Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-31 / 308. szám, szerda
Előbbre léptünk Befejeztük a legeredményesebb ötéves tervet A hétköznapok sodrásában szinte észre sem vettük, elröppent egy újabb esztendő. Persze nem tűnt el nyomtalanul. Az év utolsó estéjén, búcsúzva az óévtől, százezrek mondják örömteli vidámsággal: Ilyen legyen a jövő év is. E megjegyzés hátterében ott húzódik az egyéni vágyak és tervek megvalósulásának boldogító érzé se Jubileumi év Hazánk felszabadításának 30. évfordulója szinte kínálja a lehetőséget fejlődésünk felmérésére. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésén hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom szükségletei határozottan megkövetelik a bátrabb hozzáállást a problémák megoldásához és a pártmunka szintjének szüntelen emelését. A pártmunkát egész évben a feladatok következetes teljesítéséért folyó küzdelem, az Igényesség növelése jellemezte. Ez elősegítette, hogy népgazdasági tervünket a dolgozók aktív részvételével nagyobb zökkenők nélkül sikerült teljesíteni. Míg a kapitalista országokban elsősorban a dolgozókat sújtotta a válság és ugrásszerűen nőtt a munkanélküliek száma, hazánkban a fogyasztók minimális mértékben érezték meg a tőkés világ válságának hatását. A világpiaci árak emelkedéséből származó negatív határokat elsősorban a költségvetésből fedezzük, s a vállalatok az export növelésével igyekeztek ellensúlyozni a növekvő nyers- nyagáraka’t. Hazánkban három évtized alatt a személyi fogyasztás több mint három és félszeresére. az anyagi társadalmi fogyasztás pedig több mint ötszörösére nőtt. Mevezettük az ötnapos munkahetet. Hazánk• bán díjtalan az egészségvédelem, az oktatás, igen jelentős az Örgeknek és a többgyermekes családoknak nyújtott segítség. „Az elért eredményekben jelentős része van a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval való együttműködésnek — szögezte ie az előadó a koSicei kormányprogram kihirdetése 30. évfordulójának országos ünnepségén. Ez minden szempontból fontos segítség volt és kialakította a szilárd gazdasági fejlődés meg- bízható alapját.“ Bíráló igényességgel Eredményeink érzékeltetése távolrójPsem jelenti, hogy gondok nifkiil élünk. Viszont ezek a gondok természetes velejárói a fejlődésnek. Megoldásuk nem „földöntúli lényektől“, hanem az irányítási szervektől és a munkakollektíváktól, a vezetőktől és a beosztottaktól, mindannyiunktó] függ. Persze nem azonos mértékben. Jogkörünkkel egyenes arányban növekedik a felelősségünk is. Vannak, akik erről időnként megfeledkeznek. Ha egy-egy üzemben akadozik az anyagellátás. előbukkannak a tervezési hibák, a munkaszervezési fogyatékosságok, akkor az érintettek, a dolgozók, rendszerint azt is tudják — vagy legalábbis sejtik —, hogy ki vagy kik követtek el mulasztást. Hovatovább kevesebb az olyan munkahely. ahol az ilyesmit vállrándítással elintézik, mondván: a vezető dolga. A termelési értekezletek és a szakszerveze■ ti tanácskozások azt is bizonyítják, erősödött a dolgozóknak az irányításban való közvetett és közvetlen részvétele. Ahol nem formális a tervjavaslatok készítése, valamint a terv lebontásának megvitatása, ott idővel kifejlődik a dolgozókban a természetes felelősségérzet a terv teljesítéséért. Az ilyen üzemben a kötelezettségvállalások is elsősorlwn a problémák megoldására irányulnak. Beszélgettem olyan gazdasági vezetővel is, aki a felajánlási mozgalomnak a „minden bívm evógyfr“ szerepet szánta. ,,Ha baj van, csak szólunk és nálunk jönnek az emberek, nem néznek a szabad szombatra.“ Elismerem, megtörténhet minden munkahelyen, hogy áldozni kell a szabad időből, de az nem helyeselhető, ha ebből az „áldozatvállalásból“ néhány üzemben már rendszert formálnak. Ha ezekben az üzemekben az illetékes tárca ellenői’zési szerve alaposabban megvizsgálná a munkaszervezést, az üzemen belüli irányítási rendszert, akkor nagyon tanulságos tapasztalatokat nyerne. Nem véletlenszerűség az, hogy a XIV. pártkongresszus óta a Központi Bizottsáq minden egyes ülésén hangsúlyozta az irányítás színvonalának emelését. A hatodik ötéves terv és főként az 1976. évi terv előkészítése során sok szó esett a tárcák és a vállalatok tervezési és irányítási színvonaláról. Az idén a behozott gépeknek csupán 63 százalékát állították üzembe, míg a hiányzó rész becslések szerint 2,5 milliárd korona értékű termékkiesést eredményezett gazdaságunknak. Tapasztalatok igazolják, hogy az irányítás és a tervezés színvonalának emelése alapvető feltétele annak, hogy jobban felhasználjuk belső tartalékainkat. Ez gazdasági fejlődésünk hosszú távú tényezője. Ezáltal javítható az anyagi és műszaki ellátás folyamatossága is. A* párt Központi Bizottságának a CSKP XV. kongresszusa előkészítésével kapcsolatos levelében azt olvastuk: „Az évzáró taggyűléseket és pártkonferenciákat mindenekelőtt arra kell felhasználni, hogy az egész pártban, valamennyi fokon és szakaszon olyan munkamódszerek és munkastílus szilárduljon meg, mint amilyenek a bíráló igényesség, a kommunista felelősség, és az elvhűség.“ Nyilvánvaló, hogy a kommunisták nemcsak a pártban, hanem — a társadalmi szervezetek segítségével — a közéletben és a gazdasági életben is, a bíráló igényességen alapuló munkastílus kialakítását szorgalmazzák. A jelen időszakban az irányítás színvonalának emelése döntő feltétele a hatékonyság növelésének. Eredményeink függvénye Pártunk politikájának hosz- szú érvényű irányvonala a nép növekvő szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésére a társadalmi termelés fejlődése, a hatékonyság növelése képez szilárd alapot. Éppen ezért a legfelsőbb pártszervek megkülönböztetett figyelmet szenteltek népgazdaságunk tervszerű fejlődésének. így a külső negatív hatások ellenére nagy horderejű szociálpolitikai intézkedéseket sikerült megvalósítani. Röviddel a XIV. párt- kongresszus után emelték a régi nyugdíjasok és az alacsony járadékot élvezők nyugdíját. Ez közel egymillió nyugdíjast érintett. A következő lépés volt a gyermek születésekor nyújtott támogatás, az anyasági járulék, a gyermek- gondozási pótlékok emelése és az újházasoknak nyújtott előnyös kölcsönök bevezetése. Ezek az intézkedések hozzájárultak a népességcsökkenés leküzdéséhez. 1976. január 1-től életbe lép az új nyugdíjtörvény, amely több mint 3 millió nyugdíjast érint kedvezően. Csupán ezen intézkedések megvalósítása 3,3 milliárd koronát igényel. A nyugdíjak emelésével párhuzamban lehetőség nyílik a munkaaktivitás önkéntes meghosszabbítására is. Az új törvény fontos módosításokat tartalmaz a megváltozott munkaképességű személyekről való gondoskodásban. Az említett intézkedések meggyőzően bizonyítják pártunk szociális programjának teljesítését. Gazdasági eredményeink tették lehetővé, hogy azokról is fokozottabban gondoskodjunk, akik már nem vehetnek részt a termelési folyamatban. Életszínvonalunk további alakulását jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság fejlődése. Saját termelésből fedezzük az alapvető élelmiszerek fogyasztásának növekedését, a vaj, a tojás, és lényegében már a hús fogyasztását is. Emellett bizonyos fogyatékosságok kísérik a mezőgazdasági termelés fejlődését. „Nem gazdálkodnak jól mindenütt a szemes terményekkel és a lakurmanyokkal, lassú ütemben vezetik be a műszaki haladási, s akadnak gyenge helyek a beruházások területén és az irányító munkában is — állapította meg a CSKP Központi Bizottsága ok tóberi ülésének határozatában. A legfelsőbb pártszerv felada túl adta, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban „előtérbe kell kerülniök a termelés hatékonyságára, valamint a termelési költségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, főképp a nyers- és alapanyagok, az energia gazda ságosabb felhasználása útján“. Lehetőségeink A legfelsőbb törvényhozó szervek, a Szövetségi Gyűlés, valamint a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács decemberben törvényt fogadtak el az 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervről és költségvetésről. A CSKP Központi Bizottsága lég utóbbi ülésén megállapította, hogy a terv igényest de reális. Megvalósítása megköveteli a felelősségteljes aktív hozzáállást az irányítás minden fokán. Népgazdaságunk döntő fontosságú problémája, hogy a beruházásokat a tervezett határidőre realizálják. A jövő évben 7 százalékkal nő a beru házások terjedelme, ami szűk ségessé teszi további építkezési kapacitásoknak a döntő fon tosságú építkezésekre való ősz szevonását; A terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését irá nyozza elő, ezt 90 százalékban a munkatermelékenység nőve lésével kell elérni. A nominál- jövedelmek 5,2 százalékos, a bérek 4 százalékos, a személyi fogyasztás 4,3 százalékos emelkedésére számít a terv. Igen lényeges követelmény, hogy már a hatodik ötéves tervidő szak kezdetén biztosítani kell a feltételeket az élelmiszerfogyasztásban, s főleg a gabonafélék termelésében az önellá tottság fokozására. Az ötödik ötéves terv el őze tes eredményei azt jelzik, hogy fokozatosan sikerül kiegyenlíteni a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonala közötti különbséget. Szlovákiában gyor sabb ütemben nő az ipari tér melés, mint a cseh országré szekben. Az idén a társadalmi termék értéke eléri a 275 milliárd koronát. Szlovákiában a társadalmi fogyasztási alap ból csaknem 30 milliárd koronát kap a lakosság, ami 10 milliárd koronával több mint 1970-ben. A személyi fogyasz tásban is megközelítettük a cseh országrészekben elért szintet. A mezőgazdaság fejlődésé vei és az iparosítással lényege sen felgyorsult a dél szlovákiai járások gazdasági fejlődése is. Az egyes területek közötti gaz dasági különbségek kiegyenli tése egyben a CSKP lenini nemzetiségi politikájának egyik meggyőző eredménye. Befejeztük a legeredménye sebb ötéves tervet, ismerjük a következő év, a hatodik ötéves terv első évének népgaz- dasógfejiesztési tervét. Igen jelentős vonása a tervnek a na- gyobbfokú hatékoinyság és gazdaságosság elérésére való törekvés. Ez nem öncélú, hanem szükségszerű követelmény, a megváltozott gazdasági feltételeinkből ered. Lehetősé geink adottak, s kihasználd sukkal lényegesen megszabjuk, hogyan élünk majd a jövő év ben. Mert hogy előbbre lép tünk, ez munkánk eredménye, s a további előbbrejutást is kizárólag erre alapozhatjuk. CSETÖ JÁNOS Képünkön a hnlsinki értekezleten részt vett szovjet küldöttség látható. Balról L. Brezsnyev. A. Gromiko, K. Csernyenko és A. Kovaljo. fCSTK felv.) MOZGALMAS EV VOLT A világ 1976 küszöbén A naptárban ismét változik az évjelző négyjegyű szám. Ilyenkor szokás mérlegelni az elmúlt év eseményeit. Az állam, a társadalom, sok egyén is ezt teszí jó gazda módjára. Van a nemzetközi életnek egy területe, amelyen az eredményeket nem lehet csak számokban felmérni — ez a külpolitika, a nemzetközi kapcsolatok területe. Az eredményeket, a fejlődési irányzatokat azonban számok nélkül is jól lehet érzékeltetni. HELSINKI ÉVE Mit mondhatunk az elmúlt 1975. évről? Lakonikusan: eredményekben bővelkedett, noha a felmerült problémák sem lebecsülendők. Az „eredményekben bővelkedett“ jelző azonban túl kevés az elmúlt esztendőre. 1975 fő jellemzője ugyanis a/., hogy Helsinki éve volt, az az év, amelyben a szocialista közösség országainak, a haladó poliiikusoknak -is közvéleménynek, társadalmi erőknek, a békeszerető emberiségnek évek óta kifejtett kitartó törekvése a finn fővárosba vezetette 23 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada állam- és Kormányfőit, akik aláírásukkal pecsételték meg a békés egymás mellett élés és az európai biztonság fő elveit. Helsinki világítótorony lett az európai népek életében, de nemcsak a mi földrészünkön, mert Helsinki példát mutat más földrészek népeinek és országainak is, hogyan rendezzék vitás ügyeiket, s főként hogyan szavatolják a népek biztonságát és az egyetemes békét. Helsinki ugyanakkor azt bizonyította, hogy az európai és az általános világbéke fő támasza a Szovjetunió és az általa vezetett szocialista közösség, mely a béke frontján elért újabb és újabb sikerek láttán nem válik önelégültté, hanem további, mindenki számára elfogadható javaslatokkal és újabb meg újabb kezdeményezésekkel igyekszik tovább jutni a végcél: a háborúk kiiktatása és az emberiség békés jövőjének biztosítása felé. Ilyen volt az ENSZ-közgyűlés jubileumi XXX. ülésszakán a tömegpusztító fegyverek gyártásának, tárolásának és felhasználásának, valamint új tömegpusztító rendszerek fejlesztésének betiltására vonatkozóan előterjesztett szovjet javaslat is, amely nagy támogatásra talált. Az ENSZ közgyűlés ülésszaka is Helsinki szellemében tanácskozott. Újszerűén közelített meg számos idült problémát s bébi zonyosodo ti, hogy ma már meddő az imperializmusnak minden olyan próbálkozása, hogy érdekeli szolgáló engedelmes eszközévé tegye a világ- szervezetet. Az idén még határozottabb állásfoglalás született az ENSZ-ben a gyarmati rendszer maradványai felszámolásának kérdésében. Nem kétséges, hogy ehhez hozzájárult az a nagy támogatás is, amelyben az ön. harmadik világ országai, a fejlődő országok részesítették & szocialista közösség országainak konstruktív javaslatait. KUBA ÉVE Az elmúlt évet Kuba évének is nevezik a forradalmi sziget- országban. December közepén tartotta I. kongresszusát a Kubai Kommunista Párt, melynek határozatai pontosan kijelölik a szocializmus építésének útjára tért latin-amerikai ország fejlesztésének irányát. Kuba az idén a latin-amerikai kontinensen is nagy sikert könyvelt el, amikor az Amerikai Államok Szervezetének ülése feloldotta a blokádot s ezzel megbukott a Kubát másfél évtizeden át bojkottáló washingtoni politika. Ez annak is az eredménye volt, hogy új párbeszéd kezdődött az Egyesült Államok és Washington között s az előbbiek mindjobban ragaszkodnak természetes jogaikhoz, állami szuverenitásukhoz, természeti kincseik nemzeti érdekeknek megfelelő kiaknázásához. VIETNAM ÉVE Az Egyesült Államok imperializmusa nemcsak a latin-ame. rikai földrészen vesztett csatát és kénytelen számos pozíciót feladni, hanem évtizedeken át folytatott hódító, gyarmatosító politikája a Távol-Keleten is megbukott. A vietnami nép elsöpörte a dél-vietnami bábrendszert, a néphatalom Vietnam déli részében is győzött s ma már az új kormány napirendjén a háború dúlta ország gazdasági helyreállítása szerepel s ugyanakkor megkezdődtek a tárgyalások a két országrész újraegyesítéséről. Az amerikai dominó-elmélet a visszájáid fordult. A dél-viet» nami bábrendszer bukása továbbiak összeomlását eredményezte, ami újabb és újabb veszteség az amerikai imperialistáknak. Nemrégen lemondott a laoszi király és kikiáltották a Laoszi Népi Köztársaságot. Még előtte Kambodzsában is a hazafias erők győztek. Thaiföldön, mely nagyon sokáig a reakció ázsiai oszlopa volt, szintén bonyolult társadalmi változások mennek végije. Bár a helyzet még nem kristályosodott ki, még erősek a visszahúzódó erők, Washington már nem érezheti biztos támaszának a bangkoki rezsimet. Az utóbbi időben a Ftilüp-szi- getek kormánya is mindinkább igyekszik kitörni Washington „bűvköréből“. Mindez az Egyesült Államok ázsiai kudarcának a következménye. AFRIKA ÉVE Hivatalosan 196L) volt Afrika éve, de a földrész most ismét a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került. Az idén nyerte el függetlenségét Mozambik, Sao Tome és Principe, a Zöldfoki szigetek — volt portugál gyarmatok. November 11-én vált függetlenné Angola is, a leggazdagabb gyarmat, de a neokolonialista erők itt felsorakoztak, hogy ellentámadásba lendüljenek a felszabadult népek ellen, megfosszák Angola népét hosszú harcának gyümölcseitől. Az amerikai imperializmus—ázsiai vereségéből okulva katonailag ugyan nem avatkozott be Angolában, de pénzeli a szakadárokat és a zsoldosokat, tehát a multinacionális monopóliumok érdekei védelmezőjének a szerepében lép fel. Szövetségesre is talált a maoista Kínában . . A múlt év eredményei reményre jogosítanak fel és bíztatóan hatnak az új esztendő küszöbén. A harc azonban folytatódik az imperializmus új praktikájának meghiúsításáért, az enyhülés ellenfeleinek leleplezéséért és háttérbe szorításáért, Helsinki szellemének gyakorlati érvényesítéséért.
