Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-31 / 308. szám, szerda
A CSKP KB legutóbbi plenáris ülései gyakran hangsúlyozták, hogy népgazdaságunk további dinamikus fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a hatékonyabb, gazdaságosabb, ésszerűbb termelés. Ez a követelmény a népgazdaság valamennyi ágazatára egyaránt érvényes. A gépiparban és a közszükségleti iparban szintén számos út vezet a hatékonyság növeléséhez. A termelés anyagellátásának és a termékek értékesítésének jelenlegi igényes feltételei mellett legfontosabb a gyártmányfejlesztés, a kutatás- fejlesztés-gyártás-értékesítés ciklusának lerövidítése, a termékek súlyának, anyagigényességének csökkentése a használati érték megőrzése és fokozása mellett, a gyártási folyamatok korszerűsítése, a munkatermelékenység fokozása stb. Mindez kölcsönösen összefüggő s közös célra irányuló folyamatokat jelent, s csak azok a vállalatok érnek el igazán jó eredményeket, ahol az egész munkaközösség egy emberként törekszik e közös cél elérésére, arra, hogy a vállalat termékei a lehető legjobban kiélé gítsék a fogyasztók igényeit, s nemzetközi viszonylatban is versenyképesek legyenek a világon található legkorszerűbb termékekkel. Ilyen dolgozókkal ismerkedhetünk meg a RüMO Fülnek vállalatban ahol a háziasszonyok nélkülözhetetlen segítőtársait a népszerű ROMO mosógépeket gyártják. A statisztika szerint nálunk minden har madik családban van valamilyen RÜMÜ védjegyű háztartási gép, s minden ötödik családban RÜMO mosógépen mosnak, bár termékeik jelentős hányadát az utóbbi években már külföldre, főleg az NDK-ba exportálják A VÁLTOZÓ FELADATOK Minden vállalatnak van valamilyen sajátos atmoszférája, ami rendszerint a vállalat korábbi fejlesztési feltételeiből, az indulás körülményeiből, a vezetési módszerekből a vezetők és a munkakollektívák kölcsönös viszonyaiból ered, A ROMO Fülnek dolgozóinak kezdeményező és a problémák megoldására törekvő hozzáállását szinte ezek a tényezők fejlesztették ki, elsősorban az a körülmény, hogy a vállalat negyed évszázados fejlődése folyamán kezdettől fogva alkalmazkodott a környék, a kerület, majd pedig az egész ország szükségleteihez, s ez a műszaki alkalmazkodóképesség fokozatosan az egész vállalati munkakollektíva természetes tulajdonságává vált. Mindez a vállalat irányításában is kifejezésre jutott, a változó feladatok teljesítéséhez ugyanis maximális teret kellett biztosítani a kezdeményezés, az egyéni alkotóképesség fejlesztése számára. pozta, melyből 1954-ben 5800 darabot gyártottak. A* évek során a háztartási és az ipari mosógépek számos újabb típusát fejlesztették ki, részben centrifugával kombinálva, részben külön gépekként, s olyan feladatokkal is megbirkóztak, amilyent például az ingvasaló gépsor, s a félautomata és automata nagykapacitású ipari mosógépek gyártása jelentett. A háztartási mosógépek tömeges gyártása azonban előbb-utóbb a piac feltőltéséhez, a kereslet csökkenéséhez vezetett, s a hatvanas évek kezdetén már problémává vált a termékek elhelyezése. Mivel a belkereskedelem csökkentette az igényeket, a vállalat vezetősége külföldi piacok iránt érdeklődött. Ezekre azonban először be kellett törni, meg kellett szerezni a külföldi vásárlók bizalmát. Az NDK- ban például eleinte tartózkodóan fogadták a fulneki ajánlatot, de később, amikor már kitapasztalták a gépek jó tulajdonságait, főleg pedig a vállalat azonnali és pontos szervizszolgáltatásait, az NDK piaca a ROMO mosógépek állandó és megbízható értékesítési területévé vált. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a vállalat műszaki gárdája azonnal és megelégedésre realizálta a megrendelő minden kívánságát, a műszaki, módosításokat, a kivitelezés különböző szempontjait. A VÁLLALAT TÉRHÓDÍTÁSA Az, hogy a ROMO Fülnek vállalat hazai és külföldi viszonylatban egyaránt megszerezte és megőrizte a fogyasztók bizalmát, elsősorban a^z egész munkakollektíva, a tervezők a fejlesztési műszaki dolgozók, s a gyártási folyamatokat végző munkások közös összefogásának, rugalmasságának, alkalmazkodóképességének köszönhető. Amint erről Jaroslav Dorazil igazgató és Alojz Krftiuáf' termelési igazgatóhelyettes beszámolt, a dolgok nyitja abban is rejlik, hogy a vállalat 2320 dolgozója közül 432 dolgozó tagja a Cseh Tudományos-Műszaki Társaság vállalati fiókszervezeitének. Ez a több mint 400 ember, olyan ütőképes műszaki gárdát képvisel, amely csaknem minden problémára és feladatra talál megoldást. Az egyes célfeladatok teljesítésére komplex munkacsoportokat szerveztek, amelyek lényegében a komplex racionalizációs brigádok szerepét töltötték be. Ez azonban nem a professzionális tervezési és fejlesztési tevékenység helyettesítésére, hanem annak megerősítésére, a fejlesztési munkák meggyorsítására irányult. Az eredmények nem is maradtak el. Az új Perla C 145-ös centrifuga kifejlesztésénél például a gép súlyát 32 kilogrammról 18 kilogrammra csökkentették, a méretek és a teljesítmény változtatása nélkül. A fejlesztés további eredményei között szerepel az R 241-es kombinált mosógép, továbbá a RÁC 202 es és a RÁC 400-as automata mosógép. A hazai és a külföldi nemzetközi ipari vásárok eredményei, valamint a fogyasztók érdeklődése egyaránt bizonyítják, hogy világszínvonalon álló termékekről van szó, s mindezt a fulneki vállalat dolgozói külföldi licencek vásárlása nélkül, saját erejükből érték el. Ugyanakkor eredményesen bővítik az ipari együttműködést más külföldi vállalatokkal, például a magyarországi Hajdú Debrecen vállalattal, ahová villanymotorokat szállítanak, s cserébe centrifugákat vesznek át. Egyre szélesebb az együttműködésük egyes NDK-beli vállalatokkal, valamint néhány hazai kutatóintézettel. A gyártási technológia fejlesztésében élen járnak a numerikusán vezérelt lemezformázó berendezések alkalmazásában, valamint az elektrosztatikus felületi védelem bevezetésében. Az érdekesebb újításaik közé tartozik többek között az elektromotorok csepegtetéses impregnálása. A ROMO Fülnek vállalatban következetesen váltják valóra azt az alapelvet, hogy a vállalat élő szervezet, s azt a dolgozók kezdeményező, alkotó munkája élteti. MAKRAI MIKLÓS Erdők, erdészek... A kor követelményei szerint Ján Juraöka mérnök, a pop- radi erdőgazdaság helyettes igazgatója ugyancsak elfoglalt ember. Nem is csoda, hiszen komoly gondok nehezednek a vállára, az évi fakitermelés meghaladja a hetvenezer köbmétert, az erdőtelepítés átlaga 250 hektár, mintegy ötszáz dolgozó munkájának a megszervezése hárul rá ... De ekkor még nem szólottunk az egyéb, tervezéssel, tervteljesítéssel járó feladatokról. — Az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatkit teljesítettük — mondja — ugyanakkor körülményeiknek megfelelően elemeztük és lebontottuk a novemberi, illetve májusi pértplénum anyagait, dokumentumait is. A smiáanyi faiskola közismerten a legkorszerűbb Szlovákiában. Ennek az „üzemeltetéséről“ szintén a poprádi erdőgazdaság gondoskodik. — Valóban a legkorszerűbb . .. Arra törekszünk, hogy a- lehető legprogresszívebb technikát, a legmodernebb be- be ren de zések üzemeltetését vezessük be. Ebben az üzemegységben dolgozik ezüstérmes szocialista brigádunk is, valamint egy olyan brigád, amelyet fiatalok, SZISZ-tagok alkotnak. Mire irányul az erdőgazdaság szociális programja? Elsősorban a munkafeltételek megjavítására. A dolgozóknak megfelelő öltözetre, közlekedési eszközökre van szükségük. Ez utóbbiak hiányában naponta öt kilométert kellene gyalogolniuk munkahelyükre. Két autóbusz és további gépkocsik állanak az erdőgazdaság rendelkezésére, hogy ezt a yalóban fontos kérdést megoldja. — Arra törekszünk, hogy dolgozóink, akik nem éppen kedvező feltételek között végzik munkájukat, nap közben is meleg ételhez jussanak. Véleményem szerint ezt a kérdést is hamarosan megoldjuk. Az erdőgazdaság nagy figyelmet fordít a lakásépítésre. Üzemi lakások épültek és épülnek, ugyanakkor támogatják a családi házak építését, 32 ezer korona támogatást is biztosítanak az építkezőknek. Ezzel egyidejűleg gondoskodnak a szakmai továbbképzésről. — A fakitermelés rengeteg emberi erőt igényelt a múltban — fűzi tovább a szót Ju- racka mérnök. — Ma szintén „kemény legényekre“ van szükségünk, annak ellenére, hogy a munkák legnagyobb részét gépesítettük. Speciális vontatók, gépjárművek, fűrészek állanak rendelkezésünkre, hogy növeljük a fakitermelés hatékonyságát. Nem vitás, hogy a korszerű gépekhez alapos felkészültséggel rendelkező emberek állíthatók csupán. A poprádi erdő- gazdaság körültekintően gondoskodik dolgozóinak további képzéséről. Tizenkét erdőmérnök, negyvenkét technikus tevékenykedik az üzemegységben. Több dolgozó levelezői tagozaton végzi főiskolai tanulmányait. Az erdészek szeretik az erdőt, ezt a hivatást aligha töltheti be olyan ember, akinek nincsen megfelelő viszonya a természethez. — El szeretnénk érni, hogy az erdő valóban töltse be funkcióját — folytatja Juracka mérnök. — Hiszen köztudomású, hogy az erdő rendkívül fontos tényező talajvédelmi, klimatikai, rekreációs és nem utolsó sorban esztétikai vo ' kozásban. Az erdőgazdaság nag>u j része védett terület. Az erdészek nem veszik zokon, ha természetbarátok látogatják meg a festői tájakat. Persze „nem szeretik“, ha a gépjárműtulajdonosok a fakitermelés céljait szolgáló utakat veszik igénybe, ha az erdő látogatói nem tartják be a biztonsági intézkedéseket. A vad kempingezés, a fű tavaszi felgyújtása, tüzek rakása nem megengedett helyeken mind-mind komoly gondot okoz az erdészeknek. Nekik, akik az erdők tisztításával is törődnek, nehogy véletlenül „elhagyott“ konzervdobozok, papírhulladék és egyebek bontsák meg a természet rendjét. — Az elmúlt ötéves tervben 520 hektáros területet erdősítettünk. Egyre több területet szeretnénk erdősíteni a jövőben is, persze, hogy az erdő „igazi“ erdővé váljék, ahhoz száz esztendő szükséges. Igazi erdő. Az erdész fát ültet, erdőt nevel. Erdei tanyákon éli le életét. Az „igazi erdőt“, amelyet ő ültetett azonban csak gyermekei, unokái láthatják. Mert egy évszázad kitartó munkájára van szükség, hogy felnövekedjék az „igazi“ erdő ... (bpi) Sok sok gondot, munkát, szerelő gondoskodást igényel, mire ezek a ják megnőnek. Gyórtmóinyfejlesztés és korszerűsítés a ROMO Ful/nelk vállalatban A ROMO vállalat a háború utáni években egy csaknem teljesen rombadöntött és kihalt kisváros régi textilipari és elektrotechnikai kisüzemeiben, kommunális szolgáltatási vállalatként kezdte a tevékenységét. Eleinte főleg az újjáépítéssel összefüggő villanyszerelési munkákkal, községi hangszórók szerelésivel foglalkoztak, innen ered a vállalat neve is. Ro-zhlasy a mo-ntááfe. Később termelési tevékenységük további területekre is kiterjedt, gyártottak itt vaskerítéseket, kapukat, pléhgarázsokat, különböző mezőgazdasági gépeket, kultivátorokat, répakiszán- tókat, istállóberendezáseket, a szövetkezeti és az állami kereskedelem számára önkiszolgáló pultokat, keómozott bútorokat, villanyszerelési állványokat, különböző lakatosszerszámokat, áramelosztókat, sőt még neonreklámokat és villanyújságokat is, amelyek a hazai nagyvárosokon kívül Moszkvában, Leningrád- ban és Kijevben is megtalálhatók. A MOSÓGÉPEK TÉRHÓDÍTÁSA Szerencsés választás volt, amikor 1953-ban elkezdték a mosógépek gyártását. Ez a termelési program országos társadalmi érdekeket, a háztartási munkák megkönnyítését szolgálta, s ahhoz is hozzájárult, hogy a nők fokozottabb mértékben bekapcsolódhassanak a termelési folyamatokba. Ugyanakkor közvetlenül is munkaalkalmat adott a környékbeli nők számára, ahol főleg a nehézipar fejlődött. Ez a szempont ösztönözte a vállalatot arra is, liogy közvetlenül Ostravában egy új üzemet is létesítsenek. A vállalat országos hírnevét már az első termék, az R—54-es jelzésű háztartási mosógép is mega la A ROMO Fülnek vállalat dolgozói az 5. ötéves terv utolsó évében 83 01)0 önálló, 38 000 kombinált és 12 500 automa la mosógépet gyártottak a hazai piac számára. Az NDK-ba 25 000 kombinált és 10 000 automata mosógépet szállítottak, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évhez viszonyítva 90,5 millió koronával növelték az expifrtszállítá-