Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-21 / 51. szám, Vasarnapi Új Szó

A CSKP KB és az SZLKP KB ok­tóberi plenáris ülése feladatul adta a mezőgazdasági dolgo­zóknak, hogy növeljék az önellátást a szemesek termesztésében, s fokoza­tosan a lakosság élelmiszerekkel va­ló ellátásában. Ezek a határozatok konkrét formát kapnak a hatodik öt­éves tervre előirányzott feladatok­ban. A Nővé Zámky-i járásban példá­ul, amely a szemesek termesztésében egyike a legnagyobb teljesítményű járásoknak, a szemesek állami ala­pokba történő felvásárlását 26,7 szá zalékkal, ezen belül a kukorica fel­vásárlását 40 százalékkal kell növel­ni, éspedig a vetésterületek növelése nélkül. Ezek Igényes, de teljesíthető feladatok. A 6. Ötéves tervidőszakra előirány­zott növekedést azonban már nem lehet elérni hagyományos szervezési és termelési-technológiai formákkal. Az előirányzott feladatok teljesítésé­hez már most ki kell használni min­den ismert tartalékot, keresni kell a vállalatok új szervezési formáit, s [tudományos alapokon kell érvényesí­teni a progresszív termelési eljárá­sokat. A növénytermesztés további fejlesz­tésében a koncentráció és a szakosí­tás gyors érvényesítéséből kell kiin­dulnunk. A technika és a termelési technológia dinamikus fejlődéséhez megfelelő térre van szükség, amely­ben optimálisan kihasználhatók a szocialista nagyüzemi termelés elő­nyei. Ügy kell tehát koncentrálni a termőtalajt, hogy az egyes növények szakosított termesztésében teljes mér­tékben kihasználhatók legyenek a gépek és a technológiai gépsorok. A termelési koncentráció és szako­sítás szervezéséhez a CSKP XIV. kongresszusa nyújtott kiindulási ala­pot. Az esetleges politikai és gazda­sági hibák elkerülése céljából a szö­vetségi kormány elnöksége ez év jú­liusában, majd pedig a CSKP KB El­nöksége szeptemberben jóváhagyta ,,A mezőgazdasági termelési koncent­ráció és szakosítás, valamint az élel­miszeriparral kapcsolatos integráció további fejlesztésének alapelvei a hatodik ötéves tervidőszakban“ című dokumentumot. A CSKP tehát állandó figyelmet szentel ezeknek a kérdések­nek. Ez a helyes és bevált út, mely nélkül a mezőgazdaság további fejlő­dését el sem lehet képzelni. Jelenleg a termelési koncentráció és szakosítás terén számos jó példá Val rendelkezünk, különösen az ál­lattenyésztésben. Ezért célszerűnek mutatkozik ismertetni néhány tapasz­talatot a Nővé Zámky-i járásból, amely Szlovákiában e folyamatok el­ső úttörői közé tartozik. Tíz év eredményei járásunkban már 1965-ben hozzá­láttunk a járási pártszerv által jóvá­hagyott koncentrációs és szakosítási program megvalósításához. Ez a program célul tűzte, hogy az 1209 hektár átlagos területű 65 efsz-ből 1975-ig fokozatosan 22 efsz alakuljon ki, éspedig 3700 hektár átlagos zőgazdasági földterülettel. Ez a fo­lyamat általában 3—4 efsz önkéntes egyesülése alapján valósult meg. így 3—6 ezer hektáros gazdasági egysé igék Jöttek létre, amelyek lehetővé tették a termelés vállalaton belüli szakosítását. Tíz év lelkiismeretes munkája után jelenleg járásunkban már csak 26 efsz van, s 1976. január elsejéhez az egyesülések folyamata gyakorlatilag befejeződött. A szövetkezetek a növénytermesz­tés és az állattenyésztés koncentrálá­sán és szakosításán kívül fokozottabb figyelmet szenteltek a termőtalaj jobb kihasználásának. A szövetkeze­tek egyesülésével nemcsak nagyobb egységek jöttek létre, hanem minden esetben újabb területeket is vontak be a mezőgazdasági termelésbe. A gazdasági-műszaki területrendezések során felszámolták a nélkülözhető mezei utakat, tagosították és növel­ték a táblákat, rekultivációkat haj­Á növénytermesztés koncentrálásá­ban és szakosításában elért eredmé­nyeket a következő számok fejezik ki a legjobban: 1970-ben 36 vállalat ter­mesztett zöldséget 17 ha átlagos te­rülettel, 1975-ben már csak 24 válla­lat, 35 ha átlagos földterülettel. Őszi repcét 1970-ben 23 vállalat 41 ha át­lagos területen termesztett, 1975-ben már csak 14 vállalat 93 ha átlagos terü­leten. A mák esetében a ter­mesztő vállalatok száma 11-ről 5-re csökkent, az átlagos vetésterület azonban 17 hektárról 30 hektárra nőtt. Hasonlóan alakult a helyzet a további növények termesztésében. CÉLTUDATOS SZERVEZÉSSEL A NŐVÉ ZÁMKY-I (ÉRSEKÜJVÁRI) JÁRÁS TAPASZTA­LATAI A NÖVÉNYTERMESZTÉS KONCENTRÁLÁSÁBAN ÉS SZAKOSÍTÁSÁBAN tottak véigre, amivel további szántó- területeket nyertek. Amikor például az Andovoeí. a Komoőai és a Zem- néi Efsz egyesülésével létrejött a 4743 hektár mezőgazdasági földterü leten gazdálkodó Zemnéi (Szimői) Haladás Efsz, a szövetkezet a táblák rendezésével további 190 ha termőta­lajhoz jutott, s a táblák átlagos nagy­sága a korábbi 35 hektárról 70 hek­tárra nőtt. Az utóbbi öt év alatt a já­rásban megkétszereződött a 130 hek tárnál nagyobb táblák száma. Ezék az intézkedések is hozzájárul­tak ahhoz, hogy az 1970—1975-öfc évek időszakában az egész járásban csupán 323 hektárral csökkent a mezőgazda- sági földterület, s 289 hektárral több lett a szántó, mint 1970-ben volt. Szakosítás = gazdaságosabb termelés A termőtalaj 3—5 ezer hektáros egységekben való koncentrálásával kialakultak a feltételeik a növény- termesztés koncentrálásához és sza­kosításához a vállalatokon belül. A Zemnéi Haladás Efsz-ben például az egyesülés előtt mindegyik régi szö­vetkezetben termesztettek fűszerpap­rikát, zöldségféléket, kendert és egyéb növényeket, az egyesülés után azonban a fűszerpaprika termesztését a komoőai üzembe összpontosították, zöldségtermesztésre a zemnéi üzemet szakosították stb. Ez azt jelenti, hogy felső beavatkozás nélkül is csökken a termesztett növények száma az egyes üzemegységekben, éspedig az eredeti 13—15 növényről 7—8 nö­vényre, vagyis csaknem a felére. A termesztett növények számának csök­kenésével a gépek összetétele is megváltozott, emellett megnövekedett a szakosított termesztők szakmai hoz­záértése. A növények koncentrálásával ked­vező feltételek alakultak ki a nagy tejesítményű gépek jobb kihasználá­sához, főleg azok csoportos bevetésé­hez. Csökkent a traktorod száma, mi­közben megnövekedett az átlagos teljesítményük, ami kedvezően csök­kentette a költségeket és a munka­erő-szükségletet. A szövetkezetek egyesülésével a vi­szonylag költséges gépek és berende­zések vásárlásához szükséges pénz­eszközök is összpontosultak. Az 5740 hektáron gazdálkodó Dvory nad Zita- vou-i Auróra Efsz-ben például a 100 ha gyümölcsösben 100 vagon gyümölcs befogadására alkalmas klimatizációs raktárral is rendelkeznek, saját MGF OB szárítójuk van lucernaliszt készí­téséhez, s a további beruházások kö­zött egy Bábolna típusú magszárító, 3 Kirovec traktor, 3 Skoda 180-as traktor, 16 gabonakombájn szerepel. Állami hozzájárulás nélkül építettek fel egy ötezres sertéshizlaldát, jelen­leg pedig egy 1220 tehenet befogadó tehénfarmot építenek. Az egyesült efsz-ekben lehetőség nyílik a gépek és a munkaerő opera­tívabb átcsoportosítására az egyes üzemek között, gyakran egy nap alatt is, ha például az időjárási feltételek ezt szükségessé teszik. A hatékonyság növelése A mezőgazdasági termelés koncent­rálásának és szakosításának az a célja, hogy az üzemek többet és ol­csóbban termeljenek, s ugyanakkor a munkaerő szükségletet is csökkent­sék. A Nővé Zámky-i járásban 1965 ben, az egyesülések kezdetén 17113 dol­gozó volt az efsz-ekben, 1975-ben azonban már csak 12 797, tehát 26 százalékkal kevesebb. A szövetkeze­teik egyesülése után lényegesen meg­növekedett az egy személyre eső munkatermelékenység, ami például a Zemnéi Haladás Efsz-ben az egyesü lés előtt 58 043 koronát tett ki, s az egyesülés után három év alatt 87 026 koronára növekedett Az 5. ötéves tervidőszakban a járás bruttó mezőigazdasági termelése 35 százalékkal, mezőgazdasági áruterme­lése 50 százalékkal növekedett. A szemesek átlagos hektárhozama 1970- ben 36.5 mázsa volt, 1975-ben pedig 51 mázsa, ami öt óv alatt 40 százalé­kos növekedést jelent, jelentősen nö­vekedett a termelés hatékonysága. Az egyesült szövetkezet termelési költségei például 8 százalékkal vol­tak alacsonyabbak, mint a többi kü­lön gazdálkodó szövetkezetben. Tartalékok a tervszerű irányításban A mezőgazdasági termelés kon­centrálásának és szakosításának el­mélyülése lehetővé teszi a termelés, a^ géppark és a szállítói-megrende­lői kapcsolatok további egyszerűsíté­sét. Ebben az irányban sokat lehet tenni már a terv lebontásánál a ke­rületekre, járásokra és vállalatokra. Ezzel kapcsolatban is említhetünk példát a Nővé Zámky-i járásból. A bab termesztését például úgy oldot­tuk meg, hogy az egész járásra háru­ló termesztési feladatot 100 hektáron önkéntesen vállalta a Svodíni (Sző- gyénij Efsz, amely a betakarításhoz szükséges gépeket is megkapja. 1975-ben még 8 vállalatban foglalkoz­tak babtermesztéssel, természetesen megfelelő gépesítés nélkül. A Járásban kidolgozták a zöldség- termesztés koncentrálására és szako­sítására vonatkozó programot, s már a gyakorlatban is realizálják. 1971- ben egy-egy vállalatban átlagban 6 féle zöldséget termesztettek, összesen 18 hektáron, 1975-ben pedig 5 félét 35 hektáron. A tervezett gépek behoza­tala és üzembe helyezése után az egy üzemben termesztett zöldségfélék száma átlagban 3,6-ra csökkent, a terület pedig 75 hektárra növekszik. A palánták előnevelését szintén „ipa­rosítják“, éspedig termálvízzel fűtött üvegházakban. Erre a célra járási szinten Agrotermál név alatt közös szövetkezeti vállalatot létesítettek, amely 1976. január elsejével elkezdi az üvegházak építését. A nagyüzemi technika jobb kihasz­nálásához, s a szállítási költségek csökkentéséhez az is hozzájárul, hogy az egyesült szövetkezetek köl­csönös földcseréket és határrendezést hajtanak végre. 1975 őszén például 143 hektár földet cserélt ki a Sura- nyi Efsz és a Komjaticei Efsz. A növények tudományosan irányí­tott tápanyagellátására és védelmére rövidesen agrokémiai vállalat létesí­tésére kerül sor. melynek előkészítő munkái már a befejező szakaszba ér­keztek. A mezőgazdasági dolgozók felada­tai a 6. ötéves tervben igényesek lesznek, a legfontosabb azonban az, hogy ismerjük a feladatok teljesítésé­hez vezető utakat és módszereket. Ezek közé tartozik a növénytermesz­tés koncentrálása és szakosítása is, melynek jelentős része lesz a felada­tok sikeres teljesítésében. JOZEF MUOROCH A minimális veszteséggel járó gabonabetakarítás fontos kellékei az utószárító és tisztító berendezések. A képen látható NDK-beli PETKUS rendszerű beren­dezést a Kottái Efsz-ben helyezték üzembe a Nővé Zámky-i járásban A Zemnéi (Szimői) Efsz-ben ebben az évben 1100 hektáron termesztettek ku­koricát. A kombájnosok két műszakban csoportosan dolgoztak. A kicsépelt ku­koricát saját korszerű szárítójukban tisztították és szárították (A CSTK felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents