Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-28 / 305. szám, vasarnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. december 28. VASÁRNAP BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 305. szám Ara 50 fillér A MEGGYŐZŐ SZÓ EREIEVEL A most zajló évzáró taggyűlések beszámolójában és vitájában gyakran kerül előtérbe a kommunisták agitációs ós propaganda­tevékenysége. Ez érezhető is, hiszen az alapszervezeteken ke­resztül elsősorban az ö kötelességük, hogy társadalmi életünk minden területén népszerűsítsék a párt politikáját, a párt- és a kormányhatározatok következetes teljesítésére mozgósítsák a dolgozó tömegeket. ' Melyek azok a területek, ahol legfőképpen kell érvényesí­tenünk a propagandamunkáit? A CSKP XIV. kongresszusának határozata alapvető feladatként szabta meg számunkra a kong­resszus vezérgondolatának kifejtését, a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésével kapcsolatos elvi-politikai kérdések magyarázatát. Ennek megfelelően propagandamunkánk közép­pontjába állítjuk a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocia­lista állam szerepét, a gazdasági építőmunkát, a tömegek ideo­lógiai nevelését, a párt vezető szerepének megszilárdítását és nem utolsósorban a pártélet fejlesztését. Meghatározó szerepe van a fejlett szocialista társadalom anyagi-műszaki alapjai meg­teremtésének, mivel fejlődésük jelenlegi szakaszán a termelő­erők fejlődésétől függ döntően a termelési viszonyok tovább­fejlesztése is. Ezért a propagandának erősítenie kell a társadalomról alko­tott komplex felfogást. Széles körben tudatosítania kell, hogy a szocializmus építésének ahhoz a szakaszához értünk, .amikor elképzeléseink megvalósulása a sokoldalú, harmonikus fejlődés vonalán halad. Ebben a szakaszban szorosan kapcsolódnak egymáshoz társadalmi feladataink, s objektív okok miatt sem engedhető meg, hogy a társadalom valamely területe tartósan lemaradjon. A termelés, a politika, a kultúra, az ideológia csakis egymással kölcsönösen szoros összefüggésben tudnak fejlődni, csak így biztosíthatják az egész társadalom tartós előrehaladását. Most, amikor az ötödik ötéves népgazdasági tervünket sike­resen befejezzük, a következő tervidőszak feladatainak teljesí­tésére kell felkészülnünk, melyben meghatározó szerep jut a közgazdasági ismeretek fejlesztésének, a közösségi felfogás szilárdításának. A gazdaságpolitikai propaganda érvrendszerének bővítését két tényező indokolja: egyrészt a következő tervidőszak egyre növekvő feladatai, másrészt gazdaságunk saját szerkezetéből adódó gondjaink, elsősorban a világpiac kríziséből eredő prob­lémáink. Gazdaságpolitikai propagandánknak a hatodik ötéves terv főbb célkitűzéseivel együtt tudatosítania kell, hogy hosz- szabb távra változások álltak be gazdálkodásunk feltételeiben, s ezek meghatározzák céljaink elérésének útját és módját is. A gazdasági propaganda — a szocialista építés segítése a nevelés, a meggyőzés eszközeivel — pártunk állandó és nél­külözhetetlen feladata. Az elmúlt évek építőmunkájának ered­ményeiben a propaganda hozzájárulása is benne van. Volt időszak azonban, amikor a propagandától a termelés közvet­len szolgálatát vártuk. Azt hittük, hogy a gazdasági eredmé­nyekben azonnal és megfogható módon jelentkeznek a tudat- formálás hatásai. Közgazdasági propagandát ma is és a jövőben is folytatni kell. Világosan látnunk kell, hogy az eredmények rövidebb-hosszabb távon térülnek vissza, de visszatérülnek, le csapódnak a gazdasági tevékenységben az emberek gondol­kodásán, magatartásán keresztül. A propaganda e sajátossága viszont azt kívánja, hogy céljaink elérése érdekében rendsze­resen napirenden tartsuk a termeléssel kapcsolatos eszmei­nevelő munkát. Propagandánk szóljon arról is, hogy szocialista népgazda­ságunk erős és szilárd, s a változó, nem kedvező nemzetközi hatások ellenére sem mondunk le a fejlett országok gazdasági szintje elérésének, népünk életszínvonala emelésének, népgaz­daságunk műszaki-gazdasági bázisa szilárdításának program­járól. További sarkalatos kérdése propagandamunkánknak a kö­zösségi eszme terjesztése. Munkánk egészét hassa át az a gondolat: a szocializmus fölénye éppen abban rejlik a,kapita­lizmussal szemben, hogy közösségi és a leghumáiiusabo társa­dalom, hogy az egoizmussal, az individualizmussal szemben a dolgozó tömegek érdekein nyugszik és elsősorban annak kife­jezője. Már sokan vallják, s propagandánk is segítse elő, hogy általánossá váljon az a meggyőződés, hogv a szocializmusban az egyén boldogulása a társadalom felemelkedésével, népgaz­dasági céljaink elérésével párhuzamosan haladhat előre. Gazdasági viszonyunkban a szocializmus további térhódítását jelenti a tervszerűség követelményének hatékonyabb érvénye­sülése, az alkotó, sokoldalú ember kibontakozása a munkában. A propaganda segítse elő annak a szemléletnek a kialakulását, általánossá válását, hogy a gazdasági tevékenység végső soron az emberi élet jobbá, szebbé tételét szolgálja. Hittel, meggyő­ződéssel valljuk, hogv az ember a termelés legfőbb tényezője; az ő munkájának eredménye, minden kiló, minden tonna ter­mék. De meggyőződéssel hirdessük azt is, hogy az ember sokkal több, mint termelési tényező; az óraalem- és gondolat­világát nemcsak a termelés foglalkoztatja. Az által lesz igazán közösségivé ez a társadalom, ha a termelésben is a teljes ember bontakozik ki. Szép hivatása agitátorainknak és propagandistáinknak, hogy megmagyarázzák, érzékeltessék: a közösségi eszme fejeződik ki pártunk törekvéseiben akkor is, amikor a szocialista orszá­gok testvéri együttműködéséért fáradozik, amikor síkraszáll a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, ami­kor szolidaritást vállal a világ haladó erőinek a békéért, a demokráciáért, egy emberibb, igazságosabb társadalomért foly­tatott hősi küzdelmével. Ha ezt megfelelően összeköti a nem­zeteink igazi értékeinek, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainak propagálásával, ha megvilágítja az alapvető országos és nemzetközi érdekek egybeesését, akkor formálja leginkább a közösségi szemléletű embert, amelynek gondol kodásában természetesen kapcsolódik össze a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság maradandó eszménye. Az összefogás eredménye: MUNKASIKER Kelet-Szlovákia egyik leg­fontosabb kötőipari üzeme a sviti Tatrasvit. A hazai szük­ségletek kielégítésién kívül szá­mottevő exportfeladatot is tel­jesít. Az idén csaknem 25 mil­lió pár harisnyát, zoknit, 1,5 millió harisnyanadrágot, 7,7 millió kötött felsőneműt, 309 ezer kötött ruhát, 8 millió kö­tött fehérneműt gyártott az üzem. A bruttó termelésben elérte a 651 millió korona értéket, ami az 1970. évhez viszonyítva csaknem 48 százalékos növeke­dést jelent. Az üzem vezetőségének vé­leménye szerint a sikeres terv­teljesítésben nagy része van a jól szervezett, rendszeresen ér­tékelt szocialista munkaver­senynek, melybe a dolgozók 99,9 százaléka bekapcsolódott. Ebben az üzemben 118 munka- közösség versenyez a szocialis­ta munkabrigád címért, melyet eddig 59 kollektíva nyert el. Szép eredményeket mutatnak fel az üzem „százezresei“, a racionalizációs brigádok. Az ő érdemük is, hogy az üzem az idén 66 millió koronával növel­te termelésiének értékét, meg­takarított 175 munkaerőt és 15 millió koronával csökkentette a kiadásokat. (ik) A vasutasok helytállása (ČSTK) — Noha a Szlová­kiai vasutak dolgozói már de­cember 21-én teljesítették az 5. ötéves tervidőszak utolsó évi feladatait, az ünnepek alatt sem álltak tétlenül. Több mint 25 000 vasutas dolgozott az ün­nepnapokon, hogy teljesítsék azt az ígéretüket, miszerint az év végéig 1 millió 400 ezer tonnával túlszárnyalják a va­gonok berakodási tervét. Az ünnep három napja alatt több mint 420 000 tonna árut szál­lítottak. A legnagyobb érdeme ebben a Čierna nad Tisou-i (ágcsernyői) vasútállomás dol­gozóinak van, akik zökkenés mentesen biztosították a Szov­jetunióba irányított áru- és nyersanyagszállítást. Az ünne­pek alatt végzett becsületes munkáért elismerés illeti a bratislavai, košicei és a zvole­ni vasutasokat. A nemzetközi enyhülésnek ki kell terjednie az egész világra ALEIKSZEJ KOSZIGIN ANKARÁBAN Ankara — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, aki szovjet kor­mányküldöttség élén hivatalos látogatáson tartózkodik Török­országban, pénteken találkozott Süleyman Demirel török mi­niszterelnökkel. A baráti lég­körben lefolyt tárgyalásokon áttekintették a szovjet—török kapcsolatok kérdéseit és a két felet érdeklő nemzetközi prob­lémákat. Demirel török miniszterelnök pénteken este vacsorát adott Alekszej Koszigin tiszteletére. A vacsorán Süleyman Demirel és Alekszej Koszigin pohárkö­szöntőt mondott. „A Szovjetunió meg van győ­ződve arról, hogy az európai biztonsági értekezlet záróokmá­nyának valamennyi pontját tel­jesíteni kell mégpedig úgy, ahogyan azokat a záróokmány lerögzíti — jelentette ki Alek­szej Koszigln pohárköszöntőjé­ben. Ezeknek az alapelveknelc az értekezlet valamennyi részt­vevője által való következetes betartása és megvalósítása le­hetővé teszi, hogy biztonsággal tekintsünk Európa békés jövője elé. Alekszej Koszigin főként a záróokmány gazdasági szem­pontjait hangsúlyozta, amelyek néha mintha háttérbe szorulná­nak. Emlékeztetett arra, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nem régen java­solta, hogy össz-európai kong- reszusokat, vagy államközi ta­nácskozásokat rendezzenek az életkörnyezet védelmében, a közlekedés és az energetika fejlesztésében való együttmű­ködés problémáiról. Ezek olyan kérdések, melyeknek a megol­dása egyre sürgetőbben megkö­veteli az államok kollektív erő­feszítését. fFolytatás a 2. oldalon / Növekszik az ellenállás a chilei juntával szemben Buenos Aires — A chilei nép­tömegek harca kibontakozásá­nak objektív feltételei most kedvezőbbek, mint a diktatúra kezdetén voltak — hangsúlyoz­za a cikk, amelyet a Chilei Kommunista Párt egyik vezető képviselője írt a párt Chile Uni- dad Antifascista (Antifasiszta Egység) című lapjába. Megálla­pítja, hogy 1975-ben erőteljesen megnövekedett a katonai juntá­val szembeni ellenállás. A Chilei Kommunista Párt képviselője az ország helyzeté­nek évvégi elemzésében hang­súlyozza, megerősítést nyert az, amit a Chilei Kommunista Párt előre megjósolt. A fasiszta dik­tatúra káros következménye­ként elmélyül az ország gazda­sági válsága, fokozódik a töme­ges munkanélküliség, a termé­szeti kincseket és a Chiléi üze­meket kiszolgáltatják az impe­rialista országok tőkéseinek és felszámolják a demokratikus szabadságjogokat. Az országot általános válság sújtja, amely kihat az élet min* den szakaszára, egyaránt érinti a polgári személyeket és a ka­tonákat, a különféle szervezete­ket. A válság általános hanyat­lást okoz. A junta katonai helyzete azonban már nem olyan erős, mint volt, teljesen elszigetelődött. A Chilei Kom­munista Párt képviselője hang­súlyozza, hogy a chilei dolgo­zók 1975-ben lankadatlanul folytatták harcukat azután is, hogy az országban betiltották a szakszervezetek tevékenysé­gét. Az elemzés végén a Chilei Kommunista Párt képviselője hangsúlyozza, hogy a tényleges nemzeti fejlődés feltétele a fa­siszta tábornokok és tengerna­gyok uralmának megdöntése, reakciós szövetségeseik eltávo­lítása és olyan új rendszer, de­mokratikus és antifasiszta kor­mány megteremtése, amely a chilei népet képviselné. 100,3 százalékra teljesítette idei tervét december 19-ig a Bardejovi Gépgyár. A szép siker a havi feladatok teljesítésének, a jó műszaki fegyelemnek és a selejtmennyiség csökkentésének köszönhető. A képen: Ján Prokop, a szocialista brigád vezetője (jobb oldalon) és Cyril Sinal, a szocialista brigád tagja a késztermékeket ellenőrzi. {Felvétel; A, HaSCák — ŐSIK)

Next

/
Thumbnails
Contents