Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-21 / 51. szám, Vasarnapi Új Szó

Örömmel Ma már 6800 hektáron gazdálkodik a Bodollói Efsz, melynek elnöke Sol­tész László elvtárs. A Ko- §ice-vidéki járásba1 ez az első nagyobb efsz, mely hí.t kisebb földművesszö- vetkezet tagjait tömöríti. Nincs könnyű dolga an­nak, aki ilyen nagy mező- gazdasági üzem élén áll. Érdekesnek ígérkező, ahogy az ilyen vezető sa- jut életéből, munkájáról vall. — Hogyan kezdődött? — Féderen, a falunkban 1948-ban tizenketten meg­alakítottuk a párt helyi szervezetét, majd 1951-ben megkezdtük a földműves- szövetkezetbe való tobor­zást is. Nehéz, nagyon ne­héz volt.. — Es a folytatu. — Amikor már gazda ságilag megerősödtünk, azt kellett megértetni a dolgozókkal, hogy a kor követelményeinek megfele­lően másképpen kell gaz­dálkodnunk. így 1972-ben az öt szomszédos efsz kö­zös, nagy gazdaságot ala­kított. — Milyen problémákkal kerüllek szembe? — Ki kellett küszöbölni a színvonalbeli különbsé­geket. Ezért főleg új gépe­ket vásároltunk. Eddig mintegy 12 millió korona értékű, modern mezőgaz­dasági gépet. Azután az istállókat bővítettük, mo­dernizáltuk. Az idén pedig a mokranci, a hatodik efsz is csatlakozott hozzánk. Ez újabb problémát jelentett, de már tapasztaltan oldot­tuk meg. — Melyek a jelenlegi helyzet jellemzői? — Szakosítunk. Meg­kezdtük a gépek javításá­nak szakosítását. A máso­dik és harmadfokú kar­bantartást Péderen végzik el, az erőgépek javítását Somotiban, a többi javítást Jányokon. És a termelést is szakosítani fogjuk. Tej­termelés, sertéshús és hí­zómarhák nevelése, ez a három fő irányzat. — Milyen a saját időbe­osztása? — Az idővel úgy va­gyok, mint a többi hozzám hasonló vezető. Ürvendek, ha esténként a gyűlése­ken, értekezleteken talál­kozhatok elvtársaimmal, a dolgozókkal, de szívesen töltöm estéimet családi körben, hiszen már van egy kis unukám is. — Mit kíván önmaga számára? — Örömmel dolgoztam eddig is a közös céljaiért, mert közös munkánk ered­ményes volt. Ilyen öröm­mel szeretnék tovább dol­gozni. Firtkó Istvánná Kiegészítették Á lúöeneci (losonci) Vá­rosi Építőipari Vállalat dolgozói, amint arról Gaj- dcs Árpád igazgató elvtárs tájékoztatott, újabb terme­lési értekezleten ismét megvitatták a központi szervek felhívását. Feltár­ták tartalékaikat és annak alapján tették meg fel­ajánlásaikat a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére. Vállalták, hogy a terv ma­radéktalan teljesítése, a termelés színvonalának 59 000 korona értékű növe­lése mellett, 1 százalékos, vagyis 41 000 korona érté­kű anyagmegtakarítási ér­nek el, és három szabad szombaton társadalmi munkában dolgoznak majd új telephelyük építésén. Miután október végéig 203 000 koronával túltelje­sítették bevételi tervüket, és a tervezett 41 000 koro­nás megtakarítás helyett 204 000 koronás megtaka­rítási értek el, kiegészí­tették vállalásukat. ígérik, hogy az év végéig 70 000 koronás túlteljesítést ér­nek el. Kanizsa István Négyszeres Neve nem kering szájról szájra, verseny közben nem buzdítják a szurkolók ez­rei, fényképét nem árulják a trafikokban, az újság ha­sábjaira is ritkán kerül. Igaz, a tévé képernyőjé­ről már ismertebb ... Lu­bomír Pleva pferovi tanár néhány hete immár ne­gyedszer lett világbajnok. Néhány hete rendezték meg ugyanis az NSZK-beli Offenburgban az immár hagyományos száiharmoni­ka világbajnokságot. Több mint húsz éve ját­szik ezen a sajátos hangu­latú, bár mostanában fe­ledésbe merülő, érdekes hangszeren. Első komoly nemzetközi sikerét 1968- ban, a Svájcban tartott vi­lágbajnokságon elért har­madik hellyel aratta. Csendes, halk szavú, kis­sé magába zárkózott em­ber. Legszívesebben kiasz szikus szerzők műveinek feldolgozásait adja elő. Amit csinál, nem csak szo­katlan, de csodálatos is. Napjában hat-nyolc órát szájharmonikázik, s úgy tesz, mintha nem furcsál- laná, hogy oly kevesen is­merik el művészetnek mű­vészetei. Pálházy József Bemutató rendezvény Az első bejegyzés a. Turnianske Podhradie i (Torna­váraljai) Polgári Ügyek Testületének emlékkönyvében 1970. június 15-én keltezett. Azóta a bejegyzések egyro növekvő száma bizonyítja, hogy a testület munkája egyre nagyobb méreteket ölt. Ebben az évben a polgári esküvők száma hét volt. Két esetben búcsúztatták az újoncokat, s mindkét tannyelvű iskola részére meg­rendezték az iskolától való búcsút és a személyazonos­sági igazolványok ünnepélyes átadását. A harmincéve­sek köszöntése, az arany- és ezüstlakodalmak, valamint a névadó ünnepségek után az idén négyszer került be­jegyzés az emlékkönyvbe. Legszebbek az egyéni név­adók. Vavrek Józsika, Szokoly Evike, Szilasi Pistike, Zimpriehovsky Zsuzsika, Hernár Pélerke, Katona Gabika, fíačo fíranislav és Söavnická Ingridke szülei már a mai kor emberei. Értük s a többiekért is szívesen fáradoznak a testület tagjai, Wiener Magda vezetésével. Bulla jdnos elvtárs, a hnb elnöke és Berzsi Magda anyakönyvvezető meggyőző munkája nagyban elősegíti a testület sikeres te.ékenységét. Felvételünk az egyik bemutató akción készült, melyen a járás polgári ügyek testületeinek tagjai megfigyelőként veitek részt. Az édesanyákat Juhász Erzsébet köszöntötte, valamint a pionírok cso­portja. A hnb elnöke az anyakönyvvezelővel élénk fi- gyelemmfil kísérték a műsort. Farkas Rózsa Gottwald elvtársra emlékezve Hivatalos adatok szerint 1937-ben Plásfovcén (Pa­láston) is járt Klement Gottwald elvtárs. Történt, hogy 1936 tavaszán Lana és Branberger munkavezetők hir­detményt tettek közzé, munkásokat kerestek a Slatina (Szalatnya) és Beluja (Bile) közt épülő útra. Ez a hir­detmény országszerte nagy visszhangra talált, mert a munkások százai özönlöttek a komáromi, kékkői, lo­sonci és zselízi járásból. Figyelemre méltó volt az agrár- pártiak előnyben való részesítése. A munka megkezdő­dött. Bevezették a 10 órás munkaidőt, 1,80 koronás órabér mellett. A munka reggel 6-tól este 6-ig tartott. Az útépítésnél 2000 ember dolgozott. Egy év múltán a munkások többsége követelni kezdte a magasabb óra­bért. Ekkor tűnt fel egy egyszerű megjelenésű férfi, aki sztrájkra buzdította a munkásokat. Ez az ember Klement Gottwald elvtárs volt. A lelkesedés a munkások körében még nagyobb lett, és nyíltan kezdték követelni a ma­gasabb béreket. Meg is kezdték a tárgyalásokat (Ipoly­ságon), s azon részt vettek a munkaadó cég képvi­selői, a főbíró és két munkásküldött. A munka két hónapig szünetelt, és a munkások, ha teljes eredményt nem is értek el, de órabérük 1,96 koronára emelkedett. Csáky László Ma az iskola mögött Azok közül, akik Ipolyságtól Nagykürtös felé, vagy az ellenkező irányba utaztak, bizonyára sokan megcso­dálták 1 polybalogon, a főúttól nem messzire fekvő alap­iskola modern épületét s még szebb környezetét. Gon­dozott park, iskolakert, üvegház, fürdőmedence és sport­pályák veszik körül a tanulók második otthonát. Ipoly- balogon tehát megfelelő körülmények között gondoskod­nak a tanulók neveléséről, oktatásáról. Ám ebben a fa­luban nemcsak az iskolaköteles, hanem az óvodás korú gyermekek nevelésére is nagy gondot fordítanak. Igaz, a legkisebbek képzését sokáig nem megfelelő, egész­ségi elen és korszerűden épületben végezték, mostoha körülmények között. De mindez már a múltéi Nemré­giben a szülők, a nevelők s nem utolsósorban a gyer­mekek örömére az iskola mögött befejezték a modern óvoda építését. A mintegy hatvan kisgyermek ma már büszke lehet az új otthonra. Az óvodások büszkék, a szülők pedig elégedettek. Az átadás után Boros János, a hnb elnöke is megnyugodott, s jóleső érzéssel nyi­latkozott a fáradságos munkáról: — Tavalyelőtt fog­tunk hozzá az építkezéshez. Az átadást csak a jövő év végére terveztük. Ha figyelembe vesszük, hogy most még csak 1975 öt írunk, még elégedettebbek lehetünk. — Mennyibe került az új óvoda? — Maga az építkezés 1 180 000 koronába került. Ebben tehát még nincs benne annak felszerelése és beren­dezése. Ürömmel mondhatom azonban, hogy a falu lakosai a munkálatoknál 33 000 órát dolgoztak le, mely­nek értéke 394 0UU korona. Az építkezésnél sokat se­gítettek a tömegszervezetek, különösen a sportszerve­zet, és a helyi iskola tanítóitól és tanulóilól is nagy segítséget kaptunk. A cél elérésének tehát legjobb fel­tétele a közös összefogás, mindannyiunk igyekezete. Talán ennek is köszönhető, hogy az építkezést több mint egy évvel előbb fejeztük be. Az óvoda új épülete minden szempontból megfelel az oktatás mai követelményeinek. A tágas termekben mo­dern segédeszközökkel, praktikus játékokkal, s ami még meglepőbb, rengeteg könyvvel mesekönyvvel és pedagógiai szakkönyvvél egyarant találkozhatunk. A négy pedagógusnő, Hracskó Gyuláné, Molnár Burna- büsné, Petényi jánosné és Petrány Júlia megfelelően gondoskodik a gyermekek neveléséről. Becsületesen, szívvel-lélekkel végzik munkájukat. Arcukról a gyerme­kek iránt érzett szeretet sugárzik. Csáky Károly Hídépítők A Doprastav nemzeti vállalat komárnói hídépítő üzem­részlege Kocsis Károly vezetésével speciális vasbeton hidak, hídelemek, hídtartók, előregyártott típusú hidak szerelésével foglalkozik. A XV. pártkongresszus tiszte­letére megkezdték a négyszázadik híd építését is. Ki­lenc jól szervezett szocialista munkabrigádjuk működik. Tagjai kipróbált, régi jó szakemberek. Néhány neve: Rácz András, Németh Ondrej, Tóth Stefan, Fehérváry Imre, Regasz Jozef, Tóth József, Forró Antal, Vincze Pál, Raj Gáspárt Rozzon fán, Balogh Géza, Mojzes Ľu­dovít. Mindannyian úgy dolgoznak, hogy megkaphassák a „XV. Pártkongresszus Üzemrészlege“ megtisztelő el­nevezést. Holczer László

Next

/
Thumbnails
Contents