Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-17 / 297. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA T975. december 17. SZERDA BRATISLAVA # XXVIII. ÉVFOLYAM 297. szám © Ári 50 fillér A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az M évi állami aépgazdasagi tervet és költségvetést GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS A PARLAMENT ÜLÉSÉN # Az 1976. ÉVI TERV CÉLJA: AZ ANYAGI ÉS KULTURÁLIS SZÍNVONAL TOVÁBBI EMELÉSE # KÖLTSÉGVE­TÉS A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY ÉS AZ IGÉNYES GAZDASÁGI FELADATOK JE­GYÉBEN • TARTALMAS VITA FELSZÓLALÁSOK (Parlamenti tudósítónktól) — Kedden délután 13 órakor Prá­gában megkezdődött La- Szövet­ségi Guülés két kamarájának 21. együttes ülése. A legfelsőbb népképviseleti testület tanács­kozásán részt vett Gustáv Hu­sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke, vala­mint Peter Colotka, Karéi Hoff­mann, Václav Hüla, Josef Kemp­ný, Josef Kordák és Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Baryl, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Miloš Jakeš, a CSKP KERB elnöke, Jo­sef Havlin és František Ond- rich, a Központi Bizottság tit­kárai. Az ülésen továbbá részt vettek a szövetségi kormány tagjai és a Nemzeti Front szer­vezeteinek képviselői. A parlament ülését Alois Ind­ra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés el­nöke vezette. Bevezetőjében tá­jékoztatta a képviselőket a szövetségi kormány közlekedés- ügyi tárcájában történt válto­zásról és a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tevékenységéről, törvényerejű rendeletefről. A napirend jóváhagyása után Emil Rigó, a Nemzetek Kamará­ja mandátumvizsgáló és mentel­mi bizottságának elnöke beszá­molt a Nemzetek Kamarája 87. választókörzetében tartott pót­választások eredményéről. Eb­ben a megüresedett választó- körzetben a választók Csémi Jó­zsefet választották meg a Nem­zetek Kamarájának képviselő­jévé. A képviselő Dalibor Ha- nesnak, a Nemzetek Kamarája elnökének kezébe tette le az -alkotmányban előírt fogadal­mat. Ezt követően Csémi József képviselőt a Nemzetek Kamará­ja Elnökségének javaslatára a terv- és költségvetési bizottság tagjává választották. Az ülés tárgysorozata szerint ezután a szövetségi parlament az 1976. évi állami népgazda­ságfejlesztési tervről és a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A szövetségi kormánynak az 1976. évi állami népgazdaság­fejlesztési tervről szóló tör­vényjavaslatát Václav Hüla szö­vetségi miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Tervbizottság el­nöke indokolta meg. A jövő évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslatot Leopold Lér, a CSSZSZK pénz­ügyminisztere terjesztette a képviselők elé. A Népi Kamara alkotmányjo­gi, terv- és költségvetési bizoit­selői is. J. Belko képviselő így foglalta össze a bizottságok vé­leményét: A jövő évi népgazda­ságfejlesztési terv célkitűzései az 5. ötéves tervben elért ked­vező gazdasági eredményekből indulnak ki, s elsősorban azt célozzák, hogy az új és alapjá­ban véve igényesebb belső és külső feltételek közt megte­remtsék az egész társadalom alkotóereje kibontakozásához, a Václav Hüla elvtárs expozét tart a parlament ülésén. (ČSTK — telefoto) ságának nevében J. Belko, a Nemzetek Kamarája bizottságai­nak nevében D. Krenek képvi­selő javasolta a törvényjavasla­tok jóváhagyását. A két kamara alkotmányjogi, valamint terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén vitatta meg az 1976. évi tervjavaslatot és az állami költségvetés törvényter­vezetét. A bizottságok együttes ülésén részt vettek a két ka­mara többi bizottságának képvi­lakosság életszínvonala további emelkedéséhez szükséges felté­teleket. A két törvényjavaslat vitájá­ban a következő 15 képviselő szólalt fel: P. Urban, M. Hude- ček, F. Tesár, V. Svatek, K. Martinka, J. Doležal, A. Dubnic­ká, J. Polák, B. Lastovička, A. Korbeľóva, R. Chlad, L. Čerňá- öek, J. Kosorin, R. Kolarová és L. Sakmar. (Folytatás a 2. oldalon) DINAMIKUS ÉS ARÁNYOS FEJLŐDÉS Václav Hűla előadói beszéde A Csehszlovák Szocialista Köztársaság koirmánya a Szö­vetségi Gyűlés elé terjeszti az 1976. évi állami népgazdaság fejlesztési tervről szóló törvény­javaslatot. A tervet megvitatta a kormány, az 1976. évi népgaz- daságfejlesztósi feladatokat és alapvető célkitűzéseket pedig a CSKP Közpoiuti Bizottsága hagy­ta jóvá legutóbbi, novemberi ülésén. A köveLkező évi népgazdaság fejlesztési terv a 6. ötéves terv­időszak első évi terve, melynek irányelveit a CSKP XV. kong­resszusa vitatja meg és hagyja jóvá. A 6. ötéves tervről szó­ló törvényt a CSKP kongresszu­sa után terjesztik elő jóváha­gyásira. Ezért a szövetségi kor­mány a 6. ötéves tervidőszak első évi tervére önálló törvény­javaslatot terjeszt elő. Társadalmunkban e napokban éri el tetőpontját a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatainak si­keres teljesítésére irányuló tö­rekvés. Az eddigi eredmények, beleszámítva az 1975 évieket is, feljogosítanak bennünket an- naik megállapítására, hogy a kongresszuson kitűzött gazda­ságpolitikai célokat és terve­ket, amelyeket az 5. ötéves tervben konkretizáltak, teljesít­jük. Ez nagy győzelem, a párt és Husák elvtárs vezette Köz­ponti Bizottsága gazdaságpoli­tikájának helyességét, józansá­gát és megvalósíthatóságát bi­zonyítja. A CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya és a Szak- szervezetek Központi Tanácsa az elmúlt napokban megelége­déssel! állapította meg, hogy a társadalmi termelés és a nem zeti jövedelem létrehozása te­rén már teljesítettük az 5. öt­éves tervben kitűzött feladato­kat. Az ipar egy hónappal előbb teljesítette a bruttó termelési tervet. A mezőgazdaság, az épí­tőipar, a közlekedés ós más ágazatok is hozzájárultak a siker eléréséhez. A munkások, a szövetkezeti földművesek, az értelmiség áldozatkész, alkaté és kezdeményező munkájának köszönhetően, a párt, az álla­mi ós gazdasági szervek, a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség és .p Nemzeti Front va­lamennyi szervezete céltudatos és rendszeres igyekezetének köszönhetően az évi tervekben lehetővé vált az 5. ötéves terv (Folytatás a 2. oldalon) A helsinki záróokmány elveit konkrét tartalommal kell megtölteni Közlemény a szocialista országok külügyminisztereinek" moszkvai tanácskozásáról Moszkva — Tegnap befejezték tárgyalásaikat a hét európai szocialista ország külügyminiszterei. A megbeszélésekről hiva­talos közleményt adtak ki. 1975. december 15—16-án Moszkvában tanácskozást folytat­tak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köz­társaság és a Szovjetunió külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett: A BNK részéről Petr MLadenov külügyminiszter, a CSSZSZK részéről Bohuslav Chnoupek kül­ügyminiszter, az LNK részéről Stefan Olszowski külügymi­niszter, az MNK részéről Púja Frigyes külügyminiszter, az NDK részéről Oskar Fischer, az RSZK részéről Geoi'ge Macovescu külügyminiszter, a Szovjetunió részéről Andrej Gromiko kül­ügyminiszter. 1 A tanácskozás résztve­vői eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet né hány időszerű kérdéséről, köz­tük az európai helyzetről. 2 A külügyminiszterek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy minden bonyo­lultsága és ellentmondásossága ellenére a mai világhelyzet meghatározó vonásává vált az áilamok közötti egyenlőségen alapuló békés és baráti kapcso­latod fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszéle­sítése. a feszültség csökkenése. Ez jelentős mértékben a szocia­lista országok lendületes és kö­vetkezetes politikájának az eredménye, amely egyre széle­sebb visszhangra és támogatás­ra talál a világ valamennyi ha­ladó és békeszerető erejénél. 3 Az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet eredményeit figyelembe véve, eszmecserét folytattak az európai földrész helyzetéről és aláhúzták a további előrehala­dás szükségességét a 33 euró pai ország, az Egyesült Álla­mok és Kanada által együttesen elfogadott és kialakított módon. Ez meigköveteli, hogy az össz­európai értekezleten részt vett valamennyi állam teljes mérték­ben valóra váltsa egymás kö­zötti kapcsolataiban a Helsin­kiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzített elve­ket és megállapodásokat, és olyan hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek mind kőnk rétabb tartalommal töltik meg a biztonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését az európai földrészen és elő­mozdítják a feszültség enyhülé­sének folyamatát. A moszkvai találkozón kép­viselt szocialista államok to­vábbra is ebben a szellemben tevékenykednek, és elvárják, hoigy hasonlóan cselekszik majd az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett többi állam is. 4 Az utóbbi Idők esemé­nyeinek fényében megvi­tatták a továbbra is veszélyes közel keleti helyzetet. A tanács­kozás résztvevői állást foglal tak a térség igazságos és tar­tós békéje érdekében teendő ak­tív intézkedések, a közel-keleti konfliktust átfogó ós általános politikai rendezés mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének erre vo­natkozó határozatai alapján. Egy ilyen rendezésnek magá­ban kell foglalnia az izraeli csapatok kivonását az összes 1967-ben megszállt arab terüle­tekről, a paleszLinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve a saját állam létre­hozásának jogát is, továbbá a Közel-Kelet összes államai szu­verenitásának és függetlenségé­nek szavatolását. Aláhúzták a genfi közel-ke­leti békeórtekezlet felújításá­nak fontosságát azzal, hogy azon kezdettől fogva és egyen­lő jogokkal részit kell vennie valamennyi közvetlenül érde­kelt félnek, ideértve a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ- nek, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az ed­diginél aktívabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mi­előbbi rendezésében. 5 Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakának eredmé­nyeiről folytatott véleménycse­re során a figyelmet a szocia­lista országoknak a fegyverke­zési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslataira összpontosították, különösen a nukleáris fegyverekkel ás más tömegpusztító eszközökkel kap­csolatos javaslatokra, amelye­ket az üléssziakon a világ álla­mainak többsége helyeselt és támogatott. A tanácskozáson képviselt szocialista államok hathatós le­szerelési intézkedésekért száll­nak síkra. A jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek min­den olyan tárgyalás sikeréért, amely kétoldalú vagy sokoldalú alapon, illetve az egész világra kiterjedően folyik, és a fegyver­kezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre, ezen belül a nukleáris leszerelésre irányul. 6 Véleménycserét folytat­tak a közép európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentéséről Bécsben folyó tárgya­lások helyzetéről, és újólag megerősítették eltökéltségüket, hogy fáradhatatlanul további erőfeszítéseket teszmek a tár­gyalások tényleges haladásáért. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegyveres erők és fegyverze­tek hatékony és lényeges csök­kentéséhez kell vezetniük an­nak az elvnek a tiszteletben tartása alapján, hogy egyetlen állam biztonsága se szenved­jen kárt. 7 A nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tása, a nemzetközi együtlműkö dés kiszélesítése és a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok igazságos és a kölcsönös elő­nyökön alapuló, valamennyi or­szág fejlődését és társadalmi haladását elősegítő fejlesztésé­nek, a népeknek a neokolonia- lista ós imperialista erők elle­ni küzdelme támogatásának céljából a miniszterek véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány más vonatkozá­sáról is. Ennek során ismét megerősítették, hogy a szocia­lista országok szilárdan támo­gatják az Angolai Népi Köztár­saságot. A külügyminiszterek tanács­kozása a barátság és az elvtár- siasság légkörében folyt fte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents