Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-17 / 297. szám, szerda

DINAMIKUS ES ARANYOS FEJLŐDÉS Kiegyensúlyozott költséqvetés Leopold Lér előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról) alapvető céljainak biztosítása sőt több vonatkozásban a tál- teljesítése is. Lényegesen meg­erősödött szocialista társadal­munk anyagi alapja, és kiala­kultak a feltételek a nép nö­vekvő anyagi és kulturális szük­ségleteinek kielégítésére. A XIV. pártkongresszus prog­ramjának következetes megva­lósítása révén a közös munka gyümölcsei az egész társadal­mat szolgálják a lakosság szo­ciális és létbiztonságának meg­szilárdításában. A lakosság pénzjövedelme ez évben 67 mil­liárd koronával több lesz az 1970 éviheiz viszonyítva. A nép­gazdaságban dolgozó munkás havi átlagbére 350 koronával magasabb lesz, mint 1970 ben volt, és 1975-ben eléri a 2340 koronát. Eredmények és vívmányok Emeltük a gyermekgondozási járulékot, a családi pótlékokat, a gyermek kétéves koráig meghosszabbítottuk a segély ki­fizetését, bevezettük az előnyös kölcsönöket az újházasoknak, amire az állam jelenleg körül­belül 5 milliárd koronával töb­bet fordít, mint 1970-ben. A nyugdíjbiztosítás terén fogana­tosított intézkedések, amelyeket a CSKP KB és az SZKT határo­zata alapján a Szövetségi Gyű­lés ez évben megvitatott és jó­váhagyott 1975. november 12-én hozott 121. számú törvényével, s amely 1976. január 1-én lép hatályba, 3,3 milliárd koroná­val növeli a nyugdíjak összegét és több mint 3 millió polgárt érint. A személyi fogyasztás az 5. ötéves terv végén 1970-hez vi­szonyítva egy negyedével na­gyobb lesz, miközben stabil ma­rad a kiskereskedelmi árak szintje. Noha nem vagyunk még minden téren elégedettek, min­den állampolgárunk és minden tárgyilagosan gondolkodó kül földi látogató észreveheti, mi­ként javult a belpiacnak élel­miszerekkel és iparcikkekkel való ellátása. Végül is a karácsonyi vásár­lások bizonyítják a legjobban, hogy a lakosságnak van mit vá­sárolnia. Az állam fokozza az egész­ségügyről, az oktatásügyről, és a kultúráról való gondoskodást. Az 5. ötéves tervben erre a te­rültre a felével többet fordítot­tunk, mint a negyedik ötéves tervben. Sikerült terjedelmes anyagi alapot teremtenünk a lakásépí­tés számára, és ebben az ötéves tervidőszakban több mint 600 -ezer lakást adunk át az igény­lőknek. Ezzel mintegy 100 000 lakásegységgel túlteljesítjük a CSKP XIV. kongresszusán kitű­zött feladatot. Az 5. ötéves terv sikeres teü- Jesítése bizonyítja a legjobban a szocialista társadalom és a népgazdaság tervszerű irányí­tásának előnyeit. Ezért nagy belpolitikai, de egyúttal külpo­litikai jelentősége is van. Reális derűlátással tölt el bennünket ez a tény ós lehetővé teszi, hogy igényes feladatokat tűz­zünk ki a következő évekre is. Emeljük az életszínvonalat A 6. ötéves tervben — amint arra a CSKP Központi Bizottsá­gának a XV. pártkongresszus előkészítéséről szóló levele rá­mutat — főleg a dinamikus, arányos fejlődés stabilitásáról, a hatékony szerkezeti változá­sok bővítéséről lesz szó, össz­hangban a tudományos-műszaki fejlődés követelményeivel és hazánknak a szocialista gazda­sági Integrációban való egyre bővülő részvételével, hogy a le­hető legnagyobb mértékben ön­ellátókká váljunk az élelmi­szerek termeléséiben, hogy a társadalmi munkatermelékeny­ség növelése a legnagyobb mér­tékben hozzájáruljon az erőfor­rások megteremtéséhez, a két köztársaság gazdasági fejlődé­séhez. Ugyanakkor fontos lesz, hogy megbirkózzunk a gazdasá­gunkat befolyásoló világpiaci helyzet következményeivel. Gazdaságunk helyzetének és lehetőségeinek elemzése a terv- feladatok megfogalmazásakor megmutatta, hogy módunkban áll biztosítani a további folyama­tot 6« a dinamikus fejlődést Dolgozóink áldozatos munká­ja lehetővé teszi az életszínvo­nal további emelését, a dolgo­zók szociális biztonságának szi­lárdítását. Az életszínvonal to­vábbi emelésének és szilárdítá­sának irányelvét hangsúlyoznák és igazolták a CSKP KB lég utóbbi dokumentumai és a párt, valamint a kormány vezető kép­viselőinek nyilatkozatai. A terv nominál jövedelme 5,2 százalékos növekedésével (a bé­rek 4 százalékos emelésével) számol, és biztosítja a lakos­ság nyugdíjbiztosítása jóváha­gyott rendezéséit af lakosság­nak a szociális biztosításból származó jövedelme 9.4 száza­lékkáí növekszik). A személyi fogyasztás 4,3 százalékkal emel­kedik. Műin elvtárs a továbbiakban beszámolt a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről, az élelmiszercikkek árusításának biztosításáról, az iparcikkek, a személygépkocsik, a kulturális és háztartási cikkek, az építő­anyag, a textiláruk eladásának növeléséről. Elmondotta továb­bá, hogy a komplex lakásépí­tési terv 130 000 lakás befeje­zésére számít. Tovább fokozó­dik az egészségügyi és okta­tásügyi gondoskodás, valamint a kulturális tevékenység. A közeljövő feladatai Ezt követően szólt a népgaz­daságnak üzemanyagokkal, energiával, villanyenergiával való ellátásáról, s ennek az el­látásnak a biztosításáról. Meg­említette, hogy a terv új ter­melési kapacitások üzembe he­lyezésével számol a vegyipar­ban. A fogyasztási! Iparban 3,6 százalékkal emelkedik a szállí­tás a piaci alapokba. Kialakul­nak a feltételek a lakosságnak kötöttáruval, fehérneművel és bútorral való jobb ellátására. A közszükségleti ipar termelése fejlesztésének koncepciója a hazai nyersanyagokat feldolgo­zó ágazatok gyorsabb fejleszté­sére épül. Az 1976. évi terv igényes fel­adatokat támaszt az energiafo­gyasztás, a nyersanyag és egyéb anyag takarékos felhasználásá­val szemben. A mezőgazdaságban az 1976. évi terv a CSKP I<R októberi ülésének határozataival össz­hangban abból a feladatból in­dul ki, hogy már a 6. ötéves tervidőszak kezdetén biztosítani kell a feltételeket az élelmi­szer-fogyasztásban és főleg a gabonafélék termesztésében az önellátottság fokozása számára. A hektárhozamok tervezett növelését főleg a műtrágya- szállítmányok több mint 5 szá­zalékos növelésével kell bizto­sítani. A közlekedés legfőbb felada­ta 1976-ban abból következik, hogy növekedik a vasúti teher­szállítás. A népgazdaság kulcsjelentő­ségű problémája továbbra is a beruházásfejlesztés, amely arra összpontosul, hogy a tervezett határidőkben biztosítsa az egyes kapacitások üzembe he­lyezését, ezenkívül biztosítsa a népgazdaság fejlesztés döntő fontosságú termelési program­ját. * A külkereskedelmi terv a kö­vetkező évre az árucsere álta­lános növekedésében 5,7 száza­lékos emelkedést tűzött ki, éb- ből a szocialista országokkal való árucserét 7 százalékkal emeli. Külkereskedelmi kapcso­lataink alapja továbbra is a szocialista államokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval való együttműködés lesz. A világpiacokon uralkodó ki­éleződött konkurrencia mellett feltétlenül nagyobb figyelmet kell szentelnünk a minőség ja­vításának, a műszaki színvonal és a megbízható üzemkénesség biztosításának, a határidő meg­tartásának és a javítószolgála­tok nagyobb fokú rugalmassá­gának. A munkatermelékenységet az iparban 4,6, az építőiparban 6,5 százalékkal kell emelni Foko­zott súlyt fektetünk a legna­gyobb fokú gazdaságosságra az anyagi források kihasználása során s a pénzeszközök igény­bevételekor, főleg a társadal­mi alapokból A CSSZSZK tervezett fejlesz­tési célkitűzései mindkét köz­társaság forrásainak további ha­tékony kihasználásával számol­nak. 1976-ban határozottabban kell hozzálátni a CSKP KB 1974. évi májusi határozatainak megvaló­sításához, amelyek a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés felada­tainak teljesítésére vonatkoz­nak. A . terv oz irányban arra törekszik, hogy következeteseb­ben alkalmazza a kutatási ered­ményeket, egybekapcsolva a fejlesztést a termeléssel, az építéssel és népgazdaságunk további szakaszaival, hogy lerö­vidítse az egyes feladatok meg­oldási határidőit. Reális program A CSKP Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén megállapítot­ta, hogy az 1976. évi terv igé­nyes, Csehszlovákia szociális, gazdasági fejlesztésének prog­ramja reális. Megvalósítása megköveteli a felelősségteljes, aktív hozzáállást az irányítás minden fokán. A KB ülésének határozataival összhangban az állami és gaz­dasági szervek figyelmét a leg­közelebbi időszakban az 1976. évi állami tervfeladatok idejé­ben történő és következetes le­bontására kell összpontosítani. A lakosság növekvő szükség­leteinek kielégítését rendkívüli politikai jelentőségű feladatnak kell tartanunk. A termelésben és a belkereskedelemben rugal­masan kell reagálni a kereslet­re. fokozni kell a választék mű­szaki színvonalát, bővíteni kell a választékot. Az igényes tervfeladatok biz­tosításának hatékony eszköze a dolgozók részvétele az irányí­tásban. A gazdasági szervek te­hát vitassák meg a tervet a dolgozókkal, vegyék figyelembe racionális javaslataikat, a vál­lalati és üzemi kollektívák ál­lásfoglalásait. A kezdeményező munka és a szocialista verseny fejlesztését az eddiginél sokkal inkább a konkrét feladatok megoldására kell összpontosítanunk párt- és kormányszerveinknek kongresz- szusi felhívása jegyében. Befejezőben engedjék meg, hogy köszönetét mondjak nem csupán azért, hogy aktív maga­tartást tanúsítottak a tervnek a bizottságokban való megvitatá­sakor, hanem egyben azért a tevékenységért és segítségért is, amelyet a terv megvalósítá­sához nyújtanak minden vona­lon. Az 1976-os év, a 6. ötéves tervidőszak első éve, jelentős politikai qsemények időszaka lesz. Ez az év az egész társa­dalom aktív munkájának éve lesz, köztársaságunk további sokoldalú fejlődése javára. Eh­hez járul hozzá jelentős mér­tékben az 1976. évi állami nép­gazdaságfejlesztési terv is. Engedjék meg ezért, hogy a szövetségi kormány nevében felkérjem önöket az előterjesz­tett törvény jóváhagyására és teljes támogatására hazánk né­pének békés és nyugalmas éle­te érdekében. Képvisslii tájékoztatása f ČSTK) — Prágában a Szö­vetségi Gyűlés Székházában tegnap délelőtt ülést tartottak a Szövetségi Gyűlés kommunis­ta képviselői klubjának tagjai. Az ülésen részt vettek más po­litikai pártok és a pártonkívü­liek képviselői is. felen volt Alois Indra, a Szövetségi Gyű­lés elnöke, a CSKP KB Elnök­ségének további tagjai: Václav Hűla és Josef Kempny; Milos­lav Hruškovič, a CSKP KB El­nökségének póttagja és Miloš Jakeš, a CSKP KERB elnöke. Az ülést Ján Marko, a klub elnö­ke, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke vezette. Josef Kempný, a CSKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára a képviselőket tájékoztatta a CSKP KB novemberi ülésének eredményeiről az 1976-os nép­gazdaságfejlesztési tervvel kap­csolatban. Az ezt követő vitá­ban és az elfogadott határoza­tokban a képviselők teljes tá­mogatásukról biztosították a CSKP erőfeszítését, amellyel a Központi Bizottság levelének szellemében népgazdaságunk dinamikus továbbfejlesztésére törekszik. Számolunk azzal, hogy az 1975. évi állami költségvetésben tervezett bevételek és kiadá­sok összegét túllépjük és az előirányzatnak megfelelően 1,3 milliárd korona többlettel zár­juk az évet. A nemzeti bizott­ságok költségvetési többlete a feltételezések szerint 2,3 milli­árd korona lesz. Az állami költségvetés és a nemzeti bizottságok költségve­téseinek bevételi tételei össze­függésükben 1976-ban 4,5 szá­zalékkal növekedtek, és az elő­irányzat szerint elérik a 280 milliárd koronát. A költségveté­si kiadások 4,9 százalékos emel­kedésével számolunk, ezek el­érik a 279,8 milliárd koronát. Ez azt jelenti, hogy 1976-ban gyakorlatilag kiegyensúlyozott költségvetéssel számolunk. Abszolút értékben kifejezve: a költségvetési kiadások a jövő évben 13,1 milliárd koronával növekedtek. Ebből az emelke­désből a fejlesztéssel kapcso­latos költségek, vagyis a beru­házások növekedése, a tudo­mány és a technika további fej­lesztése, a külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és a szociális téren hozott új intéz­kedések biztosításának költsé­geire 7,9. milliárd koronát ter­vezünk, ami a kiadások 60 szá­zalékos növekedését jelenti. Központi helyet foglal el költségvetési rendszerünkben a szövetségi költségvetés. Be­vételeit 1976-ra 156 milllőrd ko­ronában határoztuk meg, ami a tervezett bevételeknek több mint a felét jelenti. A vállalatok és felettes szer­veik pénzügyi gazdálkodása rendszerének szabályozása min­denekelőtt a gazdaságos fejlő­dés lobb feltételeinek kialakítá­sára és biztosítására s az egész újratermelési folyamat minősé­gi mutatóinak elmélyítésére irá nyúl. A nemzeti bizottságok pénz­ügyi gazdálkodásának elsősor­ban a saját jövedelmeik növe­lésére kell irányulnia. A pénzügyi és költségvetési politika egyik alapvető célkitű­zése a következő időszakra vo­natkozóan: biztosítani a Szlo­vák Szocialista Köztársaság és a Cseh Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális szintjé­ben mutatkozó különbségek fo­kozatos kiegyenlítését. A cél, biztosítani a két köztársaság •tervszerű és arányos fejleszté­sét az egységes csehszlovák gazdaság további hatékony fej­lesztése mellett. KÖLTSÉGVETÉS ÉS HATÉKONYSÁG A jövő évi állami költségve­tés és pénzügyi terv javaslatá­ban a nagyobb fokú hatékony­ság és gazdaságosság elérésére való törekvés abban nyilvánul meg, hogy tovább szilárdulnak a gazdasági szervezetek pénz­ügyi kapcsolatai az állami költ­ségvetések és a terv további nyomást gyakorol a költségve­tési és dotációs szervezetekre, hogy a rendelkezésükre bocsáj- tott pénzeszközöket rendelteté­süknek megfelelően és gazdasá­gosan használják fel. A különb­ség a gazdasági szervezetek ál­tal a költségvetés javára befi­zetendő nyereségelvonások és az abból kapott dotációk kö­zött 1976-ban 54,8 milliárd ko­rona lesz. Ez 14 százalékkal több, mint ebben az évben volt. Az említett fejlődés biztosítá­sának szempontjából döntő je­lentőségű a nyereségképzés. Ennek 1976-ban el kell érnie a 125,7 milliárd koronát, ami 10 milliárddal, illetve 9,4 szá­zalékkal több, mint az idei (Folytatás az 1. oldalról) A képviselők vitafelszólalá­saikban foglalkoztak a CSKP Központi Bizottsága novemberi ülésén kitűzött feladatokkal, a külgazdasági kapcsolatokkal, az életszínvonal-politika idősze­rű kérdéseivel, a közlekedés és a szállítás fejlesztésével, a pénzgazdálkodási rendszerrel, a munkaerőgazdálkodással és az elsődleges fontosságú beruhá­zási tevékenységgel. Felhívták a figyelmet a gazdaság erőfor­rásainak hatékonyabb klaknázá­volt. Ennek a 10 milliárdos nö­vekedésnek 52 százalékát q költségek relatív csökkentésével kell elérni. A tartalékok jelentős forrása a készletekkel való jobb gazdál­kodás. 1976-ban a készletek 1,4 nappal felgyorsuló forgalmával számolunk, ami pénzértékben kifejezve viszonylag 3,5 milliárd korona felszabadítását jelentL Véleményünk szerint ez nem meríti ki az e területen levő összes lehetőségeket és tartalé­kokat. Az állami költségvetésben és a nemzeti bizottságok költség­vetéseiben a gazdasági, költség- vetési és dotációs szervezetek beruházásaira előirányzott ki­adások a szükséges tartalékok­kal együtt 1976-ban 59,6 mil­liárd koronát tesznek ki. ami az 1975 évihez kénest 3 4 mil­liárd koronás, vagyis 6 szá­zalékos növekedést jelenít. Szi­gorítjuk azokat a elveket, ame-' Ivek alapján a jövő évtől kezd­ve dotáC'ókat lehet nyújtani be­ruházásokra, ezzel oda kíván­nak hatni, hogv a vállalatok és felettes szerveik a leheti) legnagyobb mértékben igvekez zenek elsődlegesen a saját pénzügyi forrásaikat felhasznál­ni, nagyobb mértékben igénybe véve a beruházási hiteleket. Például a gazdasági szerveze­tek számára úionnan nyújtott beruházási hitelek a jövő év­ben 4,2 milliárd koronával,, vagyis 16,5 százalékkal növe­kednek. Emellett az állami költ­ségvetésből fedezett beruházása dotációk és egyéb kiadások fő­képp azokba a gazdasági ága­zatokba és azokra az akciókra összpontosulnak, amelyek je­lentős befolyással vannak ter­melési bázisunk szerkezetére. 1976-ban ez, akárcsak a meg­előző években, mindenekelőtt a fűtőanyag-energetikai alap fej­lesztésének finanszírozása lesz. E célra az á’lami költségvetés 8.9 milliárd koronát irányoz elő, ami 2,8 milliárd koronás növekedést jelent. A nem ter­melői szférában a legnagyobb pénzeszközöket főként a lakás- építési program finanszírozásá­ra, a közlekedés és a társada- mi fogyasztás más területein mutatkozó problémák megoldá­sára fordítjuk. A tudomány és technika fej­lesztésére az állami költségve­tésben 6,1 milliárd koronával számolunk, ami 6,4 százalékkal több, mint az idén. Országos vi­szonylatban tehát — a válla­latok, trösztök és reszortok rá­fordításait Is figyelembe véve — a tudomány és a technika fejlesztésére 15,2 milliárd ko­ronát adunk ki, vagyis 9,9 szá­zalékkal többet, mint az idén. INTÉZKEDÉSEK AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉRE Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költség­vetéseiből az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésére, szo­ciális és kulturális intézkedé­sek megvalósítására összesen 204,5 milliárd koronát fordí­tunk, ami az idei évihez ké­pest 7,1 milliárd koronás, vagy­is 7,3 százalékos növekedést je­lent. A jövő évben tehát továb­bi jelentős lépések történnek a dolgozók életszínvonalának emelés© terén. A legjelentősebben a szociá­lis juttatások területén mutat­kozik ez meg, ahol a kiadások 'összege 59,1 milliárd koronát tesz ki. Ez az előző évihez ké^ pest 5 milliárd koronás, vagyis 9 3 százalékos emelkedés. sára, a rejtett tartalékok fel­tárására és a gazdaságos ter­melőmunka fontosságára vala- mpnnyi ágazatban. A vita után a Szövetségi Gyű­lés Nemzetek Kamarájának és N6pi Kamarájának képviselői egyhangúlag jóváhagyták a két törvényjavaslatot. Ezzel az 1976. évi állami népgazdaság fejlesz­tési terv és költségvetés tör­vényerőre emelkedett. A Szövetségi Gyűlés ma to- vábbt törvényjavaslatokról ta­nácskozik. (sm) \ Szövetségi Gvíílés jáváfoaívta az 1976. évi állami nénwfeági tervet és költspwtést

Next

/
Thumbnails
Contents