Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-11 / 292. szám, csütörtök
Az alapozó alsó tagozat Gondolatok a munkáltató tainkönyvről, a feladatlapokról és a munkafüzetekről Az 1973. júliusi párthatározat megjelenése óta hazánk magyar tannyelvű iskoláiban is politikai és szakmai-módszertani szempontból bizonyos fellendülés és lényeges javulás észlelhető. Ezt tanúsítják részben azok a cikkek is, melyek sajtónk hasábjain a közielmúltban megjelentek, s építő szándékú bírálatokkal a problémák megoldásának útját is megjelölték Gondolunk itt elsősorban a matematika korszerű oktatásáról lezajlott értékes vitára, melyben neves szakemberek fejtették ki nézeteiket. A ma nak biztosítása. Az olvasás — korszerű értelmezése szerint — értelmes, bonyolult feladatmeg oldó tevékenység. Ahhoz, hogy e feladatmegoldó tevékenységet biztosítsuk, továbbfejlesszük és folyamatos sá tegyük, szükségünk van ar ra, hogy a tanulók belső erőit mozgósítsuk, vagyis az egyén lényegének sokoldalú kibonta közt a fásáról van szó. Az érte lem fejlesztésével a késztetést, a kívánt magatartás megerősítését az érzelmek biztosítják, a végső megvalósítás pedig az • karat kérdése. V értelem CSTK-felvétel i tematikaok taiasroi saóló kekben csaknem refrénként tért vissza az alsó tagozat és nem utolsósorban az anyanyelvi nevelés kérdése is. A pártbatározat a matematika, az anyanyelv, a szlovák nyelv és az orosz nyelv oktatásán kívül kiemelten foglalkozik az ifjú nemzedék munkára és politechnikai nevelésével is. A munkára nevelés az elmúlt évtizedekben is át meg átszőtt valamennyi tantárgyat, de az új, úgynevezett munkáltató tankönyvek és a feladatlapos munkafüzetek még hatékonyabbá teszik az oktató-nevelő munkát és mozgásba hozzák a rejtett értelmi tartalékokat. Az eredményes anyanyelvi nevelés és olvasástanítás iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik a gyakorló pedagógusok részéről. Nagyon is természetesnek találjuk ezt az igényt, s örömmel vesszük tudomásul, hogy a Pedagógiai Kutatóintézet nemzetiségi osztályának javaslatát elfogadva tudományosan megalapozott kísérleti munkáltató tankönyvet, feladatlapos munkafüzetet jelentet meg a Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalat magyar szerkesztősége. Az anyanyelvi nevelést szolgáló kísérleti munkáltató tankönyv és a feladatlapos olvasási munkafüzetek egyrészt az olvasás és helyesejtés, másrészt a helyesírás és fogalmazás tanulását hivatottak hatékonyan segíteni. Az alsó tagozatos olvasás értelmezése Az olvasás megtanulása mai felfogásunk szerint sokkal többet jelent, mint az olvasási készség puszta elsajátítása, egy műveletsor automatizálása. A tudományos-technikai forradalom, valamint a társadalmi változások sok tekintetben lényegesen módosították az alsó tagozatos olvasástanítás koncepcióját. Az egyik, újként értékelhető vonás, hogy a tömegek számára az olvasni tudás ma már nem a művelődés végét, hanem csupán kezdetét jelenti. Az olvasástanítás koncepciójának másik, mindenképpen új vonása a készségképző és személyiségj ormáló feladatok egyensúlyának, helyes arányáérxelem és az akarat együttesével, ezek összehangolásával jutunk el célkitűzésünkhöz — az értelmileg tájékozott, érzelmileg kiművelt és akaratilag fejlett személyiség kialakításához. A tanulók önálló munkája és a feladatlapos munkafüzet Az oktató nevelő munka hatékonyságának egyik alapfeltétele a tanulás-tanítás folyamatának korszerűsítése. Az egyik ilyen korszerűsítési eszköz a feladatlapos munkafüzet, melynek rendszeres alkalmazása a tanulók sokoldalú fejlesztését teszi lehetővé. A feladatlapos munkafüzet központilag kiadott tanítási segédeszköz, melyet a pedagógusok osztályaik sajátosságait alapul véve a maguk által szerkesztőitekkel is kiegészíthetnek. Tapasztaltuk ugyanis, hogy az olvasástanítás során egyre több pedagógus alkalmaz saját maga készítette feladatlapokat. A feladatlap, illetve feladatlapos* munkafüzet hatékony eszköz, amely elősegítheti a tanuló önállóságának fokozását az olvasáskészség és a szöveg feldolgozó jártasság megszerzésében, valamint az olvasottakról váló beszámolás egyes műveleteinek elsajátításában. Az olvasási feladatlapos munkafüzet általában felöleli a tanítási év leglényegesebb készség- és ismeretanyagát, melyet jól felépített gyakorlatrendszerrel old meg. A feladatlapos olvasási munkafüzetek az olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatokat is tartalmaznak, ugyanis a 2. osztálytól kezdve a tanulóknak az értelmes olvasást kell elsajátítaniuk. Az anyanyelvi nevelés legfontosabb feladata ebben az évfolyamban, hogy a tanulókban már az első hónapban kialakítsuk a folyékony olvasást. A feladatlapos munkafüzetben például ilyen gyakorlatok szerepelnek: 1. Kösd össze a képeket a megfelelő szavakkal! 2. Húzd alá azokat a szavakat, amelyeket az írástól eltérően mondunk kil 3. Húzd alá a szövegben a virágok és madarak nevét! A szövegfeldolgozás a megfelelő szavakkal! A szövegek mondatokból, sza kaszokból (bekezdésekből), fejezetekből állnak. Ezek tartalmazzák a gondolatot, az üzenetet. A szereplők, az események, a színhelyek, az időpontok megismeréséből, az összefüggések megértéséből alakul ki bennünk a mondanivaló, jutunk el állásfoglaláshoz. A szöveg lényegét már az alsó tagozatos tanulóknak is ismerniük kell és megfelelő gyakorlatot kell szerezniük az elemzésben (analízis, szintézis). Tisztázni kell velük a mű szerkezetét, és kezdetben közösen, később pedig önállóan kell elvégezniük a lényegkiemelő, szerkezettagoló és lényegrögzi- tő gyakorlatokat. Ezért ilyen gyakorlatrendszereket a fel idatlapokba a szerzők is beépítettek. Nagyon egyszerű formában, de mégiscsak próbálkozzanak meg a tanulók a sző vég megértése után az önálló véleményformálással. A lényeg kiemeléséi az első két osztályban a tanulók a tanítóval közösen végzik. A fel adatlapokon a szövegek lényeges ismeretei egy egy gyakorlatban jelennek meg. A tanú lóknak aztán az ismereteket tömören tartalmazó szövegen kiegészítő feladatokat kell vé gezniük. Pl.: Mi a hiba az alábbi szövegben? Javítsd ki piros ceruzával! A szerkezettagoló eljárások a szövegek eseménysorrendjét megállapító mondatok helyes rendezésében jelennek meg. Pl.: Jelöld számozással a ... című olvasmány főbb eseményeit tartalmazó mondatokat! A tanulókat a feladatlapok segítségével a mondatokat alkotó szavakkal is foglalkoztatjuk. Tisztázniuk kell alapjelentésüket, a mondatban bekövetkező jelentésmódosulást. Ki kell keresniük a mondatba beillesz- kedő rokon- és ellentétes értelmű szavakat. Technikai megoldások a feladatlapokon Az alsó tagozatos feladatla pokon a következő technikai megoldások szerepelnek: — szavak, rajzok összekötése egyenessel; — aláhúzások a lényeg ki emelése érdekében; — keretezés megkülönböztetésekhez; — jelölés számjegyekkel a sorrend megállapításához, összefüggések jelölése; — színezés a valóság érzékeltetéséhez; — rajzolás tárgyak, eseiné nyék, személyek ábrázolásához; — nyilazás a fejlődés irányának jelöléséhez; — pontérték használata az eredménymérésekhez, a teljesítmények megállapításához. A feladatlapos munkafüzetek terjedelme kb. 2—4 ív. Egy- egy feladatlap 2—5 feladatot is tartalmaz. A feladatlapos munkafüzetek kétszínűek (feketefehér). Az illusztrációk a szöveghez kapcsolódnak, érthetők, a tanulókat segítik a feladatok megoldásában. összegezés: Egy-egy osztály tananyagát felölelő feladatlapos munkafüzet önmagában nem biztosíthatja az anyanyelv és az olvasás megtanulását és megszerettetését. Jelenlegi viszonyaink között azonban az egyik legeredményesebb segédeszközünk, ugyanis a feladatlapos munkafüzet elsősorban az önálló tanulói tevékenység alakítását teszi lehetővé, s ez jelenleg a legkorszerűbb didaktikai feladat. A munkáltató tankönyvvel és a feladatlapos munkafüzet alkalmazásával biztosítjuk az anyanyelv integrációját, a tantárgyak közötti kapcsolatokat és munkára neveljük már a legkisebb iskolás gyermekeket. schniererne WURSTER ILONA HAZÁNK LEGMAGASABB ÉPÜLETE LÄTOGATÄS A BRATISLAVAI ÜJ TÉVÉ KÖZPONTBAN Nagy volt a sürgés-forgás az utóbbi 'hetekben a bratislavai- malomvölgyi tévé-központban: lígy e&y helyiségben padlószőnyeget ragasztottak, máshol tapétáztak, a villanyszerelők a világítótesteket szerelték, az asztalosok a bútorokkal foglalatoskodtak. Az avatatlan látogatónak sem volt nehéz kitalálnia, hogy itt egy nagyszabású munka befejezéséhez közeledi'k. Feltételezésünk nem volt alaptalan, hiszen mint megtudtuk, december 11-én ünnepélyes keretek között átadják rendeltetésének a központ új épületét, a műsorszerkesztőséget. Így hát nem csoda, ha az átadás napjának közeledtével hajráztak a szakmunkások tucatjai. De mikor és hogyan is kezdődött ez a jelentős vállalkozás? Az előzményekről ós az építkezés jelentőségéről Jaroslav Hlinický mérnök, a Szlovák Televízió igazgatóhelyettese tájékoztat bennünket: — A televízió ma már csaknem valamennyiünk számára ablakot nyit a világba, naponta tanít, szórakoztat, új élményekkel gazdagít bennünket. Ez a sajátos médium fontos szerepet tölt be társadalmi életünkben; az információnak, a propagandának, a művelődésnek és a szórakozásnak ma már szinte nélkülözhetetlen eszköze-forrá- sa. — Röviddel a tévé adás meg indulása után nyilvánvaló lett, hogy korunkban napról napra nőnek az igények és elvárások a tévével szemben; ezeknek a követelményeknek a tévé pedig csak akkor tehet eleget, ha kellő feltételeket teremtünk számára. Kétségtelen, hogy a hatvanas években már kicsinek és elégtelennek bizonyult az ideiglenes stúdió a Zerge hegyen, illetve a műteremmé átalakított tornaterem. Hiszen 1960-ban a televízió heti műsorideje már 43,9 óra volt. A rohamosan növekvő adásidő (1970-ben heti 73,4 óra, jelenleg viszont már csaknem 110 óra) szükségessé tette, hogy a televízió korszerű stúdiókat, szerkesztőségi épületet kapjon, mert a provizórikus helyiségekben s „albérletben“ lehetetlenné vált a munka. — A párt- és kormányszervek idejében tudatosították a televízió szerepét és szükségleteit, s támogatásuk eredményeként 1965 áprilisában a Malom völgyben megkezdődtek a nagyszabású munkálatok. Ám alig kezdték meg a stúdiók építését, máris kiderült, hogy a 900 négyzet- méternyi területű három stúdió Az itj ívvé :, ’p'-v .dmund H ý ic.v.j nem fogja kielégíteni a szükségleteket, ezért az eredeti terveket újakkal egészítették ki. Az új, végleges változat szerint a tévé-központ öt hatalmas épület- komplexumból áll, területe 65 M 15 százalékkal drágulnak évente átlagosan a gyógyszerek a Német Szövetségi Köztársaságban. A nyugatnémet gyógyszeripar és a gyógyszertárak gyakran indokolatlanul nagy haszonhoz jutnak. Ezért a szövetségi kormány nemrég törvényt hozott a gyógyszerek árával kapcsolatban; a törvény azonban a gyógyszerek árát csak 3,4 százalékkal csökkenti. ezer négyzetméter. Az építés első szakaszában, néhány évvel ezelőtt elkészültek a stúdiók; tulajdonképpen innen sugározzák az első és második műsort, s itt kapott helyet a szinkron- stúdió is. Most pedig az építés második szakaszát, a szerkesztőség épületét fejezték be. A legalapvetőbb tudnivalókról értesülve az igazgatóhelyettes meghív bennünket, hogy nézzük meg az új létesítményt. Gyorslifttel feljutunk a 29. emeletre, mintegy száz méter magasságba. Itt Stefan Oravský mérnök, a Szlovák Televízió építésügyi igazgatóhelyettese elmondja, hogy a toronyépület 107,5 méter magas, 29 szintes, területe 21 760 négyzetméter. Nem felejti el megjegyezni, hogy hazánk legmagasabb épületében vagyunk, a központ országos viszonylatban a maga nemében tehát páratlan. Aztán a hatalmas teraszra kísér bennünket; csodálatos panoráma tárul elénk: látni szinte az egész várost. Majd megmutat egy-egy emeletet. Körös-körül korszerűen berendezett kisebb- nagyobb irodahelyiségek. Sárga, piros tapéták varázsolják a szobákat hangulatossá. Aztán távirati stílusban elmondja, hogy mától kezdve az épület 1250 szerkesztőnek lesz a második otthona: összesen hét gyorslift működik itt, természetesen programozott elektronikus irányítással, ami azt jelenti, hogy hívásra az a felvonó érkezik, mely a legközelebb van az emberhez; az épületet légkondicionáló berendezéssel látták el; a szakmunkásoknak 3634 világítótestet kellett felszerelniök; önálló áramfejlesztő működik a központban, mely az áramszolgáltatásban történt hiba esetén automatikusan működésbe jön: nagy gondot fordítottak a tűzbiztonságra; esetleges tűzvész esetén az összes alkalmazott harminc perc alatt kijuthat az épületből; tűzbiztos ajtókkal látták el az emeleteket és ezek az épület egyes részeit elzárva, legalább 90 percig megakadályozzák a tűz terjedését; az alagsorban speciális tűzoltókészülékek vannak, melyek lokalizálják a tüzet; külön ,,mini“ felvonó működik a posta- és levélküldemények kézbesítésére; minden helyiségben monitoron vagy tévé- készüléken figyelhető a stúdiók munkája, a programkészítés, vagy az adás. Ennyi érdekesség és műszaki „csoda“ láttán-hallatán a halandó önkéntelenül is azt kérdezi, ki szállította, készítette vagy mely vállalat volt a kivitelezője a berendezéseknek? — Nem akarom önöket soksok- névvel vagy adattal terhelni — mondja az igazgatóhelyettes —, ezért csak néhány fontosabb hazai és külföldi vállalatot említek meg. A gépberendezést a CKD Prága szállította, az alumíniumburkolatot a žilinai acélszerkezetet gyártó vállalat, a légkondicionáló berendezést a Carrier amerikai cég, a tapétát nyugatnémet, a tűzol- tó-készüléke- ket a svéd Bill- mann-cég. Befejezésül még elmondja, hogy bár az építés első és második szakasza megoldotta a legnagyobb nehézségeiket, a központot azonban szükséges lesz kiegészíteni például még egy ezer négyzetméteres stúdióval, szerelőcsarnokkal, műhelyekkel, laboratóriumokkal, vágószobákkal, raktárakkal. Ez természetesen az elkövetkező évek feladata lesz és építésükre a hatodik ötéves tervben ke rül sr>" Búcsúzóul vendéglátóinkul k aligha kívánhatnánk mást, mint jó munkát, sok-sok eredeti ötletet, a nézőknek pedig igazi művészi élm6r>'rpkf't TÖLGYESSY MÄRTA 1975. XII. 11.
