Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-31 / 308. szám, szerda

A CSKP KB legutóbbi plenáris ülései gyakran hang­súlyozták, hogy népgazdaságunk további dinamikus fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a hatéko­nyabb, gazdaságosabb, ésszerűbb termelés. Ez a kö­vetelmény a népgazdaság valamennyi ágazatára egy­aránt érvényes. A gépiparban és a közszükségleti iparban szintén számos út vezet a hatékonyság nö­veléséhez. A termelés anyagellátásának és a termé­kek értékesítésének jelenlegi igényes feltételei mel­lett legfontosabb a gyártmányfejlesztés, a kutatás- fejlesztés-gyártás-értékesítés ciklusának lerövidítése, a termékek súlyának, anyagigényességének csökken­tése a használati érték megőrzése és fokozá­sa mellett, a gyártási folyamatok korszerűsítése, a munkatermelékenység fokozása stb. Mindez kölcsö­nösen összefüggő s közös célra irányuló folyamato­kat jelent, s csak azok a vállalatok érnek el igazán jó eredményeket, ahol az egész munkaközösség egy emberként törekszik e közös cél elérésére, arra, hogy a vállalat termékei a lehető legjobban kiélé gítsék a fogyasztók igényeit, s nemzetközi viszony­latban is versenyképesek legyenek a világon talál­ható legkorszerűbb termékekkel. Ilyen dolgozókkal ismerkedhetünk meg a RüMO Fülnek vállalatban ahol a háziasszonyok nélkülöz­hetetlen segítőtársait a népszerű ROMO mosógépe­ket gyártják. A statisztika szerint nálunk minden har madik családban van valamilyen RÜMÜ védjegyű háztartási gép, s minden ötödik családban RÜMO mosógépen mosnak, bár termékeik jelentős hánya­dát az utóbbi években már külföldre, főleg az NDK-ba exportálják A VÁLTOZÓ FELADATOK Minden vállalatnak van valamilyen sajátos atmosz­férája, ami rendszerint a vállalat korábbi fejlesztési feltételeiből, az indulás körülményeiből, a vezetési módszerekből a vezetők és a munkakollektívák köl­csönös viszonyaiból ered, A ROMO Fülnek dolgo­zóinak kezdeményező és a problémák megoldására törekvő hozzáállását szinte ezek a tényezők fejlesztet­ték ki, elsősorban az a körülmény, hogy a vállalat negyed évszázados fejlődése folyamán kezdettől fog­va alkalmazkodott a környék, a kerület, majd pedig az egész ország szükségleteihez, s ez a műszaki alkalmazkodóképesség fokozatosan az egész válla­lati munkakollektíva természetes tulajdonságává vált. Mindez a vállalat irányításában is kifejezésre jutott, a változó feladatok teljesítéséhez ugyanis maximális teret kellett biztosítani a kezdeményezés, az egyéni alkotóképesség fejlesztése számára. pozta, melyből 1954-ben 5800 darabot gyártottak. A* évek során a háztartási és az ipari mosógépek szá­mos újabb típusát fejlesztették ki, részben centrifu­gával kombinálva, részben külön gépekként, s olyan feladatokkal is megbirkóztak, amilyent például az ingvasaló gépsor, s a félautomata és automata nagykapacitású ipari mosógépek gyártása jelentett. A háztartási mosógépek tömeges gyártása azonban előbb-utóbb a piac feltőltéséhez, a kereslet csökke­néséhez vezetett, s a hatvanas évek kezdetén már problémává vált a termékek elhelyezése. Mivel a belkereskedelem csökkentette az igényeket, a válla­lat vezetősége külföldi piacok iránt érdeklődött. Ezekre azonban először be kellett törni, meg kel­lett szerezni a külföldi vásárlók bizalmát. Az NDK- ban például eleinte tartózkodóan fogadták a fulneki ajánlatot, de később, amikor már kitapasztalták a gépek jó tulajdonságait, főleg pedig a vállalat azon­nali és pontos szervizszolgáltatásait, az NDK piaca a ROMO mosógépek állandó és megbízható értékesí­tési területévé vált. Ehhez természetesen az is hoz­zájárult, hogy a vállalat műszaki gárdája azonnal és megelégedésre realizálta a megrendelő minden kívánságát, a műszaki, módosításokat, a kivitelezés különböző szempontjait. A VÁLLALAT TÉRHÓDÍTÁSA Az, hogy a ROMO Fülnek vállalat hazai és kül­földi viszonylatban egyaránt megszerezte és meg­őrizte a fogyasztók bizalmát, elsősorban a^z egész munkakollektíva, a tervezők a fejlesztési műszaki dolgozók, s a gyártási folyamatokat végző munká­sok közös összefogásának, rugalmasságának, alkal­mazkodóképességének köszönhető. Amint erről Jaroslav Dorazil igazgató és Alojz Krftiuáf' termelési igazgatóhelyettes beszámolt, a dol­gok nyitja abban is rejlik, hogy a vállalat 2320 dolgozója közül 432 dolgozó tagja a Cseh Tudomá­nyos-Műszaki Társaság vállalati fiókszervezeitének. Ez a több mint 400 ember, olyan ütőképes műszaki gárdát képvisel, amely csaknem minden problémára és feladatra talál megoldást. Az egyes célfeladatok teljesítésére komplex mun­kacsoportokat szerveztek, amelyek lényegében a komplex racionalizációs brigádok szerepét töltötték be. Ez azonban nem a professzionális tervezési és fej­lesztési tevékenység helyettesítésére, hanem annak megerősítésére, a fejlesztési munkák meggyorsításá­ra irányult. Az eredmények nem is maradtak el. Az új Perla C 145-ös centrifuga kifejlesztésénél például a gép súlyát 32 kilogrammról 18 kilogrammra csök­kentették, a méretek és a teljesítmény változtatása nélkül. A fejlesztés további eredményei között sze­repel az R 241-es kombinált mosógép, továbbá a RÁC 202 es és a RÁC 400-as automata mosógép. A hazai és a külföldi nemzetközi ipari vásárok eredményei, valamint a fogyasztók érdeklődése egy­aránt bizonyítják, hogy világszínvonalon álló termé­kekről van szó, s mindezt a fulneki vállalat dolgo­zói külföldi licencek vásárlása nélkül, saját erejük­ből érték el. Ugyanakkor eredményesen bővítik az ipari együttműködést más külföldi vállalatokkal, pél­dául a magyarországi Hajdú Debrecen vállalattal, ahová villanymotorokat szállítanak, s cserébe centri­fugákat vesznek át. Egyre szélesebb az együttműkö­désük egyes NDK-beli vállalatokkal, valamint né­hány hazai kutatóintézettel. A gyártási technológia fejlesztésében élen járnak a numerikusán vezérelt lemezformázó berendezések alkalmazásában, vala­mint az elektrosztatikus felületi védelem bevezetésé­ben. Az érdekesebb újításaik közé tartozik többek között az elektromotorok csepegtetéses impregnálása. A ROMO Fülnek vállalatban következetesen váltják valóra azt az alapelvet, hogy a vállalat élő szerve­zet, s azt a dolgozók kezdeményező, alkotó munká­ja élteti. MAKRAI MIKLÓS Erdők, erdészek... A kor követelményei szerint Ján Juraöka mérnök, a pop- radi erdőgazdaság helyettes igazgatója ugyancsak elfoglalt ember. Nem is csoda, hiszen komoly gondok nehezednek a vállára, az évi fakitermelés meghaladja a hetvenezer köb­métert, az erdőtelepítés átla­ga 250 hektár, mintegy ötszáz dolgozó munkájának a meg­szervezése hárul rá ... De ek­kor még nem szólottunk az egyéb, tervezéssel, tervteljesí­téssel járó feladatokról. — Az ötödik ötéves népgaz­dasági terv feladatkit teljesí­tettük — mondja — ugyanak­kor körülményeiknek megfele­lően elemeztük és lebontottuk a novemberi, illetve májusi pértplénum anyagait, doku­mentumait is. A smiáanyi faiskola közis­merten a legkorszerűbb Szlo­vákiában. Ennek az „üzemelte­téséről“ szintén a poprádi er­dőgazdaság gondoskodik. — Valóban a legkorsze­rűbb . .. Arra törekszünk, hogy a- lehető legprogresszívebb technikát, a legmodernebb be- be ren de zések üzemeltetését vezessük be. Ebben az üzem­egységben dolgozik ezüstérmes szocialista brigádunk is, vala­mint egy olyan brigád, amelyet fiatalok, SZISZ-tagok alkotnak. Mire irányul az erdőgazda­ság szociális programja? Elsősorban a munkafeltéte­lek megjavítására. A dolgozók­nak megfelelő öltözetre, köz­lekedési eszközökre van szük­ségük. Ez utóbbiak hiányában naponta öt kilométert kellene gyalogolniuk munkahelyükre. Két autóbusz és további gép­kocsik állanak az erdőgazda­ság rendelkezésére, hogy ezt a yalóban fontos kérdést meg­oldja. — Arra törekszünk, hogy dolgozóink, akik nem éppen kedvező feltételek között vég­zik munkájukat, nap közben is meleg ételhez jussanak. Véle­ményem szerint ezt a kérdést is hamarosan megoldjuk. Az erdőgazdaság nagy fi­gyelmet fordít a lakásépítésre. Üzemi lakások épültek és épül­nek, ugyanakkor támogatják a családi házak építését, 32 ezer korona támogatást is biztosí­tanak az építkezőknek. Ezzel egyidejűleg gondoskodnak a szakmai továbbképzésről. — A fakitermelés rengeteg emberi erőt igényelt a múlt­ban — fűzi tovább a szót Ju- racka mérnök. — Ma szintén „kemény legényekre“ van szük­ségünk, annak ellenére, hogy a munkák legnagyobb részét gépesítettük. Speciális vonta­tók, gépjárművek, fűrészek ál­lanak rendelkezésünkre, hogy növeljük a fakitermelés haté­konyságát. Nem vitás, hogy a korszerű gépekhez alapos felkészültség­gel rendelkező emberek állít­hatók csupán. A poprádi erdő- gazdaság körültekintően gon­doskodik dolgozóinak további képzéséről. Tizenkét erdőmér­nök, negyvenkét technikus te­vékenykedik az üzemegység­ben. Több dolgozó levelezői ta­gozaton végzi főiskolai tanul­mányait. Az erdészek szeretik az er­dőt, ezt a hivatást aligha tölt­heti be olyan ember, akinek nincsen megfelelő viszonya a természethez. — El szeretnénk érni, hogy az erdő valóban töltse be funkcióját — folytatja Juracka mérnök. — Hiszen köztudomá­sú, hogy az erdő rendkívül fontos tényező talajvédelmi, klimatikai, rekreációs és nem utolsó sorban esztétikai vo ' kozásban. Az erdőgazdaság nag>u j része védett terület. Az erdé­szek nem veszik zokon, ha ter­mészetbarátok látogatják meg a festői tájakat. Persze „nem szeretik“, ha a gépjárműtulaj­donosok a fakitermelés céljait szolgáló utakat veszik igény­be, ha az erdő látogatói nem tartják be a biztonsági intézke­déseket. A vad kempingezés, a fű tavaszi felgyújtása, tüzek rakása nem megengedett helye­ken mind-mind komoly gondot okoz az erdészeknek. Nekik, akik az erdők tisztításával is törődnek, nehogy véletlenül „elhagyott“ konzervdobozok, papírhulladék és egyebek bont­sák meg a természet rendjét. — Az elmúlt ötéves tervben 520 hektáros területet erdősí­tettünk. Egyre több területet szeretnénk erdősíteni a jövő­ben is, persze, hogy az erdő „igazi“ erdővé váljék, ahhoz száz esztendő szükséges. Igazi erdő. Az erdész fát ül­tet, erdőt nevel. Erdei tanyá­kon éli le életét. Az „igazi er­dőt“, amelyet ő ültetett azon­ban csak gyermekei, unokái láthatják. Mert egy évszázad kitartó munkájára van szük­ség, hogy felnövekedjék az „igazi“ erdő ... (bpi) Sok sok gondot, munkát, szerelő gondoskodást igényel, mire ezek a ják megnőnek. Gyórtmóinyfejlesztés és korszerűsítés a ROMO Ful/nelk vállalatban A ROMO vállalat a háború utáni években egy csaknem teljesen rombadöntött és kihalt kisváros régi textilipari és elektrotechnikai kisüzemeiben, kommunális szolgáltatási vállalatként kezdte a tevé­kenységét. Eleinte főleg az újjáépítéssel összefüggő villanyszerelési munkákkal, községi hangszórók sze­relésivel foglalkoztak, innen ered a vállalat neve is. Ro-zhlasy a mo-ntááfe. Később termelési tevékeny­ségük további területekre is kiterjedt, gyártottak itt vaskerítéseket, kapukat, pléhgarázsokat, különböző mezőgazdasági gépeket, kultivátorokat, répakiszán- tókat, istállóberendezáseket, a szövetkezeti és az ál­lami kereskedelem számára önkiszolgáló pultokat, keómozott bútorokat, villanyszerelési állványokat, különböző lakatosszerszámokat, áramelosztókat, sőt még neonreklámokat és villanyújságokat is, amelyek a hazai nagyvárosokon kívül Moszkvában, Leningrád- ban és Kijevben is megtalálhatók. A MOSÓGÉPEK TÉRHÓDÍTÁSA Szerencsés választás volt, amikor 1953-ban elkezd­ték a mosógépek gyártását. Ez a termelési program országos társadalmi érdekeket, a háztartási munkák megkönnyítését szolgálta, s ahhoz is hozzájárult, hogy a nők fokozottabb mértékben bekapcsolódhas­sanak a termelési folyamatokba. Ugyanakkor közvet­lenül is munkaalkalmat adott a környékbeli nők számára, ahol főleg a nehézipar fejlődött. Ez a szempont ösztönözte a vállalatot arra is, liogy köz­vetlenül Ostravában egy új üzemet is létesítsenek. A vállalat országos hírnevét már az első termék, az R—54-es jelzésű háztartási mosógép is mega la ­A ROMO Fülnek vállalat dolgo­zói az 5. ötéves terv utolsó évé­ben 83 01)0 ön­álló, 38 000 kombinált és 12 500 automa la mosógépet gyártottak a ha­zai piac számá­ra. Az NDK-ba 25 000 kombi­nált és 10 000 automata mosó­gépet szállítot­tak, ami azt je­lenti, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 90,5 millió koroná­val növelték az expifrtszállítá-

Next

/
Thumbnails
Contents