Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-21 / 51. szám, Vasarnapi Új Szó
(Folytatás az 1. oldalról/ zelőanyag- és energiafogyasztás a jövő évben 2,3 százalékkal növekszik, ami valamivel lassúbb nőve kedési ütem az ötödik ötéves terv átlagánál. Amíg az ötödik ötéves terv éveiben az elsődleges energiaforrások csaknem egész növekményét a nemes tüzelőanyagok adták, 1976-ban a növekedés döntő hányadát hazai szilárd tüzelőanyagokkal kell fedezni. A növekedés szerkezete összhangban van a népgazdaság lehetőségeivel, s a fogyasztóknak számolniuk kell ezzel. A villanyenergia-termelés 6,8 százalékkal növekszik. A következő évben több mint 800 MW teljesítményt helyezünk üzembe. A folyamatos áramszolgáltatáshoz azonban javítani kell a működő villanyerőművek kihasználását. Szükséges, hogy az illetékes minisztériumok intézkedéseket tegyenek az olyan teljesítményveszteségek csökkentésére, amelyeket műszaki fogyatékosságok idéznek elő, illetve az a körülmény, hogy aránytalanul sok kapacitás van tervezett vagy rendkívüli javítás alatt. A tüzelőanyagokkal és az energiával szigorúan kell gazdálkodni, s erőteljesebben kell törekedni a megtakarításokra mind a -termelésben, mind pedig a közlekedés és a szolgáltatások szakaszán, valamint a lakásgazdálkodásban. A jövő évi terv az elmúlt évben elért szinthez viszonyítva a nehézgépiparban 7,0 százalékos, az általános gépiparban 8,6 százalékos, a kohászatban pedig 3,3 százalékos növekedést irányoz elő. A nehézgépiparban a legnagyobb figyelmet a fő fejlesztési programok termelési részarányának növelésére, elsősorban a vegyipari berendezések, a műanyag- és kaucsukf eldől gozó gépek ós berendezések, valamint a beruházások kiegészítéséhez tartozó mérő, szabályozó és vezérlő berendezések gyártására kell összpontosítani. Fokozottabb gondot kell fordítani a szenelőkapacitásoknak, s az olyan intézkedéseknek, amelyek elősegítik a főszállítók feladatainak teljesítését mind a hazai beruházásoknál, mind pedig a beruházási egységek kivitelében. Az általános gépiparban szintén gyorsabb ütemet kell elérni a fő fejlesztési programok teljesítésében, különösen a szerszámgépek, a textilipari, a bőr- és cipőipari gépek terén. Intenzíven kell keresni a lehetőségeket ezek termelésének növelésére, hogv kielégíthessük a hazai és az exportlgénylése- ket. Az általános gépiparnak a belkereskedelmi szükségletek kielégítésében is igényes feladatai vannak. Meg kell gyorsíjani a gyártmányfejlesztés folyamatát, a termelésben rugalmasabban kell alkalmazkodni a hazai piac Igényeihez. A minőség, a választék és a mennyiség szempontjából ez többek között a rádiókészülékekre és az automata mosógépekre is vonatkozik. A kohászat fejlesztése a jövő évben is elsősorban a minőségi változások fokozatos realizálására összpontosul. A kitűzött feladatok javítják a választék szerkezetét a hengerelt drótok, a pléhek és az acélcsövek gyártásában. A népgazdaság fejlesztéséhez szükséges hengerelt anyagok biztosítása igényes feladat lesz, ezért tartalékokat kell keresni mind a termelésben, mind a fogyasztásban, s nem utolsósorban a készletek jobb kihasználásában is. A vegyiparban a termelés növekedése elsősorban az új petrolkémiai termelőkapacitások, valamint papír- és cellulózipari üzemek beindítására épül. Tovább bővül a műszálak, főleg a poliamid és a polipropilén szálak gyártása. Az elsősorban a textilipar nyersanyagalapját bővíti, s megtakarításokat tesz lehetővé a textilipari nyersanyagok behozatalában. A vegyipari termelés feladatainak teljesítése, s a beruházások, főleg a CSSZK és az SZSZK petrolkémiai komplexumainak határidőben való befejezése azért is sürgető, mert az ötödik ötéves tervidőszak éveiben nem sikerült megfelelő terjedelemben és ütemben megvalósítani a vegyipar fejlesztésének szerkezeti irányzatait. A közszükségleti iparban azzal számoluaik, hogy lassulni fog a termelés növekedési üteme, ami elsősorban a textilipari termékek értékesítési problémáival függ össze a kapitalista piacokon. A közszükségleti termékek belkereskedelmi szállításainak 3,6 százalékos növekedése jó feltételeket teremt a lakosság ellátásának javításához, különösen kötött ruhafélékből, kötött és szőtt fehérneműkből és bútorokból. A közszükségleti ipar egyes ágazatainak fejlesztési koncepciója elsősorban a hazai nyersanyagokat feldolgozó termelés gyorsabb fejlesztésére, főleg a fa- feldolgozó ipar fejlesztésére irányul, ahol a termelést 5,9 százalékkal kell növelni; ez megköveteli a beruházási folyamatok meggyorsítását, az új kapacitások tervezett Időben való üzembe helyezését, főleg a faforgácslapok és a farostlemezek gyártását illetően. A közlekedésben az áruszállítás volumene 4,7 százalékkal, ezen belül a vasúti szállítás 2,3 százalékkal növekszik. A feladat igényességét az is növeli, hogy a fokozódó szénszállítás az észak-csehországi szénmedencéből a leginkább igénybe vett vonalakat terheli. Szükséges lesz tehát további intézkedésekkel növelni a vasút szállítási teljesítményét, a dolgozók szükséges létszámát Is beleértve. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdasági termelés fejlesztési terve olyan feladatokat tartalmaz, amelyek már a hatodik ötéves terv első évében biztosítják a stratégiai cél fokozatos teljesítését; „fokozatosan, néhány év alatt elérni az önellátást a szentesek termesztésében, s tovább fokozni az önellátást az élelmiszerek termelésében“, ahogy azt a CSKP KB idei októberi plenáris ülése ismételten hangsúlyozta. A terv feladatainak meghatározására hatással volt saját forrásaink kisebb terjedelme az 1975-ös betakarításból, valamint az a követelmény, hogy a lakosság növénytermesztési és állattenyésztési eredetű termé kékből való ellátását az elért jelentősen magas színvonalhoz viszonyítva is tovább növeljük. Az évi terv a brultó mezőgazdasági termelés növelésében az idei év várható eredményéhez viszonyítva 4,5 százalékos ütemet irányoz elő. A növénytermesztés szakaszán 8,7 százalékos növekedéssel számolunk. A növénytermesztés fő és különösen igényes feladata lesz a gabonabetnkarítás tervezett feladatának biztosítása 10,2 millió tonna mennyiségben. A terv teljesítése megköveteli a CSKP KB októberi plénumán kitűzött valamennyi intézkedés következetes érvényesítését, a szemesekkel való takarékos gazdálkodást is beleértve. Azok az eszközök, amelyeket a terv a mezőgazdaság számára biztosít gépi és építési beruházásokban, trágyákban, vegyszerekben, behozott komponensekben és egyéb szükségletekben, megfelelnek a termelés tervezett növekedésének. Az 1 hektár mezőgazda- sági talajra számított műtrágyaszállítás például az 1975-ös 221 kg-ról 233 kg-ra növekszik. Az élelmiszeripar fejlődése a mezőgazdasági termelés és a behozatal nyersanyagforrásaira kapcsolódik, s a szállítások terjedelme (3,4 százalékos évi növekedéssel) fedezi a belkereskedelem szükségleteit, a húsfogyasztás további növekedését Is beleértve. Tovább bővül a termékek választéka, javul a minőségük, bővül a kész- és a félkész ételek gyártása az időmegtakarítás érdekében a háztartásokban és a közétkeztetésben. az építkezési ütemtervek kidolgozásában, mind pedig a tervek realizálása során. A beruházások A beruházási terv elsősorban az 1976—1977-re tervezett kapacitások határidőben való átadására és üzembe helyezésére irányul. A tervvel egyidőben intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek a 2 mii. koronás költségvetésen felüli, valamint a 2 mii. koronán aluli építkezések csoportjai közötti arányosságok megtartására irányulnak. A kormány szigorú Intézkedéseket fogadott el annak megakadályozására, hogy a beruházók a kisebb építkezések csoportjában túllépjék a tervezett kereteket. Az irányítás valamennyi fokán szigorúan meg kell tartani azt az alapelvet, hogy a költségvetésben nem szereplő gépek teljesítsék a termelési kapacitások újjáépítésében, a korszerűsítésben reájuk háruló feladatokat, s ezeket a távlati programoknak megfelelően azokba az üzemekbe és műhelyekbe kell összpontosítani, ahol a leghatékonyabban érvényesülnek.' A tervezett feladatok biztosítása megköveteli az irányítás színvonalának emelését az egész beruházási folyamatban. Elsődleges követelmény a tervező és kivitelező kapacitások összpontosítása az építkezések befejezésére és az álami terv kötelező feladataira. Az ágazati, a vállalati, a területi és a helyi érdekeket alá kell rendelni az össztársadalmi érdekeknek. Ez természetesen nem nélkülözheti a beruházók, a tervezők és a kivitelezők aktív együttműködését mind a megrendelői-szállítói kapcsolatok rendezésében, mind A terv a külkereskedelem szakaszán nagyon igényes feladatokat tűz célul. A szocialista államokkal kapcsolatban a KGST-tagállamokkal folytatott 1976— 1980-as évekre vonatkozó tervkoordinációs tárgyalások eredményeiből indul ki. A szocialista államokkal kapcsolatban a kivitelt 7,0 százalékkal, a behozatalt 6,9 százalékkal növeljük az 1975-ben elért szinthez viszonyítva. A növekmény fő részét a gépek és a berendezések képezik. A terv a kapitalista államok viszonylatában figyelembe veszi azt a helyzetet, ami a piacaikon kialakult. A kivitel tervezett növekedése nagyon igényes feladat főleg a gépipar és a vegyipar számára. Jelenleg, amikor a megváltozott külső feltételek a ’tüzelőanyagok, a nyersanyagok és a különböző anyagok árainak növekedésében, illetve ingadozásaiban nyilvánulnak meg a tőkés piacokon, s amikor a kapitalista államok válságjelenségeit értékesítési nehézségek kísérik, ismét igazolást nyert gazdasági együttműködésünk jelentősége és előnyössége a szocialista államokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A kiviteli feladatok igényessége a termelés és a külkereskedelmi vállalatok számára nemcsak azt jelenti, hogy növelni kell a kivitel arányát a termékek felhasználásában, hanem azt is, hogy az eddiginél gyorsabban kell reagálni a változó külső feltételekre. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kifejezőbben növeljük gazdaságunk exportképességét, hogy a szó szoros értelmében kiviteli offenzívát indítsunk. Szükséges, hogy a termelési ágazatok további kifejező lépéseket tegyenek a hatékony és keresett termékek gyártásának növelésében, a minőség és a műszakigazdasági paraméterek javításában, a pótalkatrészek és a szerviz biztosításában. Növekszik a külkereskedelmi szervek feladata is, a kivitel és a behozatal hatékonyságának növeléséhez szükséges feltételek kialakításában. A CSKP KB novemberi ülése hangsúlyozta, hogy az 1976. évi terv a CSSZSZK további szociális és gazdasági fejlődésének igényes, de reális programja. A plénum határozatai világos útmutatást adtak abban az irányban is, hogy milyen eszközökkel érhetjük el a terv céljait, s mire kell összpontosítani a dolgozók kezdeményezését és alkotó igyekezetét. A határozatok megkövetelik az irányítás színvonalának kifejező emelését. A plénum megmutatta, hogy mire kell összpontosítani a figyelmet a párt gazdaságpolitikájának realizálása során, annak érdekében, hogy gazdasági fejlődésünk a hatodik ötéves terv első évétől kezdve folyamatos legyen, hogy felkészülten érkezzünk abba az időszakba, melynek feladatait a CSKP XV. kongresszusa határozza meg. jt A Metra Blansko vállalatban elkezdték az egyik számítástechnikai alapegység, az EC 7013-as kilépő sorlyukasztó gyártását. Az alapegység a KGST-ta'gállamok egységes számítástechnikai rendszerébe tartozik. A jövő évben már szállítani fogják a Szovjetunióba. PaveS Nejezchleb és Josef Keprt már az utolsó simításokat végzi az egyik legelső gépen. (CSTK felvétel) Külgazdasági viszonyaink
