Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-14 / 50. szám, Vasarnapi Új Szó
ww * A szocialista országok kulturális életéröl A- ' A Hl Szava Dangulov szovjet író Az erők játéka című könyvének német nyelvű kiadását méltatják nagyon elismerő hangon az NDK lapjai. A szerző hosszú ideig diplomáciai szolgálatot teljesített és élményeinek egyik részét az 1972- ben megjelent Diplomaták című művében örökítette meg. Új könyve átíveli a második világháborút megelőző évektől a sztálingrádi csatáig terjedő korszakot, de nem a fronton vívott harcokat mutatja be, hanem a diplomáciai csatákat. A regény főhőse Jegor Bargyin, a kiváló és különleges feladatokkal megbízott diplomata, akit szoros barátság fűz Szergej Beketov- hoz, a forradalom egykori harcosához, a későbbi londoni nagykövethez, E két regényalak azonban a szovjet diploihácia több valóban élt vagy élő vezető személyiségének a „mozaik képe“. A költött alakokon kívül szerepel a könyvben Sztálin, Churchill és Roosevelt is és a szerző egy nyilatkozatában elmondta, hogy sok eseményt saját élményei alapján írt meg, de emellett nagyon alapos gyűjtőmunkát is végzett, hogy személyeket és eseményeket minél hitelesebben ábrázolhasson. \ Míg a Diplomatákban azt mutatta meg, hogy hogyan sikerült áttörni a szovjet diplomácia ellen irányuló blokádot, ez az újabb regénye már láttatja a békés egymás mellett élés politikájának első eredményeit is. Dangulov egyébként csak mellékesen foglalkozhat regényírással, mert a havonta nyolc nyelven megjelenő Szovjet Irodalom főszerkesztője Ha már a Német Demokratikus Köztársaságban vagyunk, nem feledkezhetünk meg Boris Angeluzsev bolgár képzőművész kiállításáról sem. A berlini tévé kiállítási termiében mutatták be 500 politikai rajzát, karikatúráját és illusztrációját. Borisz Angeluzsev (1902—1966} az első világháború után Bruno Fuck néven szignálta műveit és szinte gyermekkorától kezdve részt vett a munkásosztály harcaiban, majd később a szocialista képzőművészet fejlesztésiében. Világnézetét, forradalmi lelkesedését fejezik ki alkotásai is. Lapjain a rajzművész legnemesebb eszközeivel, markánsan és dinamikusan ragadja meg a lényeget, a fekete-fehér tudatos alkalmazásával láttatja a társadalmi ellentmondásokat és bár erősen a — többnyire gondolatot és tettet provokáló — mondanivalóra koncentrál, lendületes vonalvezetéssel érzékelteti a szélesebb összefüggéseket is. A művész 1924-ben érkezett Berlinbe, ahol azonnal bekapcsolódott a forradalmi munkás- osztály küzdelmeibe és tagja lett az NKP-nak. A kommunista párt biztosította számára a tanulás lehetőségét is. A fasizmus elől visszatért hazájába, ahol politikailag és művészileg is hasznosította „berlini korszakának“ tapasztalatait. Illusztrációi közül kiemelkednek a „Die Rőté Fahne“ és a „Die Rote Front“ címlapjai. A csendes Don és Milev verseinek az illusztrációi, rajzai közül pedig a „Frontról“ és a „Szeptember 1923“ sorozatok immár a szocialista képzőművészet klasszikus alkotásai közé tartoznak. Természetesen részt vett Bulgáriában a szocializmus építésében is és az annyira várt új társadalmi rendben alkotott művei a büszkeséget, a derűlátását és az elkötelezett helytállást sugározzák. Örkény István A kulcskeresők című új darabját mutatták be Szolnokon. Nem vagyunk babonásak, mégis úgy érezzük, hogy jő „ómen“ ez szerző és műve számára, hiszen a Macska játék című örkény-darab ugyancsak Szolnokról jutott el a világ számos színpadára A szerzőt nem kell bemutatni, hiszen a Tóték és a Vérrokonok íróját nálunk is nagyra értékelik, de a készülő új bemutató kapcsán szeretnénk közelebbről is rávillantani a reflektor- fényt a 63 éves szerzőre. Mert azt kevesen tudják, hogy vegyészmérnök és a Szép Szó ban kezdte irodalmi pályafutását, kevesen tudatosítják pontos, sallangmentes stílusát, atmoszférateremtő erejét. Kevesen olvasták a Hóviharban című kötetét, amiért 1955-ben József Attt- la-díjat kapott, vagy a Budai böjt, az Idegen föld és a Koránkelő emberek című elbeszélés- kötetét. Szolnokon A kulcskeresők-et Székely Gábor rendezte. A darab alaphelyzete: egy új lakótelep egyik lakásában a beköltözés napján elvész egy kulcs. A tárva-nyitva maradt ajtón át szabadon járkálnak a ház lakói, a telefon- szerelők, a gyászhuszárok. A darab helyszíne azonos, a cselekmény egy nap története. Természetesen — ahogy a tudósító írja — „Örkény műveit nem lehet előre bemutatni, gondolataival nem szabad a néző elé sietni: a részek realitásának a nézőkben kell abszurd, groteszk egésszé felépülni.“ A fontosabb szerepeket Csomós Mari, Piróth Gyula, Timár Éva, Andal Kati, Papp Zoltán, Polgár Géza és Cserhalmi György játssza. P. GT. ÚJ VERSEK SZITASI FERENC: Levelek BODNAR GYULA: Azóta 1. Szelet hívtál, vitorlát bontottál, amikor az igenek és a nemek, mint kés a fába, álltak bele a szívbe. És már a főztjét se, az annyiszor áldottat, annak, aki húsából szakított, és követett el ezer kis öngyilkosságot érted. Kenyered között azóta ziháló telefonbeszélgetések, hazahívó dallamok és egy darab szülőföld és egy zuhanó asszony magánya és egy beomlott apaarc emléke és 2. Aki vérző gyökerekkel érkezik, kedves sivatagi költőm, egy más huzatú ágyba, azt már a dúdolás sem altatja el, soha többé. Nyitott szemmel, mint a tengerből kihasított hal, fekszik visszavont tanaival. Hogy megérts a tűz után is A száj megmaradt emeld ki lehetőleg egy csillagos éjszakán e hamuszín arcból szállj vele mielőtt félelmed egy ütemmel megelőzne megrontott szavainkon túlra ahol oly tisztán és egyszerűen beszélhetek veled mint az első hó a gyermek szívével 1. MAGAMHOZ Szám, a barlang ajtaja kinyílt - , húsból és vérből van a szoba gyere be, nincs virág, minden lélegzeten kilincs. Szólj, gyökerestül égek, télből télbe lép belőlem a lélek, írj szemeddel szelet a zsíros földre, s ha kikel a mag, gyönyörködj a kés vékony pengéjében. 2. A FÖLDHÖZ Voltál fekete, meztelen leány, öleltelek félelemmel, csókoltalak atom-szájjal. Most népes utcáidon elnéptelenednek ujjaim. Végy sötét éjjel az öledbe és hordozz! 3. A NEANDER VÖLGYIHEZ Negyvenezer évvel ezelőtt kezdett nőni a kezem, hegyes mellű fák hajoltak fölém, s tudták, csak annyira vétkeznek, mint az ősanyák, s zengték: nincs bőség a magból, a part kevés - : evezőket hasítunk a földből. Kedves Emberi Testvérem vagy letagadhatatlanul, szólj a kövekre, rendeződjenek nászáqqyá. itt a béke, meztelenül. 4. A PITHECANTROPHUSHOZ Te vallástalan, te géniusz, szelekkel takaródzó ősöm, búvárruha nélkül merültél az évszakokba, mindenki-feleség takart be emlőivel, s fehér hószőr-ruha védett, mintha márvány. Sárkányt nemzettél jég-ágyon heverve, s most itt van utódod, méregbe keverve .... szólj ránk, maradjunk vegyületeinkben, békén. 5. A TÁJHOZ Csontra vetkőznek halaidban a folyók, a Halász immáron tehetetlen, kövekbe bújik szakadt jeges ingben. Határ-homlokán vas-mező nő, fölötte lóg a hamu-erdő. Ballag valamerre önmagában, feleslegessé válik a keze, a lába ... KönSzsi István (elvétele