, de leleplezte e po­litika ideológiai és gazdasági alapjait — a világméretű cio­nizmus ideológiájának gyakor­lati megnyilatkozását. A köz­gyűlés különleges határozatá­ban a fajüldözés ós a faji meg­különböztetés formájaként ítél­te el a cionizmust. Erről a po­litikáról tanúskodik az izraeli légierő legutóbbi bűnös, bar­bár bombatámadása, amelyet Libanon békés lakossága, asz- szonyok és gyerekek ellen in­tézett. Ez az akció szemlélete­sen bizonyítja, hogy az ag­ressziót és a terrort Izraelben az állami politika rangjára emelték — hangoztatta Oviny- nyikov. A szovjet diplomata végül le­szögezte: Ami a Szovjetuniót Illeti, mindig is az izraeli ag­resszió áldozaitai, az arab or­szág ós népek oldalán áll. A Szovjetunió következetesen ba­ráti politikái folytat az igazsá­gos ügyüket védelmező arab or­szágok irányában, minden tőle telhetőt megtett és megtesz az Igazságos és tartós közel-ke­leti békéért. A KÖZEL-KELET A BT NAPIRENDJÉN 1975. XII. 5. M a kezdi meg tanácskozásait a Kolumbiai Kommunista Párt XII. kongresszusa. Testvér- pártunk legfelső fóruma akkor ül össze, amikor a viharos föld­részen egyre konkrétabb sikere­ket ér el a latin-amerikai né­pek Washingtonnal szembeni függetlenségi mozgalma, ami­kor e földrész népei teljesen emancipáltan, egymás mellé szorosan felzárkózva, Washing­ton beavatkozása nélkül maguk kívánják irányítani sorsukat. A kongresszus kedvező hazai és nemzetközi légkörben kezdi meg munkáját. E kedvező lég­kört a tavalyi választások ered­ménye alapozta meg. Tavaly áprilisban 16 évi konzervatív­liberális szövetségi uralom után, amelyben erősen érződött Rojas Pinilla diktatúrájának szelleme, a Forradalmi Liberá­lis Mozgalom elnökjelöltje, Al- fonso Lopez Michelsen győ­zött, akit nyár végén be is ik­tattak hivatalába. A képviselő­választások eredményei is ha­sonló erőeltolódást jelentettek. A tavalyi választások jellemző­je volt még, hogy az országos ellenzéki mozgalom, az UNO keretében a kommunista párt is jelölttel indult a választási kampányban. A párt, amely az idén ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját, 1957-től lett is mét legális, de csak tavaly ve­hetett részt első ízben a válasz­tásokon. A világszervezet székhelyé­ről származó értesülések sze­rint az iraki javaslatot nyolc tagország képviselője — köz­tük a Szovjetunió ós a Kínai Népköztársaság is — támogat­ja. Egyiptom és Libanon nem tagjai a BT-nak, de — mint közvetlenül érdekelt államok — részt vehetnek a vitában. Egye­lőre nem tisztázott, hogy Izra­el képviselteti-e magát, ha a PFSZ delegátusa is jelen lesz. Ivor Richard brit ENSZ nagy­követ a Biztonsági Tanács de­cember havi elnök® jelezte, hogy a csütörtöki nemhivata­los konzultációkat követően az újabb izraeli agresszió nyomán kialakult helyzet vitája csütör­tökön — közép-európai idő sze­rint este 22 órakor — kezdő­dik. A British L.yland autógyár beszüntette olaszországi üzemét, az Innocentit, amely Milánótól nem messze, Lambarte városkában működik. így 4500 munkás válik munkanélkülivé. Az olasz Szak- szervezeti Szövetség felhívta a munkásokat, hogy foglalják el a gyárat. A képen a munkások őrzik a gyár bejáratát. (CSTK — AP felv.) FORD BEFEJEZTE PEKINGI LÁTOGATÁSÁT Peking — Geraid Ford ame­rikai elnök és munkatársai — helyi idő szerint — csütörtökön délelőtt Pekingben másfél órán át tárgyaltak a Teng llsziao- ping miniszterelnök-helyettes vezette kínai delegációval. Ez volt a hivatalos kínai—ameri­kai tárgyalások utolsó forduló­ja. Mielőtt az érdemi eszmecsere elkezdődött volna, Teng néhány amerikai újságíró jelenlétében örömét fejezte ki, hogy a két fél ezúttal „új stílust“ alakított ki, azaz „nem érzi magát arra kényszerítve, hogy közös közle­ményt adjon ki". A kínai vezető hozzátette még: „Véleményünk szerint, ami fontos, az maga a látogatás, nem hisszük, hogy fontosak volnának olyan fel­színes dolgok, mint egy kom­müniké“. Ford óvatos fogalmazásban egyetértését fejezte ki azzal, hogy „az eszmecserék maguk fontosabbak, mint egy darab papír“. Az amerikai elnök egyébként úgy vélekedett, hogy a Tenggel folytatott eszmecse­réi, valamint a Mao Ce-tung- gal, a KKP KB elnökével tör­tént találkozó megszilárdították a kínai—amerikai viszonyt. Washington — Az amerikai sajtó pekingi tudósításaiban változatlanul azt érezteti, hogy Ford elnök tárgyalásainak alig­ha van gyakorlati értéke, s az utazást elsősorban propagan- disztikus célból bonyolítják le. A CBS tv szerda esti kom­mentárjában gúnyosan bírálta az amerikai kormányt az út „gyümölcseinek“ várható wa- sningtoni méltatásáért. „Csak azt felejtik el megmondani, mi­lyen gyümölcsökről van szó“ — mondotta a kommentátor, akii szerint Ford pekingi utazása jellegzetesen az amerikai tö­megtájékoztató eszközök adta nyilvánosság érdekében meg­rendezett „ál-esemény'\ Be kell tartani a bécsi konvenció rendelkezéseit New York — Az ENSZ jogi bizottságában folyik a vita a diplomáciai kapcsolatokról 1961-ben létrejött bécsi konven­ció rendelkezéseinek az ENSZ tagállamai által való teljesíté­séről és a konvencióhoz csatla­kozó államok számának növe­léséről. Csehszlovákia, Mongólia, Uk­rajna és Belorusszia képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a normális államközi kap­csolatok fenntartása, a béke és biztonság megszilárdítása és a nemzetközi együttműködés fej lesztése érdekében szigorúan be kell azt tartani. A konven­ció elősegítette a békés együtt­működés fejlődését és megerő­sítette a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elveit. Mongólia képviselője felhívta a bizottság tagjainak figyelmét, hogy a Kínai Népköztársaság rendszeresen megsérti a bécsi konvenció rendelkezéseit. Aki ismeri Kolumbia történe­tét, méltán lát ebben nagy vál­tozást, hisz az ötvenes évek Kolumbiájára a diktatúrák ver­sengése és egy szó nyomta rá bélyegét: violenza. Annak ide­inkább a földtulajdonosaknak, mint a nincstelenek kedve zett. A földkérdés itt központi probléma, mivel az utóbbiak az agrárlakosság 79 százalékát alkotják. EGY TESTVÉRPÁRT FELSORAKOZIK jén ez rettegésbe hozta mind a luxusnegyedek, mind a favellák, a nyomortanyák lakóit: erősza­kot, rémuralmat, feudális vi­szonyokat teremtő nagybirto­kos érdekcsoportusulások „ma­gánhadseregeinek“ napirenden levő gyilkosságait, egy láthatat lan hatalom garázdálkodását jelentette. A kolumbiai nép átvészelte ezt az időszakot. A tavalyi vá­lasztások eredményei azt jelez­ték, hogy ide is elért az új idők szele. Michelsen beiktatá­sa után legfontosabb teendői között említette a latin-ameri­kai szolidaritás erősítését, a gazdasági együttműködés ki­bontakoztatását a szocialista országokkal. Természetesen de­mokratikus reformokat is igért. A kommunista párt ebben a szellemben támogatja a Michel- sen-kormányt, melynek politi­kája viszonylag balra nyitást jelentett Kolumbiában, noha sok mindennel még adósa a vá­lasztóknak. Főként a kormány agrárpolitikáját bírálták, mely Az ország bajai természete­sen csak hosszú távon orvosol­hatók, de a tavalyi kolumbiai változásoknak olyan nagy je­lentőséget tulajdonítottak, hogy a megfigyelők egyenesen fel­tették a kérdést: vajon Peru után nem Kolumbia lesz-e a kö­vetkező latin-amerikai ország, ahol forradalmi változások vár hatók. Ám itt is érezhető a chilei események visszhangja, a jun­ta tábornokainak agresszivitása és véreskezű uralma a kolum­biai vezetőket is óvatosságra készteti, a szomszéd haladó pe­rui rendszernek is bizonyos ne­hézségekkel kell megküzdenie s nemcsak a következetes államo sítást, Washingtontól független politikát folytató Venezuela szomszédja Kolumbiának, ha­nem a latin-amerikai csendőr­állam, a félelmetes Brazília is. így az összes tényezőt tekin­tetbe véve állíthatjuk, hogy Ku- lumbia haladó politika útjára tért. A mozgalmas latin-ameri­kai földrész életében az idei év különösen emlékezetes ma­rad. Szorosabbra kovácsoló- dott egységük, s egyik fontos megállapodás színhelye éppen Bogotá, a kolumbiai főváros volt. A latin-amerikai országok zöme egyetértett abban, hogy védeni fogja természeti kincse­it a kizsákmányoló észak-ame­rikai monopóliumoktól és erre megfelelő szervezeti formákat keres. A Washingtonnal szem­ben „lázadó“ latin-amerikai or­szágok az idén elérték a Kuba elleni szankciók feloldását, Ku­ba „kiközösítésének“ hatályta­lanítását. Újabban létrehozták SELA nevű, az Egyesült Álla­mokat kirekesztő regionális gaz­dasági szervezetüket. Mindebben kolumbia is pozi­tív szerepet játszott. A Kolum­biai KP főtitkára, Gilberto Viei- ra tapasztalt vezetésével politi­kájának súlypontját éppen a latin-amerikai szolidaritásra he­lyezi, belső viszonylatban pe­dig létre akarja hozni a haladó, demokratikus erők hazafias egységfrontját, hogy együttes erővel támogassák a Michelsen- kormány pozitív intézkedéseit s ugyanakkor olyan reformokat kényszerítsenek ki, amelyek a lehető legnagyobb mértékben teljesítenék a széles néptöme­gek igazságos követeléseit. En­nek a politikájának taktikai és stratégiai kérdéseiről fog tár­gyalni kolumbiai testvérpártunk kongresszusa. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke szerdán fogadta Szabah Al-Ahmed Al-Dzsabir kuvajti külügyminisztert aki a szovjet kormány vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik a Szov­jetunióban. A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSA tegnap ratifi­kálta a barátságról, együttmű­ködésről és kölcsönös segély- nyújtásról szóló NDK—szovjet egyezményt, amelyet ez év ok­tóberében írt alá Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára és Erich Honec­ker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első tiikára. A MONGOL NAGY NÉPI HU­RAL tegnap kezdte meg Ulán­bátorban ötödik tanácskozását, amelyen jelen volt Jumdzsagin Oedenbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Nagy Népi Hural Elnökségének elnöke is. A küldöttek az 1976-os évre szóló népgazdasági tervet vitat­ják meg. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az Államtanács elnöke csütörtö­kön fogadta Iván Jakubovszkij marsallt, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnokát és Szergej Stye- menko hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnökét. PATOLICSEV szovjet külke­reskedelmi miniszter csütörtö­kön Varsóba érkezett, hogy zá­rómegbeszéléseket folytasson lengyel kollégájával az 1976— 1980-ra szóló hosszú távú ke­reskedelmi megállapodásról és a jövő évi kereskedelmi jegy- zőkönyről. A SZOVJETUNIÓBAN a koz­mikus térség további kutatása céljából föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—784 méteres holdat. A szputyik be­rendezése az előírásoknak megfelelően működik. ANTIFASISZTA világkonfe­rencia kezdődött tegnap Pat- nában, az indiai Bihar állam fővárosában amelyen India hat­ezer küldötte és kb. 100 külföl­di vendég vesz részt. ANGLIA CHILEI NAGYKÖVE­TE hazája és a többi közös pia­ci tagállam nevében nyugtalan­ságát fejezte ki a Luis Corvalan és a Népi Egység koalíciójának más vezetői ellen készülő per­rel kapcsolatban. ISZTAMBUL belvárosában szerdán délután kétórás csata zajlott fiatal tüntetők és a szét- oszlatásukra kivezényelt rend­őri egységek közöt. Az össze­tűzés során tűzpárbaj robbant ki. 18-an megsebesültek. A Kuba elleni blokád felszámolása volt a fő téma Havanna — A Kuba elleni blokád felszámolása fő témája volt a latin-amerikai országok szerda esti rádióadásainak. A kérdés annak kapcsán kapott hangsúlyt, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) szerdai washingtoni illésén „fel- oszlatottnak“ nyilvánította a szervezet úgynevezett biztonsá­gi tanácsát. Ezt a testületet 1962-ben, a Kuba elleni blo­kád meghirdetésével egyidőben alakították meg, azzal a céllal, hogy „össz^nangol ják a kom­munista Kuba részéről fenyege­tő veszély elleni közös mun­kát“. A tanács feloszlatására tett perui indítványt 17 ország, köz­tük az Egyesült Államok támo­gatta. Ellene szavazott Brazília, Paraguay, Uruguay és Chile. A blokád — mint ismeretes — az AÁSZ ez év májusában oldotta fel, vagyis szabad ke­zet adott a tagállamoknak Ha­vannával való kapcsolatuk ren­dezésére. A washingtoni kor­mány által 1961-ben Kuba el­len elrendelt kereskedelmi em­bargó azonban továbbra is ér­vényben van s ez ma a legna­gyobb akadálya a két offszág közeledésének. Kommentárunk New York — Csütörtökön folytatódtak az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának tagjai között a konzultációk airról, hogy meg­hívják-e a csütörtökön este kez­dődő közel-keleti vitára a Pa­lesztina! Felszabadítási Szerve­zet képviselőjét. Egyiptom és Libanon ugyan­is a tanács összehívását kérte a libanoni palesztin menekült­táborok ellen intézett barbár izraeli légitámadások miatt. Irak képviselője hivatalosan ja­vasolta, hogy a BT ülésére kap­jon meghívást a PFSZ is. Mivel a probléma az ügyrendi kérdé­sek közé tartozik, a meghívás megszavazásához elegendő a tagországok egyszerű többsége ós a döntést nem torpedózhat- ja meg a testület valamelyik ál­landó tagjának vétója:

Next

/
Thumbnails
Contents