Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-19 / 299. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1875. december 19. PÉNTEK BRATISLAVA © XXVIII. ÉVFOLYAM 299. szám # Ára 50 fillér Megkezdődött a Szlovák Nemzeti Tanács ülése Eredményesen teljesítjük feladatainkul JOZEF LENÁRT AZ SZNT PLENÁRIS ÜLÉSÉN % NAPIRENDEN AZ SZSZK 1976. évi Állami végrehajtásj terve és költségvetése # igényes, de tel­jesíthető FELADATOK fTUDÓSÍTÓNKTÓL) Viliam SalgoviC, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg teg­nap ebéd után Bratislavában az SZNT 19. plená­ris ülését. A tanácskozáson részt vett Jozef Le­nári, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZSZK kormány elnöke, vala­mint a szlovák kormány tagjai. A napirend jóváhagyása után Michal Ondirko képviselő, az SZNT Terv- és Költségvetési Bi­zottságának elnöke a bizottságok megbízásából előterjesztette az SZSZK 1976. évi állami végre­hajtási tervéről szóló törvényjavaslatot. Az elő­adó kiemelte, hogy eredményesen teljesítjük az 1975 ös év feladatait. A termelés a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. Gazdaságunk to­vábbi dinamikus fejlődése szempontjából nagy jelentőségű u KGST keretén belül szocialista nemzetközi együttműködés, különösen a Szov­jetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolataink. Hangsúlyozta, a jövő évi terv igényes feladatai­nak teljesítése megköveteli, hogy jobban taka­rékoskodjunk az anyaggal, az energiával és nö­veljük munkánk hatékonyságát. Az SZSZK kormánya nevében Karol Martinka, az SZSZK kormányának alelnöke indokolta az 1976. évi állami tervjavaslatot. Ezt követően Jo­zef Bednár képviselő terjesztette elő és Fran­tišek Mišeje mérnök az SZSZK pénzügyminiszte­re indokolta az SZSZK 1976. évi költségvetés-ter­vezetét, majd megkezdődött a vita az 1976. évi állami végrehajtási és a költségvetés javasla­táról. f Folytatás a 2. oldalon / Szilard alapsnon nyugvó gazdaságpolitika Karol Mártinké előadói beszéde Az SZSZK kormánya a Szlo­vák Nemzeti Tanács elé ter­jeszti az 1976. évi állami nép­gazdaságfejlesztési tervről szó­ló törvényjavaslatot. Engedjék meg, hogy a kormány megbí­zásából megindokoljam a jö­vő évi terv célkitűzésiéit, s ez­zel kapcsolatban tájékoztatást adjak az 1971 decemberi prog­ramnyilatkozat teljesítésiéről. Néhány nappal az év befeje- jezése előtt leszögezhetjük, hogy az idei népgazdasági terv alapvető célkitűzésiéit teljesítet­tük, s ezáltal sikeresen fejez­zük be az egiész 5. ötéves terv­időszakot. 1971—1974-ben a társadalmi termelés értéke 14,4 millárd koronával leszna­zalékkal szemben 43 százalék lesz. Az 5. ötéves tervidőszak­ban jelentős strukturális vál­tozásokat hajtottunk végre. Ez­által az ipari termelésben foko zódott azoknak az ágazatok­nak a jelentősége, amelyek döntőek a tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésében. Az elmúlt öt év folyamán a beru­házások összege 9,7 milliárd korona volt. Megállapíthatjuk, hogy következetesen biztosítot­tuk a párt gazdaságpolitikájá­nak fő célját, a lakosság élet- színvonalának emelkedését és létbiztonságának megszilárdítá­sát. Az elmúlt öt év alatt a kiskereskedelmi forgalom csak­nem 17 milliárd koronával lett Balról jobbra: Jozef Lenárt, Ján Stencl és Viliam Šalgovič az SZNT-ülés Elnökségében. (Felvétel: S. Petráš — ČSTK) gyobb, mint ahogyan azt az ötödik ötéves terv előirányozta. Az ipari termelés 54,8 százalék­kal emelkedik. Az építőipar­ban a termelés a tervezett 45,4 százalék helyett 57 száza­lékkal lesz nagyobb. A mező­gazdasági termelésben az idei terv nem teljesítése ellenére elférjük az ötéves terv által elő­irányzott 16,1 százalékos növe­kedést, s az árutermelésben a növekedés a tervezett 25,9 szá­nagyobb, ami 1970-hez viszo­nyítva 37,3 százalékos növeke­dést jelent. A társadalmi fogyasztási alapból csaknem 30 milliárd koronát kap a lakosság, ami 10 milliárd koronával több, mint 1970-ben. Az 5. ötéves terv teljesítésé­nek előzetes eredményeit érté­kelve megállapíthatjuk, hogy ez a tervidőszak az egyik leg­sikeresebb volt a nemzetiségi Véget ért a Szövetségi Gyűlés ülésszaka (CSTKJ — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Elnökségének küldött 1975. december 18-i levelében bejelentette, hogy a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 61. cikkelye szerint decem­ber 20-ával befejezettnek nyilvánítja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének őszi ülésszakát* kérdés lenini megoldásához, a CSSZK és az SZSZK gazdasági és szociális színvonalának ki- egyenlítéséhez szükséges anya­gi feltételek kialakításának szempontjából. Az elért eredmények azt bi­zonyítják, hogy gazdaságpoliti­kánk reális alapokon nyugszik, a dolgozók teljes mértékben tá­mogatják és mindennapi becsü­letes munkájukkal következete­sen meg is valósítják. Egyút­tal bizonyítják szocialista társa­dalmi rendünk előnyeit, vala­mint a szocialista országok kö­zösségében való részvételünk je­lentőségét. Mint ismeretes, gazdaságunk további fejlesztését igényesebb feltételek között kell megva­lósítanunk. Erről tárgyalt a CSKP KB plénuma és az SZLKP KB plénuma ez idén júniusban és októberben a 6. ötéves terv alapvető feladataival és céljai­val kapcsolatban. A csehszlovák gazdaság fejlő­désiének távlati célkitűzéseiből, valamint az 5. ötéves tervidő­szakban elért eredményekből kiindulva, feladatul tűzzük ki (Folytatás a 2. oldalon) Fidel Castro a kubai pártkongresszus szónoki emelvényén (CSTK felv.Jj A KUBAI KP I. KONGRESSZUSA FOLYTATJA MUNKÁJÁT HAVANNÁBAN A kubai forradahm feltartóztathatatlanul elére halad 85 TESTVÉRPÁRT ÉS HALADÓ MOZGALOM KÉPVISELŐI A TANÁCSKOZÁSON Szerdán, helyi idő szerint 8 órakor — közép-európai, idő szerint délután 2 órakor — a havannai Marx Károlv Szín­házban megkezdte tanácskozá­sát a Kubai Kommunista Párt e>lső kongresszusa. A kubai nép Latin-Amerika és az egész nem­zetközi munkásmozgalom szá­mára nagy ’'elentőségű tanács­kozáson kétszázezer párttag képviseletébein 3136 küldött vesz részt. A hatalmas, ötezer személyes, vörös drapériákkal, továbbá Marx, Engels, Lenin, valamint a kubai függetlenségi harc ós a forradalmi mozgalom történelmi alakjainak a képé­vel díszített teremben 85 test­vérpárt, haladó mozgalom és szervezet küldöttsége van je­len. A tanácskozásra nem hív­ták meg az Albán és a Kínaii Kommunista Párt képviselőit. Az elnökségi emelvényre lé­pő Raul Castro, a központi bi­zottság másodtitkára nyitotta mag a kongresszust. Megnyitó beszédében Raul Castro kegyelettel emlékezett meg a több mint százéves for­radalmi harcban életüket ál­dozott hősökről, a függeilenségi mozgalom vezetőiről, a kommu­nista mártírokról, akik fegy­verrel a kezükben estek el. Raul Castro ezután köszönetét mondott a kommunista ós mun­káspártoknak, a szocialista kö­zösség országainak azért a test­véri segítségért, amelyet a ku­bai nép testvéri harcához nyúj­tottak. Külön is kiemelte a Szovjetuniónak ós az SZKP-nak a szolidaritásban vállalt dön­tő, meghatározó szerepét. A megnyitó beszéd után sor került a 452 tagú elnökség meg­választására, amelyben a kubai testvérpárt vezetőivel együtt helyet foglalt Vasil Bifak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Csehszlovákia Kom­munista Pártja küldöttségének vezetője, ugyancsak az elnökség tagja Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára, valamint a többi szocia­(Folytatás a 3. oldalonj A NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK MEGVÁLTOZTAK A SZOCIALIZMUS JAVÁRA Fidél Castro beszámolója] Fidel Carto, a Kuba Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tevékenységéről szóló be­számolója első részében hang­súlyozta, hogy Kuba „Latin- Amerikában az utolsó spanyol gyarmat volt és ma e világrész első szocialista országa“. F. Cast­ro rámutatott Kuba helyzetére a XIX. század végén, a kubai ha­zafiak harcára a gyarmati el­nyomás ellen és a gyarmati ura­lom megdöntéséért és értékel­te fosé Marti szerepét a függet­lenségi harcban. Megállapította, hogy az Egyesült Államok 1898 évi katonai beavatkozásával meghiúsította Kuba független­ségének kikiáltását. Hangsú­lyozta, milyen befolyást gyako­rolt Kubában az osztályharc fejlődésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Éppen a dicső Október eszméinek kö­szönhetően 1925 augusztusában Kubában megalakult az első marxista—leninista párt — mondotta Castro. Hangsúlyozta azt a szerepet, amelyet a Kubai Kommunista Párt megalakításában Jilio An­tonio Mella és Carlos Balino játszott, valamint a kubai mar­xisták szerepét az 1925—1933 közötti időszakban. Méltatta a Szovjetunió sze­repét a fasizmus ellen vívott harcban és a második világhá­borúban hozott áldozatait. Rá­mutatott, hogy „a szovjet nép mérhetetlen áldozatok, 20 mil­lió szovjet polgár élete árán megsemmisítette az agresszort, megmentette Lenin hazáját Eu­rópát és az egész világot a bor­zalmas sorstól. Ez a győzelem vezetett a szocialista tábor ke­letkezéséhez, számos ország felszabadult a gyarmati járom­ból és a világ forradalmi moz­galma előtt széles út nyílt meg — állapította meg a Kubai KP KB első titkára. Annak az öt évtizednek a politikai fejleményeit jellemez­ve, amelyben Kuba az Egye­sült Államoktól teljes függőség­ben élt, a szónok rámutatott a forradalmi harc fokozódására és az antiimperialista hangulat növekedésére. A haza teljes szabadságáért folytatott harc­ban az ifjú forradalmárok, a kommunisták Kuba minden dol­gozója részt vett. Az amerikai imperializmus — folytatta Fidel Castro — min­denáron arra törekedett, hogy megtörje a forradalmi mozgal­mat. Fidel Castro ezután jelle­mezte Kuba helyzetét 1952-ben, amikor katonai puccsal Ful- gencio Batista került hatalom­ra. Elmondotta, hogy 1953 jú­lius 26-ának előestéjén, amikor Fidel Castroval az élén a fiatal emberek százai támadták meg a Santiago de Kuba-i Moncada erődítményt, a kubai politikát még teljes mértékben az impe­rializmus uralta. Rámutatott, (Folytatás a 3. aidalonl

Next

/
Thumbnails
Contents